Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-25 / 95. szám

1991. április 25., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Falugyűlés Kányában 215 család feladatsorrendje Kell a telek, a műholdas tv és a telefon Kísérlet a Guiness-rekord megdöntésére Egy somogyi „felhőlovag” a Szaharába készül A verseny tavalyi útvonala. 5000 km az algír sivatagban. *-\\s i\s m rv/n / Krt o —y n /~\ kyi 1/ s~\ v I i nr»+n/*\ r~\ v mnn mo Kánya önkormányzati kép­viselőtestülete első alkalom­mal szervezett falugyűlést. Csaknem zsúfolásig megtelt a kulturház, az elmúlt hetek, hó­napok önkormányzati munká­jára, a jövő évi költségvetési tervezetre, illetve a lakosság részére kibocsátott kérdőíves felmérés összegzésére min­denki kíváncsi volt. Arra is, hogy mit mond majd a térség országgyűlési képviselője dr. Páris András. A találkozót a képviselő be­szélgetésnek szánta, ám ke­vés kérdést kapott, így hát arról beszélt, amit fontosnak tartott: parlamenti működéséről és a kormány megítéléséről. Schmuck Ferenc polgármester részletesen ismertette a lakos­ság „tesztelésére” kiadott kér­dőívek elemzését. A község 215 családjához el­juttatott kérdőívet a lakosság 61 százaléka töltötte ki és adta le. Atelepülésenélők31 száza­léka neve feltüntetésével adta le a kérdőívet. — Megnyugvással töltött el bennünket, hogy a lakosság 93 százaléka értett egyet a képvi­selőtestület választási ciklusra vonatkozó fejlesztési elképze­léseivel — mondta a polgár- mester —, többek között a ve­zetékes ivóvízrendszer kiépí­tésével. A kérdőív 41 kérdése fel­ölelte a település életét befo­lyásoló valamennyi témakört. Elhangzott, hogy a nyilatkozó polgárok 52 százaléka igé­nyelné a többcsatornás mű­holdas vételt biztosító televí­ziós rendszer kialakítását, 47 százalék pedig kérné a telefon bekötését is. A lakosság 58 százaléka nyi­latkozott úgy, hogy ismét indít­sák el a Tiszta udvar, rendes ház mozgalmat, 48 százalék szükségesnek tartja a gyer­mekorvosi álláshely létesítését és a polgárok 52 százaléka vá­laszolt igennel arra a kérdésre, hogy szükségesnek tartja-e építési telkek kialakítását. Egy önkiszolgáló bolt létesítését 89, újabb szeméttároló konté­nerek beeszerzését és kihe­lyezését pedig 64 százalékos arányban támogatják a telepü­lésen élők. A községben lakók nagy ré­szének az a véleménye, hogy az önkormányzat kezében le­gyen a temető. A kányái polgárok véleményt mondtak az önkormányzati in­tézmények munkájáról, az egyes szolgáltatások (keres­kedelem, orvosi ellátás) szín­vonaláról is. A közterületek tisztán tartására társadalmi munkát a választ adók 67 szá­zaléka vállalna. A település polgárai vázolták elképzelése­iket a közvilágítás fejlesztésé­vel, az utak, a hidak, a járdák további kiépítésével és felújí­tásával kapcsolatban. A kérdésekre adott vála­szokból megtudták a község vezetői, hogy mi a lakosság vé­leménye a szociális segélye­zésről. A név szerinti javaslaton 89 százalék nem válaszolt, míg szociális segély támogatására legtöbben (26 százalék) a sú­lyos betegeket tartják jogosult­nak. A kányái önkormányzati képviselő testület a munka to­vábbi nyíltságának a növelé­sére vonatkozó módszerekről, a falugyűlések gyakoriságáról, a közművelődéssel kapcsola­tos igényekről éppúgy értesült, mint arról, hogy mely szolgál­tató vállalkozások beindítását támogassa az önkormányzat. Egyébként a lakosság 63 szá­zaléka tartja szükségesnek, hogy máskor is bocsássanak ki kérdőívet. — Örültünk annak is — fog­lalta össze a polgármester az utolsó kérdésre adott válaszo­kat —, hogy leírták azokat a gondokat és problémákat, amelyek megoldásra, intézke­dések meghozatalára várnak. Megvizsgáljuk a bolt nyitva tar­tási idejét, a mozi működésé­nek újraindítását, a templom e- lőtti tér parkosítását, a mun­kanélküliek segítését, hirdető- táblák kihelyezését, színházi előadások szervezését, az is­kolai és óvodai