Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-19 / 91. szám
1991. április 19., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Legyen haszna a vidéknek is az Expóból Nemzetközi skanzen épülhetne a Balaton mellett (Folytatás a 1. oldalról) Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke a rossz időjárással és több fontos kaposvári rendezvény egyidejűségével magyarázta a gyér megjelenést. Elmondta: a megyei közgyűlés április 30-án tárgyal az Expóról. Kifogásolta, hogy csak az elmúlt hetekben és hónapokban van változás a vidék világkiállítással kapcsolatos szerepének megítélésében. A nyolcmillió vidékinek érdeke a világkiállítás megrendezése! A 19 megyének külön-külön és együtt fel kell vállalnia a kapcsolódást. Somogy is tagja a Megyei Önkormányzatok Szövetségének, amely a szerdai ülésén úgy döntött: támogatja a világkiállítás megrendezését. Berkes Sándor, a TESZ megyei elnöke fontosnak tartotta, hogy a Társaság a Világkiállításért elnevezésű egyesület szervezetét megalakítsák Somogybán. Ezután Barcza Egon, a Társaság a Világkiállításért egyesület elnöke ismertette az 1989. március 28-án megalakult szervezet programját, elképzeléseit, beszélt azokról a harcokról, amelyeket az őket háttérbe szorítani kívánókkal vívnak. Szerinte ha legalább annyi energiát fordítottak volna a világkiállítás megrendezésére, mint eddig a vitákra, most sokkal előbbre lehetnénk. Érvekkel bizonyította, milyen fejlődést hozna az Expo, mennyi embernek adna munkát. Külön kiemelte, hogy az Expo melletti döntés már az idén érezhető lenne. Többen elmondták a véleményüket a résztvevők közül. A mesztegnyői Kövesdi Tiborné népművelőként, a TESZ szószólójaként leszögezte: a falu ne csak a számlát fizesse, hanem élvezze az előnyöket is. Nagyon sok használható ötletet mondott el a falvak szépítésétől a természeti, néprajzi, kulturális értékek, a műemlékek föltérképezéséig. A külföldit szerinte a magyar táj különleges szépségei érdeklik. A faluházaknak nagy szerepük lehetne a programok szervezésében. Szerinte a szőlősgazdákat, vadászokat, halászokat, népművészeket is be lehetne vonni. Barcza Géza felajánlotta, hogy segítenek Somogy feltérképezésében. Jó értelemben el kell adni a látnivalóinkat, a kulturális értékeinket. 1995-ben lesz 50 éve a világháború befejezésének. Meg lehetne rendezni a világ frontharcosainak találkozóját, esetleg a halászok, vadászok, madarászok világtalálkozóját is. A Balaton alkalmas lenne a nagy tavak melletti települések találkozójára. A siófoki Somogyi Gyula újabb ötlettel állt elő: nyerjük meg a nemzetközi vitorlasszö- vetséget, s legyen 1995 a vitorlásversenyek éve. A Balaton alkalmas a megrendezésre. Förster Gyula osztopáni esperesplébános a Cserkésszövetség elnökeként az 1995. évi dzsemborit, a cserkészek világtalálkozóját javasolta. Akkor a vízi cserkészek látványos bemutatókat tarthatnának a Balatonon. Sokszor szóba került a tervezett déli autópálya is. Mindenki örömmel vette Barcza Egon bejelentését, hogy az ismert amerikai Texaco cég érdeklődik az építése iránt, és társaságuk vállalja a közvetítést. Azt javasolta: gondolják meg a somogyiak egy nemzetközi fafaragó- tabor megrendezését is. Dr. Gyenesei István reményét fejezte ki, hogy az önkormányzatok bekapcsolódnak programokkal a rendezvények sorába. Van egy olyan somogyi elképzelés, hogy a Balatonhoz közel, először az