Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)
1991-04-03 / 77. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. április 3., szerda így változnak a * ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ vasúti kedyezmények Egy űrállomás halála A „lehullt” Szaljut űrállomás fénykorában T Ti ? c eL :Vji j A 1 íiüíi nSr / / i :t |r ! i i: ll ti h ITT í! i jj 11 A Sí il :1M A Kozmosz—1686-ból a Szaljut—7-ből és a Szojuz—T űrhajóból összekapcsolt rendszer vázlata Jó néhány, az utasok többsége számára hátrányos változás lép hatályba áprilisban a vasúti közlekedésben. A nyolcvanszázalékos tarifaemelési egyidejűleg a kedvezmények köre is módosult. Megszűnt például a szakszervezeti tagok évente egyszer igénybe vehető 50 százalékos utazási kedvezménye. A sportolók és természetjárók csoportos együttutazás esetén korábban szintén ilyen díjkedvezményt kaphattak. Ebből azonban ezután az aktív kereső korúak nem részesedhetnek, csak a diákok és a nyugdíjasok. Megszűntek a kiváltságok Ez utóbbiak utazási kedvezménye nem változott, a hetven év alattiak továbbra is évente 16 alkalommal jogosultak 50 százalékos díjkedvezményre vagy ha akarják, átválthatják ezt évi 10 alkalomra szóló 90 százalékos kedvezményre. Megszűntek továbbá az egyes foglalkozásokhoz és munkahelyekhez kapcsolódó utazási kiváltságok, így a Ganz-Mávag dolgozóinak, a Magyar Posta jogutódvállalatainak, a Távközlési és a Műsorszóró Vállalat alkalmazottainak, valamint az Okisz, a Szövosz, a MUOSZ és egyéb társadalmi szervezetek tagjajnak, illetve munkatársainak 50 százalékos utazási kedvezményei. — Milyen alapon kap ilyen kiváltságot az egyik munkavállaló, és milyen alapon vonják meg másoktól, kérdezhetik most sokan. A kérdés jogos, mert ha a közszolgáltatás címén jár a kedvezmény, akkor az azonos elbírálás elve alapján további vállalatoknak is meg kellene adnunk ezt a jogot — véli dr. Petőfi László, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. — Ez nem lenne baj a vasúti közlekedés szempontjából, mert újabb utasokat hozna, de az állami költségvetés nem tudja vállalni ennek anyagi terheit. — Mi a változtatás oka? — A vasút tavaly 2,3 milliárd forint támogatást kapott, a tarifa-áremelés után ez mára automatikusan 4 milliárdra emelkedett. Ezért az eddig, úgynevezett szerzett jogon kapott támogatások köre nem bővíthető tovább. A változtatás oka nem a „spórolás”, hiszen a támogatásra fordított összeg nem csökkent, csak a kedvezményezettek köre módosult. Állampolgári jogon Az egyes vállalatok és a szakszervezetek bevételeikből kedvük szerint támogathatják dolgozóik és tagjaik utazásait. De azt miért fizetné helyettük az állam? Ha egyszer is megtenné, azonnal vállalatok sokasága kérné — jogosan — hogy, helyettük is fizessen a költség- vetés. Ez az oka a kedvezményezettek köre csökkentésének. Akik ma kapják, állampolgári jogon részesednek belőle, nem pedig valamely szakma vagy szervezet tagjaként. Ilyen a nagycsaládosok 90 százalékos utazási kedvezménye, aminek eltörléséről tavaly saját hatáskörében intézkedett a MÁV. Nagy felháborodást keltett az említett döntés, ám semmilyen üzletpolitikai kedvezmény nem kényszeríthető ki hatalmi szóval. Ezért ennek anyagi konzekvenciáit ma a költségvetés viseli. — Újdonság a lakóhelyüktől távol tanuló diákok 75 százalékos utazási díjkedvezménye is. — E kettő együtt 110—120 millió forint árkiegészítést igényel. A szakszervezeti tagok, a Ganz-Mávag és a postavállalatok, valamint a sportolók kedvezménymegvonása együttesen 120 millió forint. A két ösz- szeg tehát egyenlegben