felszerelések bővítésének lehetőségét... Elmúlt már 10 óra, amikor Schmuck Ferenc polgármester az elemzés ismertetésének a végére ért. A késői időpont el­lenére az emberek arcán lát­szott: örülnek, hogy számíta­nak a véleményükre, az észre­vételeikre... A széksorok között valaki meg is jegyezte: meg­nyugvással fogadtuk az ön- kormányzat eddigi intézkedé­seit! A falugyűlésen a polgármes­ter bejelentette: a kérdőíves felmérésről hallva és olvasva több önkormányzat polgár- mestere kérte, hogy a kérdé­seket bocsássák rendelkezé­sükre. Ezt szívesen megteszik. Krutek József 1989-bena Trans-Szaharalégi maraton bekerült a Guiness re­kordok könyvébe. A táv, — amelyet úgynevezett motoros könnyűrepülőgéppel szállva kell megtenni — akkor 4200 ki­lométer volt. Tavaly már 5000, az idén a cél: 15 százalékkal túlszárnyalni az eddigi legjobb teljesítményt. A körülmények és az útvonal a nálunk jobban ismert Paris- Dakar versenyhez hasonlóan mostohák. Nappal 40, éjszaka mínusz 2, 3 fok, legkevesebb 5 és félezer kilométer az algír si­vatagban. A verseny meghívásos, a vi­lágversenyeken megfelelő he­lyezést elért pilóták vehetnek csak részt a monstre sivatagi derbin. A rekordkísérletre minden versenyzőnek két hét ideje van a limitidőket gépeik műszaki adatai alapján kell tartaniuk. Aki ebből kicsúszik, azt bünte­tőpontokkal „jutalmazzák”, aki a meghatározott időn belül tel­jesíti a távot, az jutalomponto­kat kap. Az ultralight, magyarul moto­ros könnyűrepülőgép súlya 350 kg-nál nem lehet nehe­zebb. Két csoportja a testsú­lyáthelyezéssel kormányoz­ható (sárkányrepülő) és a bot­kormányos könnyűrepülőgé­pek. (Folytatás az 1. oldalról) A TÖOSZ megalakulásakor a megyei önkormányzat még nem döntötte el, hogy csatla­kozik-e hozzánk, s mint ismere­tes, később megalakították ők is a megyei önkormányzatok szövetségét. Ma már 14-15 ilyen érdekszövetség létezik... Szerintem arra kellene töre­kednünk, hogy ezek a szövet­ségek egymásra találjanak, s az összes önkormányzat érde­keit képviselhessék a kor­mánnyal szemben. Siófok szempontjából is jelentős, hogy Molnár Árpád tagja lett az Európa Tanács helyi és regio­nális önkormányzatok állandó konferenciájának, vagyis az A cél megtalálása sem prob­lémamentes, közben ugyanis navigációs pontok esnek útba, melyeket megfelelő szögből le is kell fényképezni. Az útvonal minden szakaszon más és más nehézségeket tartogat, van ahol háromszáz méter magas homokdűnéket kell a mezőny­nek átrepülnie, de komoly gon­dot jelent a homokviharok he­ves támadása is. Félezer kilométeres sávok és közben néha egy-egy oázis. A rajtnál minden nevezőnek tú­lélési csomagokat osztanak ki, ha netán a nap végére nem tudnak a meghatározott cél­pontig eljutni és az éjszakát a puszta sivatagban kell tölte­niük, akkor ennek minden bi­zonnyal nagy hasznát is látják. Az idén a nemzetközi szer­vezőbizottság — a magyar ult­ralight repülősport elismerése­ként — meghívót küldött egy somogyi „felhőlovagnak”, a kaposvári Szabados Zoltánnak is, így lehetőség van rá, hogy talán elsőként a Guiness-bo- okba somogyi csúcstartó kerül­jön. Az eredményes szereplés­hez szükséges költségek azonban rendkívül magasak, ezt a somogyi sportoló saját tő­kéből nem tudná vállalni. Szükség van olyan vállalko­zók, szponzorok segítségére, Európa Tanács önkormányzati fórumának. —Az év elején újraválasztot­ták a delegációt, s úgy vélem, a nyelvtudásom is hozzásegített, hogy bekerülhettem. (Sajnos, még ma is kevés, idegen nyel­vet beszélő polgármestere van az országnak...) A plenáris üléseket Strass- bourgban tartják egy évben egyszer, s a delegátusok man­dátuma két esztendőként lejár. A választásnál alapvető köve­telmény, hogy a delegáció tagja csakis választott tiszt­ségviselő legyen. Mivel építész vagyok, a természetes és épí­tett környzeti bizottságba kerül­tem be, és még az első ülésen akik az egyre nehezedő