Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-21 / 44. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. február 21csütörtök Inkább iskolába, mint segélyért járjon! Egyre több az állástalan fiatal HOVA LESZ A BENZIN ? A munkanélküliség farkasa, amellyel olyan sokáig riogattuk egymást, most már valóban itt ólálkodik közöttünk. S úgy jár­tunk, mint a mesében; nem akarjuk elhinni, hogy valóban nagy veszély fenyeget minket. A bajba került családok persze már bőrükön érzik, mit jelent a tegnap még biztosnak hitt áHás, a havi kereset elvesztése, ám a közvélemény egésze nemigen tud mit kezdeni e kérdéssel. Aggasztó csodavárás Különösen aggasztó a cso­davárás, ha a mai és leendő fia­tal munkanélküliekről van szó. A múlt év végén a munkanélkü­liek között ötször annyi volt a 20 óv alatti, mint a keresők között, és a nyugati adatok is előrevetí­tik a tömeges ifjúsági munka­nélküliség kópét. Magyarországon is létezik az a fajta munkanélküliség, amely a megfelelő szakmával rendel­kező, de a korábbi munkahely megszűnésével átmenetileg ál­lás nélkül levőket sújtja. Ők szá­míthatnak arra, hogy előbb- utóbb egy másik vállalatnál az eredeti, vagy egy aránylag gyorsan kitanulható új szakmá­ban el tudnak helyezkedni. Máris többen vannak azon­ban azok az állástalanok, akik szakképzettség vagy éppen­séggel az elemi iskolai ismere­tek hiányában kerültek az utcá­ra, illetve pályakezdőként még sosem kaptak munkát. Ennek a mind nagyobb létszámú róteg- nék már most is alig-alig van, és egyre csökken az elhelyezke­dési esélye. Azaz a munkanélküli sereg nem egyszerűen azért gyarap­szik ma nálunk, mert pang a gazdaság, hanem azért is, mert az iskolából kikerülő fiatalok je­lentős része lényegében sem­mihez sem ért. Olyan konjunk­túra valószínűleg sohasem lesz ebben az országban, amey ennyi „vattaembert” felszív. Rejtett analfabétizmus A most fetnövő nemzedékek megfelélő képzése előbbre való kellene, hogy legyen, mint a munkanélküliség „kezelése”. De legalábbis egyforma fontos­ságú mindkét kérdés. Az iskolá­ból ma kilépő szakképzetlen, esetleg írni, olvasni alig tudó ti­zenéves ’ ugyanis holnaptól csaknem biztosan munkanél­küli lesz. Amit ma oktatásra köl­tenénk, azt holnap nem kellene segélyre fordítani. A szakemberek nyugati ta­pasztalatokat idézve arra hívják fel a figyelmet, ha a négyéves középiskolai képzésben az érintettek mintegy 90 százaléka részt venne — ez megfelel a fejlett országok átlagának —, az hazánkban évi 8—10 milliár­dos többletkiadással járna. Ám ez egyúttal jelentősen csökken­tené a munkanélküliséggel kapcsolatos költségeket, ugrásszerűen javulna a fiatal nemzedék képzettsége. To­vábbi praktikus ok, mely a mai­nál hosszabb középiskolai kép­zés mellett szól, az a felisme­rés, hogy a modern munkaszer­vezetek alig képesek hasznosí­tani a 18 évnél fiatalabbak mun­kaerejét. Márpedig manapság nálunk az egyes évjáratokban a gyerekek alig több mint egyhar- mada jár-négyéves középisko­lába, gimnáziumba vagy szak- középiskolába. Például a finnek Ennek a nagyszabású közok­tatási programnak manapság nem hogy a körvonalai nem látszanak, még a szükségessé­géről is alig-alig esik szó. Jólle­het ismert tény, hogy az elmúlt egy-két évtized gazdasági cso­dáit, akár Finnországban, akár a távol-keleti „kistigriseknél” egy hatalmas, több évtizedes népoktatási kampány vezette be. Akkor ezek az országok még igencsak szegények vol­tak, ám az állam és a szülők fel­ismerték és vállalták a mai áldo­zatokat a jövőért. Szinte bizonyos, hogy a ma­gyar közoktatás a hagyomá­nyos elosztási, költségvetési alapon képtelen lenne egy ilyen