Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-08 / 6. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. január 8., kedd EGY VIZSGÁLAT NYOMÁBAN Premier plánban négy megye pedagógusai A műértés és -befogadás esé/ye/'címmel az 1976 és 1985 közötti vizsgálati eredményeit vetette papírra a közelmúltban dr. Gulyás József, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola docense. Tanulmányában 391 pedagógusjelöltet és 400 — harmincöt évnél fiatalabb — tanítót „vallatott” arról, mi a véleményük egy- egy irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásról. Hogy miért kíváncsjskodik ezekről? A válasz: „Az esztétikai műveltség (...) több mint magánügy, a jó ízlés, a megbízható döntéskészség, a kisgyermek elé kerülő esztétikum értelmezésére és elsajátítására, valamint a művészeti reproduktivitás és generativitás készségének fejlesztésére való felkészültség alapvető kritérium. ” Irodalmi ízléstérkép A szerző, mivel Somogy, Tolna, Zala és Baranya megyei tanítókat és tanárokat (középiskolaiakat is) kért arra, hogy közreműködjenek ebben a vizsgálatban, szükségesnek tartja, hogy adél-dunántúli régió kulturális életének néhány jellemző vonását bemutassa. Az aprófalvas településszerkezet, a népességmozgás, a mezőgazdaság primátusa rányomja bélyegét az oktatási intézményekben dolgozók szokásaira. A községi közművelődési és oktatási intézmények állapota, felszereltsége szegényes; s csak minden második népművelőnek van diplomája. A kaposvári tanítóképző és a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága támogatásával megjelent karcsú gerincű kötetben először az irodalmi orientációról, az értékválasztás és - befogadás problematikájáról olvashatunk. „Nem feladatunk a középiskolai irodalomoktatás helyzetének elemzése és minősítése, ám néhány vonatkozásban utalnunk kell rá. Indokolt ez azért is, mert nem lehet közömbös, hogy a leendő tanítók milyen irodalmi ismeret- és élményháttérrel kezdik meg főiskolai tanulmányaikat, milyen muníció szavatolja a 6—10 éves korúak irodalmi nevelésére való felkészülési” — jegyzi meg Gulyás József; hozzátéve azt is, hogy a végzős tanítójelölteknek mindössze 62 százaléka vallotta: főiskolai tanulmányai során megszerette a szép- irodalmat; és szívesen vállalkozik a kisiskolások nevelésére. Az adatokból kitetszik: a pedagógusok fele egy-egy irodalmi műtől elsősorban azt várja, hogy a mai korról, a ma élő emberekről szóljon. A „kikapcsolódás” igénye a középiskolai tanárok 40, az általános iskolai tanárok 44, a tanítók 54 százaléka számára fontos szempont. Fejletlen műelemzőkészség Ezután a képzőművészeti vizsgálódásokról kapunk képet. Nem meglepő ez a megállapítás: „A képzőművészetekhez való viszony középiskolás korban többnyire a felszínes tájékozódásra szorítkozó, a műelemzési tevékenység és különösképpen a rajzi, festészeti, mintázási tevékenység elhanyagolt. A vizuális készségek és a kreativitás fejlesztésében a festészeten kívüli műfajoknak alig jut szerep. ” Kuriózumként hat, amikor a szerző a fiatal pedagógusok képzőművészeti „vagyonáról” ír. Megtudjuk, hogy a tanítók 36, az általános iskolai tanárok 50, a középiskolai tanárok 46 százalékának birtokában egyetlen képzőművészeti alkotása sincs. Műtárgyat a középiskolai tanárok bár ritkábban, de igényesebben vásárolnak, mint általános iskolai nevelőtársaik. Gulyás József egy kaposvári, illetve egy pécsi tárlatra is meghívta a kísérleti alanyait. Művészeti alkotások kapcsán arra kérte őket, indokolják meg, miért tetszik az általuk kiválasztott