Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-10 / 83. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1991. április 10., szerda Készül a rendőrségi törvény (Folytatás az 1. oldalról) Az eltérő vélemények miatt felfüggesztették a közigazgatá­si bíráskodásról szóló törvény- tervezet általános vitáját. A kép­viselők áttértek az ügyvédség­ről szóló törvényerejű rendelet módosításának általános vitá­jára. Balsai István igazságügy­miniszter szerint a módosítás megteremti az ügyvédek szá­mára a szabad vállalkozás le­hetőségét azzal, hogy magán­ügyvédi gyakorlatot folytathat­nak. Délután interpellációkkal és kérdésekkel folytatódott az ülés. G'. Nagy né dr. Maczó Ág­nes (MDF) ismét a Kádár-re­zsim által fölvett hitelek miatt in­terpellált. Úgy vélte: az adós­ságtörlesztés megtagadása elismerése lenne annak, hogy az adósság nem a nép adóssá­ga. A pénzügyminisztert arra kérte, hogy a szerződések má­solatait, a teljes dokumentációt juttassa el a képviselőkhöz. Kupa Mihály pénzügyminiszter a szóbeli választól eltekintett, megígérte viszont, hogy az írásbeli válaszban az Állami Számvevőszék adatait is figye­lembe veszi. Dr. Suchman Tamás (MSZP) somogyi képviselő a közrend, a közbiztonság megteremtése érdekében teendő intézkedő­PARLAMENTI ÖSSZEFOGLALÓ sek érdekében interpellált a bel­ügyminiszterhez. (Ez egyéb­ként jól kiegészítette SoltOttilia (SZDSZ) képviselőnek a rend­őri intézkedésekről szóló inter­pellációját a rá adott belügymi­niszteri válasszal. Ismertette a képviselő az iharosberényiek felhívását, amelyben megfogal­mazták, hogy kevés a rendőr, a meglévő állománynak pedig nincs olyan hathatós eszköz a kezében, amellyel feladatát tel­jesen el tudná látni. E felhívásra 138 település, több ezer ember reagált rendkívül gyorsan, több­ségében somogyi települések Nemesdédtől Nagybajomig, Zákánytól Balatonendrédig. Baranya, Veszprém, Pest me­gyei községek is csatlakoztak. Ismertette a somogyi bűnügyi helyzetet, majd a felhívás alá­írói nevében több kérdést tett föl a belügyminiszternek. Boross Péterelismerte, hogy valóban a legsúlyosabb társa­dalmi probléma a közbiztonság. Dr. Suchman Tamás kérdésére válaszolva elmondta, hogy a rendőrségi törvény e hónap közepére teljesen kész lesz. A kormány elé terjeszthetik, ha a parlament az eredetileg terve­zettnél előbb napirendre tudja tűzni. A Belügyminisztérium az önvédelmi csoportoknak segít­séget nyújt. Lényegesnek tar­totta azonban, hogy az önkor­mányzatok vállaljanak felelős­séget, felügyeletet a létrehozott polgári őrségek felett a rendőr­séggel közösen. A polgárőrség­gel kapcsolatos szabályozás— amely az önvédelmi csoportok működését is szabályozza — április közepére készül el. A belügyminiszter leszögezte, hogy mindent megtesznek a közbiztonság érdekében, ami erejükből telik. Figyelmeztette a T. Házat, hogy nagyobb költ­ségvetési ráfordítás, létszám- emelés nélkül ez a probléma nem oldható meg. Dr. Suchman Tamás néhány megjegyzéssel elfogadta a választ, azt kérte a képviselőtársaktól, hogy minél előbb tűzzék napirendre a rend­őrségi törvényt. Az Ország­gyűlés a választ szintén elfo­gadta. A T. Ház határozatot fogadott el, fölkérve a kormányt, hogy dolgozza ki az Alföld tájvédelmi és -hasznosítási koncepcióját. Az Országgyűlés sajtóirodája este bejelentette, hogy Pásztor Gyula lett a kisgazdapárt frak­cióvezetője 23 szavazattal. Tor- gyán József 21 voksot kapott. Letartóztatták a katonai zendülés tetteseit Gorbacsov intézkedései Mihail Gorbacsov kedden szi­gorú intézkedéseket terjesztett elő a katasztrófával fenyegető szovjet belpolitikai és gazdasá­gi helyzet normalizálására. A szovjet államfő a Föderációs Tanács keddi ülésén válságke­zelő programjának alapelveit ismertetve egyebek