Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

1991. február 20., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 ÚJ PIACI INFORMÁCIÓS RENDSZER Arak a képernyőn Új csögyártási technológiát vezettek be az Ózdi Kohászati Üzemekben a Profil Kft. üzemeltetésében. Olasz technológia alapján — mintegy százmillió forintos beruházással — megkezdték a hosszvarratos csövek gyártását. Az új termék keresett a külföldi piacon, teljes évi kapacitásukat már lekötötték. (MTI-fotó — Mizerák István felv.) A RÉGI RECEPTÚRÁK ALAPJÁN Egy korsó sör Pécsről NÉPSZERŰ A FOLYÉKONY KENYÉR Csendes sörözői hangulat: az asztalon arany­sárga színű .folyékony kenyér” — ahogy sokan a sört nevezik. A hófehér hab fanyar ízévé frissít a nyár melegében, vagy egyszerűen csak toroköblítö a nehéz munka után. Csapolva, üvegből, korsóban vagy egy pikolóval a kellemesen kesernyés Pilseni- böl. A 22 centiméteres képernyő, a táskaírógépnyi klaviatúra szinte játékszernek hat. A tele­fonvonalra csatlakoztatva a hí­vószámon azonnali kapcsolatot teremt a Magyar Agrárkamara budapesti számítógépközpont­jával. Az adott és a kapott infor­mációkat a képernyőről olvas­hatjuk le. — Átalakuló gazdasági éle­tünkben egyre nagyobb az érté­ke az időben megszerezett pia­ci információknak. Ezt segíti elő az agrárkamara által kínált új lehetőség? ♦ Dr. Exner Zoltán, a megyei agrárkamara ügyvezető-igaz­gatója készségesen válaszolt. — Az agrártermelők számára elengedhetetlen a sokoldalú tá­jékozottság a termelés szerve­zésében és az áruértékesítés­ben. A fejlett mezőgazdaságú országokban csak akkor lehet helye a magyar agrártermék­nek, ha a piaci információk se­gítségével lehetővé válik az esélyegyenlőség. Az ügyvezető igazgató sze­rint ezekkel a géppel a kister­melő is bekapcsolódhat a gaz­daságszervező munkába, hi­szen a termelői szándék, a fel- dolgozási döntések, az agrár- gazdasági előrejelzések Munkásgyűlést tartottak a Kaposgép tabi gyáregységé­ben januárban. Paska Sándor, a vállalati tanács tagja akkor a vállalat vezetésétől segítséget és munkát kérve elmondta: a gyáregység 50 fizikai dolgozója nem tudja eltartani a náluk 15- tel több szellemi alkalmazottat. „Rendezhetik a normákat, de ha megszakadunk, akkor sem leszünk gazdaságosak. Ne küldjünk el senkit, de tessék átcsoportosítani a produktív te­rületre, és ne csak attól kérjük számon a munkát, aki teljesít­ményben dolgozik, hanem min­denkitől". Ne legyenek „látoga­tó” emberek a gyáron belül... A működőképesség fenntar­tását és a szervezeti átalakítást nagyon fontosnak mondta Ka- veczki János, a gyáregység megbízott igazgatója is. — Mi történt azóta? — kér­deztük a főmérnöki munkakört is ellátó megbízott igazgatót. — Az utóbbi másfél hónap egyik fontos teendője volt: vál­toztatni a produktív és az impro­duktív arányon. Ez együtt járt egyes munkaterületek meg­szüntetésével, összevonásá­val. Kilencen kerültek azóta a termelőmunkába. Az improduk­tív dolgozók száma most az al­kalmazottakkal együtt 55, ám további változtatások is szük­ségesek. — Sikerült-e gazdaságossá tenni a termelést? — Megvizsgáltuk a vesztesé­gek okát. Kiderült, hogy nem megfelelő jövedelmezőségű ugyanúgy részei ennek a szol­gáltatásnak, mint a termelést közvetlenül kiszolgáló kereske­delmi információk. — A Müszi Rt. már korábban létrehozta — ugyancsak a ha­zai telefonhálózatra alapozva — központi adatbankos infor­matikai rendszerét, a Mezőhírt. Ez azonban mezőgazdasági szolgáltatásokban, az informá­cióáramlásban nem eredmé­nyezett „áttörést”. A Minitel va­jon mekkora sikerre számíthat? — Megszűnhet általa a falu elzártsága. Ez a rendszer a pár­beszéd lehetőségén alapul: élő kapcsolatot lehet létesíteni a távközlés és számítástechnika segítségével az ágazat minden egyes szereplőjével. Az egy­szerűnek tetsző kis doboz, mint egy minitelevízió, képes össze­kapcsolni a regionális kamará­kat, azok tagjait, az ágazati szakmai szövetségeket, a szer­vezőintézeteket, a termelési rendszereket. Ha bekapcsolód­nak, akkor az agrároktatás és -kutatás bázisait is. Hatalmas lehetőség rejlik egy végre jól üzemelő rendszerben. Egy csapásra megszüntethető lenne az agrárgazdaság időn­kénti zűrzavara és termelési bizonytalansága is. A megfelelő termékeket gyártottunk és a gyártmányösszetétel magas általános költségeket tartalma­zott. A legjelentősebb változás: a veszteséges John Deere ter­mék gyártását megszüntettük, és növeltük a konténergyártást. Az általános költségeknél csök­kentettük az energiafelhaszná­lást. A festőüzemben az eddigi szellőztetési rendszert megvál­toztattuk, villamos energiát ta­karítottunk meg. Az átszerve­zésekből adódóan az alkalma­zotti állomány összevonását követően nyolc irodát zártunk be... A fuvarozási költségeket is csökkentettük: jobban szervez­zük az utakat, illetve kedvezőbb ajánlatot tevő magánfuvarozó­kat foglalkoztatjuk. — Milyen a dolgozók hangu­lata? Hogyan fogadták az át­csoportosításokat? — Továbbra is változó a han­gulat. Akiket az átcsoportosítás érintett, többnyire megértették a helyzetet, s tudomásul vették, de még mindig vannak olyan munkatársaink, akik további létszámátcsoportosítást köve­telnek. A hangulatot befolyásol­ja a bér is. Talán sikerül javítani azzal, hogy a tervek szerint márciustól tíz százalék körüli bérfejlesztés lesz. — Hogyan áll a kft. szervezé­se? — A vállalati központ meghir­dette a gyáregységünk haszno­sításáról, illetve az esetleges eladásról szóló pályázatot. Úgy tudom, eddig még nem volt jelentős pályázó. (Krutek) agrárpiaci rendtartás mellett segítője lehetne a feszültségek­től mentes ellátás kialakításá­nak. — A rendszer használatával megtörhet az agrártermék-ke­reskedelem árfelhajtó monopó­liuma? Ugyanis például a de­cemberben importált lengyel vöröshagyma, amelyet az é- szak-magyarországi piacokon 15 forintért lehetett megvenni, Kaposvárra érkezve 35 forintért kerül a vásárlók szatyrába. Ar­ról már nem is beszélve, hogy az hazai termelő mennyit kapott — mondjuk Makón — a tavalyi termesztéséért. — Jó ez a példa! Egy ilyen rendszer alkalmazásával tény­legesen megszüntethető lenne a tisztességtelen kereskede­lem árfelhajtó szerepe. Ehhez pedig az kell, hogy minél na­gyobb legyen a rendszerbe kapcsolódók száma. Ez viszont a posta fejlesztésétől függ, hi­szen alapkövetelmény a tele­fonvonal. Somogybán megkez­dődött az agrárkamara szerve­zésében az új agrárinformációs és piacszabályozó rendszer bemutatkozása. Fogadtatását továbbra is figyelemmel kísér­jük. Mészáros Tamás Energia és igény A hazai energiaellátás egyoldalú függőségének csökkentését és az energia- termelés növelésének vár­ható költségeit tekintve a leg­sürgetőbb feladat a hazai energiafelhasználás racio­nalizálása — hangsúlyozták a szakemberek a Magyar Tudományos Akadémia jö­vőkutatási bizottságának ez évi első ülésén, amelyen a hazai energiaellátás jövőjé­ről és lehetséges alternatí­váiról tartottak nyilvános vi­tát. A bizottság olyan átfogó program kidolgozását aján­lotta, amely érdekeltté teszi a felhasználókat a takaréko­sabb berendezések alkal­mazásában. A testület java­solta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak műszaki fejlesztési program kidolgozását, amellyel a piacgazdaság feltételeire alapozva megteremthetik egy széles körű energiara­cionalizálás feltételeit. Egy tízemeletes, lapos tetős toronyház tizedik emeletén a be­ázás meglehetősen mindenna­pos dolog. Ámha ez a beázás egy sok százezer forintos felújítás után következik be, ráadásul több helyen és erősebben, mint a munka elvégzése előtt, ez már enyhén szólva dühítő. Kaposvá­ron a Kanizsai utca 2-ben ez tör­tént. Ám a lakók még most sem kérték volna a sajtó segítségét, ha ez a beázás nem épp a villany- kapcsoló mellett volna a legerő­sebb vagy ha netán a kivitelező— ahogy a szerződésben vállalta — 48 órán belül megjelent volna, hogy megszüntesse a hibát. Nem jöttek, s a helyzet egyre A Pécsi Pannónia Sörgyár egyike a magyar söripar legna­gyobb hagyományú üzemei­nek. 1860-ban alapították. A múltnak azóta is igen jelentős szerepe van a gyár életében. Évszázados termékek — Egy sörgyár