Somogyi Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-99. szám)

1991-04-03 / 77. szám

1991. április 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Minden ötlet pénzt ér EGY HÉT MÚLVA KEZD A VÁLLALKOZÓKÖZPONT (Folytatás az 1. oldalról) — Szeretnénk', ha ebből a megyének haszna származna. A Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány koncentráltan segíti a vállalkozások fejlesz­tését. Öt megye — köztük So­mogy — és egy város, Székes- fehérvár élt a pályázat adta le­hetőséggel. Megyénk a szervezet kiala­kítására, az infrastruktúra biz­tosítására 50 millió forintot kap, majd ehhez 200 millió forint jön még, mint kedvezményes hitel- lehetőség. Ehhez a bankok, a különböző garanciaalapítvá­nyok is hozzájárulnak még. A megyei önkormányzat testü­leté elé terjesztettük, s a köz­gyűlés felhatalmazott a meg­szervezésére . — Mikor lát munkához a vál­lalkozóközpont? —Az április 2-i tenderbontás után április 3-án a vállalkozás- fejlesztési alapítvánnyal közö­sen ki fogunk választani egy külföldi szakértő céget, ez ápri­lis 8-tól ide költözik Kaposvárra és segít kialakítani a gazdaság- fejlesztési koncepciót, elkészí­teni az üzleti tervet. Nekünk kell gondoskodnunk angol tol­mácsról, gépíróról, infrakstruk- túráról, számítógépről itt, a megyeházán. Kicsit szokatlan ez az egész, de hát bele kell jönni. Segít egy magyar ta­nácsadó cég: ez a budapesti Szimultán Kereskedelmi Részvénytársaság. Ennek az a lényege, hogy legközelebb már ne kelljen külföldi taná­csadó céget idehozni, tanulják meg a magyarok is a teendő­ket. Április 8-tól próbálják meg­ismerni a megyét, az itteni lehe­tőségeket, és utána készítik el a tervet. Ezt aztán társadalmi vitára bocsátjuk, a megyei köz­gyűlés pedig április 30-án tár­gyalja meg. Addig azonban rengeteg a teendőnk. Be kell vallanunk: nem ismerjük a saját lehetőségeinket. Éppen ezért kérjük a megye lakosságát, a megye polgármestereit, hogy segítsenek feltárni a települé­sek lehetőségeit. — Milyen elképzeléseket fo­gadnának szívesen? Mi az, amit az alapítvány támogatni tudna a későbbiekben? — Mondjuk, hogy egy terme­lőszövetkezet valamiből többet tudna termelni, csak éppen pi­aca nincs hozzá, illetve for­dítva: valamit gazdaságtalanul termel, s éppen szerkezetet kellene váltania. Rengeteg ki­használatlan kapacitás van. Szabad csarnokok, ahova mel­léküzemágat lehetne telepí­teni, esetleg közös vállalatot, kft-t lehetne létrehozni. Ki­használatlanul állnak kasté­lyok, majorok. Természeti erő­források, például gyógyvizek vannak Somogybán, oda üdü­lőfalvakat lehetne építeni, meghonosítva a gyógyidegen- forgalmat. Külföldi befektető­ket kellene hozni. Vannak tö­rekvések egy-egy településen, ezeket már megfogalmazták vagy pedig most kellene meg­fogalmazni. Ezek alapján kel­lene öszeállítani egy informá­ciós bázist és egy gazdaságpo­litikai koncepciót, meghatá­rozva a fejlesztési irányokat. Eddig a kínálati oldalról beszél­tem, a másik oldalon a befek­tető társaságokat, a hiteleket, alapítványokat tudnám felso­rolni. Szó lehet külföldi, belföldi munkalehetőségről, bérmun­káról stb. A kínálat és a kereslet egymásra találásával beindul­hatnának az egyéni vállalko­zások, a privatizáció, a terület- fejlesztés, az infrastruktúra ki­építése. A kisebb és a nagyobb lehetőségeket megvizsgálva nagyarányú térségfejlesztési programot valósítanánk meg. Ebbe belefér az autópálya mentén vagy a világkiállítással kapcsolatos fejlesztés is. — Hogyan kapcsolódhatnak be a polgármesterek a tervek elkészítésébe? — Április 9-e és 11-e között három csoportban összehívjuk megbeszélésre a polgármes­tereket. Előtte azonban kérdő­íveket küldünk ki nekik, hogy próbálják összegyűjteni a ja­vaslatokat és lehetőségeket. Utána folyamatosan tartanánk a kapcsolatot. — Lesz-e vidéki kirendelt­sége a regionális vállalkozó központnak? — Szeretnénk elérni, hogy egy 30 kilométeres körzetben legyen egy olyan ház, ahol mindenkinek tanácsot adnak, és egy olyan személy, aki a központi információt továbbí­tani tudja a vállalkozóknak. Még az idén meg szeretnénk' alakítani nyolc vidéki közpon­tot. — Mikor juthatnak hitelhez, akik igénylik, jó elképzeléseik megvalósításához ? — Ha mindazt megtettük má­jus közepéig, amiről beszél­tem, üzleti tervünk az országos kuratórium elé kerül, az jóvá­hagyja, s azonnal indulhat. Mi is szeretnénk vállalkozási lehe­tőségeket teremteni az embe­reknek. Mivel személy szerint én fog­lalkozom mindezzel, bárki fel­hívhat, megkereshet a megye­házán, a hivatalomban. Las­san majd kialakítunk egy 7-8 tagú stábot, amely majd szin­tén ezzel foglalkozik. Mindenkit várunk, aki az el­mondottakban üzleti lehetőse­geket lát, üzleti kapcsolatai vannak, s be kapcsolódna ebbe a rendszerbe, amely ké­sőbb országossá fejlődik, és majd bekapcsol bennünket a nemzetközi információs háló­zatba is. Lajos Géza Foto: Gyertyás László NAGYJAVÍTÁS Tegnap kezdték meg a nagyjavítást a Somogy Megyei Ga­bona forgalmi Vállalat kaposvári nagymalmában. A harminc napra tervezett munkák során elvégzik a gépek javítását és karbantartását. Ez két és fél millió forintba kerül. a kínálat nagy, a kereslet már kicsi Betonelemek Somogyudvarhelyröl Megyénk egyik legnagyobb betonáruüzemét Somogyud- varhelyen létesítették — a Dráva kavicsteraszára. Évente húszmillió forint ér­tékű betonelemet készítenek itt a Metallux Kft. munkatársai. Főképpen csapadékelvezető és szennyvízcsatornákat gyár­tanak, s ezekhez mindenféle részegységet. A termelés húszmillió forin­tos adata kissé megtévesztő lehet, hiszen darabszámra ke­vesebb árut készítenek most, mint egy vagy két évvel ezelőtt. Fejlesztésre ugyanis egyre ke­vesebb pénzük van az önkor­mányzatoknak, így le kell mon­daniuk a közműfejlesztésekről. Somogyudvarhelyen ezért ma már raktárra is termelnek, mert azt tartják, hogy előbb vagy utóbb, de lesz vevő. Ha ugyanis egy építő nyer a ver­senytárgyaláson, akkor mie­lőbb, netán azonnal felhasz (Fotó: Gyertyás) nálható építőanyagot akar, hogy teljesíthesse a megren­delést. Ebben az esetben ter­mészetesen az a gyártó van előnyben, aki azonnal a Vevő rendelkezésére áll... Hogy nem rossz üzletpolitika ez, bizo nyitja az is: nemcsak a Dunán­túlról, hanem még Szolnokról is jönnek vásárolni. (Nagy) Hitelez az önkormányzat? , Az adóssága nyomja a nagyatádi IPSZO-t A nagyatádi Ipari és Szolgál­tató Kisszövetkezet (az IP- SZÓ) nehezen tud kilábalni anyagi gondjaiból. Emiatt nem tudja törleszteni adósságát sem, amit korábban a városi tanácstól kapott. A városi kép­viselő testület ezért döntött úgy, hogy készüljön körülte­kintő, elemző helyzetjelentés az IPSZÓ-ról, s annak alapján határoznak majd a hitel sorsá­ról is. Antal József, a kisszövetke­zet elnöke a hír kapcsán el­mondta: a Komfort Ipari Szö­vetkezet 1988-ban történt fel­számolását követően jött létre az IPSZO. Ötven dolgozója — asztalosok, géplakatosok — úgy gondolta, hogy az új szer­vezeti forma hozzásegíti az eredményes gazdálkodáshoz, és munkát, megélhetést bizto­sít. — Az induláshoz kaptunk a tanácstól 3 millió forint hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hitelt. Kezdetben megfelelő kooperációs partnereket sike­rült szereznünk, s az 1989-es évet aránylag jó eredménnyel tudtuk zárni. Sajnos, ez a ked­vező helyzet megváltozott, mi­után partnereink pozíciói is romlottak. Fönnmaradásunkat az tette lehetővé, hogy újabb kapcsolatokat igyekeztünk te­remteni, előtérbe helyeztük az egyedi megrendelésekre való gyártást. A faiparban sikerült kapacitásunkat lekötni, a laka­tosoknál nem; ott változatlanul nagy a munkátlanság. Konku­renciát jelentenek a magánvál­lalkozók is. így adódott aztán, hogy tavaly a 16 millió forintos árbevételünk — amelyből az asztalosok 11 millióval része­sültek — mindössze 170 ezer forint nyereséget tartalmazott. A lakatosok ugyanis vesztesé­gesen dolgoztak, és amit a fa­ipar hozott, azt elvitte a vasipar. Ézek alapján kézenfekvő, hogy a vasipari tevékenységet fel kell számolni. De nyugodt lelki­ismerettel el lehet-e küldeni 15-16 lakatost — akik csalá­dokat tartanak el —, munka- nélkülivé téve őket? Szerintem nem. Újabb piackutatást vé­geztünk, és újból sikerült meg­állapodnunk a Medicorral; a röntgenkészülékek transzfor­mátoraihoz mi gyártjuk az ola­jüstöket. Megpróbálunk köz vetlen és közvetett kapcsola tokát teremteni külföldi cégek kel. Tavaly egy fillér béremelés sem volt, s az emberek jóval az ipari átlag alat keresnek. Most márciusban kerülhetett csak sor egy szolid bérkorrekcióra. A korábban felvett hitel sor sáról ezt mondta az elnök: — Amikor a 3 millió forintot meg kaptuk, még nem okozott volna problémát a törlesztése. Most viszont átütemezésre, megér tésre van szükségünk. Bízunk az önkormányzat megértő, se gítő szándékában. Ismétlem arról van szó, hogy nem akar juk növelni a városi munkanél küliek számát, és szükség van a helyi lakossági, közületi szol­gáltatásainkra is. (Dorcsi) Segítenek a kistermelőknek (Tudósítónktól) A kistermelők, háztáji gaz­dálkodók munkájának segíté­sét kiemelt feladatának tekinti a Nagyatád és Vidéke Áfész által ez év elején alapított Triát-ker Kft. Szakmai segítséget nyújtva a termelőknek, szoros kapcsolat kialakítására törek­szik. Hogy kapcsolatait a szak­csoportokkal igazán gyümöl­csözővé tegye, szaktanácsa­dói tevékenységet indít. A me­gyei növényegészségügyi ál­lomással karöltve szervezi meg Lábodon, Kutason, so- mogyszobon és Nagyatádon a növényvédelemről — a kör­nyezetkímélő, egészségre ár­talmatlan szerekről — szóló el­őadássorozatot; az elsőt ma tartják Lábodon. Később fóru­mokat is szervez a kisterme­lőknek a bábolnai takarmány­kereskedelmi kft-vel történt megállapodás alapján. A kisállattenyésztők vala­mennyi gazdaboltban megta­lálják majd a kombinát által gyártott tápokat, kiegészítőket, koncentrátumokat és vitami­nokat. Felvásárlóboltjaik köz­reműködésével mindazokat a termékeket forgalmazzák, amelyekre szükség van a kise­gítő gazdaságokban. Közpénzből közrendet ALAPÍTVÁNY A BIZTONSÁGÉRT Már a rendőrök is eljutottak odáig, hogy enyhén szólva kol­dulnak. Korszerűtlen a tech­nika, a hírközlés, alacsonyak a bérek; még egy körzeti megbí­zottat is nehéz találni az apró falvakba. így van ez Dél-So- mogyban is. Görgeteg polgár- mestere szívesen látna újabb rendőrt, s ehhez irodát telefont, CB-rádiót ajánl. Segesden la- Kást kínálnak az új rendőrnek. Kutason is ígérnek egy lakást, Csurgón pedig önálló rendőr­séget szeretnének. Haa rendőrség már képtelen megbirkózni a rá háruló felada­tokkal, akkor a lakosságnak Kell összefognia. Egy magára valamit is adó társadalom első­sorban az állampolgárainak védelmét akarja biztosítani. Nálunk ez még nem sikerült. Dél-Somogyban azonban egymás után alakultak az ön­védelmi csoportok: Kutason, Kisbajomban, Segesden és Somogyszobon. Működésűk lehetőségének megteremté­séhez a helybeli gazdálkodók adták^össze a forintjaikat. S ugyancsak az itteni cégek, vál­lalkozók tették lehetővé, hogy a segesdi polgármester és a nagyatádi rendőrkapitányság vezetőinek javaslatára meg­születhessen a bűnmegelőzési alap. Nagyatád és Csurgó tér­ségében tizenkilencen nyúltak a pénztárcájukba; ötszáz le­vélre ennyien válaszoltak. Az alap nem nagy, de már ezzel is lehet kezdeni valamit. Szeret­nének gépkocsikat vásárolni, bővítenék a hírláncot, komplett riasztórendszereket terjeszte­nének el. Az alapítvány nemcsakforin- tokat vár, hanem jó ötleteket is. A kuratórium mindenre „vevő”, amivel a biztonság növelhető. N.J.

Next

/
Thumbnails
Contents