között java­solta a sztrájkok és tüntetések „befagyasztását", valamint a végrehajtó hatalom „vertikális struktúrájának” megerősítését. A Budapesfi Katonai Bíróság kedden délután 30 napra előze­tes letartóztatásba helyezte a törökbálinti laktanya 20 hon­védjét, akik vasárnap délután megtagadták az őrszolgálat fel­vételét. A letartóztatást a Buda­pesti Katonai Ügyészség indít­ványozta. Megállapították a ter­hűkre rótt bűncselekmény elkö­vetésének alapos gyanúját. A bíróságon figyelembe vették a szolgálati rend és fegyelem el­len irányuló csoportos, nyílt el­lenszegülés bűncselekmény súlyosságát, valamint a zendü­lés miatt bíróság által kiszabha­tó büntetés — alapesetben 2 évtől 8 évig terjedő szabadság- vesztés — mértékét. ÜLÉSEZETT A KAPOSVÁRI ÖNKORMÁNYZAT Drága lesz a közterület Uj képviselő a testületben ­Alkotmánybíróság a kárpótlásról Az Alkotmánybíróság rövid időn belül állást foglal az SZDSZ beadványáról, amely a kárpótlási vizsgálatát kéri. Ez az első eset, amikor a testület nem utólagosan vizsgál meg egy törvényt, hanem a javaslat­ról foglal állást. A kárpótlási törvénytervezet­nek az egyes csoportokra, ille­tőleg kisebbségekre vonatkozó súlyosan diszkriminatívnak ítélt elemeit világítottákmeg kedden a parlamentben tartott sajtótá­jékoztatójukon az SZDSZ törvényhozói. Mécs Imre a poli­tikai áldozatok, Freund Tamás a hazánkban élő német nemzetiségiek, Horváth Aladár a cigányság, Raj Tamáspedig a zsidóság szemszögéből világí­totta meg a tervezet visszássá­gait. (Folytatás az 1. oldalról) A rendelet megsértőinek au­tóját, valamint a tiltott helyen parkoló gépkocsikat a Polgár- mesteri Hivatal elszállíttatja, il­letve kerékcsapda alkalmazá­sával mozdíthatatlanná teszi, és csak komoly bírság és a költ­ségek megtérítése után kaphat­ja vissza a tulajdonos. Határozat született a haszon- gépjárművek közterületi elhe­lyezése ellen is. A hatályba lé­pés után a közúti szolgáltatás­hoz használt járművek közúton vagy más közterületen nem tá­rolhatók! Ez alól a személygép- kocsi-méretűek a kivételek, azok, amelyek a KRESZ szerint ,,B” kategóriiás jogosítvánnyal vezethetők. A legtöbb kaposvárit érinti a közterület-használat díja. Erre vonatkozóan Kaposvárt három részre osztották, belvárosra, első övezetre és második öve­zetre. Zwack­ügy (Folytatás az 1. oldalról) — Zwack híres magyar csa­lád arisztokratikus tagja — írta a tudósító, ismertetve az Uni- cum-gyár tulajdonosának élet­útját. — Miután a kommunisták elvesztették a hatalmat, vissza­tért Budapestre, s agresszívan lobbizott azért, hogy nagykövet lehessen Amerikában. Tekin­tettel hírnevére és jó amerikai kapcsolataira, megkapta a posztot annak ellenére, hogy nem voltak diplomáciai tapasz­talatai. Bár ilyen esetben a kor­mányok általában tapasztalt diplomatát neveznek ki a nagy- követség helyettes vezetőjé­nek, Antall Józsefé s Jeszensz­ky Géza a szoros politikai szö­vetségest, Bollobás Enikő egyetemi tanárt választotta. Zwack Péter nem kívánt rész­letesen beszélni elbocsátásá­nak hátteréről, de telefoninter­júban azt mondta az amerikai lapnak, hogy annak forrása Bol- lobással való konfliktusa: az első beosztott szakmailag félté­keny rá és Zwack energikus angol feleségére. A The Washington Post-nak adott telefoninterjúban Bollo- bás Enikő cáfolta, hogy félté­keny lenne Zwackra: a vádak politikai ellenfeleinek agyszüle­ményei, mondotta és jónak ne­vezte munkakapcsolatait a nagykövettel. Zwack tapasztalt az üzleti életben és a public re- latians kérdéseiben, de tapasz­talatlan mint köztisztviselő, mint diplomata — közölte. A lap méltatta a Zwack házas­pár társasági sikereit Washing­tonban, majd idézte a magyar 'sajtótalálgatásokat arról, hogy helyét Jeszenszky Géza kül­ügyminiszternek