Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-04 / 78. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP— GAZDASÁGI HORIZONT 1991. április 4., csütörtök Tőzsdeszótár A-tólZ-ig Pakett: részvényköteg; gyakran egy részvénytársaság alaptőkéjének nagyobb vagy meghatározó befolyást biztosító részét nevezik így. Párhuzamos kötvények: több országban, azonos névleges kamattal és futamidővel, de az eltérő kamatszínvonal miatt különböző árfolyamon kibocsátott kötvények. Párhuzamos piac: olyan értékpapírok adásvételének a piaca, amelyek mégnem felelnek meg a hivatalos tőzsdei jegyzés feltételeinek. Az itteni jegyzés feltételei kevésbé szigorúak, mint a hivatalos tőzsdén. Pari: jelentése: a névértéknek megfelelő. Pari árfolyam: a névértékkel egyező árfolyam. Parin aluli kibocsátás: névérték alatti kibocsátás. Parin felüli kibocsátás: a névórtéket meghaladó árfolyamon történő kibocsátás. Paritás: váltóárfolyam; aranyvaluta esetében egy valutaegység törvényben rögzített aranyértéke. Participációs jegy: részesedési jegy; általában ugyanolyan tulajdonjogot képvisel, mint a részvény, a közgyűlésen való szavazás joga nélkül. Passzíva: egy vállalat saját tőkéje és adósságai, amelyeket a mérleg jobb oldalán tüntetnek fel. Piacszűke: az a piaci helyzet, amikor a kínálathoz képest kicsi a kereslet vagy a kereslethez képest csekély a kínálat. Portfolió: egy személy, bank vagy befektetési alap értékpapír-állománya. Portfolió-menedzser: az a személy, aki egy portfolió számára meghatározott irányelvek alapján saját felelősségére döntéseket hoz értékpapírok eladásáról illetve megvételéről. Reálkamatláb: a piaci kamatszínvonal- és az árszínvonal-emelkedés különbségeként számított mutató, amely a tőkebefektetés tényleges hozamát fejezi ki. Refinanszírozás: a pénzintézetek által felvett hitelek. Rendkívüli közgyűlés: részvénytársaság közgyűlése, amelyet az évente legalább egyszer megrendezésre kerülő közgyűlésen kívül az igazgatóság vagy a részvényesek kezdeményezésére hívnak össze, valamilyen fontos, aktuális kérdés megtárgyalása céljából. Részjegy: egy társaság tőkéjéből vagy egy vagyonból való részesedést igazoló okirat; ilyen például a részvény vagy a tőkebefektetési részjegy. Részvény: egy részvény- társaság tagságát igazoló okirat, amely szólhat névre vagy bemutatóra. Köpenyből (a tulajdonképpeni okmányból) és az osztalékszelvényeket és a szelvényutalványt tartalmazó ívből áll. A részvény tulajdonosa — a részvényes — igényt formálhat az osztalékra (tulajdona arányában kifizetett nyereségre), tőkeemelésnél elővételi joga lehet az új részvényekre, a társaság felszámolásakor pedig jogosult a bevétel tulajdonrészesedés szerinti hányadára. A részvényesnek tőketulajdona arányában szavazati joga van a közgyűlésen. A leggyakoribb részvény- fajta a bemutatóra szóló törzs- részvény, amely egyszerű átadással ruházható át, és ezért alkalmas arra, hogy kereskedelmi forgalomban részt vegyen. A törzsrészvényekhez nem társulnak azok az előnyök és kisebbségi jogok, amelyeket az alapszabály az elsőbbségi részvények tulajdonosainak biztosít. (Folytatjuk) MIT TANULJON A LEENDŐ GAZDA? Beszélgetés az agrárátalakulást kísérő képzésről AZ ERDŐ SZÉPSÉGE A fafajok megválasztásával az erdész akarva-akaratlanul formálja, alakítja a jövendő erdő képét. Keze nyomán születnek új erdők és szépülnek a tájak. A tisztás szélein elhelyezett nyírcsoport a sötét fenyő hátterével vagy a színes lombú fák, a cserjék tudatos elhelyezése növeli az erdő esztétikai