Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP— GAZDASÁGI HORIZONT 1991. január 24., csütörtök Tőzsdeszótár A-tólZ-ig Goodwill: egy vállalatnak a tiszta vagyon feletti értéke (például hűséges ügyfélkör, kedvező földrajzi fekvés, szabadalmi és licencjogok, jól bevezetett név, szakértelem stb.) Határidős áruügylet: olyan áruk vétele vagy eladása, amelyeknek a szállítása vagy átvétele egy későbbi időszakban esedékes. Ez a kereskedelmi forma főleg az amerikai és a londoni határidős árutőzsdéken koncentrálódik. Határidős devizaügylet: devizák bizonyos határidőre történő adásvétele. A szerződés megkötésekor megállapodás történik az átváltási árfolyamról és a szállítandó, illetve átvételre kerülő mennyiségről, a szállításra, illetve az átvételre azonban csak egy későbbi időpontban kerül sor. Határidős kereskedelem: áru, deviza vagy értékpapírok adásvétele, amikor az előre megállapított áron történő szállítás vagy átvétel csak egy későbbi időpontban realizálódik. Hátralevő futamidő: fix kamatozású értékpapír esedékességéig hátralevő idő. Hausse: (fr.: hosszáremelkedés) a tőzsdei árfolyamok többségének tartós, nagyobb mértékű emelkedése. Hausse-spekuláció: részvények felvásárlása árfolyamemelkedésre számítva. Hedge: (ang.: kerítés, sövény) biztosítási ügylet. Olyan határidős ügylet, amelyet az áru-, deviza- és értékpapírkereskedelemben az árváltozások veszteségeinek korlátozására kötnek. Hitel: kölcsönképpen, többnyire kamatra, esetleg biztosítékok ellenében rendelkezésre bocsátott pénz. Hitelező: jogi vagy természetes személy, aki szolgáltatásáért (áru, pénz, értékpapír) szerződés alapján teljesítést követelhet. Hitelezői kamat: a bank oldaláról nézve az a kamat, amelyet a takarékbetétre vagy más, az ügyfelek által elhelyezett pénzösszegre fizetni kell. Hitelképesség: a visszafizetés biztonságát szavatoló tényezők, vállalat vagy személy esetében a hitel felvételéhez szükséges fedezet megléte. Hivatalosan nem jegyzett értékpapírok: mindazon értékpapírok, amelyek nem kaptak engedélyt a tőzsdei hivatalos kereskedelemben való részvételre. Hivatalos árfolyamjegyzék: valamennyi tőzsdén, minden tőzsdenapon megjelenő hivatalos közlöny, amely egyéb tájékoztatás mellett tartalmazza az összes, hivatalos kereskedelemben részt vevő részvény árfolyamát. Hivatalos jegyzés: a hivatalos kereskedelemben részt vevő részvények árfolyam- jegyzése. E kereskedelemben csak olyan értékpapírok vehetnek részt, amelyek megfelelnek a tőzsde által előírt követelményeknek. Holdingtársaság: tőkéscsoport az érdekkörébe tartozó vállalatok tevékenységének ellenőrzésére és pénzügyi irányítására. Csúcstársaságnak is nevezik. A csatolt vállalatok függősége a tág körű önállóságtól a teljes gazdasági alárendeltségig terjedhet. Hozam: tényleges kamatozás, azaz a befektetett tőkének a befektetett összeghez viszonyított évi hozadéka százalékban kifejezve. MINDENKI ERRŐL BESZÉL Védőháló nélkül A GONDOK LAVINÁJA INDUL UJ RENAULT A Renault gyár tavaly szeptember 4-én bocsátotta a sajtó rendelkezésére a „Lagúna” névre keresztelt új kétszemélyes, 210 lóerős, turbófeltöltéses gépkocsijának fényképét. A 250 km/óra végsebességre képes gépkocsit az októberi párizsi autókiállításon tekinthette meg először a nagyközönség Nem hozott minőségi változást Tőzsdemérleg 1990 Az évkezdet sokkoló gazdasági intézkedései között a helyi adók bevezetése és a lakáskölcsönök visszamenőleges megdrágítása jár majd várhatóan a legsúlyosabb következményekkel. Ennek ellenére nehezen vitatható, hogy mindkét lépés indokolt. A helyi adók elvben lehetőséget adnak arra, hogy az önkormányzatok és a lakosság együtt munkálkodjon a közös helyi célok megvalósításán, és ki-ki teherviselő képessége szerint vegyen részt a szűkebb környezet fejlesztésében. A kedvezményes lakáshitelek kamatainak és egyéb feltételeinek módosítása, azaz jelentős megdrágítása ellen sem lehet igazi ellenérveket találni, hiszen tudomásul kell vennünk, hogy a korábbi lakásépítési hitelkedvezmények mai terheit egyszerűen képtelen tovább viselni a költségvetés. A kapkodás jelei Csakhogy mindkét intézkedés enyhén szólva a kapkodás jeleit viseli magán, s ami még nagyobb baj, szinte teljesen érzéketlen a nyomában keletkező szociális feszültségek iránt. A kapkodással magyarázható, hogy az idei költségvetésben már fix összeggel, 26 mil- liárddal szerepelnek a helyi adókból származó bevételek, miközben a legtöbb önkormányzat még azt sem döntötte el, hogy egyáltalán kiveti-e az új adófajtákat. A lakáscélú hitelek törlesztési feltételeit is a dolog jelentőségéhez képest mindenképpen elkapkodva változtatták meg. Kötelezték az adósokat, hogy alig néhány hét alatt döntsék el, melyik új törlesztési változatot fogadják el. Ráadásul a hiányos információk mellett miként várható el, hogy az adósok százezrei, a számukra kedvező megoldást ki tudják választani? A helyi adók parlamenti vitájában kizárólag a volt pénzügy- miniszter, Békési László „jóvoltából" került a szövegbe a pasz- szus, amely a lakásban élők számára 25 négyzetméteres személyenkénti adómentességet ad. Elgondolkoztató, hogy az eredeti törvényjavaslat egyáltalán nem tartalmazott ilyen kedvezményt, miként az is, hogy a költségvetést előterjesztő Botos Katalin a vitában határozottan ellenezte a módosítást, amely az átlagméretű lakásban élő, kis jövedelmű családok számára esetleg az egyetlen esély otthonuk megtartására. Csak pénzügyileg „ korrekt" Ugyancsak a tárca nélküli miniszterasszoy volt az, aki parlamenti előterjesztésében kijelentette: a számítógépes technika nem teszi megvalósíthatóvá, hogy a lakáshitelek megdrágításánál tekintettel legyenek az adósok anyagi, szociális helyzetére. Ezt egy rádióműsorban az OTP számítógépes szakértője cáfolta. Végül is a következmény az, hogy most ugyanannyival nőnek a 300 négyzetméteres villában élők terhei, mint az 52 négyzetméteres szövetkezeti panellakás tulajdonosáé. Ami pénzügyileg lehet „korrekt” megoldás, de hogy a szociális gondok ma még felmérhetetlen lavináját indítja el, azt már most is látni lehet. Aki ugyanis nem tudja fizetni a megdrágított lakáskölcsön részleteit, az legfeljebb a helyi önkormányzattól kérhet segélyt. Az önkormányzatok nyomorúságos anyagi helyzetét ismerve, nem sokan reménykedhetnek ilyen támogatásban. Pedig nagyon sokan lesznek rászorulva. Májusi megnyitása óta mintegy 130 napon kötöttek üzletet a Budapesti Értéktőzsdén. E nagyon várt intézmény megnyitása — mint azt a szakemberek előre jelezték — egyelőre nem hozott minőségi változást a hazai tőke- és értékpapír-piaci folyamatokban. Émlékezetes, hogy a nyár végén felelős kormányzati politikusok még úgy vélték, az elmúlt év végéig akár húsz cég papírjait is jegyezhetik vagy forgalmazhatják a tőzsdén. Ezzel szemben december közepén mindössze két jegyzett részvény — az IBUSZ és a Konzum —, a forgalmazott kategóriában pedig négy cég papírja szerepelt. Ez utóbbiak; a Martfűi Szövetkezeti Sörgyár, a Fotex, a Dunaholding és a MÜSZI. Tőzsdei megjelenésre természetesen senkit nem lehet kényszeríteni. A kibocsátók nyilván saját érdekeiknek megfelelően időzítik papírjaik bevezetését. Néhány jó nevű, a befektetők által nagy érdeklődéssel várt cég nem vállalkozott erre 1990-ben. Márpedig december 31. után csak bevezetett részvények adásvételére lesz mód a tőzsdén. Elképzelhető tehát, hogy az idén — legalábbis az év elején—a választék szűkössége miatt még az eddiginél is alacsonyabb lesz a forgalom. Ha egyetlen szóval kellene jellemezni a tőzsde elmúlt évi üzletmenetét, a legmegfelelőbb kifejezés alighanem a „lanyha” volna. Noha voltak forró pillanatok, nagy kiugrások, a legtöbb nap,,langyos" volt. A tőzsde az év végére teljesen „száműzte" a kötvényeket. Ezekre az értékpapírokra a korábbiakban is nagyon kevés kötés történt, a piacvezető bankok pedig