radikális minőségjavításra. Ezért elkerülhetetlen és sürge­tő, hogy szakítsunk a mér eddig is jórészt a családok egyéni ál­dozatvállalására épített „ingye­nes” oktatás képmutató rend­szerével. Ha megfelelő állami támogatással sikerülne kombi­nálni a családok már ma is igen jelentős, privát oktatási kiadá­sait — ez elsősorban a nagyon alacsony hatékonyságú ma­gánórák megvételére szorítko­zik —, milliárdokra tehető ösz- szegek szabadulnának fel. Ha a gyerekek iskoláztatására fordí­tott pénz a szülők és társadalom számára is beruházásként je­lenne meg és megfelelő — pél­dául adózási — kedvezmé­nyekkel járna, akkor talán mára most felső tagozatosok legna­gyobb részét is megmenthet­nénk az alig felmérhető veszé­lyekkel járó ifjúsági munkanél­küliségtől. Pusztai Éva Miközben a benzin világpiaci ára felfelé kúszik, ismeretesek olyan rémtörténetek, miszerint egy benzinkút közelében lakó szőlősgazda pincéjében egy napon megjelent a benzin a hordók alatt, valamint olvashat­tunk arról, hogy egy repülőtér közelében a telektulajdonosok fúrt kútjaiban fél méter maga­san áll a kerozin. A víz ihatatlan ugyan, de a rossz nyelvek sze­rint az olajkályhák remekül üze­melnek vele. Vannak a világon olyan kőolajfinomítók, amelyek az évtizedek alatt elcsöpögő nyersolajtól ma már egyetlen hatalmas olajlencsén állnak, amelynek következményei ki­számíthatatlanok. Az elszivárgóit üzemanyag­féleségek a nyilvánvaló gazda­sági és környezetszennyezési károkon kívül komoly kataszt­rófát kiváltó tényezőjévé is vál­hatnak. A korróziós károsodást szen­vedett tartályok felújítására a budapesti Műanyagipari Kutató Intézet munkatársai olyan eljá­rást dolgoztak ki, amely végleg megoldhatja a problémát. Olyan műanyag bevonati rendszert dolgoztak ki, amely akár utólag is felvihető az acél­tartályok belső felületére, az el­rozsdásodott lemez helyett önmaga is nagy szilárdságot biztosít, és ellentétben más műanyagokkal, nem töltődik fel elektromossággal, tehát igen üzembiztos. Képünk: Egy üzemanyagtar­tály fenéklemezének borítása. A hamburgeres jót nevet a számlán MI JÁR ANNAK, AKI BECSAPJA A VEVŐT? Gyarló lény az ember. A dol­gokról alkotott véleményét nem kis részben az határozza meg, hogy mihez fűződik érdeke. Ez a közhely nagyon is kézzelfog­ható módon ölt testet a kereske­delemben és a vendéglátás­ban, ahol az állami tulajdon visszaszorulásával egyenes arányban nő az új tulajdonos vagy a bérlő késztetése arra, hogy minél hamarabb, minél nagyobb nyereségre tegyen szert. A szabálysértések sokar- cúak. Nem kell órákig töprenge­nie senkinek, ha fel akar idézni az emlékezetében egy-két olyan esetet, amikor őt csapták be. Mócsingos volt a hús, ame­lyet színhúsnak vásárolt, vagy csontokkal növelte súlyát az eladó. Másodosztályú almát sóztak rá első osztályú áron. Megrövidítették az italmérésnél és így tovább... A vásárló rá­adásul nincs mindig tisztában a jogaival. Az eladó viszont rendszerint pontosan tudja, meddig nyúj­tózkodhat. Nos, nem mindig addig, ameddig a takarója, többnyire sokkal tovább ér. A szabálytalanságra — sajnos — sokféle lehetőség kínálkozik, ellenőr pedig ritkán téved az üzletek tájékára. Kevés az el­lenőr, de ha munkába áll, akkor sem egyszerű a csalást rábizo­nyítani a szolgáltatóra. Mi van, ha mégis rábizonyít­ják? Ekkorkiderül, hogy az ösz- szeg, amellyel büntetik a vétség elkövetőjét, szinte nevetséges számára. A Közelmúltban „bazársto­pot” rendeltek el több városban. Az önkormányzatok januártól nem adnak ki új,területfoglalási engedélyeket. Ám ez cseppet sem rendítette meg a szabály­talanul árusítókat. Miért is ag­gódtak volna? A