értékét. Egy kicsit hasonlít ez a kertész munkájához, csak a méretek sokkal nagyobbak. Ezt a szemléletet hegyvidéki erdeinkben elég könnyű érvényesíteni, hiszen a tagolt terep s a talajviszonyok miatt úgy is más és más fafajokra van szükség. Az ilyen telepítés, felújítás, nevelőmunka csak fantáziát és egy kis gondosságot igényel. A rontott erdők néhány bizarr alakú fáját is érdemes meghagyni, különösen akkor, ha ezek az állomány szélein vagy tisztásokon állnak. Nemcsak a városokban kellenek szobrok, emlékművek: az erdők monumentális emlékművej az évszázados faóriások. Érdemes és meg is kell ezeket kímélni. Ez a sok munka az erdőben állandó erdőjárást, sok-sok „sétát” követel. Mindig mindenre ügyelni kell, még a madarak hangjára is. Az erdész munkáját a madárvilág is segíti. A kakukkok hangja közelgő rovardúlásról ad hírt, a harkályok kopácsolása jelzi, hogy egyes fák faanyagát már másodlagosan károsító rovarok álcái teszik tönkre. Képünkön: Fatörzsgallyazó robot működés közben: ez is az erdő szépségét szolgálja. A fatörzsre tapadó kerekeinek a segítségével, .felmászik” a fára, és körbe forgó fűrészével néhány perc alatt levágja az oldalágakat. Lövőpetri, Alsónémedi, Nyír- acsa, Vámospércs neve az „újkori” földfoglalások révén bevonul a magyar történelembe. Törvények híján terebélyesedik a föld után vágyó gazdák mozgalma, s óvatos becslések szerint még az idén 20—25 ezer egyéni gazda próbálkozik a boldogulással. A termelés beindításához a föld nélkülözhetetlen, ugyanakkor nem elégséges feltétel; hiszen eszközökre, tőkére, értékesítő és felvásárló szövetkezetekre, valamint mindezek működtetéséhez a szaktudásra elengedhetetlenül szükség van. A gazdatudat már létezik a magyar rögön. De párosul-e hozzá a szakmai ismeret? Ez utóbbiról beszélgettünk dr. Wallendums Árpáddal, a Földművelésügyi Minisztérium gazdaképzésért is felelős osztályvezetőjével. — Az agrárátalakulás visszavonhatatlanul megindult. Követi-e a képzés a politikai-gazdasági folyamatokat? — Nem követi, hanem előtte jár. A gazdaképzést 1989 decemberében hirdette meg az akkori MÉM. Látható volt, hogy a mezőgazdasági struktúra nem marad változatlan, s a várható folyamatoknak elébe mentünk. Gazdabizonyítványt még nem adtunk, a képzés a múlt év őszén kezdődött, s az első végzett gazdák szeptemberben kapnak oklevelet. — Kik és hol koptatják az iskolapadokat? — Az oktatás hat középiskolában kezdődött: Kétegyházán, Jászapátiban, Csurgón, Szek- szárdon, Kőszegen és Pápán. A hallgatók mezőgazdasági szakközépiskolát vagy szakmunkásképzőt végeztek, s most egyéves, bentlakásos, iskolarendszerű képzést kapnak. Nyilvánvaló, hogy nem elméleti szakembereket kell az iskoláknak kibocsátaniuk, hanem olyanokat, akik maguk végzik el a mezőgazdasági munkát, s képesek a biológiaigazdasági folyamatok befolyásolására, irányítására. így a tanterv rugalmas, nem egy központi, órákra szabott tananyagra épül, lehetőség van a konkrét helyhez, a tájkörzethez alkalmazkodni. Tanulmányoztuk a nyugat-európai iskolákat, számos, náluk bevált módszert átvettünk. Fletente 14 óra az elmélet, 26 a gyakorlat. Ez az arány összhangban van a képzés céljával is. A hagyományos mezőgazdasági tárgyakon — állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, gépészet — kívül jelentős óraszámban tanulnak gazdálkodást, falusi életmódot, vendéglátást, idegen nyelvet. — Az intézmények nyíltan hirdetik, hogy a képzés kísérleti. Fél év múltán milyen tapasz- tálataik vannak? — Röviden azt mondhatnám, szélsőségesek. Az