kívánták volna adni — ám a történtek után ez már lehetetlen — vélte —, s az ellenzék várhatóan az Antall- kormány újabb ballépéseként felhasználja majd az ügyet. „Bejött a huszonegy MOSZKVÁBAN VALAMI TÖRTÉNT... Román—moldavai együttműködés Románia és Moldava szovjet köztársaság Moszkva kikap­csolásával közvetlen kereske­delmi megállapodást kötött kedden. A szerződést Petre Roman, román miniszterelnök és Nicolae Tiu, moldavai kül­ügyminiszter írta alá Bukarest­ben'—jelentette a Rompres. Iraki diplomaták kiutasítása Kiutasítják Csehszlovákiából az iraki nagykövetség négy munkatársát; azokat a szemé­lyeket, akik pénteken, amikor kurd diákok tüntettek Irak prá­gai nagykövetsége előtt, az ut­cára kirohanva bántalmazták a demonstrálókat. Szovjet csapatkivonás Tegnap délben megkezdő­dött a szovjet csapatok kivoná­sa Lengyelország területéről. Elsőként a koszalini vajdaság­ban levő Borne-Sulinowóból indult haza egy rakétatüzér dandár. Az iraki háborúból is­mert Scud—B rakétákból hét került fel a transzportra önjáró indítóállomásukkal együtt. Borisz Jelcin győzött, az ünneplés azonban egyelőre korainak tűnik. Az oroszor­szági népképviselők múlt hét végén véget ért kongresszu­sa kétségkívül megerősítette az oroszországi parlament el­nökének helyzetét, s fontos állomása a szovjet belpoliti­kai helyzet alakulásának, ez­zel együtt Jelcinnek számot kell vetnie azzal, hogy vele szemben még mindig ott áll a gorbacsovi központ, amely — ha tekintélyében megtépá- zottan is—,de továbbra is a kulcsfontosságú hatalmi szervek birtokosának tekint­hető. A kongresszusi előjelek nem voltak éppen biztatóak Jelcin szempontjából, különösen ha azt vesszük, hogy a konzervatí­vok éppen a parlamenti elnök leváltásáért hívták össze a rendkívüli ülésszakot. Jelcin népszerű A népszavazás ezzel szem­ben már sejtetni engedte, s ezt nyilván a küldöttek is tekintetbe vették, hogy Jelcin népszerűsé­ge feljövőben van. Nyilván en­nek érzékelése késztette a köz­ponti kormányzatot is arra, hogy a valóban rendkívül fe­szült helyzet ürügyén a Kreml környékén valóságos rendkívü­li állapotot hirdessen ki, s betilt­sa a tüntetéseket a szovjet fővá­rosban. Ez utóbbi rendelkezés indoklásában egyebek között az is szerepelt, hogy ily módon úgymond elejét kívánják venni annak, hogy a Jelcin-párti tö­megtüntetéssel' nyomást gya­koroljanak a tanácskozás részt­vevőire. Az intézkedés azonban fordí­tott eredményt váltott ki: a kép­viselők többsége a rendőri erők látványos felvonulását inkább a központ részéről megnyilvánu­ló nyomásgyakorlási törekvés­ként értelmezte. Gorbacsovék ezzel — legalábbis utólag visz- szatekintve az események me­netére — feladták a magas lab­dát Jelcinéknek, amit ők nyom­ban ki is használtak azzal, hogy a kongresszus a kezdés után nem sokkal felfüggesztette munkáját, így tiltakozva a „biz­tonsági” intézkedések ellen. A tanácskozás azonban bebizo­nyította, hogy ez még nem je­lentette azt hogy az erőviszo­nyok Jelcin javára tolódtak el. A parlamenti elnök beszámolójá­ról folytatott vita, a határozat azt mutatta, hogy a kongresszus két, jól elkülöníthető részre sza­kadt résztvevői nagyjából azo­nos erőt képviseltek. Az elnöki rendszer kérdése A politikai csatározásban hol az egyik, hol a másik fél ért el részsikereket: a tanácskozás leszavazta a Jelcin elleni bizal­matlansági indítványt, de nem volt hajlandó a Demokratikus Oroszország indítványának el­fogadására sem, hogy tudniillik külön napirendi pontként vitas­sák meg az elnöki rendszer ügyét. A tanácskozás bővelke­dett váratlan fordulatokban is: az ókonzervatív Iván Polozkov oroszországi kommunista párt- vezető az egység fontosságát hangsúlyozva elvetette Jelcin és a parlamenti vezetés leváltá­sának tervét, noha