mű. Ebbéli szándéka azonban meghiúsult; csupán néhány népművelés szakos és zeneművészeti főiskolás vállalkozott élménye írásos indoklására. (Ez azért is elgondolkodtató, mivel az esztétikai élmény szóbeli megfogalmazása alapvető szakmai kívánalom a pedagógusoknál.) „A mélyinterjúk és a kísérleti tárlatok egybehangzó tapasztalatai szerint a fiatal nevelők vizuális műveltségének minden elemében fellelhetők a műértéshez és az értékmegállapításhoz szükséges ismeretek és készségek hiányosságai. A művek megközelítésében és értelmezésében a formanyelvi és a művészettörténeti ismeretek hiátusai mellett a műelem- zőkészségek fejletlensége a legszembetűnőbb." A szerző a fiatal pedagógusok zenei műveltségének jellemzése után számol be e terület tapasztalatairól. Elemzéséből kitűnik, hogy a fiatal pedagógusok „zenei örömélményének forrásvidékén azt a fajta muzsikát kell keresnünk, amely nem tér el a klasszikus forma és a konszonáns harmóniarendtől. Azt a zenét, amely behízelgő hangzása folytán főként arra alkalmas, hogy segítsen a pszichés egyensúly megőrzésében vagy helyreállításában. A jó: természetes Gulyás József nem azért fogott hozzá vizsgálódásaihoz e három területen, hogy „lerántsa a leplet” a pedagógusokról. Csupán tényeket közöl, s szóki- mondóan elemez. Atáblázatok- kal alátámasztott érvek — önmagukért beszélnek. Egy évtizedes munka adatai kerültek a kötetbe, hogy azok felhívják a figyelmet oktatási rendszerünk hiányosságaira és a körvonalazott ízléstérkép révén bemutassák a fiatal nevelők esztétikai szubkultúrájának jellemző vonásait. „A jóra is volt szemünk, és lett volna szavunk, de úgy véljük: ami a szakmai tisztesség és a hivatásértékek szempontjából kézenfekvő, azt természetesnek kell tartanunk, ami viszont ezektől idegen, az mindenképpen tanulságos és figyelmeztető.”— írja a szerző dolgozata végén. Lőrincz Sándor Új szovjet atomjégtörő A „Vajgacs" atomjégtörő a kikötőben. A Helsinkiben készült hajóba az észt városban szerelték be a reaktort, amelynek feltöltése 2—3 évre elegendő. A 150 méter hosszú, 28 méter széles jégtörő a nyílt vízen 18,5 csomós sebességre képes. A 116 főnyi személyzetnek moziterem, uszoda, tornaterem, könyvtár és szolárium áll rendelkezésére (MTI Külföldi Képszerkesztőség) A PATE keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara 1991. márciusi kezdéssel vállalatgazdasági szakmérnöki szakot hirdet meg A képzés keretében mód van mérlegképes könyvelői képesítés megszerzésére. A jelentkezés határideje: 1991. január 31. A feltételekről felvilágosítást ad a kar tanulmányi és továbbképzési osztálya. (109230) íWlf»(sl J kT^tmlr4 ■) < r-iFt-.-;-1. - -■ i ;\'a üzietk Somogy megyében italáru-ela Jelentkezés személyesen jan vagy 15-én a lerakatvezetőnél Nagykanizsa, Asztalos János u. 1. Érdeklődni a (93)11 -122-es telefonon lehet. (109223) Hírek, információk, üzleti ajánlatok Hulladékbörze Korunk egyik mind nyomasztóbb gondján kíván enyhíteni a két dunántúli gazdasági kamara az első magyar hulladékbörze megszervezésével. Mert van, ahol nem tudnak mit kezdeni a technológiai folyamatok során keletkezett hulladékanyagokkal, és van, ahol ezeket gazdaságosan tudják hasznosítani. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a tudatos környezet- védelem, a nyersanyagok szűkössége, a folyamatosan emelkedő energiaárak miatt, mind nagyobb jelentősége van a hulladékgazdálkodásnak. Bár Európában már évtizedek óta léteztek hulladéktermékeket közvetítő helyek, valójában Felső- Ausztriában jött létre először a kereskedelmi kamara szervezésében az első osztrák hulladékbörze. Mivel a kezdeményezés példaértékű volt, más szövetségi tartományokban és nemzetközi szinten is sorra vezették be, ezt a több szempontból is értéket teremtő, hasznos gyakorlatot. 