számára külö­nösen fontosak a tradíciók — mondta Tímár István, a Pannó­nia Sörgyár igazgatója. — Ne­künk is megvannak azok a régi sörtípusaink, amelyeket — ter­mészetesen a fogyasztók min­denkori igényeihez alkalmaz­kodva — a mai napig a régi re­ceptora alapján főzünk. Ezek híven őrzik jellegüket. Ilyen pél­dául az olcsó „Szalon”, a „Már­ciusi” sör vagy a „Pannónia Ma­láta”. Erősek a hagyományok a gyárban is. Vannak munkatár­saink, akiknek már a szülei, nagyszülei is a pécsi sörfőzdé­ben dolgoztak. A hagyomá­aggasztóbb Szabóéknál és Kal- máréknál. Elmondásuk szerint a közös költségből fizették a So- mogyvári Építőipari Szövetkeze­tét, amelynek munkásai — a la­kásszövetkezet megbízása alap­ján — a tetőn dolgoztak. A határ­idő tavaly augusztus 24-e volt, ám a műszaki átadásra csak novem­ber 12-én került sor. Az átadás után pedig rövid idő múlva ismét csöpögni kezdett a plafonról a víz, leáztatta a tapétát. Hiába jártak azóta kint kétszer is javítani a kivi­telezők, a beázás csak nem akart megszűnni. Legutóbbi sürgeté­sükre pedig azt a választ kapták: legyenek türelemmel, mert az újabb javításokra csak a fagyok nyokhoz hozzá tartozik a kap­csolatok ápolása régi partne­reinkkel. Üzleti együttműködésük so­rán mindig is hosszabb távú kapcsolatok kialakításán fára­doztak. Ennek a termékskála kialakításában is nagy a jelen­tősége. Inkább a minőség — Mi nem váltogatjuk olyan gyakran az egyes sörök nevét, mint ahogy az ma Magyaror­szágon divat. Inkább a minőség megőrzésére, fejlesztésére for­dítjuk energiánkat—mondta az igazgató. —Termékeink nyolc­van százaléka ma is az olcsóbb világos sör. Árainkat természe­tesen befolyásolják az alap­anyag és az előáll ítás költségei. Ezek az elmúlt időszakban je­lentősen megemelkedtek. En­nek ellenére sem szeretnénk az olcsóbb sör mennyiségét csök­megszűnte után kerülhet sor. A kivitelezés műszaki szakértője Farkas Géza volt. — Egy újfajta, igen gyors, olcsó és hatékony technológiával dol­goztak az építők; ennek egyetlen alapkövetelménye a plusz tíz fo­kos hőmérséklet. Sajnos, a tetőn levő építmény felállványozására nem találtak időben vállalkozót; a határidő csúszott, ráadásul az frissen szigetelt tetőre került az állványzat is, aminek a helyét ja­vítani kellett. Elképzelhető, hogy akkor már éjszaka fagyott, és a vizes technológiával készült szi­getelés felfagyott. Ennek a javítá­sa egyszerű és gyors lenne, ha nem volna fagy. Szerintem amint kenteni; ehelyett inkább a fo­gyasztókra bízzuk, hogy mit választanak. A sörök népszerűségét pedig fémjelzi, hogy a múlt év végi áremelkedések ellenére ja­nuárban mintegy tizennégy százalékkal nőtt a gyár termelé­se. A keményen habzó pécsi „folyékony kenyér” tehát to­vábbra is népszerű. Megállapodás a Pepsivel Kevesebben tudják, hogy nemcsak komlóból készítenek italt Pécsen: keresettek a gyár más termékei, az üdítőitalok is. A Pepsi céggel kötött megálla­podás szerint a pécsi üzem lesz a Dél-Dunántúlon világszerte ismert kóla egyedüli forgalma­zója. Az üzlet virágzik, így tovább szélesedik a termékskála. Le­hetőség nyílik a jövőben pél­dául dobozos üdítők forgalma­zására is. . A fejlett csomagolástechnika jelentősen növelheti egy-egy termék eladhatóságát. Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint hogy már most rendkívül keresettek a gyár másfél literes üdítői is. tartósan nullafokföléemelkedika hőmérséklet, azonnal kijavítják a hibát. Igenám, de ez nem mostaná­ban lesz. Addig csöpögjön víz, ázzon tovább a tapéta? Ki fizeti meg ezt? — Sajnos, valószínű, hogy mi — válaszolta erre Róka Ferenc, a szövetkezet elnöke. -— A munka során történ leázás kárát is meg­térítettük, a mostanit is kifizetjük. Sajnáljuk a történteket, de nem tehetünk mást, mint várjuk a jó időt, hogy dolgozhassunk. Ami pedig a veszélyes villanykapcso­lót illeti: már holnap küldünk egy szerelőt. V. O. Tíz százalék körüli bérfejlesztés várható Túl a holtponton Átszervezés a Kaposgép tabi gyáregységében (Barna) Bosszúságok a tizediken SZÁRAZ FAGYBAN IS BEÁZTAK

Next

/
Thumbnails
Contents