van. A támogatottak köre — Hangsúlyozni szeretném, a támogatásra fordított összeg nem változott, csak a támogatottak köre, mégpedig a társadalmi igazságosság alapján. Ezzel egyidejűleg az egyházak, az alapítványok és a társadalmi szervezetek alkalmazottai azonos jogokat élveznek a költség- vetési intézmények hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozóival. A miskolci alapítványi egyetem oktatóit például ugyanúgy megilleti az utazási kedvezmény, mint a többi felsőoktatási intézmény tanárait. Gy. K. 1991. február 7-én az Andok hegyei között, a chilei határ közelében csapódtak be a szovjet Szaljut—7 űrállomásból és a Kozmosz—1686-ból álló űrkomplexum maradványai. A közel 40 tonnás szerkezet óránként mintegy 27 ezer kilométeres sebességgel, lakatlan területre vágódott be. A Szaljut—7 űrállomást 1982. április 19-én bocsátották föld körüli pályára egy Proton típusú hordozórakétával. Az elmúlt kilenc évben 10 személyszállító és 15 teherszállító űrhajó kapcsolódott az űrállomáshoz. A Szaljut—7 fedélzetén járt az első francia űrhajós, Jean Loup Chrétien, az első indiai űrhajós, Rakesh Sharma is. Itt végzett kutatómunkát a második szovjet űrhajós nő Szvetlána Szavickaja, aki második útja alkalmával végrehajtotta a világ első női űrsétáját. A Szaljut—7-hez több hosszú távú űrrepülés: 211 és 237 nap is kapcsolódott. Fedélzetén számtalan orvosbiológiai, csillagászati, légkörfizikai és technológiai kísérletet hajtottak végre. 1985. október 2-án kapcsolódott hozzá a Kozmosz—1686. A komplexumot 1986-ban 500 kilométer magasságú pályára emelték, hogy még legalább nyolc évig repüljön a pályáján. Sajnos, napunk közbeszólt. Központi csillagunk erőteljes tevékenysége jelentősen megrövidítette az űrállomás élettartamát. A Nap az utóbbi két évben több űreszközt taszított be a Föld légkörébe, amelyek ott fölhevültek, majd elégtek. Most erre a sorsra jutott a Szaljut—7 is. — ozo — Statisztika 1990-ről F oglalkoztatottság, keresetek A munkaképes korú népesség gazdasági aktivitásában és foglalkoztatottsági struktúrájában tavaly számottevő változás következett be. Bár a gazdaság szerkezeti átalakítása a kívánatosnál lassabban halad, e folyamat szükségszerű velejárójaként az év közepétől a magyar gazdaságban megjelent a globális munkanélküliség is. 1990 májusa volt az első olyan hónap, amikor a regisztrált munkanélküliek száma első alkalommal felül múlta a betöltetlen álláshelyekét. Az Országos Munkaügyi Központ adatai szerint a nyilvántartott munka- nélküliek száma decemberben már elérte a 80 ezret, s ez az 1990. januárinak a háromszorosa, miközben az üres álláshelyek száma az év eleji 37,7 ezerről 16,8 ezerre csökkent. A munkanélküliek közül 58,5 ezren kaptak segélyt az év végén, míg 3 ezer, tartósan munkanélküli személy járadékban részesült. A foglalkoztatottság biztonságának megrendülése a dolgozók mind szélesebb rétegeit érinti. Nő az átmenetileg állásnélküli szakmunkások és diplomások aránya is. 1990- ben az előző évinél többen mentek nyugdíjba, s ezen belül a munkaerőpiaci feltételek romlásával összefüggésben relatíve magas volt a korengedménnyel nyugdíjazottak hányada. A munkaeropiaci kínálatot növeli a nemzetközi vándorlás pozitív különbözete, de a kínálati oldal fő meghatározó tényezője a következő években a 70- es évek nagy létszámú korosztályainak folyamatos munkába lépése lesz. A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent kiadványa szerint a munkavállalók mintegy kétharmadát foglalkoztató tradicionális nagyvállalati, szövetkezeti kör „karcsúsodási” folyamata