Alpok—Adria munkaközösség tagjainak részvételével nemzetközi skanzent alakítanak ki, s ezt később bővítenék. Bejelentették még: a TESZ előkészíti, hogy megyénkben is megalakuljon a Társaság a Világkiállításért egyesület szervezete. Lajos Géza Időzített bomba a Kis-Balatonnál? Olajos égenföldi kutak A kis-balatoni tájvédelmi körzettől néhány kilométerre riasztó és egyre inkább beigazolódó környezetszennyeződésről beszélnek az emberek. Az olajos fúrt kutak Sármelléket jelölik a fertőzés helyszínéül. A helyiek azt javasolják, hogy Égenföldön keressük a budapesti Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat munkásait: a fúrásokat ők végzik. Abba ne menjünk most bele, mint jelent az Égenföld, mondják ugyanis azt is, hogy Hégen- föld. Annyi tartozik csak ide, hogy a település történelme során volt önálló is. Ettől a státusztól a tanácsi körzetesítés fosztotta meg. Sármellék — azaz Égenföld — az utóbbi évtizedekben a szovjet katonai repülőtérről vált nevezetessé vagy inkább hírhedtté. A múlt év őszén futótűzként terjedt el a faluban, hogy a kutakban olajfoltokat észlelnek. Győréi László sármelléki körjegyző szerint 1990 augusztusában fedezték föl a szennyeződést. A vizsgálat nyomban megkezdődött, és azóta is tart. Járt itt már miniszterhelyettes és államtitkár ebben az ügyben. Az eredmény: 4,2 méter mélységben olaj, pontosabban: a repülőgépek üzemanyagául szolgáló kerozin található a talajban. Az őszi riadalom után távoztak a repülőtérről a gépek, a pilóták, a katonák. A lakosok elmondása szerint szigorúbban őrzik most a repülőteret, mint annak idején. Természetesen magyarok. Azt, hogy mit hagytak maguk után a kivonult csapatok, csak találgatják. Az azonban tény — s ez fáj a helyieknek—, hogy e régi temetőt eldózerolták a szovjetek, amikor távoztak. Tavasz óta Sármelléken újabb fúrásokat végeztek a szakemberek. Végső eredmény azonban még nincs. Az ivóvizet a regionális vízműtől kapják a sármellékiek: akik a kutak tartalmát jobbára csak öntözésre használták. Olaj a növényekre? A hiányzó égi áldás pótlására a gazdálkodók a megdrágult vezetékes vizet kénytelenek használni. Szabó Zoltánék portája végén a laktanya betonkerítése. A düledező fal három éve váltotta föl a szögesdrótot. Életveszélyes a kerítés közelében tartózkodni. — Két éve vettük észre, hogy büdös lé bugyog föl a talajból. Azt mondták a tudálékosok: szennyvíz. A gyümölcsfáink kezdtek kiszáradni. A konyhakertben a paprika sínylette meg legjobban a fertőzést. Szerintünk az olaj volt az oka annak, hogy nem fejlődtek a palánták úgy, ahogyan vártuk. A szomszédok sorra jelentkeztek: kérték, menjünk át hozzájuk is. Mondták, elértéktelenedtek a telkek: a fiatalok csak Sármelléken kívánnak építkezni azok után, ami itt történt. Szögesdróttal körbefont kút- káva a jelkép. Holtzer István leemeli a fedőt, hogy látogatásunk leglátványosabb képe táruljon elénk. A kútásó vödörrel vizet mert, az olaj orrfacsaró szaga messziről érződött már. Löttyintett belőle, újságpapírt és gyufát kért. Aztán máris lángra lobban a pocséta. A kút mögött szőlő. A mélygyökeret eresztő szőlő hogyan éli át a veszélyt, amit a föld hord magában? Egy másik portát tulipánerdő színez. Ezeket nem érte károsodás, de a füves udvarok mintha egyre kopárabbak lennének. Kísérőnkkel, Futó Elemérrel, a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet vezetőjével aggodalmasan