közterület-fel­ügyelők 100—500 forint hely­színi bírságot szabhatnak ki, ami enyhén szólva vicc egy for­galmas helyen árusító hambur­geresnek. A szabálysértési hatóságok­kal összehangolt ellenőrzések­nél sem jobb a helyzet. A bünte­tések összege 1000—5000 fo­rint között mozoghat. Tavaly országosan alig 3165 forint volt a kereskedelmi felügyelők által kiszabott bírságok atlaga. Ezt, ha nem is nevetve, de ugyan­csak könnyedén fizetik ki a gya­kori vevőmegkárosítók. Ennyit nyilván hozzászámolnak a költ­ségeikhez, s a jövőben ugyan­csak a vevő issza meg ennek a levét. Az infláció jóvoltából a jelen­legi szabálysértési összegek­nek már nincs semmi megelő­ző, visszatartó erejük. A bünte­tések tekintélyét aláássák a mostani forintösszegek. Amíg ebben nincs alapvető változás, mi vásárlók továbbra sem vár­hatunk a boltokban javulást. M.l. TŐZSDESZÓTÁR Kamat: kölcsönbe adott vagy letétbe helyezett pénz­összeg használatáért fizetett díj. Kamatfizetési határidő: szerződésben rögzített idő­pont, amikor esedékessé vá­lik a fix kamatozású értékpa­pírok kamatainak kifizetése. Kamatláb: 100 pénzegy­ség után — egy évre — jaró kamat százalékban kifejezett mértéke. Kamatlevonás: egy jövő­ben esedékes pénzszolgálta­tás csökkentése azzal a ka­matösszeggel, amelyik a be- jelentéstőía kifizetés időpont­jáig járna. Kamatszelvény: okirat, amelynek ellenében a fix ka­matozású értékpapírok ese­dékes kamatösszegét kifize­tik. A-tólZ-ig Karát: eredetileg így nevez­ték holland nyelven a szentjá­noskenyér kiszáradt magját, amellyel Indiában a gyémánto­kat, Afrikában az aranyat mér­ték. Ma egyrészt a drágakövek súlyegységét jelenti (1 karát = 0,2 gramm), másrészt az arany­ötvözetek nemesfémtartalmát jelzik vele. Készpénzérték: (kamatlevo­nás, hozamérték) valamilyen eredményforrásból várható át­lagos nettó hozam kiszámított értéke, a szóban forgó időpon­tig. Készpénzkifizetés: pénzkifi­zetés (osztalék, külön osztalék) egy rt. részvényesének, a tőke­kamatadó levonásával. Készpénzpiac: olyan tőzsdei piac, ahol csak készpénzügyle­teket bonyolítanak le. Készpénzügylet: tőzsdei ügylet, amelynél a megállapo­dásban foglaltakat azonnal tel­jesíteni kell (tehát azonnal kell szállítani és fizetni). Kettős adózás: akkor áll elő, amikor egy adózó polgár vala­mely adóköteles jövedelmére vagy vagyonára különböző in­tézmények (pl. állam, szövet­ségi tartomány, község, ide­gen állam) egy időben azonos vagy hasonló adót vetnek ki. Az államok a kettős adózás elkerülésére gyakran külön megállapodást kötnek. Kezdő árfolyam: a nap első árfolyama egy változó vagy fo­lyamatos jegyzésű értékpapír esetén. Kibocsátás: (emisszió) ér­tékpapírok forgalomba hoza­tala. Mozaik A jó menedzser egészséges és szépen ír így látja egy hivatásos fejvadász Bóncsomag privatizációhoz Csehszlovákiában a kor­mány minden állampolgárnak bóncsomagot ad 2000 korona névértékben, amelyért később majd vállalati részvények is szerezhetők. A privatizáció a kisebb üzletekkel és vendég­lőkkel indul, s a 100 ezer kisvál­lalkozás az elképzelések sze­rint az év végére kerül magántu­lajdonba. Kezdetben csakis csehszlovák állampolgárok vehetnek részt az árveréseken, de a vevőre nem lelő kisvállal­kozásokat a második értékesí­tési „menetben” külföldiek is megvásárolhatják. Középpontban a minőség A japán kormány jóváhagyta a mintegy 540 milliárd dolláros 1991-es költségvetési prog­ramját, amely a társadalmi köz­kiadások gyors növelésével az élet minőségének javítását állít­ja a középpontba. 6,8 milliárd dollár jut majd nemzetközi fej­lesztési támogatásra. A sziget- ország ezzel már harmadik éve a fejlődő világ legnagyobb tá­mogatója. A hadsereg fejleszté­sére csaknem 34 milliárd dollár jut. 143 milliárd dollárt fordít a költségvetés lakás- és házépí­tési hitelekre, út- és csatorna- építésre, a repülőterek bővíté­sére és egyéb infrastrukturális fejlesztésekre. Osztrák autópálya Az illetékes osztrák hatósá­gok hamarosan kiadják a ren­deletet az A4-es autópálya utóbbi időben rendkívül esedé­kessé vált, utolsó, Parndorf és Nickelsdorf közötti szakaszá­nak felépítéséről. Az A4-es utol­só néhány kilométere akkor is elkészül 1995-ig, ha a Bécs— Budapest világkiállítás megren­dezése körül akadályok merül­nének fel. Az új autópályán kialakítandó határátkelőhelyről jelenleg foly­nak a tárgyalások a magyar fel­lel. A magyar javaslat szerint az autópálya csatlakozzon a jelen­legi határállomáshoz, a teher­autókat azonban elterelnék vámkezelés céljából az eddigi autóút egy másik pontjára. Néhány héttel ezelőtt dr. Tel­kes József még a Hill Internatio­nal cég ügyvezető igazgatója volt, ma már azonban a saját nevén bejegyzett vezetői ta­nácsadó irodájának a tulajdo­nosa. — Miért váltott? — Egyszerű alkalmazott vol­tam, amit kevésnek éreztem. Függetlenül akartam dolgozni. Ehhez ismernünk kell a vezető­kiválasztó cégek magyarorszá­gi helyzetét. Furcsa, de az iga­zán nagy amerikai cégek egye­lőre nem érdeklődtek irántunk. Nem úgy az osztrákok. Elmond­ható, hogy szinte valamennyi Magyarországon bejegyzett cégben található „sógori” ré­szesedés. A keleti blokkban fo­lyamatosan terjeszkedő cégek már a Szovjetunióig is elértek. Ez indította be a folyamatot, hogy a kelet-európai országok­ban alapítandó vegyes vállala­tok élére egyre többen keres­nek vezetőket. A több vállalko­zást összefogó holdingoknak megérte egy fejvadász céget létesíteni, már csak azért is, hogy vállalataik élére megtalál­ják a megfelelő embereket. — Az ön cégében is van kül­földi tőke? — Nincs, bár több ajánlatot is kaptam. — Új vállalkozása egy lesz a fejvadász cégek sorában, vagy eltér a már piacon lévőktől? — A széles merítésű, általá­nos keresés mellett az aktív kereséstől sem zárkózunk el. Ez utóbbit nevezik nálunk fejva­dászatnak. A szó valóságos tartalmának megfelelő fejvadászat még nem volt Magyarországon, azaz olyan, amikor a céget az egyik vállalat azzal bízza meg, csábítsa át a másik vállalat va­lamelyik vezetőjét. Visszatérve a mi tevékenységünkhöz: azt szeretném elérni, hogy egy-egy cég teljes személyzeti munkáját irodámra bízza. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a jövő. A módszereinkben valószínű­leg eltérünk majd kissé a töb­biektől. A felelősségteljes állá­soknál kötelező lesz az orvosi vizsgálat is, s alkalmazni fogjuk a grafológiát. — Azt hiszem, most sokan hitetlenkedve csóválják a fejü­ket. — Az íráselemzést Francia- országban, Svájcban vagy Iz­raelben is előszeretettel hasz­nálják. Természetesen nem a végső fázisban. A vezetőme­nedzserek ki tudják választani közvetlen munkatársaikat, de arra nincs idejük, hogy húsz— harminc embert meghallgassa­nak. Itt segít a grafológia. Telefa­xon az ország legtávolabbi pontjáról is elküldhetik hozzánk a jelentkezők kézírását, amely­nek alapján gyorsan megálla­pítható, érdemes-e beszélgetni az illetővel vagy sem? — Egyre több vezetőközvetí­tő cég alakul. Milyen esélyekkel indulhat itt egy új, tisztán ma­gyar vállalkozás? — Több mint hetven vezető kiválasztása után nem érzem magam „újnak”. Egyébként most lesz igazán szükség „ránk”. A családi vállalkozás­ként induló kft.-k mostanában érik el azt a nagyságot, amikor már baráti alapon nem vonha­tók be új vezetők.

Next

/
Thumbnails
Contents