Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-03 / 77. szám

1991. április 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 Súlyos gondokkal küzd a kaposvári kórház ,,Tecnológiai hiba nem történhetett” — mondja az élelmezésvezető Egyre nő Kaposváron a szal­monellától megbetegedettek száma. Tegnap a kórházi dol­gozók között mintegy ötszáz fertőzést regisztráltak. Erről dr. Gyócsi János, a megyei kórház orvos-igazgatója tájékoztatta lapunkat. — Valamennyi munkatársun­kat, akiknél fölmerült a fertőzés gyanúja, gyógyulásukig ki kel­lett tiltanunk az intézmény terü­letéről. így a betegellátásban komoly gondjaink vannak. Egyes osztályokon jelentősen megfogyatkozott a dolgozók száma, nem tudjuk a megfelelő szinten ellátni a betegeket. A bőrgyógyászat minden orvosát kényszerű szabadságra kellett küldenünk. Hasonlóan kritikus­sá vált a helyzet a fizioterápia egyes részlegeinél is. A bőrgyó­gyászat betegeinek egy részét ideiglenesen a belgyógyászat vette át, ott végzik el a legszük­ségesebb teendőket és látnak el készenléti ügyeletet is. A töb­bi osztály rendben végzi a mun­káját, ám új betegeket csak élet­mentő-esetekben tudunk föl­venni. A diagnosztikus eszkö­zök: a röntgen, a labor működ­nek ugyan, de ezúton is szeret­ném kérni a körzeti orvosokat, hogy csak elkerülhetetlen ese­tekben küldjenek ide betege­ket. A válságos időszak mind könnyebb átvészeléséhez se­gítséget nyújt a megye többi kórháza is. A megbetegedett szakácsok, konyhai dolgozók pótlására szakembereket kül­denek Siófokról, Nagyatádról és Marcaliból, így — kedvező esetben — már holnap újra in­dulhat az üzemi étkeztetés. —A kórháznak valóban nincs megfelelő hűtőkapacitása? — kérdeztük Káli Józsefet, az élel­mezési osztály vezetőjét. — A nemrég átadott új kony­hában elegendő hűtő áll rendel­kezésünkre. Nyugodtan állítha­tom, hogy nem technológiai hiba okozta a fertőzést. A süte­ményt rögtön elkészülte után hűtőbe tettük, és csak az étke­zőbe szállításkor vettük ki on­nan. Véleményem szerint kenő- dés okozhatta a fertőzést. Vala­melyik dolgozónk — tudta nél­kül — vírusgazda lehetett, rajta keresztül került a baktérium a süteménybe. —barna— Mentőállomás Lengyeltótiban Majdnem húsz év után ismét van mentőállomása Lengyeltó­tinak. A községben 120 ágyas kórház működik és jelentős az autóskemping idegenforgalma is. A lengyeltóti mentősök egy kocsival, az önkormányzati hi­vatal egyik felújított épületré­szében kezdték meg munkáju­kat. A mentőbázist tegnap kis ünnepség keretében adták át, dr. Papp Zoltánnak, az orszá­gos és dr. Szerémy Györgynek, a megyei mentőszolgálat főor­vosainak jelenlétében. Mind­ketten kiemelték: az önkor­mányzat és a mentőszolgálat, közös munkájának eredménye ez a teljesítmény. Fotó: Kovács Tibor Nicsak, ki beszél még? Sajnos Amy Heckerling filmje jobb volt „még" nélkül. Mond­hatjuk úgy is, ezzel együtt sok­kal rosszabb! Leegyszerűsítve: idő- és pénzpocsékolás volt le­forgatni a Nicsak, ki beszél című film második epizódját. Bár, ha jól utánaszámolunk, elég ha a folytatás bevétele eléri az első rész egyötödét, máris jócskán pénzüknél vannak az alkotók. Mielőtt részletekbe bocsát­koznék, hadd idézzem egy név­telen mellékszereplő velős ki­szólását (a folyosóra), akinek másodperces színrelépését többre értékeltem a stáb egy és egynegyed órás erőlködésénél, így hangzik: „ Tegyenek fel vég­re hangtompítót!" Örültem, hogy a film közepén végre vala­ki megfogalmazta gondom, ba­jom okát. Örültem, hogy nem voltam egyedül azzal a vélemé­nyemmel, miszerint nem éppen hátrány, ha a dramaturgiának legalább ködös nyomai szerint sipítoznak, rikoltoznak a mozi­vásznon! Ha viszont a perma­nens üvöltés veszi át a parancs­nokságot, abból jó nem sül ki. Bevezető képsorok gyanánt trükkös felvételek segítségével nyerhetünk bepillantást a fo­gamzás misztikus pillanatába, amikor a férfiasság furfangos képviselői bősz csatába indul­ván rohamozzák a női nem bás­tyáját. (A képsor a gyermek nézőknek kiváló alkalom kí­váncsi kérdésekre, a szülőknek pedig azok érdemi kiegészíté­sére.) Megszületik hát Julie, az első epizód hősének, Mikey-nek a húga. A bátyust a vártnál jobban megviseli a kis jövevény érke­zése. Ezt is — mint minden egyebet — fejlett felnőtt szó­kinccsel vitatja meg barátjával. Ők már tudják mi az, hogy „jó bőr”, a bimbi nekik már klotyó és magától értetődően így szólít­ják meg a többi bölcsist: hé, ha­ver! Tovább megyek. Nem azt mondják egymásra, hogy te csúnya, hanem azt, te szemét vagy te seggfej. Vajon Amy Heckérlinget miféle szándék vezérelte, amikor elhatározta, hogy amolyan „Eddye Mur- physre”veszi a figurát? A magyar és külföldi filmmű­vészetben egyaránt előfordul­nak filmesek, akik forgatókönyv nélkül vagy hiányos könyvvel dolgoznak. Az ő produkcióik nagymértékben a vágószobá­ban dőlnek el. Ehhez viszont nagyon kell tudnia a rendező­nek, hogy mit akar. Heckerling nem tudta. Amit tudott: az volt, hogy az első rész óriási sikerét meg kellene lova­golni. Adva volt hozzá két nagy név, John Travoltaés KristieAI- ley, valamint Mikey, a tündéri kiskölyök. Kigondolták: szüles­sen meg a kishúg, váljanak szét a szülők, legyen egy idétlen fi­vér (Elias Koteas) egy rámenős barátnő (Olympia Dukakis), iz­galom gyanánt pedig egy süket, ügyetlen betörő, a végére egy erőltetett „szent a béke”. A lutrit a gyerekek jelentették, akiket produkcióiktól függően szinkro­nizáltak. Ezek viszont ritkán vol­tak szellemesek. Nem beszélve arról, hogy visszaéltek a gondo­lataikkal. Vagy inkább gügyö­géseikkel. Pedig hátha gőgi- cséltek volna valami okosat is. Balassa Tamás Májustól mindkét csatornán Bemutatkoznak A MŰVELŐDÉS NYOMVONALAI A Zalai Gyűjtemény újabb kötete a helyi televíziók Rendszeres bemutatkozási lehetőséget kapnak májustól a Magyar Televízió mindkét csa­tornáján a helyi televíziók. Stos- sek Mátyás, a már negyvennél több városi, községi, lakótelepi médiumot tömörítő helyi televí­ziók szövetségének az elnöke elmondta: a Magyar Televízió elnökével történt megállapodás értelmében legjobb, leginkább közérdekű, illetve érdekes mű­soraik bemutatására meghatá­rozott időt kapnak a helyi televí­ziók. A 2-es csatornán például hetenként fél órában „Váloga­tás a helyi televíziók műsorá­ból” címmel sugároznak majd műsort. A már 60-nál több helyi televízió programjának, mun­kájának figyelemmel kísérésé­re külön szakembert jelölt ki a televízió, a helyi médiumok pedig hetenként delegálnak mindig más-más főszerkesztőt arra a feladatra, hogy már a sugárzott adásuk közül kijelöl­jék azokat, amelyeket alkal­masnak ítélnek a Magyar Tele­vízióban való bemutatásra. A Helyi Televíziók Szövetsége egyébként igyekszik segíteni a már 60-nál több médium techni­kai fölszereltségének az egysé­gesítését. Emellett részt vállal a televíziózással kapcsolatos tör­vények vitáiból is. A helyi televíziók hálózata igen gyorsan kiépült, bizonyít­va, hogy a lokális, illetve regio­nális információk iránt rendkívül nagy az igény. Mivel a stúdiók kialakítása meglehetősen költ­séges, több település létesít közösen helyi televíziót. A Zalai Gyűjtemény eddigi köteteinek szerkesztői törekedtek arra, hogy a lapo­kon a helyi színezet és azok országos, sőt, nemzetközi érvényességű kapcsolódási pontjai minél jobban kiemelődjenek. A mostani, 31. kötetben ennek a hagyomány­nak a továbbélését látjuk, azáltal például, hogy Keszthely históriájáról több résztanul­mányt olvashatunk. Sasfi Csaba részlete­sen elemzi a keszthelyi gimnázium munká­ját, diákságának összetételét, Király Fe­renc a könyvek és olvasók helyzetét a múlt század első felében, Szarka Lajos pedig a színház útját kíséri végig az első világhábo­rúig. Ha ezek—és a Nagykanizsával, Zala- lövővel, Zalaegerszeggel foglalkozó dolgo­zatok —a helyi érdeklődést növelik a könyv iránt, akkor arról is szólni kell, hogy jó né­hány tanulmány a régión túlra vezető szála­kat követ és olyan következtetéseket tartal­maz, amelyek gazdagítják a hazai tudo­mányt. Olvassuk csak el Kapiller Imre mun­káját a zalai diákok kőszegi életéről vagy Molnár Andrásnak a reformkori pártküzdel­mek költészetéről írt összefoglalóját, aztán Bilkei Irén, Németh József és Cséby Géza dolgozatait. Tudnunk kell, hogy a XVIII. század második feléig a Balatontól délre fekvő négy megyében szinte alig volt lehe­tőség művelődésre. Csak Pécsett létezett 1724-től gimnázium oskola. Zalában 1756- ban, Somogybán 1799-ben kezdte meg hasonló intézmény a működését. A nap­jainkban gyakorta emlegetett európaiság hat-hétszaz évvel ezelőtt vitathatatlan volt, a peregrináció—a külföldi egyetemjárás— akkor természetes a tanulni vágyóknak. Bilkei Irén tanulmánya bizonyította, hogy olyan területekről is kialakult az egyetemjá­rás, ahol igazán magas színvonalú kulturá­lis központ nem létezett. Olyan alapozás ez, amelynek nyomán néhány évszázad elteltével lehetővé vált, hogy a megye paró­kiáin és kúriáin olvasók és könyvtárak fej­lődjenek. Méghozzá olyanok — amit Né­meth József bizonyít—, ahol nem az elzár­kózást, sokkal inkább a nyitottságot képvi­selték. Ha tetszik—mai fogalommal —, az együtthaladást az európai műveltséggel. Alighanem jelen korunkban is sok Skublics családra lenne szükség, hogy a már akkor is kifogásolt sziget-műveltseg véglegesen megszüntethető legyen a régióban (és az országban). A Festetich-könyvtár repre­zentálta a főúri törekvéseket, de a magyar­ság műveltségszintjének emelkedésében a kis- és középnemesi meg lelkészi biblio­tékáknak volt döntő szerepük. A keszthelyi kastély fénye messzire — Somogyba is — világított, de az írás és olvasás mécseit a tanítóknak (a mestereknek) kellett a feudá­lis hierarchia alsóbb rétegeiben meg- gyújtaniok.Munkájuk nélkül alighanem ke­vesebb magyar vers íródott volna, s abból több hagyományozódik az utókorra kézira­tos füzetben. A felvilágosodás egyik alap- követelménye — hogy hasadozzanak szét a nem-tudás, a babonaság fekete vásznai — ugyancsak megvalósíthatatlan volt, de azóta a magyar irodalom sok nemzedéke kísérelte meg szaggatásukat. Költőnők is, mint Dukai Takácn Judit négy keszthelyi Helikonon vett részt, s ennek dokumentu­mait két füzet is przi ott. Kézírással jegyez­ték az egyikbe: Irta s magával hozta Dukai Takáts Judith 12 feb. 18f7. A dolgozat mik- forilológiai oknyomozása elsősorban szak­embereknek erdekes. De éppé az ilyen munkák nyomán válik egyre érdekesebbé a poetrina összegyűjtött müveinek kiadása. A sorozatszerkesztő, Qyimesi Endre és a szerkesztő, TurbulyÉva igazán szép kötet­komponáló munkát végzett. Ha itt-ott van­nak is szeplők, azokat feledteti az összha­tás. Reménykedjünk, hogy az egyre szigo­rodó feltételek nem szakasztják meg a Zalai Gyűjtemény gazdag ívelésű útját. Laczkó András A RÓKA ÉS A HOLLÓ Az olvasók figyelmébe: Értesítjük Önöket, hogy a Róka és a holló című ismert mesében a róka szerepét most kivételesen Szedla- csek Ervin magyar kisnyug­díjas alakítja. A holló a faágon ült, és a csőrében egy jókora darab sajtot tartott. Szedlacsek Ervin magyar kisnyugdíjas szokásos délelőtti sétaútja során megállt a fa alatt, fölnézett a hollóra, és szomorú megállapítást tett: — No, tessék! Ledoktorál­tam, van két diplomám, a latin és az ógörög nyelv ismerete mellett kitűnően beszélek fran­ciául, olaszul... De mire megyek vele? Jobb lett volna, ha Szent Ferenc nyomdokain járva a madarak nyelvén tanulok meg beszélni. Ez most jól jönne. Mert kéremszépen, én tegnap ettem utoljára. Igaz, az ingyen­konyhán kapott gulyásleves meg a túrós bukta ízét még most is itt érzem a nyelvemen, de közben korog a gyomrom. Ha most tudnék szót váltani a madarakkal, azt a kis sajtot a róka helyett én kunyerálnám ki a holló szájából... De hát nem tudok. így aztán minden marad a régiben! És Szedlacsek bácsi, a megélhetési küszöb alatt ten­gődő, 78 éves magyar kis­nyugdíjas szomorúan legyin­tett egyet a hollóra, és folytatta délelőtti sétáját. Mivel mate­matikából is jelesen érettségi­zett, néhány pillanat alatt ki­számította, hogy az ingyen­konyhai ebéd kezdetéig még harminckét kukát tud kényel­mesen átkutatni. — kgym — 96 ÉVES KORÁBAN Meghalt Martha Graham New York-i otthonában hétfőn elhunyt Martha Graham, a világhí­rű koreográfus, a modern tánc egyik klasszikusa. A New York-i School of Contemporary Dance társulat alapítójának és vezetőjé­nek halálát 96 éves korában szív- és tüdőelégtelenség okozta. Martha Graham élete során 177, többségében mitikus és törté­nelmi tárgyú színpadi mű koreográfiáját alkotta meg. Táncjátékait a világ számos neves társulata átvette, alapvetően új, áttörést hozó technikáját pedig — amely polgárjogot nyert a klasszikus balett mellett — azóta is alkalmazzák. A művésznő először 21, utoljára pedig 76 éves korában lépett föl. Neves színésztanítványai között volt Paul Newman, Kirk Douglas, Gregory Peck, Diane Keaton, Woody Allen és a híres rocksztár, Madonna is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents