Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-21 / 44. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. február 21csütörtök Inkább iskolába, mint segélyért járjon! Egyre több az állástalan fiatal HOVA LESZ A BENZIN ? A munkanélküliség farkasa, amellyel olyan sokáig riogattuk egymást, most már valóban itt ólálkodik közöttünk. S úgy jártunk, mint a mesében; nem akarjuk elhinni, hogy valóban nagy veszély fenyeget minket. A bajba került családok persze már bőrükön érzik, mit jelent a tegnap még biztosnak hitt áHás, a havi kereset elvesztése, ám a közvélemény egésze nemigen tud mit kezdeni e kérdéssel. Aggasztó csodavárás Különösen aggasztó a csodavárás, ha a mai és leendő fiatal munkanélküliekről van szó. A múlt év végén a munkanélküliek között ötször annyi volt a 20 óv alatti, mint a keresők között, és a nyugati adatok is előrevetítik a tömeges ifjúsági munkanélküliség kópét. Magyarországon is létezik az a fajta munkanélküliség, amely a megfelelő szakmával rendelkező, de a korábbi munkahely megszűnésével átmenetileg állás nélkül levőket sújtja. Ők számíthatnak arra, hogy előbb- utóbb egy másik vállalatnál az eredeti, vagy egy aránylag gyorsan kitanulható új szakmában el tudnak helyezkedni. Máris többen vannak azonban azok az állástalanok, akik szakképzettség vagy éppenséggel az elemi iskolai ismeretek hiányában kerültek az utcára, illetve pályakezdőként még sosem kaptak munkát. Ennek a mind nagyobb létszámú róteg- nék már most is alig-alig van, és egyre csökken az elhelyezkedési esélye. Azaz a munkanélküli sereg nem egyszerűen azért gyarapszik ma nálunk, mert pang a gazdaság, hanem azért is, mert az iskolából kikerülő fiatalok jelentős része lényegében semmihez sem ért. Olyan konjunktúra valószínűleg sohasem lesz ebben az országban, amey ennyi „vattaembert” felszív. Rejtett analfabétizmus A most fetnövő nemzedékek megfelélő képzése előbbre való kellene, hogy legyen, mint a munkanélküliség „kezelése”. De legalábbis egyforma fontosságú mindkét kérdés. Az iskolából ma kilépő szakképzetlen, esetleg írni, olvasni alig tudó tizenéves ’ ugyanis holnaptól csaknem biztosan munkanélküli lesz. Amit ma oktatásra költenénk, azt holnap nem kellene segélyre fordítani. A szakemberek nyugati tapasztalatokat idézve arra hívják fel a figyelmet, ha a négyéves középiskolai képzésben az érintettek mintegy 90 százaléka részt venne — ez megfelel a fejlett országok átlagának —, az hazánkban évi 8—10 milliárdos többletkiadással járna. Ám ez egyúttal jelentősen csökkentené a munkanélküliséggel kapcsolatos költségeket, ugrásszerűen javulna a fiatal nemzedék képzettsége. További praktikus ok, mely a mainál hosszabb középiskolai képzés mellett szól, az a felismerés, hogy a modern munkaszervezetek alig képesek hasznosítani a 18 évnél fiatalabbak munkaerejét. Márpedig manapság nálunk az egyes évjáratokban a gyerekek alig több mint egyhar- mada jár-négyéves középiskolába, gimnáziumba vagy szak- középiskolába. Például a finnek Ennek a nagyszabású közoktatási programnak manapság nem hogy a körvonalai nem látszanak, még a szükségességéről is alig-alig esik szó. Jóllehet ismert tény, hogy az elmúlt egy-két évtized gazdasági csodáit, akár Finnországban, akár a távol-keleti „kistigriseknél” egy hatalmas, több évtizedes népoktatási kampány vezette be. Akkor ezek az országok még igencsak szegények voltak, ám az állam és a szülők felismerték és vállalták a mai áldozatokat a jövőért. Szinte bizonyos, hogy a magyar közoktatás a hagyományos elosztási, költségvetési alapon képtelen lenne egy ilyen radikális minőségjavításra. Ezért elkerülhetetlen és sürgető, hogy szakítsunk a mér eddig is jórészt a családok egyéni áldozatvállalására épített „ingyenes” oktatás képmutató rendszerével. Ha megfelelő állami támogatással sikerülne kombinálni a családok már ma is igen jelentős, privát oktatási kiadásait — ez elsősorban a nagyon alacsony hatékonyságú magánórák megvételére szorítkozik —, milliárdokra tehető ösz- szegek szabadulnának fel. Ha a gyerekek iskoláztatására fordított pénz a szülők és társadalom számára is beruházásként jelenne meg és megfelelő — például adózási — kedvezményekkel járna, akkor talán mára most felső tagozatosok legnagyobb részét is megmenthetnénk az alig felmérhető veszélyekkel járó ifjúsági munkanélküliségtől. Pusztai Éva Miközben a benzin világpiaci ára felfelé kúszik, ismeretesek olyan rémtörténetek, miszerint egy benzinkút közelében lakó szőlősgazda pincéjében egy napon megjelent a benzin a hordók alatt, valamint olvashattunk arról, hogy egy repülőtér közelében a telektulajdonosok fúrt kútjaiban fél méter magasan áll a kerozin. A víz ihatatlan ugyan, de a rossz nyelvek szerint az olajkályhák remekül üzemelnek vele. Vannak a világon olyan kőolajfinomítók, amelyek az évtizedek alatt elcsöpögő nyersolajtól ma már egyetlen hatalmas olajlencsén állnak, amelynek következményei kiszámíthatatlanok. Az elszivárgóit üzemanyagféleségek a nyilvánvaló gazdasági és környezetszennyezési károkon kívül komoly katasztrófát kiváltó tényezőjévé is válhatnak. A korróziós károsodást szenvedett tartályok felújítására a budapesti Műanyagipari Kutató Intézet munkatársai olyan eljárást dolgoztak ki, amely végleg megoldhatja a problémát. Olyan műanyag bevonati rendszert dolgoztak ki, amely akár utólag is felvihető az acéltartályok belső felületére, az elrozsdásodott lemez helyett önmaga is nagy szilárdságot biztosít, és ellentétben más műanyagokkal, nem töltődik fel elektromossággal, tehát igen üzembiztos. Képünk: Egy üzemanyagtartály fenéklemezének borítása. A hamburgeres jót nevet a számlán MI JÁR ANNAK, AKI BECSAPJA A VEVŐT? Gyarló lény az ember. A dolgokról alkotott véleményét nem kis részben az határozza meg, hogy mihez fűződik érdeke. Ez a közhely nagyon is kézzelfogható módon ölt testet a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol az állami tulajdon visszaszorulásával egyenes arányban nő az új tulajdonos vagy a bérlő késztetése arra, hogy minél hamarabb, minél nagyobb nyereségre tegyen szert. A szabálysértések sokar- cúak. Nem kell órákig töprengenie senkinek, ha fel akar idézni az emlékezetében egy-két olyan esetet, amikor őt csapták be. Mócsingos volt a hús, amelyet színhúsnak vásárolt, vagy csontokkal növelte súlyát az eladó. Másodosztályú almát sóztak rá első osztályú áron. Megrövidítették az italmérésnél és így tovább... A vásárló ráadásul nincs mindig tisztában a jogaival. Az eladó viszont rendszerint pontosan tudja, meddig nyújtózkodhat. Nos, nem mindig addig, ameddig a takarója, többnyire sokkal tovább ér. A szabálytalanságra — sajnos — sokféle lehetőség kínálkozik, ellenőr pedig ritkán téved az üzletek tájékára. Kevés az ellenőr, de ha munkába áll, akkor sem egyszerű a csalást rábizonyítani a szolgáltatóra. Mi van, ha mégis rábizonyítják? Ekkorkiderül, hogy az ösz- szeg, amellyel büntetik a vétség elkövetőjét, szinte nevetséges számára. A Közelmúltban „bazárstopot” rendeltek el több városban. Az önkormányzatok januártól nem adnak ki új,területfoglalási engedélyeket. Ám ez cseppet sem rendítette meg a szabálytalanul