Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-08 / 33. szám
1991. február 8., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Lesz még ennek böjtje „VEDTELEN” MUNKAVÉDELEM Sok helyen fölöslegesnek érzik a munkavédelemre fordított pénzt. Lehet, hogy az intézkedések a takarékosság látszatát keltik az egyik oldalon, a másikon azonban nagy költségeket jelentenek táppénzben és sok másban is. Egy csokorba szedve nagyon elgondolkoztató, hogy az eddig jól működő szervezetet miért szüntették meg. Ma még nem lehet pontosan fölmérni, milyen kedvezőtlen hatással lesz a munkahelyi balesetek szervezett megelőzésére, hogy a felügyeleti szervek, a főhatóságok szinte teljesen felszámolták a munkavédelem irányításával, ellenőrzésével foglalkozó szak- apparátust. Ide tartozik, hogy a szakszervezetek és más érdek- védelmi szervezetek eddigi munkavédelmi tevékenysége nagyrészt megszűnt. A korábban jól működő munkavédelmi társadalmi ellenőrök tevékenysége nagymértékben visszaesett, mert hiányos az irányításuk és rendezetlen a jogkörük. Amikor a Kiosz átalakult ipartestületté, nem tartott tovább igényt munkavédelmi szakember foglalkoztatására. Ez a „karcsúsítás” nem kerülte el a vállalatokat sem. Egy részük az egyszerűbb megoldást választotta, s megszüntette a munkavédelmi szakemberek státuszát, más részük — érezve e tevékenység fontosságát és hasznosságát—meghagyta a munkavédelmi szakembert, de más feladatokkal is megbízta. A korábbi rendelkezéseknek, a megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségnek köszönhetően korábban az jellemezte Somogyot, hogy szinte minden gazdálkodó szervezetnél volt munkavédelmi képzettségű szakember. A tapasztalatok szerint egyre több átalakuló gazdálkodó szervezet szünteti meg az eddigi munkavédelmi szervezetet. Ezek a szakemberek eddig szívvel-lélekkel dolgoztak, hogy a dolgozók alapos fölkészítésével, a gyakori balesetek okainak megszüntetésével óvják embertársaikat. Ma azonban közülük mind többen más állás után néznek. Általában a privatizáció, a létbizonytalanság, valamint a rosszul fizetett- ség miatt döntenek így. Sokan mondogatják éppen ezért: „Lesz még ennek böjtje...” Az eddigi középfokú munka- védelmi szakemberképzés jövőjét megpecsételi az, hogy most már nincs igény rá. Sajnos, ez a szakszerű balesetmegelőzés visszaesését hozza magával. Nem lehet mindent főkönyvelői szemüveggel nézni. Különösen nem egy olyan tevékenység esetében, amelynek révén emberéleteket lehet megmenteni! Lajos Géza Vágják a Balaton jegét Vágják a tó jegét a Balatoni Halgazdaság fonyódi telepének dolgozói. A vastagra hízott jégből kilencven—száz vagonnyit szeretnének a vermekbe szállítani Gyertyás László felvételei MELYIK BEFEKTETÉS A LEGJOBB? Uj pénzintézet nyílt Barcson Tegnapelőtt Csurgón, tegnap pedig Barcson nyitott irodát az Agrobank Rt. így már négy pénzintézet működik a Dráva- parti városban. A bank a Baj- csy-Zsilinszky utcai üzletközpontban található. Az avatóünnepség előtt kérdeztük Halász Miklóst, a barcsi iroda vezetőjét: mire számítanak,-mit tudnak nyújtani ügyfeleiknek? Halász Miklós elmondta: a város vezetése úgy döntött, hogy létrejöhet itt még egy bank, s az áfésztól kaptak üzlet- helyiségeket. Nemcsak mező- gazdasági és élelmiszer-ipari pénzügyekkel foglalkoznak, hanem kereskedelmi és gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozóknak is intézik majd a bankügyeit. Szolgálatatásaik között szerepel többek között hitelek nyújtása vállalkozóknak, s privatizációs és beruházási hitelek adása. Mindez nagyon kedvező körülmények között. Mivel az Agrobank Rt. már a negyedik pénzintézet Barcson, tisztességes konkurenciát akarnak — úgy, hogy az partnereiknek is jó legyen. A bank olyan szolgáltatást is nyújt, ami ritkaság: az ügyfélnek — ha be szeretné fektetni a pénzét — elmondják: melyik befektetési forma lenne a legjobb... T. K. 30 percnél kevesebbet kell várni oz utasoknak KIS TELEPÜLÉS, KIS BOLT, KIS KERESET Ellátás és ellátatlanság Szigorúbb a rend a határon Három hete tart a megerősített határőrizet az Öböl-háború esetleges kedvezőtlen hatásainak megelőzésére. Ez kiterjed közvetlenül az államhatár mentére és a határátkelőhelyekre. Dr. Pásztor László ezredes, a nagykanizsai határőrkerület parancsnoka a Somogyi Hírlapnak adott tájékoztatójában kifejtette: a készültségüket fokozták, felkészülve a váratlan feladatokra is. Növelték a járőrözések időtartamát: a határőrök két-három órával több időt töltenek szolgálatban, és a szokásosnál gyakrabban ellenőrzik az államhatárt. A parancsnok megfogalmazása szerint folyamatosan jelen vannak az államhatár közelében. — A határforgalom ellenőrzése átmenetileg ismét szigorúbb. Ez különösen a személyek és útiokmányok azonosságának alaposabb vizsgálatát és az eddiginél alaposabb vámellenőrzést jelenti. Az utasok tapasztalataik szerint ezt megértéssel fogadják. A Jugoszláviában — elsősorban Horvátországban — zajló események természetes reakciójaként a határőrség országos parancsnoka mintegy 610 kilométer hosz- szan erősítette meg a magyar—jugoszláv határ őrzését, védelmét. A nagykanizsai határőrség személyi állománya öt átkelőhelyen és 200 kilométeres hosszúságban látja el ezt a feladatot, hogy megakadályozza egy esetleges déli menekülthullám illegális bejutását az ország területére. Horvátországban megszűnt a magasabb harckészültség, és leszerelték a tartalékos rendőröket. A jugoszláv néphadsereg harc- készültségét is visszaállítják. Ezekből arra lehet következtetni, hogy Jugoszláviában a helyzet normalizálódik, és a probléma megoldása politikai síkra terelődik át. Az Öböl-háború viszont elhúzódik ezért a terrorveszélyeztetettséggel továbbra is számolni kell. Ezért maradnak érvényben a korábban említett szigorítások. A parancsnok szerint a feladatok végrehajtása feszített munkát, fokozott megterhelést jelent. A feladatokat azonban a hivatásos és sorozott állomány példamutatóan hajtja végre. Somogyi munkanélküliség-prognózis Mi lesz a járadék után ?—Az év végén 7,5—8 ezren élnek segélyből (Folytatás az 1. oldalról) Augusztustól már a szak- és betanított munkások is nehezen találtak helyet. Az állást keresők fele középfokú végzettségű, de egyre több közöttük a felsőfokú végzettségű is. A legtöbb munkanélküli adminisztrátor, gépíró, műszaki és mezőgazdasági üzemmérnök, pedagógus, óvónő volt, de van közöttük agráregyetemet végzett mérnök is szép számmal. Mivel kevés a munkahely, nehezen tudnak elhelyezkedni a pályakezdők is. Év végéig a végzősöknek csak a fele talált munkát. A korábbi években 70 százalék körüli volt ez az a- rány. Mindebből következik, hogy a munkanélküli-segélyre és- járadékra szorulók száma folyamatosan emelkedett. Havonta átlag 200-zal, és az év végén munkanélküli-segélyt már 2593 embernek folyósítottak, 79-nek pedig járadékot adtak. A munkanélküli-segélyben részesülők száma az egy évvel korábbihoz képest a tízszeresére nőtt. Száz munkanélküli-segélyben részesülő közül tíz háromszáz napnál hosszabb ideig kapta ezt az ellátást. Közülük várhatóan sokan kerülnek a járadékosok közé, és egy részük a közeljövőben kikerül már a segélyezés rendszeréből, és nemcsak munka, hanem ellátás nélkül is marad. Ők lesznek azok, akik az önkormányzatoknál támogatásért kopognak majd. A gondot csak fokozza, hogy — a jelentés megállapítása szerint — a megyében a termelés szerkezetváltása „féloldalas”. A létszámleépítést nem követte új munkahelyek létesítése. Munkahelyet ma az ipar néhány alágazata és a közlekedési, vízügyi, ipari és szolgáltatótevékenységet végző cégek kínálnak. A megyei munkaügyi központ prognózisa az idei évre nem sok jót ígér: a helyzet rosszabbodására kell felkészülni. Számolni kell azzal, hogy az eddigi tendenciák folytatódnak, és a KGST-piacok szűküléséből, a dollárelszámolásra való áttérésből, a hadiipari termelés mérséklődéséből a foglalkoztatás további csökkenésére lehet számítani. Ezt a tendenciát erősítik az állami elvonások, a beruházási és építési igények csökkenése, több a termelői és fogyasztói támogatás megszüntetése vagy mérséklése. Ezt tetézi még a sajátos somogyi helyzet, az, hogy a megye ipari struktúrája telephelyes jellegű, a műszaki fejlettség elmarad az országostól, és magas az élelmiszer-gazdaság aránya, amely válságba került. Elsősorban a zömmel korábban KGST-piacra termelő vagy hadiipari termékeket gyártó vállalatoknál lehet további létszám- csökkenéssel számolni; ugyanez vonatkozik az építőipari szervezetekre és az éleim iszer- ipari üzemek egy részére is. A munkaügyi központ prognózisa szerint az év végére tízezeréI- lást keresővel és 7,5—8 ezer segélyezettel kell számolni. Somogybán 198 olyan kistelepülés van, amelynek lélek- száma nem haladja meg az ezerötszázat. Ezekben a falvakban általában csak egy bolt van; s lehetőleg mindent ott szeretnének megvenni a helybeliek. Már csak azért is, mert a közlekedés nehézkes, és újabban sokba is kerül. Minde/ről Kuszinger Rudolffal, az Áfé- szek Somogy Megyei Szövetségének elnökhelyettesével beszélgettünk. — Az utóbbi években két programot is meghirdettek a kis települések ellátásának javításáért. Milyen változásokat hoztak ezek? — Somogybán négy év alatt tizenhétezer négyzetméter alapterületű üzletet korszerűsítettek az áfészek és kétezer négyzetméter alapterületű új boltot nyitottak. A tárgyi feltételek tehát kedvezőek. A god inkább az, hogy a kis települések boltjainak zömében olyan kicsi a forgalma, hogy kevés szakképzett kereskedő vállalkozik a vezetésükre. Ez meglátszik a választékon is. — Az Önök kimutatásaiból tudom, hogy 1985-ben a 198 településen mindössze 19 konkurens kereskedő működött, tavaly pedig már 164. — A kihívást el kell fogadni, s a szövetkezeteknek megfelelő érdekeltségi formákat kell kidolgozniuk. — Ebben tud segíteni a szövetség? Kérdezem ezt azért is, mert a szövetség már nem szá- monkérő szervezet és nem is mindenható adakozó, hanem érdekképviselet. — Elsősorban a piaci információk továbbítása a feladatunk és a kereskedelem segítése. Kétségtelen, hogy a mai helyzetben nehéz összehangolni a termeltetést, a feldolgozást és az értékesítést. — Túl sok még a bürokratikus jogszabály és a kiskapu? — így is lehet mondani. Egy szövetkezeti vagy állami boltot nehezebb megnyitni, mint egy maszek lerakatot. Mások az előírások. Az egyiknél mindent megkövetelnek, a másiknál jóformán semmit sem néznek meg. Nehéz volna felsorolni, hogy hányféle cég és hányféle előírás szerint kell például a tejvagy a húsárusítást megszervezni. Egy kirívó példa: a szövetkezetek vállalkoztak volna arra, hogy a legkisebb településeken is árulnának vény nélkül vásárolható gyógyszereket. Erre nem lehetett engedélyt szerezni... A bürokratikus szemléleten kellene változtatni! Persze jó példákat is tudok mondani: míg néhány évvel ezelőtt a legnagyobb kereskedelmi vállalatunk csak nagy tételben szállított árut a legkisebb boltokba is, addig ma már hajlandó kisebb tételeket is kivinni. — Nem lehetne a boltok ellátásán javítani azzal is, hogy egy-egy településen a boltok felvásárolnák az ott megtermelt terményeket? — Néhány esetben igen. Például úgy, hogy egy-egy termelési körzetben több szövetkezet összefogásával feldolgozóüzemeket létesítsünk. Az ilyen megoldások több érdeket is szolgálnának: volna munkalehetőség, és jobb lenne az ellátás is. Tudjuk, hogy ehhez pénz kell, és jelenleg a banki hitelfeltételek nem éppen kedvezőek. Idővel mégis csak ez lesz a járható Út. Nagy Jenő