indulás körzetenként váltakozó sikerű: egyes helyeken túljelentkezés volt, másutt csupán öten-hatan érdeklődtek. Ami érdekes, a hagyományos agrártérségekben sem volt elég jelentkező. Persze mindezekből érdemi következtetéseket még aligha szabad levonni. Általános tapasztalat viszont, hogy a diákok szívesen, szorgalmasan tanulnak, á fizikai munkától sem riadnak vissza. — Vélhetően paraszti származásúak, földjük van, megszokták az effajta munkát. Készülnek az önálló gazdálkodásra a mostani diákok? — Természetes, hogy egy új iskolatípusba a leginkább elkötelezettek jelentkeznek. Azt azonban nem akarjuk, hogy végzett diákjaink nadrágszíj- parcellás gazdálkodásra készüljenek fel. A magyar birtokszerkezet várhatóan nem is ilyen lesz; a nagyüzemtől a kettő-öt hektáros gazdaságokig sokféle méret megtalálható lesz a jövőben. A mi feladatunk az,- hogy a hallgatókat az árutermelésre és a piacgazdálkodási szemléletre készítsük fel. — Feltételezve, hogy a kísérlet beválik: milyen lesz a jövendő gazdaképzése? — Várhatóan megmarad a négyesztendős, érettségit nyújtó alapképzés a kertészeti, gépészeti, állattenyésztési és növénytermesztési ágazatokban. Ezt követi az ötödik évben a szakosodás, a tulajdonképpeni gazdaképzés. — Mikorra várható a módosított képzési rendszer elterjedése? — Semmit nem akarunk az iskolákra rákényszeríteni, az igényekkel együtt változik az oktatás. Tavaly hat osztályban indult a gazdaképzés, az idén várhatóan 20 helyen kezdik el. Csak ott szabad hozzáfogni, ahol érdeklődnek iránta, s ahol az oktatás feltételei megteremthetők. — Fia a mezőgazdaságban kialakul a családi vállalkozás, akkor a gazda mellett a gazdaasszony is tevékeny részese a termelésnek. Hogyan szerezhetnek ők ismereteket? — Nyolc helyen — Vépen, Szentlőrincen, Zircen, Velencén, Tamásiban, Kenderesen, Jánoshalmán, Marcaliban — kezdődött el a gazdaasszonyok felkészítése. Egy évig tanulnak a mezőgazdasági végzettségűek, másfél évig a gimnáziumban érettségizettek, két évig az általános iskolát befejezők. A tananyag megközelítően három részre tagolódik: mezőgazdasági témákra, a család ellátására és az úgynevezett kiegészítő ismeretekre, mint a varrás, kézimunkázás. A jövő energiája A Porsche Magyarországon FÉLMILLIÁRD SCHILLINGES OSZTRÁK BERUHÁZÁS Egy svéd úriember olyan szélkereket állított elő, amelynek segítségével elektromos áramot fejlesztett. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen ez ma már mindennapos módja az energiatermelésnek, de annál rendhagyóbb, ami ezután következett: az elektromos energiát elektrolízisre felhasználva vízből hidrogént fejlesztett, majd a hidrogén elégetésével nyert energiával üzemeltette háztartása valamennyi elektromos készülékét, sőt még az autóját is. Mi az értelme az egész átalakítási folyamatnak, hiszen a hidrogén termeléséhez ugyanannyi elektromos energiára van szükség, mint amennyit maga a hidrogén tartalmaz? Mindenki, aki rendszeresen látogatta az iskolai kémiaórákat, hallhatott róla, vagy saját szemével láthatta, hogy az elektrolízissel hidrogént és oxigént lehet nyerni, majd ugyanezt a két gázt elvegyítve, a létrejött durranógázt robbantva, égéstermékként ismét víz keletkezik. Bár a két folyamat energiája azonos, de ha a vízbomlásra a megújuló energiaforrásokat vesszük igénybe, máris gazdaságos lehet a folyamat. A hidrogénben tárolt energia bármikor felhasználható, s bár az energiatermelésben a körülményektől függő energiaforrások jöhetnek számításba (mint a szél, a víz vagy a napsugárzás