árusítókat. Miért is aggódtak volna? A közterület-felügyelők 100—500 forint helyszíni bírságot szabhatnak ki, ami enyhén szólva vicc egy forgalmas helyen árusító hamburgeresnek. A szabálysértési hatóságokkal összehangolt ellenőrzéseknél sem jobb a helyzet. A büntetések összege 1000—5000 forint között mozoghat. Tavaly országosan alig 3165 forint volt a kereskedelmi felügyelők által kiszabott bírságok atlaga. Ezt, ha nem is nevetve, de ugyancsak könnyedén fizetik ki a gyakori vevőmegkárosítók. Ennyit nyilván hozzászámolnak a költségeikhez, s a jövőben ugyancsak a vevő issza meg ennek a levét. Az infláció jóvoltából a jelenlegi szabálysértési összegeknek már nincs semmi megelőző, visszatartó erejük. A büntetések tekintélyét aláássák a mostani forintösszegek. Amíg ebben nincs alapvető változás, mi vásárlók továbbra sem várhatunk a boltokban javulást. M.l. TŐZSDESZÓTÁR Kamat: kölcsönbe adott vagy letétbe helyezett pénzösszeg használatáért fizetett díj. Kamatfizetési határidő: szerződésben rögzített időpont, amikor esedékessé válik a fix kamatozású értékpapírok kamatainak kifizetése. Kamatláb: 100 pénzegység után — egy évre — jaró kamat százalékban kifejezett mértéke. Kamatlevonás: egy jövőben esedékes pénzszolgáltatás csökkentése azzal a kamatösszeggel, amelyik a be- jelentéstőía kifizetés időpontjáig járna. Kamatszelvény: okirat, amelynek ellenében a fix kamatozású értékpapírok esedékes kamatösszegét kifizetik. A-tólZ-ig Karát: eredetileg így nevezték holland nyelven a szentjánoskenyér kiszáradt magját, amellyel Indiában a gyémántokat, Afrikában az aranyat mérték. Ma egyrészt a drágakövek súlyegységét jelenti (1 karát = 0,2 gramm), másrészt az aranyötvözetek nemesfémtartalmát jelzik vele. Készpénzérték: (kamatlevonás, hozamérték) valamilyen eredményforrásból várható átlagos nettó hozam kiszámított értéke, a szóban forgó időpontig. Készpénzkifizetés: pénzkifizetés (osztalék, külön osztalék) egy rt. részvényesének, a tőkekamatadó levonásával. Készpénzpiac: olyan tőzsdei piac, ahol csak készpénzügyleteket bonyolítanak le. Készpénzügylet: tőzsdei ügylet, amelynél a megállapodásban foglaltakat azonnal teljesíteni kell (tehát azonnal kell szállítani és fizetni). Kettős adózás: akkor áll elő, amikor egy adózó polgár valamely adóköteles jövedelmére vagy vagyonára különböző intézmények (pl. állam, szövetségi tartomány, község, idegen állam) egy időben azonos vagy hasonló adót vetnek ki. Az államok a kettős adózás elkerülésére gyakran külön megállapodást kötnek. Kezdő árfolyam: a nap első árfolyama egy változó vagy folyamatos jegyzésű értékpapír esetén. Kibocsátás: (emisszió) értékpapírok forgalomba hozatala. Mozaik A jó menedzser egészséges és szépen ír így látja egy hivatásos fejvadász Bóncsomag privatizációhoz Csehszlovákiában a kormány minden állampolgárnak bóncsomagot ad 2000 korona névértékben, amelyért később majd vállalati részvények is szerezhetők. A privatizáció a kisebb üzletekkel és vendéglőkkel indul, s a 100 ezer kisvállalkozás az elképzelések szerint az év végére kerül magántulajdonba. Kezdetben csakis csehszlovák állampolgárok vehetnek részt az árveréseken, de a vevőre nem lelő kisvállalkozásokat a második értékesítési „menetben” külföldiek is megvásárolhatják. Középpontban a minőség A japán kormány jóváhagyta a mintegy 540 milliárd dolláros 1991-es költségvetési programját, amely a társadalmi közkiadások gyors növelésével az élet minőségének javítását állítja a középpontba. 6,8 milliárd dollár jut majd nemzetközi fejlesztési támogatásra. A sziget- ország ezzel már harmadik éve a fejlődő világ legnagyobb támogatója. A hadsereg fejlesztésére csaknem 34 milliárd dollár jut. 143 milliárd dollárt fordít a költségvetés lakás- és házépítési hitelekre, út- és csatorna- építésre, a repülőterek bővítésére és egyéb infrastrukturális fejlesztésekre. Osztrák autópálya Az illetékes osztrák hatóságok hamarosan kiadják a rendeletet az A4-es autópálya utóbbi időben rendkívül esedékessé vált, utolsó, Parndorf és Nickelsdorf közötti szakaszának felépítéséről. Az A4-es utolsó néhány kilométere akkor is elkészül 1995-ig, ha a Bécs— Budapest világkiállítás megrendezése körül akadályok merülnének fel. Az új autópályán kialakítandó határátkelőhelyről jelenleg folynak a tárgyalások a magyar fellel. A magyar javaslat szerint az autópálya csatlakozzon a jelenlegi határállomáshoz, a teherautókat azonban elterelnék vámkezelés céljából az eddigi autóút egy másik pontjára. Néhány héttel ezelőtt dr. Telkes József még a Hill International cég ügyvezető igazgatója volt, ma már azonban a saját nevén bejegyzett vezetői tanácsadó irodájának a tulajdonosa. — Miért váltott? — Egyszerű alkalmazott voltam, amit kevésnek éreztem. Függetlenül akartam dolgozni. Ehhez ismernünk kell a vezetőkiválasztó cégek magyarországi helyzetét. Furcsa, de az igazán nagy amerikai cégek egyelőre nem érdeklődtek irántunk. Nem úgy az osztrákok. Elmondható, hogy szinte valamennyi Magyarországon bejegyzett cégben található „sógori” részesedés. A keleti blokkban folyamatosan terjeszkedő cégek már a Szovjetunióig is elértek. Ez indította be a folyamatot, hogy a kelet-európai országokban alapítandó vegyes vállalatok élére egyre többen keresnek vezetőket. A több vállalkozást összefogó holdingoknak megérte egy fejvadász céget létesíteni, már csak azért is, hogy vállalataik élére megtalálják a megfelelő embereket. — Az ön cégében is van külföldi tőke? — Nincs, bár több ajánlatot is kaptam. — Új vállalkozása egy lesz a fejvadász cégek sorában, vagy eltér a már piacon lévőktől? — A széles merítésű, általános keresés mellett az aktív kereséstől sem zárkózunk el. Ez utóbbit nevezik nálunk fejvadászatnak. A szó valóságos tartalmának megfelelő fejvadászat még nem volt Magyarországon, azaz olyan, amikor a céget az egyik vállalat azzal bízza meg, csábítsa át a másik vállalat valamelyik vezetőjét. Visszatérve a mi tevékenységünkhöz: azt szeretném elérni, hogy egy-egy cég teljes személyzeti munkáját irodámra bízza. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a jövő. A módszereinkben valószínűleg eltérünk majd kissé a többiektől. A felelősségteljes állásoknál kötelező lesz az orvosi vizsgálat is, s alkalmazni fogjuk a grafológiát. — Azt hiszem, most sokan hitetlenkedve csóválják a fejüket. — Az íráselemzést Francia- országban, Svájcban vagy Izraelben is előszeretettel használják. Természetesen nem a végső fázisban. A vezetőmenedzserek ki tudják választani közvetlen munkatársaikat, de arra nincs idejük, hogy húsz— harminc embert meghallgassanak. Itt segít a grafológia. Telefaxon az ország legtávolabbi pontjáról is elküldhetik hozzánk a jelentkezők kézírását, amelynek alapján gyorsan megállapítható, érdemes-e beszélgetni az illetővel vagy sem? — Egyre több vezetőközvetítő cég alakul. Milyen esélyekkel indulhat itt egy új, tisztán magyar vállalkozás? — Több mint hetven vezető kiválasztása után nem érzem magam „újnak”. Egyébként most lesz igazán szükség „ránk”. A családi vállalkozásként induló kft.-k mostanában érik el azt a nagyságot, amikor már baráti alapon nem vonhatók be új vezetők.