kezdtük a beszélgetést. Elérhe- ti-e a talajfertőzés a féltett természeti kincset? Micsoda kár érné? A tavaszi éledés madárhangjai köszöntenek a Kis-Balaton- nál, költenek a kárókatonák. — A védett természetet, reméljük, nem éri el az olajszeny- nyeződés — mondja Futó Elemér. — A Kis-Balatont töltés védi, legfeljebb a sármelléki láp kaphat a kerozinból. Mindenesetre úgy tartjuk, időzített bomba az elszabadult olaj. A sármelléki körjegyző abban bízik, ha megtalálják az olajfertőzés, szennyeződés okát, akkor az a védekezésben is iránymutató lesz. Sármelléken, Égenföldön erre várnak, és számítanak a kártalanításra is. Félő azonban, hogy addig még sok csepp olaj úszik a kutakban... Horányi Barna Fotó: Gyertyás László Állami Biztosító központ Kaposváron Rugalmasabb, „olcsóbb” ügyintézés Tegnap ünnepélyes keretek között átadták Kaposváron az Állami Biztosító dél-dunántúli regionális központját. Ez az avatás nemcsak egy új, modern, szép kivitelű épület átadását jelentette, hanem a szerkezeti átalakulás egyik lépcsőjét is. Mint dr. Bérezi András, a régió igazgatója elmondta: ezentúl Somogy, Zala, Baranya és Tolna megye két és fél milliárd forintos díjbevételi, valamint majdnem ugyanekkora összegű kárrendezési forgalmát egy helyen, Kaposváron dolgozzák fel, s így lényegesen egyszerűbb és olcsóbb lesz az adminisztrációsmunka. Ugyanakkor a megyékben továbbra is működnek helyi fiókok, amelyek nagyobb önállósággal és sokkal rugalmasabban tudnak dolgozni. Az átadáson jelen volt dr. Kepes Gábor, az Állami Biztosító vezérigazgatója. Tőle kérdeztük: — Az új szervezeti struktúrából mit érzékelhetünk majd mi, ügyfelek? — A régióközpont tulajdonképpen azt a hátteret hivatott biztosítani, ahol a fejlesztést, oktatást és más belső munkákat tudjuk koordinálni. Az ügyfélkiszolgálók továbbra is a fiókjaink lesznek, ahol megerősítjük a kárrendezéssel kapcsolatos kiszolgálást. A célunk az átszervezéssel a költségszintek csökkentése, s ebből a megtakarításból tovább tudjuk Megyei agrárkamarai közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Exner Zoltán ügyvezető igazgató a költségvetési tervezet során beszámolt a tavalyi, körülbelül egymillió forintos megtakarításról. Idei tervüket is hasonló egyenlegűre tervezik, mégpedig úgy, hogy a magán- személyek tagdíját ezer forintra emelik. A hozzászólások és vita során dr. Szendrői Győző, a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát képviselője utalt a szakemberek apátiájára és az érdektelenségre. Felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell ismertetni végre az egész társadalommal a honi mezőgazdaság megmentésére tett javaslatokat, mert szerinte a közvélemény mellett a pártok képviselő, de maga a kormányzat is félretájékoztatott. Dr. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara közgazda- sági igazgatóhelyettese egyaránt szólt az esélyekről és a tennivalókról az irányítási válság időszakában. — Kialakítottunk egy új agrárfilozófiát az összeomlás nélküli átalakulás esélyeiről, ezt szeretnénk ütköztetni, megvitatni, ha van egyáltalán más elképzelés. A tét ugyanis az ágazat egésze. Fia ez összeomlik, akkor nincs sem helye, sem további szerepe semmiféle érdekvédelmi és érdekegyeztető szervezetnek. Marosán László, a húskombinát igazgatója a minimális védőár kérdésében a védőár mellett voksolt. A versenyképességről szólva kijelentette, hogy