Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-16 / 112. szám
1991. május 16., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Devizában tartja megtakarításait a lakosság A világ élvonalában Szakkiállítás és szimpozion Kaposváron „A DÖNTÉSHEZ SOKOLDALÚ ISMERET KELL" Az ország húsipari szakembereit egésznapos, program várta tegnap Kapdfeváron, a Technika Házában. Az osztrák Uniglobe cég, a svéd AGA Fri- goscandia, a dán Simo és a Kaposhús Kft. húsipari berendezésekből rendezett nemzetközi szakkiállítást és szimpozi- ont. Mint Beke László, a Kaposhús Kft. ügyvezetője mondta megnyitójában: korunkban igen fontos, hogy a húsiparban és az ehhez közelálló területeken dolgozók tapasztalatokat cseréljenek, friss információhoz jussanak. Nem csupán vállalati érdek ez, fontos feladatának tekinti a tájékoztatást az élelmiszeripari tudományos egyesület is. — Új megoldásokkal nemcsak akkor kell foglalkozni — mondta Beke László—.amikor erre kedvező feltételeket adnak a gazdasági lehetőségek, hanem akkor is, amikor — úgymond — nehéz helyzetben van az ágazat. Napjainkban a húsiparban ez a jellemző. Ám egy ilyen találkozó, egy ilyen eszmecsere ötleteket adhat a termékváltáshoz, a technológia korszerűsítéséhez, mert a fejlesztés—szerte a világon — egy pillanatra sem áll meg. A váltásnál, a beruházási döntéseknél elengedhetetlen, hogy a szakembereknek minél szélesebb körű ismerete legyen. Rainer Wolff, az Uniglobe igazgatója mondta: — Magyarországgal immár húszéves üzleti kapcsolatunk van, s ezért döntöttünk úgy, hogy „régi ismerősünkkel”, a húsipar képviselőivel is megismertetjük az új termékeket, az új lehetőségeket. Természetesen olyan háttérrel, hogy ezeknek a berendezéseknek a szervízellátását is bitosítjuk Magyarországon, Békéscsabán. — Szerveztek-e már hazánkban az ittenihez hasonló rendezvényt? — Igen. A baromfiiparban már több ilyet szerveztünk, és Fotó: Gyertyás László ebben az ágazatban több berendezésünk működik. Például a szentesi baromfiipari vállalatnál üzemel egy Stein paní- rozó és sütőberendezési vonal. Nyolc baromfiipari vállalat alkalmazza a Gyromcompact fagyasztóberendezést. Ezek az eszközrendszerek érdekesek lehetnek a húsipar számára is. Meggyőződésünk, hogy a piacképességben a modern technika mind fontosabb szerepet játszik, és ezért lényeges, hogy találkozzunk a vállalati szakemberekkel, kicseréljük a fejlesztésekhez szükséges ötleteinket, javaslatainkat. Tegnap elsőként a világpiacon legnagyobb (52 százalékos részesedés) AGA Frigos- candia mutatkozott be. Hűtéssel, hűtőszállítással és az ehhez kapcsolódó berendezésekkel foglalkoznak. A fagyasztott ételfogyasztás rohamosan nő szerte a világon, jelenleg legmagasabb, 50 kiló fejenként, évente az Egyesült Államokban. A mikrohullámú sütők terjedésével, új lendületet kapott az előrecsomagolt, konyhakész ételek forgalma is. Nem véletlenül kísérte tegnap különösen nagy érdeklődés a Stein panírozó- és sütőberendezéseket. A szakemberek tegnap videófilmes előadásokon ismerkedhettek a Gyromkompact fagyasztóberendezéseivel, a Cartofreeze kartonfagyasztó alagúttal, a húsipari feldolgozógépeket gyártó Simo céggel és nem utolsósorban a Kaposhús termékeivel, amelyeknek előállításában bizonyos hányadban már jelen vannak ezek az eszközök. Egy jól sikerült szakmai napnak adott otthont a Technika Háza. Remélhetően ébresztett olyan gondolatokat is, melyek segíthetnek a húsipar mai, nehéz helyzetének megoldásában. V. M. (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozáson részt vett Doros Béláné, az MNB ügyvezető igazgatója is, aki a Somogyi Hírlap kérdésére felelve elmondta: — A tavalyi teljesítmény jobb a vártnál. Elsősorban a fizetési mérleg javulásán mérhető ez: a tervezett másfél milliárd dolláros hiány helyett 100-200 millió dollár az aktívum. Lényegesen jobb lett a vállalatok pénzügyi helyzete is, több a betétállomány. Az elmúlt 17 év alatt fizetési mérleg szaldó egyszer volt pozitív, és a vállalati betétek soha nem nőttek ilyen mértékben, mint most. Azt gondolom, hogy a külföld felénk történt nyitásának jelentős ebben a szerepe, és része van benne a szocialista piac teljes mértékű leépülésének is. Tavaly több mint százmilliárd forinttal nőttek a betétek, és a lakosság évek óta először nettó megtakarító volt. A lakossági megtakarítás tavaly devizában