Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 3. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1991. január 4., péntek 13 Somogyi Parnasszus BESZÉLGETÉS SOMLYÓ GYÖRGGYEL Panaszmentesen, beutalóval Körkép a szűrővizsgálatokról A bogiári Várdomb kéken nézett be az esti szürkületben az ablakon. A Vikár Béla Művelődési Házban beszélgettünk Somlyó Györggyel, hetvenedik születésnapján. Az anyai nagyapa Erzsébet utcai házára, ahol a költő meglátta a napöt, így emlékezik: — A kisszobéban születtem, amelynek ablaka a jázminbokorra nyílt. A költészet: ablak a világra, ablak az ember legbensőbb világába. Somogy irodalmi hagyományai, az irodalomban napjainkban betöltött szerepe szerint akár a Parnasszus vidéke is lehetne — kezdtük a beszélgetés. Bogiári emlékek — Mindenhol azt szeretnék hinni, hogy ott van a Parnasz- szus. Az igaz, hogy mindenütt ott van. A költészet olyan furcsa tünemény, amely minden éghajlat alatt megszületik. Én is szeretném hinni, hogy Somogy az igazi hazája a Parnasszusnak, akár a bogiári Várdombon. — Milyen gyermekkori emlékek fűződnek a bogiári Várdombhoz? — A legelső versemet itt ír-' tam, tizennégy-tizenöt éves koromban. A kék kápolna használaton kívül volt. Belül majdnem csupasz. Úgy emlékszem, egyetlen rekvizitum sem volt benne, illetve egy: Isten szeme, amely két szög helyett csupán egyen lógott. Ebben a kápolnában írtam az első verseket. — Megőrizte-e ezeket? — Hetvenedik születésnapomra szülőhelyem megajándékozott egy becses kiadványnyal, ebben is szerepel többek között a Vihar után című versem; talán ez lehetett az első költeményem. — Emlékszik pontosan a körülményekre, hogy született ez a vers? — Hogy született? Hát ahogy a vers születik, titokzatosan. Azt sem tudom, hogy hogyan született, amit tegnap írtam... — Emlékek között kutatva meg tudná-e mondani: melyik versét nyomtatták ki elsőnek? — Tizenhét éves koromban jelent meg az első költeményem; József Attila haláláról írtam. 1938 januárjában jelent meg, a címe Pogány zsoltárolás, az alcíme pedig József Attila halálára. — Innen, a bogiári Parnasz- szusról körültekintve, a somogyi irodalom helyét hol jelölné ki a magyar irodalomban? — Azt gondolom, túlzás lenne olyat mondani, hogy somogyi irodalom; inkább amellett volnék, hogy dunántúli irodalom. Mert annak van valami különös karaktere. Vannak költők, írók, akik Somogybán születtek, több-kevesebb időt itt töltöttek, de nem hiszem, hogy bármely megyének is létezne saját irodalma. Egy tájegységnek azonban, mint a Dunántúl, Pannónia, amely valóban karakteres, történelmében is különbözik a Tiszántúltól vagy az Alföldtől, annak valóban vannak sajátos vonásai. Berzsenyi, Vörösmarty, Babits feltétlenül olyan vonulata a magyar irodalomnak, amelyet joggal összetartanak bizonyos karakterisztikus jegyek. — A pannon irodalmat közelállónak érzi-e magához? A példakép: Babits — A legnagyobb mértékben. S ha van ilyen, az nálam is karaktert jelent, attól függetlenül, hogy valaha is gondoltam volna erre. Már kisgyerek koromban kezdtem ismerkedni a magyar klasszikus költészettel. Mindjárt Vörösmarty fogott meg. S Berzsenyi volt rám a legnagyobb hatással fiatal koromban. Babitsról meg nem is kell mondanom, hogy ő volt igazán a mesterem. Apámat is a gyerekkora kötötte a Dunántúlhoz, még tovább menve: nagyszü- leim is ezen a vidéken éltek. — A nagypapa zsidó tanító volt egy időben Devecserben, később került Balatonboglárra. Napjainkban föl-fölizzó kérdés: létezik-e Magyarországon antiszemitizmus. Mi erről a véleménye? — Mit lehet ehhez szólni? Vannak bizonyos rossz hagyományok, amelyek tovább élnek. Az antiszemitizmus egy titokzatos tünemény; kiirthatatlan Európa történetéből, ugyanúgy, ahogy a zsidók is. Egy bizonyos: mindig ott és akkor erősödik föl, ahol a társadalom belső problémái rendkívül nehezek, illetve megoldhatatlanok. Harminc-negyven évig erről szinte lehetetlen volt beszélni. Hogy most újra beszéd tárgya, ez is a demokrácia része. Mindenről lehet beszélni-és kell is, mert foglalkoztatja a társadalmat. Az a szerencsés különbség ebben, hogy az előző időkhöz képest, most mindenki megszólalhat. — Lírájában nyomon követ- hetők-e ilyen gondolatok? — Egy nagyon rövid időtől eltekintve költészetemben a társadalmi kérdések csak áttételesen jelennek meg. Nyilván ez az élmény is megjelenik, de nem témaként, hanem érzületként, ha szabad úgy mondanom: általános együttérzésben mindenfajta elnyomás és minden elnyomott iránt. Van egy regényem, amely viszont erről szól. A címe: Rámpa. Valahányszor azt mondták nekem, vagy leírták a regényemről, hogy zsidóregény, azt feleltem: ez nem zsidóregény, hanem magyar történelmi regény. Amiről szól, az a magyar történelemnek egyik mozzanata, kiik- tathatatlan eseménye. — Somlyó György a magyar költészet európai kitekintésű lírikusa, éppúgy, mint példaképe, Babits. Európai gyökerek — Azt gondolom, akik magyar költők vagyunk, mindnyájan többé-kevésbé európai költők vagyunk. Teljesen függetlenül attól, hogy kit ismernek jobban külföldön. A költő érzületében lehet európai. Mindig is álproblémának tartottam, hogy magyar költészet európai vagy az akar-e lenni. Itt élünk Európa közepén, kultúránk, a magyar irodalom európai gyökerű. Nem hiszem, hogy ezt el lehetne tagadni. — Hogyan látja Somlyó György a mai Európában a magyar kultúra sorsát? — Az elmúlt negyven esztendőben az európai kultúra részesei voltunk azálta, hogy olyan értékek születtek, mint Pilinszky vagy Weöres Sándor lírája. Egész nagy listát tudnék mondani, de minden felsorolás fogyatékos... A legfontosabb teendőnek azt tartom, hogy ne csak a gazdasági, a politikai utakat tisztítsuk meg, amelyek Európához vezetnek, hanem azt is, amely az európai szellemhez vezet. —Köszönöm a beszélgetést. Horányi Barna A szűrővizsgálatok (remélhetőleg) minden ember életében jelen vannak így vagy úgy. Van, akinek időszakosan ismétlődő programot jelent, és van, akinek néha-néha előbukkanó gondolatot, hogy el kellene már menni... A tüdőszűrő-vizsgálatok jelenlegi rendszeréről kérdeztem dr. Kiss Tamást, a megyei tüdőgondozó főorvosát. — A jelenlegi szűrővizsgálati rendszerben működik a moz- góernyőképes-szolgálat. Ezzel a vizsgálattal a falvak szűrését végezzük. Az eddigi három busz helyett ebben az idén csak kettő járja a vidéket. Sajnos, az elöregedett gépek műszaki állapota miatt késéssel kezdtük az évet. A szűrőbuszokon komplett szűrést végzünk. Nő- gyógyászati és zöldhályogvizs- gálattal bővítettük az eddigieket. Ugyanez a mozgóernyőké- pes-szolgálat végzi egyes nagyvállalatok (cukorgyár, villamossági gyár) dolgozóinak a szűrését is. így az ott dolgozók nem veszítenek egyetlen napot sem. A harmadik szűrési forma a kórház területén működő ernyőképes szolgálat, amelyet bárki fölkereshet. — Mik a tapasztalataik? Az emberek önmaguktól vagy valamilyen kényszer miatt jönnek- e tüdőszűrésre? — Általában maguktól jönnek, s mi senkit nem küldünk el. Talán a második legfontosabb szűrővizsgálat az ökológiai szűrés. Dr. Molnár Lajos osztályvezető főorvost az intézmény forgalmáról kérdeztem. — A szűrővizsgálatra jelentkezők száma a felvilágosítómunkának köszönhetően 1990-ig fokozatosan nőtt, évi 21 ezerrel. A múlt évben azonban érezhetően, körülbelül öt százalékkal csökkent a jelentkezők száma. — Ön szerint mi ennek az oka? —A gazdasági problémákból adódó általános érdektelenség, az emberek kevesebbet törődnek önmagukkal. Véleményem szerint azonban ez, a gazdasági helyzet javulásával, változni fog. — Jelenleg milyen rendszerben végzik a szűrővizsgálatokat? — Fogadjuk a vizsgálatra önként jelentkezőket, a valamilyen panasz miatt beutalóval rendelkező betegeket, valamint a nyilvántartott gondozott betegeket. Azon szűrésre érkező betegeknél, akiknek tünetei, illetve panaszai alapján további vizsgálat szükséges, ezt a kórház többi osztályával együttműködve végezzük el. A gondozóban végzett munka mellett a kaposvári, illetve Kaposvár környéki üzemekben 1981 óta rendszeresen emlőelőszűrést is végeznek asszisztensnőink. Az osztályvezető főorvos hangsúlyozta: Nagyon fontos, hogy mindenki jöjjön el a szűrő- vizsgálatainkra, hiszen az időben elvégzett szűrővizsgálat megakadályozhatja a rákos folyamatok kialakulását. Sárdi Nóra Kántor Lajos: Keresztforma ATALAKITAS — Mondja, szomszéd, a maguk gyárában hogy halad az átalakítás? — kérdeztem a minap a lépcsőházban Szomorkás Janitól. — Az halad, szomszéd, halad — válaszolta nagyokat bólogatva. — Lassacskán átalakulunk családi vállalkozássá. Ma is kirúgtak húsz embert. — Gondolom, ezzel növelik a termelékenységet... A megmaradó kvalifikált munkaerőt jól megfizetik, nagyobb lesz a termelékenység, javul a minőség, meg ilyesmi. Az se utolsó szempont, hogy több beleszólása lesz a dolgozóknak a gyár gazdálkodásába. — No, látja, ez biztos, merthogy akár otthon is megbeszélhetik az ügyeket. A mi üzemünkben például az üzemvezető, meg a művezetők rokonsága dolgozik. A többinek kiadták a munkakönyvét. — És maguk ezt csak úgy eltűrik szó nélkül? Joguk van bírálni a vezetőséget! —Jogunk, az most már van, csak üres a tarisznya. Ez is az átalakításhoz tartozik. Eddig a munkához volt jogunk, most meg a bírálathoz. Élünk is vele. Most már a bírálatot is megbíráljuk. Annyi a bíráló, hogy alig marad, aki a szekeret tolja. — A szekeret most húzni kéne, Jani, nem tolni. A szekértolók ideje lejárt! — Maga is alternatív? — nézett rám megütközve. — Hát akkor legalább azt mutassa meg, melyik a rúdja! — Jani, Jani — csóváltam meg a fejemet —, hát már maga se hisz az átalakításban? — Nem olyan egyszerű ez, kérem — vakarta meg a feje búbját Szomorkás szomszédom. — Manapság már a templomba is eljárhat hinni az ember. Ott legalább csak a halála után tudja meg, valóban van-e menyország. Hanem, tudja, én csak lesek a tévé előtt, hogy milyen vallásossá lettek a mi vezetőink. Állandóan a Miatyánkot mondják. — Hogyhogy a Miatyánkot? — Mást se hall az ember, mint hogy „bocsásd meg a mi vétkeinket, amiként mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”. Csak az a gubancom ezzel az imával, hogy nem ellenük, hanem ellenünk vétkeztek. — Ugyan ki vétett magának és mivel? —Mondja, maga hány dollár kölcsönt kért Nyugatról? — Én? Ugyan kitől kértem volna? Nemhogy rokonom, de ismerősöm sincs kint... — Na látjaj nekem sincs, mégis én fizetem vissza. Meg arra se emlékszem, mikor írtam alá a bős—nagymarosi vízlépcső építésének nemzetközi szerződését. Mióta fölemelték az én érdekemben a gyógyszerárakat, a reuma elleni tablettákat se tudom kiváltani. Képtelen vagyok olyan mélyre hajolni, hogy elérjem az életszínvonalamat. — Ezek csak átmeneti gondok, Jani. Átalakították a Kormányt, egy sor személyi változás történt odafönt. Majd meglátja, rendbejön minden. Szomorkás szomszéd rám nézett, és elkezdett lefelé futni a lépcsőn. — Hová ilyen sietősen, szomszéd? — kiáltottam utána. — Hajt a kíváncsiság —felelte. — Elmegyek megnézni, hány leváltott miniszter áll sorba munkanélküli-segélyért. T. Ágoston László Euro- mérnökök nálunk is (Folytatás az 1. oldalról) A cím használatát kérvényezni kell a FEANI Nemzeti Bizottságán keresztül, s ezt a Magyar Minősítő Bizottság bí- , rálja el. Kérelmüket a testülethez — ezt Pungor Ernő akadémikus, tárca nélküli miniszter vezeti — azok a szakemberek nyújthatják be, akik megfelelnek a szigorú szakmai követelményeknek. A pályázatokat a jelentkezőktől április 2-át követően fogadják el a FEANI Magyar Nemzeti Bizottságánál (1111 Bp., XI., Goldmann György tér 3.). Ginsztler professzor azt is hangsúlyozta: az euromérnöki cím használatának 1993 után, az „egyesült Európában" lesz igazán nagy jelentősége. Fotó: Kovács Tibor
