Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-27 / 49. szám
1991. február 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 TELI ZSEBBEL TÉLI ÁLOM A szezonban sem minden arany MUNKANÉLKÜLISÉG SIÓFOKON Termékzsürizés az Iposz-nál Töretlen a somogyi kézművesek fejlődése Fotó: Kovács Tibor Manapság egyre több ember feje felett ott lebeg a munkanélküliség réme. Soha nem tudni, mikor, melyik vállalat válik fizetésképtelenné, s kényszerül fokozatos munkaerő-leépítésre Siófokon is. A Somogy Megyei Munkaügyi Hivatal siófoki kirendeltségének vezetője, dr. Komlósy Istvánná tájékoztatása szerint míg Somogy megyében átlagosan a munkaképes lakosság 26,4 százaléka munkanélküli, addig a Balaton-parti városban csak 24,2 százaléka. Ezzel a megyében harmadik helyen áll Nagyatád (22,8) és Barcs (24,1) mögött. (Somogybán Marcali küszködik a legnagyobb arányú munkanélküliséggel — itt a munkaképes lakosságnak mindössze 66,6 százaléka dolgozik.) Naponta 80—100 ügyfél Siófok munkaügyi hivatalát naponta nyolcvanan, százan keresik föl, s ez a szám havonta növekszik: tavaly decemberben például 30 százalékkal. A munkanélküli-segélyek pedig 64 százalékkal növekedtek. S hogy milyen arányban oszlik el a városban a munkanélküliek száma szakmák, illetve végzettség szerint? íme néhány decemberi adat: Középfokú végzettségű (technikum, gimnázium, szakközépiskola) 94, felsőfokú végzettségű 22, (mérnök, tanár), szakiskolát végzett 7, szakmunkás 72 (kőműves, Pályázat kannástejadagolóra A Piacfejlesztési Alapítvány, az Ipari és Kereskedelmi valamint a Földművelésügyi Minisztériummal pályázatot ír ki zárt rendszerű — 20—30 literes — kannás tejeladás bevezetésére. A pályázati kiírás olyan bolti adagolóberendezés megtervezésére szól, amely bármely zsírtartalmú tej adagolására alkalmas. A gravitációs vagy szivattyús rendszer könnyen kezelhető és tisztítható legyen, biztonságosan és pontosan adagoljon bármilyen szájnyílású edénybe fél- és egyli- ternyi mennyiséget. Mechanikus vagy automata működtetéssel a jelenleg forgalomban levő tejeskannákhoz csatlakoztatható legyen, és feleljen meg az érvényes közegészségügyi előírásoknak. A pályázatokban ki kell térni az adagolórendszer vagy berendezés termelési költségére, a gyártási kapacitásra, a gyártó megnevezésére. A pályamunkák elbírálását szakértői kuratórium végzi. A nyertes pályázókkal a gyártási és értékesítési jogot az Alapítvány szerződésben rögzíti. A zárt rendszerű adagolóberendezés terveinek díjazására 100 ezer forintot biztosítanak. Március 13-án délelőtt 10 óráig nyújthatják be a pályázatokat az Iparfejlesztési Alapítvány, 1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19. címre. festő, esztergályos, hegesztő, cukrász, szakács, vízvezetékszerelő), nyolc általánossal rendelkező 114, valamint 28 rokkant vagy csökkent munkaképességű, illetve fogyatékos adottságú. Somogy megyében — s térségünkben is — rengeteg a megszűnő vagy leépülő állami vállalat, melyek nem képesek a szerkezetátalakításra. Fokozatosan szorul vissza a gépipar Mezőgép; az ipari szolgáltató vállalatok megfelelő állami támogatás hiányában képtelenek gyártmánystruktúrájukat átalakítani, s így egyszerűen megszűnnek a munkalehetőségei. A legválságosabb helyzetben azonban mindenképpen a mezőgazdasági ágazatok vannak... Van kiút... Akad vállalat, mint például a Siófoki Állami Gazdaság, mely megragadva a kínálkozó lehetőséget — ami követendő példa lenne mások számára is —, vegyes vállalatot hozott létre külföldi partnerrel. Ezzel a „huszárvágással” máris új munkahelyeket létesített. Mindez nem újdonság, hisz napjainkban leáldozóban van az állami vállalatok csillaga, s üstökösként robbannak be — reméljük mihamarabb — a koncessziós vállalkozások, s érvényesül a magántőke. Mindezek újabb és újabb munkalehetőséget teremtenek. így van okunk az optimizmusra. Á nyári szezonra — remélhetőleg — a fog1990-ben gyors ütemben növekedett a külföldi tőkével alakuló társaságok száma, de az egy-egy vállalkozásba bevitt tőke nagysága csökkent. Az újonnan alakult hazai jogi személyiségű gazdasági társaságok közel egyharmad részébe külföldi partner is invesztált