végre ne támogatással, hanem kedvezményekkel tegyék olcsóbbá a mezőgazdasági termelést. Pásztóhy András, a megyei önkormányzat mezőgazdasági bizottságának vezetője külön kérte a megyei agrárkamara segítségét a törvényelőkészítő munkájukhoz. — Fia a mezőgazdaság ösz- szeomlik, akkorafalu, az önkormányzat és az általa működtetett szervezetek is ellehetetlenülnek. Fel kell gyorsítani a törvényhozói munkát, amit a hatalom részint szakmai gyengeségéből fakadóan halogat — mondta a szentgáloskéri termelőszövetkezet elnöke. Az egyebek megtárgyalása során az ügyvezető igazgató beszámolt az érdekközösségek, tagozatok megalakulásáról, majd javaslatot tett a héttagúra bővülő elnökség megválasztására. A közgyűlés egy- * hangúlag tudomásul vette az 1991. évi gazdálkodási programtervet, és elfogadta a Ka- poscukor Rt., a Siófoki Ág és a Nagyatádi Konzervgyár kilépé- sét Mészáros Tamás HETVEN KIÁLLÍTÓ Megnyílt az egerszegi vásár (Folytatás az 1. oldalról) A vásárt dr. Bíró Zoltán, a Flungexpo marketingigazgatója nyitotta meg; köszöntötte a résztvevőket Bogár Imre zalaegerszegi polgármester és Nagy József László, a kiállítás főrendezője. Négy cég kapott vásárdíjat, ugyanennyien emlékplakettot vettek át. A vásár kiállítói széles termékskálát vonultattak föl a világszabadalomnak számító Nokia Finder személyi távhívórendszertől kezdve a műszeripar, a számítástechnika legújabb termékeiig. Az élelmiszeripar újdonságai több kiállítónál megtalálhatók. Figyelemre méltó, hogy a hagyományos, nagy állami vállalatok aránya— a gazdasági életben bekövetkezett változások hatására — csökkent, így a kiállítóknak majdnem 50 százaléka a gazdasági társaságok, magánvállalkozók közül kerül ki. Uj színfolt, hogy megjelentek a kulturális profilú társaságok is. Zalaegerszeg remélhetőleg nemzetközi vásárvárossá fejlődik; a néhány héttel korábban megrendezett hasonló vásár iránt is ugyancsak nagy volt az érdeklődés. Az ipari kiállítás és vásár április 21-ig várja az érdeklődőket. B. E. szélesíteni a szolgáltatásaink körét plusz áremelések nélkül. — Ennek ellentmondani látszik az a sok pénz, amibe az új irodaház került. — Mi ezt befektetésnek fogjuk fel, mert az is. Saját beruházási forrásból finanszíroztuk, és ezzel kiküszöböljük az egyre emelkedő bérleti díjakat. S az sem utolsó szempont, hogy az ingatlan értéke nem fog csökkenni. — Nem válik-e nehézkessé az ügyintézés egy-egy nagyobb kár esetében, amikor a régióközpontból kell kiküldeni a kárszakértőt? — Nem, sőt egyszerűbb lesz, hiszen eddig, ilyen esetekben a budapesti központból ment ki a szakértő. Most minden központban lesz olyan szakértőnk, aki egy bizonyos terület specialistája, felsőfokú szakirányú végzettséggel. Mindez mekkora többletmunkát kíván a központ dolgozóitól? Fliszen a 800 fős létszámot nem kívánják növelni, sőt ezen belül a központban még leépítések is voltak? Erre a kérdésre márdr. Bérezi András válaszolt. — Sokkal több lesz a munkánk, amit szakmai felkészültségben és fizikai teljesítőképességben is magas szinten álló munkatársakkal tudunk csak teljesíteni. Éppen ezért a fiókjaink szinte önálló biztosítókként kell dolgozzanak, lehetőleg minél kevesebbszer kelljen a központnak beavatkozni a munkájukba. Mi azt szeretnénk, ha a szervezeti változásból ügyfeleink nem vennének észre semmit vagy mindössze annyit, hogy sokkal gyorsabban intéződik az ügyük. v. O.