tavaly újabb lendületet vett. Az anyagi ágakba tartozó, 500 fő feletti gazdálkodó szervezetek létszáma 13 százalékkal csökkent, az 50—300 fő közöttieké 9 százalékkal nőtt. Jelentősen emelkedett a legkisebb — 50 fő alatti — jogi személyiségű szervezetek száma és így foglalkoztatottsági súlya is. Ez utóbbi gazdálkodói kör mintegy 100 ezer fővel növelte létszámát az előző évhez viszonyítva, s terebélyesedett a magánvállalkozói szféra is. Az anyagi ágak 50 fő feletti gazdálkodó egységeinél foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 13 200 forint volt, amely nettó értékben mintegy 9960 forintnak felelt meg. Ez az előző évihez viszonyítva 24,9 százalékos bruttó, illetve 21,1 százalékos nettó keresetnövekedésnek felel meg. Bár a bruttó kereset nagyságát tekintve 14 650 forinttal az építőipar áll első helyen, az anyagi ágak átlagánál kisebb keresetnövekedési üteme miatt kereseti előnye — az iparéhoz hasonlóan — csökkenő. 1990-ben kiemelkedően nagy arányban, majdnem 40 százalékkal nőtt viszont a kereskedelemben, valamint a posta és távközlés ágazatban dolgozók bruttó átlagkeresete, s ez szintén a kiegyenlítődés irányába hatott. A bérből, fizetésből élők 45 százalékának bruttó keresete — a tavaly szeptemberi adatok szerint — 8 és 12 ezer forint között mozgott, 14 és 20 ezer forint között mintegy 20 százalék, 20 ezer forint fölött 13 százalék keresett; a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 7 százalékának keresete a 6 ezer forintot sem érte el. A Újságíró-előkészítő stúdió A tanfolyam célja: a tömegkommunikációban csaknem járatlan hallgatóknak átfogó, de nem részletes ismereteket adni. A tanfolyam időtartama: 1991. április 8-tól június 15-ig. (hetente 1 alkalommal, 10—17 óráig) Jelentkezés feltétele: középfokú iskolai végzettség. Felvételi és záróvizsga nincs. Porszívók Pusztavacsról Elektromos háztartási gépek gyártására hozott létre vegyes vállalatot a magyar Politoys Budapest Ipari Szövetkezet a csehszlovák elektromos ház- tartásigép-gyártó Elektro-Pra- ha Rt.-vel és a Merkuria Praha külkereskedelmi részvénytársasággal. 51 millió forint alaptőkével létesítették, 51 százalékos magyar és 49 százalékos külföldi részesedéssel. A gyár Eta—400-as és Eta—2400-as típusú, 800 wattos porszívók előállításával kezdi meg tevékenységét, még e hónapban. Tantárgyak: sajtójog sajtóetika pszichológia cs* műfajismeret tördelési ismeretek ^ televíziós ismeretek rádiós ismeretek sajtónyelv tanulmányi kirándulás tömegkommunikációs műhelyekben A hallgatók látogatási igazolást kapnak, s a tanultak alapján felvételizhetnek az ősszel induló újságíróképzésre. Tanfolyami díj: 12 500 Ft. Jelentkezési határidő: 1991. április 5. A súdió min. 10, max. 20 hallgatóval indul. Érdeklődni és jelentkezni: SZÜV Oktatási Iroda Kaposvár, Rákóczi tér 9—11. Telefon: (82)17-375 Környezetbarát növényvédő szer Nemzetközi kiállítási pályázatot nyert ember- és környezetkímélő növényvédő szerével a kisteleki Tiosol Kft. A Tio- sol — adalékanyaggal ellátott mészkénlé — rendkívüli előnye, hogy semmiféle egészség- ügyi korlátozás alá nem esik. Hatóanyagát a biotermékek termelésében engedélyezték. Pedálzár a gépkocsitolvajok ellen Újfajta pedálzárat hozott forgalomba a Hungaromarketing Kft. A minden típusú gépkocsiba beszerelhető, mágneszárral ellátott acél védőszerkezet a fék-, illetve a tengelykapcsoló pedálok kimerevítésével akadályozza meg a még oly ügyes autótolvajok munkáját. Á budapesti székhelyű olasz—amerikai—magyar vegyes vállalat Kaposváron az Omega autósbolttal kötött forgalmazási szerződést.