tőkét. Csaknem háromszor annyi (3814) külföldi érdekeltségű vállalat alakult hazánkban 1990-ben, mint korábbi években együttvéve és az új társaságokba befektetett külföldi tőke 25 milliárd forintos értéke megközelítette az 1989. végéig már bejegyzett társaságok ösz- szes külföldi tőkerészét. (A 25 milliárd forintban nem szerepel a már korábban is működő magyar cégek részvényeinek felvásárlására fordított deviza értéke.) Gyorsuló ütem Az új külföldi érdekeltségű gazdasági társaságok alapítási üteme a múlt év folyamán egyre gyorsult: alig 7 százalékukat az I. negyedévben, 25 százalékukat a II. negyedévben, 29 százalékukat a III. negyedévben és közel 40 százalékukat az utolsó negyedévben jegyezték be. lalkoztatási arány eléri a 90 százalékot Siófokon. Csakhogy a szezonban sem „minden arany”... Egyrészt, mert még mindig nem tudták elérni, hogy a nyáron a szolgáltatóipar kínálkozó lehetőségeit a helybeli lakosok használhassák ki elsőként. Helyettük pesti ügyeskedők, vállalkozók, solt- vadkerti borkimérők, sütők-fő- zők, butikosok gazdagodnak meg a nyaralók zsebén. És persze, hozzák magukkal a kisegítő személyzetet is, ahelyett, hogy a helybelieknek kínálnának munkahelyet, mely számukra is sokkal olcsóbb lehetne. Másrészt viszont, jócskán megkárosítják a lakosságot — nem beszélve az államról — azzal a manipulációval, hogy a felvett dolgozók munkakönyvébe jóval az államilag megállapított minimálbér (5900 Ft) alatti összeget írják — a számukra kedvezőbb SZTK és adó fizetése érdekében. Ez azonban óriási terhet ró a munkavállalókra. Mivel szezonális munkát végzett — amíg a vállalkozó tömött zsebekkel nyugodt, téli álomra hajthatja fejét—, munkanélkülisegélyért kényszerül folyamodni, bízva abban, hogy a következő szezonig valahogy majd kihúzza. Csakhogy hiába keresett a szezonban mondjuk 20 ezer forintot havonta, ha a munkakönyvében csupán 3 vagy 4 ezer szerepel. Á munkaügyi hivatal ugyanis csak az utolsó havi munkabérének 55—70 százalékát fizetheti. Ilyen könnyű lenne átverni az embereket? Az 1990-ben alakult társaságok átlagos tőkenagysága viszonylag alacsony, mindössze 18,6 millió forint, s az egy társaságra jutó devizában megjelenő törzstőke értéke is csak 6,6 millió forintot ért el. A társaságok 57 százalékát csak az előírt minimális (1 millió forintos) törzstőkével jegyezték be, s további 33 százalékuk alapítói vagyona sem haladta meg a 10 millió forintot. A múlt évben alapított öt legnagyobb gazdasági társaság (a Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt., a Hunga- rana Kft., a Kaposcukor Rt., a Graboplast Textil és Műbőrgyártó Rt., valamint az Ózdi Acélmű Rt.) egyenként 2 és 5 milliárd forint közötti vagyona együttesen az összes 1990- ben alapított külföldi részvételű gazdasági társaság törzstőkéjének a 22 százalékát tette ki. Leginkább az iparban A legtöbb új külföldi érdekeltségű társaság (közel 1800) kereskedelmi tevékenységet folytat, 800-at meghaladó az iparban, több mint 300 az építőiparban és közel 600 a szolgáltatásban működő száma. A legtőkeerősebbek az ipari szervezeSegítő kezek A Munkaerő Közvetítő Hivatal — szoros kapcsolatban a Gyermek- és Ifjúságvédő Irodával — felvállalta a pályakezdő — munkanélküli! — fiatalok átképzését, segélyezését is. Eddig e tevékenységre kevés pénzt kapott a hivatal, márciustól azonban — a kényszerűség szülte helyzetben — külön alapot hoztak létre az országban. A két alapból — szolidaritási alap, foglalkoztatási alap — finanszírozzák az átképzést, munkába helyezést, aktív foglalkoztatást. A munkaügyi központ a 18 év alatti fiatalok átképzésének költségeit teljes egészében átvállalja, míg a felnőttek e tanfolyamokat költségtérítési támogatással végezhetik el. De nem csupán a munkavállalókat, a munkaadókat is pártfogásba veszi a hivatal. Támogatást" kaphatnak, ha bővítik a foglalkoztatás színtereit. Egyes esetekben a munkaügyi központ felvállalja a foglalkoztatott alapbérének illetve társadalombiztosításának 50 százalékát is. A közhasznú foglalkoztatás még előnyösebb feltételeket kínál: a bér, illetve biztosítás 67 százalékát vállalja fel a központ, míg a fennmaradó 33 százalékot a helyi