fokozatosan felmondták a velük kapcsolatos kötelezettségeiket. Nagy kérdés, hogy a kötvények mikor és milyen formában kerülnek visz- sza a tőzsdére, ha egyáltalán visszakerülnek. A szakemberek egy része ugyanis azon a véleményen van, hogy a kötvénykereskedelem maradjon „kapun kívül”. A nagyközönség számára a legnagyobb gondot továbbra is az információhiány okozza. Itt nem elsősorban a bevezetések körüli hírverésre gondolok, hanem az alapfokú ismeretek elterjesztésére. Az idén nagyon sok területen kell(ene) előbbre lépni a tőzsdén. Halaszthatatlan a befektetési alapok létrehozása, az adózási kérdések megoldása, a nemzetközi értékpapírpiacokon való részvényadásvétel feltételeinek liberalizálása. S akkor talán az idei esztendő úgy vonulhat be a történelembe, mint amelyik meghozta a Budapesti Értéktőzsde nagy „boom- ját”. Miniatűr tévé A Firato elektronikai vásáron mutatták be a SHARP japán cég újdonságát, a 6E JD1 típusú, 15 cm képátmérőjű, folyadékkristályos, színes tévékészüléket. A készülék sztereó hangsugárzású és 19 csatornára programozható. Jobbról egy régebbi és kisebb folyadékkristályos tévé. Az új árusítását rövidesen megkezdik Európában MADÁRKA'* -KÖZELBEN *» A hordozható telefon újszerű változatát próbálják ki az NSZK-ban. Münster a színhelye annak a kísérletnek, amely a birdie (madárka) elnevezésű mobil telefonnal folyik. A részvételhez szükséges vezeték nélküli, hordozható telefonkészülék 300 márkáért vásárolható meg. Az ilyen készülék birtokosa akár utcai séta vagy egyéb elfoglaltság közben is telefonbeszélgetést folytathat, ha egy birdie-állomás közelében tartózkodik. A „madárkákat” útkereszteződésekben, bevásárlóutcákban, egyetemeken, autópálya melletti pihenőhelyeken, valamint a repülőterén állítják fel. Egy- egy birdie hatósugara szabad ég alatt elérheti a 200 métert is. JAPÁN UTÁN A MÁSODIK Tovább tart az osztrák gazdasági csoda A „sógoroknak” nincs okuk panaszra — legalábbis ami a gazdaságot illeti. Tavaly 4,5 százalékos volt a gazdasági növekedés, és 1991-re is igen kedvezőek a kilátások: Ausztriát csupán Japán előzi meg a ranglistán. Ausztriában napjainkban gyorsabban fejlődik a gazdaság, mint a közös piaci államokban. Ez a tény annál is figyelemreméltóbb, mivel a szakértők igen különböző módon ítélik meg az 1991-re világgazdgsági fejlődést. Az Egyesült Államokban recessziótól tartanak, a skandináv országokban 0 százalékos növekedéssel számolnak. Csupán itt, Közép-Európában — annak is a nyugati felén — alakult ki a német egyesítés révén egyfajta „növekedési sziget”. A nyugatnémetek mellett főleg az osztrákok profitálnak ebből. Az osztrák munkavállalók bruttó fizetése 1991-ben 6,8 százalékkal nő majd — hosszú évek óta ez a legmagasabb érték. A nettó reáljövedelem-növekedés a tavalyihoz hasonlóan alakul, vagyis átlagban 1,6 százalékkal emelkedik. Ugyancsak kedvező tendenciák rajzolódnak ki a fogyasztási szférában: közel 3 százalékos emelkedést prognosztizálnak 1991-re, amely ugyan nem éri el a tavalyi értéket (4,3 százalékot), de az 1989-es szinttel azonos. Minden jóban van azonban valami rossz: Ausztriában is szembe kell nézni az emelkedő inflációval. 1991 -ben 4,5 százalékos pénzromlás várható, szemben a tavalyi 3,3-del. Nemzetközi összehasonlításban azonban nyugati szomszédunk még az inflációt tekintve is a legstabilabb államok közé sorolható. A munkanélküliség is egy kicsit nagyobb lesz az idén, de még így is szinte elhanyagolható: a tavalyi 5,5-ről 5,7 százalékra növekszik. Ez az érték a beáramló külföldiek számát is figyelembe véve kimondottan hízelgő. A gazdasági szakértők mindezeket a biztató prognózisokat azonban két feltételhez kötötték: 1991 -ben az átlagos dollár/ Schilling árfolyam 10,25 lesz, és a kőolaj hordónkénti világpiaci ára nem lesz 25 dollárnál magasabb. Ha ez így alakul, akkor mindenki biztos benne, hogy 1991-ben is tovább tart majd az osztrák gazdasági csoda.