ő és elvbará­tai korábban éppen ezért szor­galmazták a rendkívüli kong­resszus összehívását. Kitett magáért a másik oldal is. Jelcin egyik közeli tanács­adója, a reformer tábornok, Dmitrij Volkogonov és az ellen­zék egyik vezéralakja, Nyikolaj Travkin, az SZKP-ból tavaly ki­lépett, immár az Oroszországi Demokrata Párt áién álló képvi­selő is a gorbacsovi központtal való megegyezést, a kompro­misszum szükségességét szor­galmazta. A látszólagos közele­dés ellenére úgy tűnt, hogy a reformerek által sarkallatos pontnak tekintett elnöki rend­szerkérdésében mégsem sike­rül dűlőre jutni. Már-már véget ért a tanácskozás, amikor Jel­cin, kártyás hasonlattal élve 19- re lapot kért és bejött neki a 21. A nagy talány Az oroszoszági parlament vezére nyilván úgy értékelte a helyzetet, hogy nincs veszteni­valója, s a küldöttek egy részé­nek legnagyobb megrökönyö­désére hatalma kiszélesítését indítványozta a tanácskozás­nak. A húzás végül is bejött, s a vártnál is rövidebb vita után némi korlátozásokkal bár, de a kongresszus megszavazta a javaslatot, amivel Jelcin vég­eredményben többet nyert, mintha csak pusztán az elnöki rendszer bevezetését vitatták volna meg. így ugyanis már most az elnöki hatalommal kö­zel azonos jogkört harcolt ki magának. Mindez meglehetősen szé­pen hangzik, de a helyzet érté­kelésekor nem árt tekintetbe venni azt sem, hogy az államap­parátus, a hadsereg és a KGB továbbra is a gorbacsovi vonal befolyása alatt áll, így Jelcin rendeletéi — népszerűség és kibővített hatalom ide vagy oda — a szovjet elnök hasonló in­tézkedéseihez hasonlóan meg­hiúsulhatnak a központ és a köztársaság szembenállása miatt. A nagy talány — s ez döntő lehet a szovjet belső helyzet egészének alakulása szem­pontjából is —, hogy Jelcin mit tud kezdeni új helyzetével, rá­szánja-e magát az együttműkö­désre Gorbacsovval, ahogy erre zárszavában is utalt, vagy továbbra is a központ elleni nyílt harcot választja. Dorogi Sándor A Siófoki Városi Önkormányzat Képviselő-testülete április 11-én du. 14 órakor ülést tart Az ülés főbb napirendje: 1. / Az idegenforgalom helyzete, az idegenforgalmi idényre való felkészülés 2. / Hélyi városrendezési előírások 3. / Utcanévváltozások. Az ülés nyilvános, az érdeklődőket szeretettel várjuk. Polgármester (14g671) Értesítjük átutalási betétszámlával rendelkező tisztelt ügyfeleinket, hogy az 1991. március havi egyenlegértesítőket — munkatorlódás miatt — április 10-e után küldjük ki. Szíves türelmüket és megértésüket kérjük. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Somogy Megyei Igazgatósága (112287) | A Magyar Szocialista Párt kaposvári szervezete április 11-én (csütörtökön) 18 órakor nyilvános fórumot rendez | —szociálpolitikai kérdésekről. Meghívott vendég: Csehák Judit, a párt országgyűlési képviselője. I A rendezvény helye: Egészségügyi Főiskola (Forradalmárok i ! tere 2.) nagyterme. I Minden érdeklődőt szeretettel várunk. (8900) I Az árusítópavilonok díja 40, 80 illetve 200 forint négyzetmé­terenként és havonta — a hely­től függően. Az alkalmi és moz­góárusítás havi díja 30,60 vagy 100 forint négyzetméterenként. Nagy vitát hozott a taxidrosztok díja, végül is kocsinként évi 6000 forintba kerül a várakozási engedély a város egész terüle­tén. (Aki mellékállásban taxizik, annak a fele.) Arról is határoztak, hogy amelyik üzlet akarja, megvált­hatja a bolt előtti területet rako­dás céljára. Egy kivétellel minden eset­ben a drágább variációt szavaz­ták meg a képviselők, így lesz mit fizetnie annak, aki közterü­let-foglalásra kényszerül akár üzleti célból, akár másért. Lapzártakor eddig jutottak a városatyák a munkában, még kilenc napirendi pont megtár­gyalása maradt hátra. V. 0.

Next

/
Thumbnails
Contents