gaz­dasági feltételek közepette is hajlandóak lennének áldozni a hazai sport érdekében. Az ő ál­dozatvállalásuk nélkül ugyanis felvetettem, hogy a bizottság rendes ülését tartsa Siófokon. A javaslatot, „csodák-csodá- jára” elfogadták. A bizottság két év alatt egyszer ülésezik Strassbourgon kívül (a svéd, a dán delegátusok például már évek óta „bombázzzák” a bi­zottságot, hogy megkaphas­sák az ülés megrendezésének jogát); a gyors siker feltehetően annak köszönhető, hogy Ma­gyarország nemrég lett az Eu­rópa Tanács tagja. Ez a bizott­ság építészeti kérdésekkel, az épített környezet megvédésé­vel foglalkozik, de a túrizmus és a környezetvédelem is hoz­zátartozik. Évtizedes tapaszta­lattal bír a Rajna, az ausztriai és nem kerülhetne sor még ma­gára a kísérletre sem. Előre is szeretnénk köszönetét mon­dani nekik — a mihamarabbi segítség reményében. a svájci tavak szennyezésével kapcsolatban, s munkálkodása nyomán teljesen tönkrement tavak vize lett ismét iható. A természetes és épített környzeti bizottság június 4-én tartja kihelyezett ülését Siófo­kon, a Dél-balatoni Kulturális Központban, 5-én és 6-án ha­zai és külföldi szakemberek tar­tanak előadásokat. A szeminá­rium-kollokvium címe: „A helyi önkormányzatok szerepe és felelőssége a környzetvéde- lemben.” A rendezvény meg­szervezésében szerepet vállal a megyei önkormányzat (anyagi eszközökkel) is, vala­mint a Belügyminisztérium. Sz.A. KÉT ÉVIG DELEGÁTUS HA MAJD A SZÖVETSÉGEK EGYMÁSRA TALÁLNAK Siófokon tartja ülését az Európa Tanács környezetvédelmi bizottsága Benzináremelés Ausztriában Az osztrák állami kőolajt­röszt bejelentése szerint teg­naptól felemelték az olajtermé­kek árát. A benzinfajták 20, a dízelolaj és fűtőolaj ára 30 groschennal lett magasabb. Hasonló lépésekre készülnek Németországban és Svájcban is. Terjeszkedik a Faktorház Második vidéki kirendeltsé­geként, a dél-dunántúli térség­ben nyitott fiókot a Faktorház Kft. szolgáltatásai várhatóan segítenek a régió cégeinek az egyre növekvő, vevő-szállító kapcsolatokat aláásó sorbanál- lások letörésében. Az új fiók Baranya, Tolna és Zala mellett Somogy bankjainak és cégei­nek is ajánlja gazdaságélén­kítő pénzügyi manővereit. Kisgáti Építőipari és Kereskedelmi Kft. alakult Kaposváron, melyet a helyi építőipari kisszö­vetkezet és négy magánszemély létesített. Itt különféle építőipari és lakásfelszerelési cikke­ket árusítanak nagykereskedelmi áron a lakosság részére. Az új üzletházban a Barcsi Kemiká- lon keresztül a Kemikál teljes árufélesége is megvásárolható. (Gyertyás László felvétele) Sok a részletfizetést, haladékot kérő Kilencvenmillió forinttal tartoznak az illetékhivatalnak (Folytatás az 1. oldalról) Nagyon sokan kérnek rész­letfizetést, fizetéshalasztást a hivataltól. Gyakran azonban még így sem tesznek eleget a kötelezettségüknek. Az illeték- hivatal ilyenkor nem tehet egyebet, mint úgynevezett kényszerintézkedéseket al­kalmaz a fizetésletiltástól a jel­zálog bejegyzéséig. Végső esetben pedig akár dobra is ve­rik az ingatlant. Még így is 80-90 millió fo­rintra rúg az illetékhátralék. E tartozásból 20 millió forintot a jogszabály erejénél fogva ké­sőbbfizethetnek meg, mintegy 30-35 millió forint hátralék pe­dig a részletfizetés miatt van. A többi pénz azért nem folyt be még a kasszába, mert a kö­zelmúltban küldték ki a fizetési meghagyásokat. — A közigazgatás átszerve­zésével megváltozott a hivatal irányítása — mondta dr. Ta­kács László. — A megyei jogú Kaposvár illetékhivatala va­gyunk, de az egész megyére ki­merjed a hatáskörünk. Másod­fokon a köztársasági megbí­zott hivatala jár el az ügyekben. Csak az irányítás változott meg, az önállóságunkról azonban gondoskodnak. Nem lesz más a szervezetünk sem: tovább működik a fonyódi ki- rendeltségünk is, megköny- nyítve a Balaton-parti ingatlan- forgalmat. Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents