Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-13 / 61. szám
1991. március 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 Vita a Világbank megállapításaival Pazarló szociálpolitika? A Világbank a magyar gazdaság helyzetét értékelve arra a megállapításra jutott, hogy a szociálpolitika némely területén túlságosan bőkezű, sőt, pazarló. E megállapításról kérdeztük dr. Fekete Gyula közgazdászt, aki sok esztendőn át foglalkozott a Központi Statisztikai Hivatal munkatársaként szociálpolitikai kérdésekkel, jelenleg pedig az MDF képviselőjeként a parlament Költségvetés-, Adó- és Pénzügyi Bizottságának a tagja. — Ön tudományos eredményei révén komoly szakmai tekintélyre tett szert. Ezért mint tudóst és politikust kérdezem: mi a véleménye a Világbanknak a magyarországi szociálpolitikával kapcsolatos megállapításairól? — Úgy gondolom, hogy e véleményeket olyan hivatalnokok fogalmazzák meg, akiknek az a feladatuk, hogy egy ország költségvetési egyensúlyát bármi áron megteremtsék, vagy fenntartassák. A,,bármi áron” kifejezés nem véletlen, hiszen itt távol élő emberek „tárgyilagos" véleményalkotásáról van szó, akiket nemigen foglalkoztatja, hogy javaslataikkal milyen társadalmi feszültségeket gerjesztenek. Én tehát a világbanki véleményeket, tanácsokat tér- től-időtől függetlenedni kívánó technikai tanácsoknak fogom fel. Ez persze nem jelenti azt, hogy szerintem nálunk minden rendben van a szociálpolitikával. Csak épp ellenkező előjelűek a rendellenességek, mint amilyeneknek azt a Világbank jelzi. Az a baj, hogy keveset, s nem az, hogy sokat kapnak az emberek. Nézzünk meg egyenként bizonyos területeket. A nyugdíjak a pénzbeni szociális juttatások kétharmadát emésztik fel. Ez rendkívül torz dologra utal. Arra, hogy a többi, nehéz helyzetű rétegnek a pénzbeni juttatások mindössze 30 százaléka jut, jóllehet, itt igen nagyszámú emberről van szó. Amivel nem azt akarom mondani, hogy a nyugdíjasok méltánytalanul sokat kapnak. Csupán azt, hogy a mögöttünk lévő évtizedekben a befizetett nyugdíjjárulékokat nem kamatoztatta úgy az állam, ahogy kellett és lehetett volna, s ennek most — a nyugdíjasokon kívül — egyéb társadalmi csoportok isszák meg a levét. Tény, hogy nálunk arányát tekintve Európában páratlanul nagy a társadalombiztosítási kiadás. Az össznemzeti bruttó bérnek — amely a személyi jövedelemadót és a nyugdíjjárulékot is tartalmazza—a 43 százaléka jelenleg az, amit az állam társadalombiztosításra költ. Ha nettó bérben számolok, akkor a társadalombiztosítási költségek megközelítik annak a 75 százalékát. Ez azonban nem jelent pazarlást, hanem olyan száraz tényeket takar, hogy két keresőre esik egy nyugdíjas, emellett további eltartandók, például gyerekek vannak, vagyis gyakorlatilag minden keresőre több mint egy eltartott jut. Ugyanakkor azonban a nyugdíjasok háromnegyede épp csak a létminimum közelében él. Tehát szó sincs pazarlásról. — Egyáltalán mire gondolhattak a Világbank szakértői, amikor azt állítják, hogy pazar- lünk? — Például a nálunk érvényben lévő alacsony nyugdíjkorhatárra. Figyelmen kívül hagyva, hogy Európában több helyen magasabb a nyugdíjkorhatár, jó tíz évvel magasabb az átlagéletkor is, hosszabb a szabadság, magasabb a nyugdíj. Tehát, ha innen nézzük a dolgokat, mindenütt „pazarlóbban” bánnak a pénzekkel, mint nálunk. Ismétlem, a szóban forgó hivatalnokok szerintem tértől- időtől függetlenül nézik a dolgokat. Nézzük a családi pótlékot. Nem tudom, ki az, aki ezt józan ésszel soknak találhatja. A jelenlegi összeg legfeljebb a gyermekek minimális étkezési költségeit fedezi. Arról is értesültem, hogy a gyest meg a gyedet feudális jelzővel illették. Ilyenkor az ember haja égnek áll. Hiszen itt arról van szó, hogy a társadalom hasznos tevékenységnek ismeri el a gyermekgondozást. Itt általában alacsonyabb összegről van szó, mint a minimálbér, s ez is épp arra utal, hogy szó sincs pazarlásról. Ami a táppénzt illeti, ekörül is igen sok a demagógia. Tényleg vannak táppénzcsalók, viszont becslések szerint sokkal nagyobb azoknak a száma, akik komoly betegség esetén sem mennek táppénzre. Vegyük a munkanélküli-segélyt. Egyetlen