volt, és nőtt a vállalati devizaállomány is. Ezek a tények alapjaiban változtatják meg a bankok pénzügyi helyzetét, a jegybank eszköztárát, mértékrendszerét és politikáját. Minden évben alakul négy-öt új bank. A vegyesbank a külföldi tőkét hozza, csábítják a külföldi ügyfeleket is Magyarországra. Ezek a bankok a gazdaság pénzellátásában egyre markánsabb szerepet kapnak. Ettől az évtől már bármely bank közvetlenül hitelfelvevő lehet, és felvehet devizahitelt bármelyik vállalat is. — Az embernek — a vállalatokat hallgatva — olyan érzése támad, hogy borzasztóan nagy a pénzhiány az országban. — Arról van szó, hogy az MNB-ből alakult három nagy bank vezeti a pénzforgalmi számlák 90 százalékát. Országos fiókhálózata ugyanis az OKHB-nek, az MHB-nek és a BB-nek van. Legalább tíz banknak forrástöbblete van, mert nincs fiókhálózata, vagy nem tud a gazdálkodók ezreivel, tízezreivel foglalkozni. A forrásdús bankok a többit látják el a bankközi pénzpiacon. — Az infláció réme nemcsak a lakosságot, hanem a gazdálkodókat is sújtja. Fékezésében a központi banknak — tehát az MNB-nek — is van tennivalója. — Eszköztárunkban a kötelező tartalék szerepel és a refinanszírozás. A normatív refinanszírozást éppen ezek miatt az okok miatt lényegeen leszűkítettük, és további szűkítést kell végrehajtanunk. Eddig volt egy külön felvásárlási váltó. Most erre nem tudunk adni 30 milliárd forintot, mert az már plusz pénz lenne. — Félő, hogy ez a mezőgazdaságot még egyszer sújtja. — Bízom benne, hogy nem. Meg kell hirdetni azt, hogy a bankrendszer továbbra is bocsát ki felvásárlási váltót. Ez is egy formája a jegybanki pénzkiadásnak. — A piacgazdaságban a váltónak jelentős a szerepe, nálunk pedig félnek tőle. — Azért, mert a fizetési morál olyan „színvonalú”, amilyen. Annak a vállalatnak, amelyik komolyan akar és tud is piacképesen termelni, nem probléma a váltó. A váltó ott probléma, ahol az adós nem biztos, hogy fizetni fog. „Nem nyelték le a békát” Az önkormányzat sem enged Siófokon (Folytatás az 1. oldalról.) A siófoki kiskereskedőknek az a javaslata, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek díjtétele közvetlenül az inflációval legyen arányos, illetve differenciáltan az előző évi bér kétszeresét ne haladja meg. Továbbá kérik, hogy az iparűzési adó bevezetésére ez évben ne kerüljön sor, hiszen azt a megyében szinte egyedülállóan csak Siófok önkormányzata léptette életbe — ugyancsak a kereskedőket terhelve. Indokoltnak tartják, hogy a helyi vállalkozók és a minimum négy hónapig nyitva tartók ösztönző adókedvezményt kaphassanak. A kereskedők tudják, hogy az önkormányzatok kényszerhelyzetben vannak, s „lépniük” kellett. Ők ezt meg is értik — fizetni is hajlandók, de nem ennyit. , Az önkormányzat viszont nem enged, hiszen — mint Molnár Árpád polgármester elmondta — az óvodákat, iskolákat, bölcsődéket működtetni kell, és ehhez bevételre van szükség, s már csak egyetlen réteg van a városban, amely- még — ha csekély mértékben is — de terhelhető: a kereskedőké. Az adók bevezetése előtt az önkormányzat felmérést készített a lakosság körében, s azt figyelembe véve vezette be a három adónemet: vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, illetve helyi iparűzési adó. A bérleti díjak mértékére csupán javaslatot tettek a vállalatoknak — tág határokkal —, melyeket azok szigorúan és keményen határoztak meg, de kompromisszumok mellett. A díjak mértékét pedig nem változtatják, hiszen azok a jelenlegi piaci viszonyokhoz igazodnak — az elmúlt évekével elleniében! A polgármester viszont kompromisszumra készen ígéretet tett arra, hogy 1992. december 31-ig a bérleti díjak nem fognak emelkedni. Továbbá: aki előre és egy ősz- szegben befizeti bérleti díját, az egy évre húsz százalék, két évre harminc százalék kedvezményt kaphat. A kereskedők nagy része azonban ezt a javaslatot nem fogadta el, vagyis „nem nyelte le a békát”. Inkább a pert választják. A múlt év 30 százalékkal megemelt — inflációt követő — díját hajlandók csak befizetni. A többit majd a bíróság dönti el. Egy kompromisszum azért mégiscsak született a fórumon: a kereskedők csoportelnöksége minden önkormányzati ülés anyagát előzetesen megkapja, s ha őket érintő problémákat tárgyal a testület, véleményüket kinyilváníthatják és érvényre juttathatják. Dénesi Erika Teszt-mérlegen az élelmiszeripar vállalatvezetői (Folytatás az 1. oldalról) Azt azonban hangsúlyozta, hogy olyan vezetőket neveznek ki, akik képesek úgy működtetni a rájuk bízott vállalatokat, hogy azok vonzók legyenek a befektetők számára. A tejipari vállalatok élére pályázó vezetők elbírálását egy tesztvizsga segítette, amelyen minden jelölt átesett. A teszt 60 pontját csak a sajtótájékoztatón is bemutatkozó öt jelölt érte el. Rajtuk kívül a még sikeresnek mondható 40 pontos pályázatokból további hat vállalatvezetőt választottak ki. A Kaposvári Tejipari Vállalat igazgatói posztjára beadott pályázatok közül egyik sem érte el a szükséges minimumszintet. Ezért Kaposváron késik az igazgató kinevezése, de az államtitkár-helyettes szerint legföljebb egy hetet. — A privatizációs elképzelések végrehajtásához likviditás-menedzser igazgatókra van szükség — mondta a feltételekről tájékoztató dr. Raskó György. A pályázatok elbírálása során kizárólag a szakmai hozzáértés volt a szempont. A minisztérium vezetése tudatában van annak, hogy a most kinevezett igazgatóknak rövid időn belül konfliktusai támadhatnak a dolgozóikkal vagy az érdek- védelmi szervezetekkel. A jó vezető azonban — tette hozzá — krízishelyzetben is képes konszenzusra jutni. A helyettes államtitkár szerint a tejipar után következik a gabona- és malomipar vezetőinek megmérettetése, és a sort a húsipari vezetők zárják. A vizsgáztatás módjáról megtudhattuk azt, hogy a tesztlapot a Világbank budapesti programirodája készítette, s a kiosztásig nem ismerték Raskó Györgyön kívül a minisztérium vezető munkatársai sem. Sárossy László politikai államtitkár kiegészítésként hozzátette még: a minisztérium nem vállalja, hogy elkészítse a vállalatok helyett a privatizációra való felkészülés terveit. Igény szerint segít, sőt azoknál a vállalatoknál, ahol vállalati tanács irányítja a gazdálkodást, fekérésre elvégzi a vezetők „tesztelését”. Dönteni azonban csak az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok vezetőinek kiválasztásában fognak. A már kinevezett igazgatók egybehangzó véleménye: számukra ez a fajta megméretés megnyugtató volt, ám akik „elvéreztek” vélhetően megalázónak tartják. A minisztérium elköszönt a nyolc volt tejipari vezetőtől, de lehetőséget ad számukra, hogy kifejtsék, miben látják utólag az ágazat hanyatlásának okát. Mészáros Tamás FALUGYŰLÉS BÁBONYMEGYEREN Lesz óvoda, és ha a lakosság igényli, közműves ivóvíz is A helyi önkormányzat megalakulása óta már a második falugyűlést tartották Bá- bonymegyeren. A községi kultúrházban az állampolgárok közül több mint 150-en hallgatták meg dr. Ftuff Flórián polgármester tájékoztatóját a képviselőtestület munkájáról, feladatairól. A település korábban közigazgatásilag Tabhoz tartozott, a válás utáni vagyonmegosztás azonban még mindig nem történt meg. A polgármester részletes tájékoztatást adott az 1991. évi költségvetésről: majdnem 13 millió forinttal gazdálkodhat a község. Az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetbe került községek pályázatára mintegy hárommillió forintos igényt jelentettek be, és az egészséges ivóvízhálózat kiépítésére benyújtották céltámogatási pályázatukat is. Bejelentette, hogy szeptembertől az általános iskola területén 20-30 gyereket fogadó óvoda kezdi meg működését. Ismertette a testület által alkotott rendeleteket is. A falugyűlésen Bencs Zoltán a vízgazdálkodási társulat képviselője tájékoztatta a bábonymegyerieket a közműves ivóvíz- hálózat megépítésének előkészületeiről. Ez a jelenlegi számítások alapján ingatlanonként 45-50 ezer forintba kerülne. Az elmondottakhoz többen hozzászóltak. Hozleiter Ferenc a tulajdonosok anyagi helyzetét ismerve aggályát fejezte ki a víztársulat megalakulását követő magas hozzájárulás díjjal kapcsolatban. Kovács Sándor javasolta, hogy az ivóvízvezeték hálózatának megépítésekor a költségeket mindenki egyformán viselje. Takács Károly, Papp Gyula és Csendes Istvánná is egyetértett a közműves vízhálózat megépítésével, ám a kivitelezés és a vízdíj reális árának megállapítását kérte. Javasolták, hogy közkifolyók ne épüljenek a településen. Márkus Lajos egyetértett azzal, hogy a megyeri részen óvodát alakítsanak ki, de felhívta a figyelmet a közlekedési gondokra. A vízhálózat megépítésével a jelen levő bábonymegyeriek 90 százaléka egyetértett. K.J.