önkormányzat fizeti. Lehetőség tehát rengeteg van — és ez még csak töredéke volt a segítségnyújtás formáinak. Úgy tűnik tehát — egyelőre —, van kiút a munkanélküliség zsákutcájából, csak az kérdés, mindenki megtalálja-e. tek: átlagosan 45 millió forintos törzstőkével, ebből 17 millió forintos külföldi tőkerésszel alakultak. Á kereskedelmi társaságok átlagos alapítói vagyona csak 10 millió forintot ért el, amelyből a devizában fizetett rész 3 millió forint értékű volt. Több mint 1400 új gazdasági társaság alapítói vagyonában német márka, közel 900 törzstőkéjében osztrák Schilling és közel 600-éban USA-dollár szerepelt. Az év második felében növekedett a dollárban és schillingben és csökkent a márkában beáramlott tőkerész az első félévhez viszonyítva. Főleg a főváros A nyugatról beáramló tőke előnyben részesítette az ország viszonylag fejlettebb infrastruktúrával rendelkező területeit. Erre utal, hogy a külföldi érdekeltségű új gazdasági társaságok több mint fele budapesti, 9 százaléka Pest megyei, 5 százaléka Győr-Moson- Sopron megyei székhellyel alakult meg, míg a többi megye részesedése nem éri el a 3 százalékot. —Atöbbi megyével összehasonlítva a somogyi kézművesek zsűrizésre bemutatott anyaga közelíti meg legjobban a művészi színvonalat — ösz- szegezte tegnapi, kaposvári tapasztalatait Benkő Csaba, a Képző és Iparművészeti Lektorátus iparesztétikai osztályának vezetője. A nem művészi termékekért — az 1967-ben létrehozott Kulturális Alap javára — járulékot kötelesek fizetni a kézművesek. Ez alól azok mentesülnek, akik az évente tartott zsűrizéseken a termékeikre — azok esztétikai és szakmai színvonala alapján — úgynevezett zsűriszámot kapnak. A fejlődés töretlen. Míg a korábbi években a bemutatott termékeknek csak a 20—25 százaléka kapott zsűriszámot, addig ma már 75—80 százalékra emelkedett az arány. Ma például öt kerámiakészítő kiállításából háromnál minden termék kiérdemelte a zsűriszámot. (Tudósítónktól) Tamás Imre, a nagyatádi kertbarátkor elnöke örömmel újságolta, hogy harmincán tettek sikeres vizsgát a feltételes forgalmú növényvédő szer vásárlására jogosító tanfolyamon. A január első napjaiban kezdődött, hasznos ismereteket adó 80 órás tanfolyamot a városi művelődési házban rendezték meg. Előadókat a Somogy megyei Agroker és a Nagyatádi Agrokémia adott. A zöldkönyv új tulajdonosai megvásárolhatják azokat a vegyszereket is, amelyeket másoknak nem szolgálhatnak ki. A kertbarátkor tagjai közül mintegy félszázan vesznek részt az öt szakelődás- ból álló sorozaton — amelynek utolsó foglalkozása a napokban lesz a helyőrségi művelődési házban. Az előadások keretéSárdi Lajos, a Közúti Szolgáltató Ipartestület titkára immár tizedik éve segíti, szervezi a megye kézműveseinek megmérettetését. Az idei szereplésről a következőket mondta: — Tíz tagtársunk hozta el legjobbnak ítélt munkáját, a keramikusok mellett fafaragó, tűzzománckészítő és textilajándékkészítő kisiparosok. Kellemes meglepetés, hogy ilyen magas színvonalúnak értékelte a lektorátus zsűrije a somogyiak munkáját. Benkő Csaba szerint továbbra is kívánatos a jól bevált módszer fenntartása, hiszen egyre kevesebb jut manapság már ilyen termékek megvásárlására. Ha pedig jut, akkor élvezzenek előnyt a magasabb esztétikai követelményeknek megfelelő árucikkek. ben — színes filmek segítségével — bemutatkozott a hallgatóknak öt neves külföldi, környezetkímélő növényvédő szereket gyártó és forgalmazó cég is, amelyeknek hazánkban képviselete van. A hónap végén a rendes havi összejövetelükön a kör tagjait a Somogy megyei Mezőgazda- sági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége és a Nagyatádi Konzervgyár termeltetési osztályának a képviselője tájékoztatja az értékesítés lehetőségeiről. A nagyatádi kertbarátkor több mint száz tagja várja a jó időt, a tavaszt, hogy hozzákezdhessen kertjében, háztáji gazdaságában az időszerű munkák elvégzéséhez, amelyekhez újabb elméleti ismereteket gyűjtöttek a télen. (Dorcsi) Dénesi Erika A külföldi működő tőke Magyarországon Az öt legnagyobb között a Kaposcukor Rt. (Mészáros) Félszázan az előadásokon TÉLEN TANULTAK A NAGYATÁDI KERTBARÁTOK