józan ésszel gondolkodó szakértő sem találna rá érveket, hogy e téren pazarlás van nálunk. Rendkívül alacsony összeget fordítunk a szociáliscsaládvédelmi tevékenységre is. — Nagy terület az egészségügyé és az oktatásé. — Megjegyezném, hogy szerintem sehol a világon nem találtak még optimális megoldásokat ezekben a szférákban. Szinte minden fejlett országnak megvan az évi, menetrendszerű egészségügyi botránya is, amelyben orvosok, betegek egyaránt besározódnak a rendszer tökéletlensége miatt. Napközi ellátás, iskolai felszerelés? Európában igen sok helyen sokkal jobb az ellátás, mint nálunk. Dél-Olaszországban — amely alig fejlettebb Magyar- országnál — iskolaszereket, étkezést, s más egyebet ingyen kapnak a gyermekek. — Nem okozhat-e valamiféle optikai csalódást a Világbanknál, hogy a személyi jövedelemadó bevezetésével megváltoztak az arányok a szociális és egyéb kiadások között. — Azt hiszem, ezt nagyon is figyelembe kell venni. Hiszen például az egészségügyben a bruttó költségek (például a személyi bérek) sokkal nagyobb mértékben növekedtek, mint mondjuk a nemzeti összterméken belül egyes ágazatok termelése. Míg ez utóbbiaknál a személyi jövedelemadó alig- alig változtatott valamit, az egészségügyben nagyságrendi módosulást idézett elő. — Az ön által elmondottak azt tanúsítják, hogy teljes egészében elveti a Világbanknak a magyar szociálpolitikával kapcsolatos bírálatát? — Valóban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy én nem tudok elképzelni a mostaninál sokkal ésszerűbb szociális politikát. Annak megteremtéséhez azonban inkább a termelés racionalizálásával, a piacgazdaság kialakításával kapcsolatos világbanki javaslatokat és megfelelő segítséget várnék. Hovanyecz László 1978-ban kezdődött Fonyódon a gimnáziumban a postaforgalmi szak- középiskola. Bálint Lehel igazgató elmondta, ez időszak alatt 300 fiatal végzett az intézetben. A fiatalok a postai tagozaton postamérnökök irányításával a távközlési forgalmat, a hírlapszolgálatot tanulják. Élethűen berendezett postahivatal, telexterem és szaktanterem is rendelkezésükre áll a tanulóknak, akik élőben sajátíthatják el a postai munkát. Ebben az évben 31-en végeznek az iskolában. Gyertyás László képriportja A köjál figyelőszolgálata az influenzáról Főleg az ország keleti megyéiben és a fővárosban észleltek olyan mértékű influenzás megbetegedéseket, amely miatt — többek között — kórházi osztályokat is le kellett zárni. Mi a helyzet Somogybán? Erről érdeklődtünk dr. Harkai Lászlótól, a megyei köjál járványügyi osztályvezető főorvosától: — Somogybán egyáltalán nincs influenzajárvány. Sőt az egész Dunántúl mentes egyelőre a fertőzéstől. A Marcali III. számú gyermekkörzetből jeleztek 1-2 influenzának tartott megbetegedést, és Baranyában jegyeztek — ugyancsak elvétve—a B vírus által okozott megbetegedést. Ez egyébként általában enyhébb tünetekkel Kiss Imre, a Magyar Rádió szórakoztató zenei osztályának vezetője. — Az ötvenes években, de még később is, a dzsessz előbb tiltott, majd a tűrt kategóriába tartozott — mondja. — Legalábbis ami e muzsika rádiósugárzását illeti. Hogy ma újra reneszánszát éli, különös módon az a rádiónak is köszönhető. Nehezen, de sikerült elfogadtatni a döntésben illetékesekkel, hogy a zene — bármilyen műfajhoz tartozzon is — nem ismer országhatárokat, nem függvénye egyetlen társadalmi rendszernek sem. A zene összeköt, megszépíti, kiteljesíti életünket, a zene emberformáló erő. Ami ma már természetes, akkor nagy tettnek számított: több, mint két éven át tartó dzsessztörténeti sorozat kezdődött a rádióban. — Hosszú évek estek ki a dzsesszmuzsika megismertetéséből, élvezetéből... — idézi a daliás időket Kiss Imre. — Ezért született a gondolat: e műfaj értékeinek magyarázat nélküli jelentkezik, mint az országosan regisztrált A vírus. A tartósabban felmelegedett idő kedvez a járvány terjedésének, ezért minden valószínűsége megvan annak, hogy a következő hetekben nálunk is több megbetegedés lesz. — Hogyan készültek fel a járványfogadására? — Mar az év utolsó hónapjában kiadtuk az oltóanyagot a körzeteknek. Aki kérte, az meg is kaphatta