energiája), de a felhasználás a későbbiek során független a pillanatnyi napsugárzástól, a szélerősségtől stb. Mindezek ellenére a megújuló energiafajták kutatása évtizedekig háttérbe szorult, bár egy- egy olajárrobbanás kisebb fajta ■ ösztönzést adott a kutatásoknak, amelyek az „ingyenes” energiához jutás perspektíváját kínálják. Svédországban és Németországban napjainkban is erőteljesen foglalkoznak a hidrogénfelhasználás lehetőségeivel. Arra a következtetésre jutottak, hogy a jövő ígérete a hidrogén, amely mentes az eddig felhasznált energiahordozók környezetkárosító hatásaitól. Máris elkészítettek egy olyan — egyelőre csak kísérleti — berendezést, mellyel nagynyomású hidrogén állítható elő. A vízbontáshoz szükséges energiát szélkerék hajtotta generátorral állítják elő. A már említett svéd fiatalember, Olaf Tegström saját költségén készített hasonló berendezést, mellyel háztartását látja el energiával. Hidrogénnel főz, fűti a lakását, meleg vizet termel, és gépkocsiját is ezzel működteti. Autója egy töltéssel, kb. 3 kilogramm hidrogénnel 200 kilométert tesz meg óránként 90 kilométeres sebességgel. Az eljárás nem csekély előnye a környezetkímélő autó, olyannyira, hogy az égéstermékként jelentkező víz annyira tiszta, hogy a svéd királyi pár sem átallott belőle inni! Kísérletek folynak a • már meglévő benzinmotorok hidrogénmeghajtású motorokká való átalakítására is. Az átalakítások tapasztalatai szerint a ma használatos Otto-motorokban jóval több változtatásra lesz szükség, mint a forgódugattyús Wankel-motorokban. A szél mellett jelentős figyelem összpontosul a napelemekre, melyek „hangtalanul” alakítják át a napsugárzást villamos energiává, ezt hidrogén előállítására is fel lehet használni. A Szahara kis részének a ma használatos napelemekkel történő befedése (a Föld felszínének kevesebb, mint 1 százaléka) elegendő volna a világ ösz- szes energiaszükségletének fedezésére, s emberek milliói szabadulnának meg a szén, a kőolaj, a benzin elégetéséből származó levegőszennyezés egészséget pusztító, káros hatásaitól. A Porsche ma nem csupán a világ egyik legismertebb autómárkája, a név maga is élő „automobiltörténelem”. Ausztria eme legsikeresebb kereskedőháza Porsche Hungária néven nemrégiben kereskedelmi kft.-t hozott létre. Mint a nagy- vállalat egyik tulajdonosától, dr. Wolfgang Porsche úrtól megtudtuk, a Porsche Holding néven összefogott vállalatcsoport Spanyolországtól Franciaországig mintegy 7500 embert foglalkoztat. Tavalyi bevétele meghaladja a 29 milliárd schil- linget, ennek az összegnek a kétharmada Ausztriára esik. A Porsche Holdingot a Volkswagen cég bízta meg azzal, hogy Magyarországon önálló — Audik, Seatok, Porschék és Volkswagenek eladására specializálódó — hálózatot építsen ki. A cél a lassan, de minden bizonnyal bővülő magyar piacot nyugati kocsikkal ellátni, és országos szervizhálózatot kiépíteni. Ezeket az információkat már dr. Georg Flandorfertől, a Porsche Inter-Aut cég vezetőjétől kaptuk. A Porsche magyar- országi beruházásaira félmil- liárd schillinget fordít, és keresi az együttműködés lehetőségeit a magyar bankokkal. A Porsche Hungária Kft. jövőre 2500 gépkocsit kíván Magyarországon értékesíteni, az évtized közepére pedig szeretnék elérni az évi tízezer gépkocsi eladását és szervizelését. Szórád József ügyvezető igazgató szerint az osztrák vállalkozás nagyságára jellemző, hogy a Porsche Hungária valamennyi üzeme komplett szolgáltatást nyújt majd, azaz elad, javít, hitelez és kocsit kölcsönöz.