1978-ban Genfben már kialakult az újraértékesíthető hulladékanyagok nemzetközi cseréjének rendszere is. A kooperáció az évek során egyre szélesedett, bővült, és eredményesebbé vált. A két dunántúli kamara való-* jában ehhez a már bevált hullaDél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara Somogy Megyei Bizottsága _______________ dékhasznosítási gyakorlathoz kíván csatlakozni, azzal, hogy a börze kapcsolódik a német ipari és kereskedelmi napok (Német Szövetségi Ipari és Kereskedelmi Kamara) információs központjához, amely egyben ellátja az európai koordinációt is. Emellett a két dunántúli kamara közvetlen kapcsolatban van az osztrák, az olasz, a szlovén kamara mellett működő hulladékbörzékkel is. Ezek számítógépes nyilvántartással közvetítik a technológiai, termelési maradványanyagokat. A dél-dunántúli kamara felhívással fordul valamennyi gazdálkodási szervezet vezetőjéhez, hogy hulladékanyagaikkal jelentkezzenek az első magyar hulladékbörze tagjai sorába. A hulladékok iránti keresleti és kínálati ajánlatokat a regionális kamara rendszeresen közzé teszi. A jelentkező cégek önállóan, piaci alkuval döntenek a börzén az árakról. A börzetagság jelképes, évi ötezer forintos tagsági díjjal jár, ám a kamarai tagok ötven százalékos kedvezményt kapnak. Ismét a származási bizonyítványokról Mint hírül adtuk lapunkban is, a múlt év novembere óta a Dél- Dunántúli Kamara megyei szervezete Kaposváron is hitelesíti a származási bizonyítványokat. Ezt megelőzően nem kevés költség és időveszteséggel az okmányhitelesítés miatt Budapestre vagy Pécsre kellett utazni az exportőröknek. Eddig csak néhány cég élt az Üzleti ajánlatok ; Holland cég magyar partnert keres. A cég különböző mélyhűtött és szárított zöldségek és gyümölcsök, fagyasztott és szárított gomba, valamint fagyasztott gyógynövények exportjával, importjával foglalkozik. Osztrák kereskedő cég nagytételű árukat kínál a következő feltételekkel: 5000 pár férfi, női és gyermek téli- nyári bőrcipőt, 10-11 USA dollárért; 1830 pár „moonboots” csizma kék-fehér színben, 41—46-os nagyságban páronként 15 dollárért, ugyanez a csizma, ugyanilyen színben 35—41-es méretben, ugyanezen árért 3450 pár áll rendelkezésre. Páronként 4,60 dollárért a cég különböző méretű gyermek műanyag csizmákat, és női műanyag csizmákat kínál. új lehetőséggel. „Dráguló” világunkban nem véletlenül irányítjuk ismét a figyelmet erre a szíer- vezeti változásra. Ez évtől ugyanis a nem kamarai tagok részére a származási bizonyítvány okmányhitelesítési díja kétezer forint, míg a kamarai tagok ezért a szolgáltatásért ötven százalékos kedvezményt kapnak. Dél-Dunántúlon Magyar partnert keres elektronikus lámpák, riasztórendszerek német gyártója termékei Magyarországon történő forgalmazásához, cseréül hasonló termékek németországi forgalmazását vállalja. Magyar partnert keres kétfokozatú hulladékégető létesítéséhez napi háromezer tonna kapacitással egy amerikai cég. Varrógépcérnát nagy tételben vásárolna olasz cég. Ízesített gabonamagvakat gyártó céget keres partner- kapcsolat kiépítéséhez egy amerikai cég. Az amerikai fél biztosítja a gyártási tapasztalatok felhasználását. Az üzleti ajánlatokról részletes tájékoztatást ad a Dél-Dunántúli Kamara megyei irodája Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 1/c.