a védőoltást. Idén egy Split elnevezésű amerikai gyártmányú oltóanyaggal is kiegészítettük a készletünket. Ez különösen a 8 év alatti gyermekek immunizálására alkalmas vakcina. Az influenzafigyelő szolgálat állandó kapcsolatot tart a nagyobb egészségügyi — és művelődési-oktatási intézbemutatása mellett ismeretterjesztő sorozatot kell indítani. Ez a dzsesszmuzsika klasszikusainak megismertetését tűzte ki célul, természetesen a különböző stílusok, életutak felelevenítése mellett, gazdag zenei illusztrációk kíséretében. Ezt követte a tizenöt éve indított és azóta is hetenként jelentkező Mai dzsessz című sorozatunk, amelyet a Dzsesszarchívum című műsorunk tesz teljessé. A dzsessz mind jobban növekvő népszerűsége arra ösztönözte a rádió illetékeseit, hogy olyasmit is felvállaljanak, ami nem tartozott a rádiós feladatok közé. Túl e muzsika mind gyakoribb műsorra tűzése, múltjának és jelenének megismertetése mellett, szervezőjévé váltak az élő koncertprogramok létrejöttének is. Ennek első látványos és a vártnál sokkal nagyobb tömegeket vonzó eseménye az 1972 nyarán megrendezett Debreceni dzsessznapok hangversenysorozata volt. (Az azóta évenként ismétlődő fesztivál méltatása ma már megtalálható a tekintéményekkel, melyek már kidolgozták az úgynevezett influenzatervet. — Milyen sajátos tünetekkel jár az idei influenza és mikor kell orvoshoz fordulni annak, aki betegnek érzi magát? — Tartós, magas láz, amely lázcsillapító hatására sem csökken, általános levertség, fejfájás és erős izomfájdalom a legjellemzőbb kísérőtünetei. A légúti tünetek: bronchitis, tüdő- gyulladás, vagy a hasmenés már a szövődmény jele. Mindenképpen javasolt ágyban maradni a betegnek, annál is inkább, mert ha valóban influenzás, akkor nagy valószínűséggel fel sem tud kelni. A fekvéssel a szövődményt is megelőzhetjük. lyes dzsesszlexikonban, a Groove-ban is.) — Az idén júliusban rendezzük meg 20. alkalommal a magyar dzsesszzenei élet e rangossá vált eseményét — fordítja a szót a közeljövő terveire Kiss Imre. — A jó nevű hazai muzsikusok — Vukán György, Pege Aladár, Binder Károly, Szakcsi Lakatos Béla, Csik Gusztáv, Muck Ferenc — mellett a műfaj olyan nagyságai léptek fel, mint Anthony Brax- ton, Jan Garbarek, Chet Baker, Larry Corryel, Charlie Bird és még sokan mások. Az idei jubileumi koncertsorozatra is neves külföldi muzsikusokat várunk. Ám a dzsessz hazai szerelmesei már az idei Tavaszi Fesztiválon is nem mindennapi koncerteknek lehetnek részesei. Március 19-én Szakcsi Lakatos Béla és Gadó Gábor az OM Band amerikai zenekarban lép dobogóra. Másnap Babos Gyula gitáros James Moody amerikai szaxofonossal ad közös koncertet. Prukner Pál 871 millió forint a kórház fejlesztésére A Somogy Megyei Tanács Kórház-Rendelőintézetének márciusi kiadványában fontos információkat olvashatunk az intézmény fejlesztésével kapcsolatban. Dóra László műszaki osztályvezető főmérnök tájékoztatójából megtudtuk: a Belügyminisztérium az elmúlt évben bekérte a megyei tanácstól a kórház rövid távú fejlesztési programját. Az ezt követő intézkedések során elsősorban a betegellását közvetlenül szolgáló pavilonok fejlesztésére és egy komplex rekonstrukciós program megvalósítására nyílt lehetőség. A mintegy 871 millió forint végösszegű fejlesztés részeként már elkészült például az üzemi konyha és folyamatban van a szülészetnőgyógyászat, a közmű, a régi sebészet, a IV. belosz- tály, a rehabilitáció, neurológia, pszighiátria, munkaterápia és foglalkoztató rekonstrukciója. 1991-ben erre 226 millió forintot terveznek felhasználni. Ugyanakkor égetően szükségessé vált például a vérellátó épületének rekonstrukciója, de a régi konyhaüzem hasznosítására is sor kerül. Kedvező hír továbbá, hogy a töröcskei célgazdaság területén a munkaterápiát és foglalkoztatót kiszolgáló zöldségfeldolgozót és -tárolót hoztak létre a szakemberek. Ugyancsk e beszámolóból tudtuk meg, hogy a műszerbeszerzéssel kapcsolatos érdemi intézkedésre késéssel, március-áprilisban kerülhet csak sor. Az 1990— 91 -es évben a munkába állított új orvosi műszereket is feltüntette a főmérnök. (Várnai) A dzsessz reneszánsza Magyarországon
