Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
1991. január 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — TÉKA 7 Az elmúlt időszakban egyre többet ismerhetürik meg azoknak a tudományoknak a törvényeiből, amelyeket, a magyar tudományok rendszeréből ideológiai okokból kivetettek. Ezek közé sorolható a grafológia is, melyet a fejlett országokban sikeresen alkalmaznak a szellemi, fizikai, egészségi állapot jellemzésére. A felszabadulást megelőzően hazánkban is működött írástanulmányi Társaság, amelyet azonban 1951-ben feloszlattak. 1988-ban alakult meg ismételten a társaság, majd annak dél-dunántúli szervezete 1990 decemberében önállóvá vált. Az alakuló közgyűlésen a társaság elnökévé dr. Lépőid Józsefnét, titkárává dr. Tamás Lajost választották. Az önállósult társaság legfontosabb célkitűzése a grafológia tudományának népszerűsítése, magánszemélyek, vállalkozók munkájának segítése, továbbá a grafológia egyetemi oktatáséinak szélesítése. Az alcibbi cikkben a szerzők arról adnak képet, hogy mit kell érteni grafológia alatt és mi e rendkívül érdekes tudományterület jelentősége a gyakorlatban, a személyzeti munkáiban, a gazdasági életben, a jogalkalmazásban. A társaság olyan gazdálkodószervezeteket keres, amelyek — e cikk megismerése ütem — vállalják támogatójukat és igényt tartanak szolgáltatásaikra. Ezek a szolgáltatások részben ismeretterjesztő elöadcisok, másrészt pedig konkrét személyiségelemzések. Természetesen lehetőség van arra is, hogy magánszemélyek öt sor semleges szöveg megküldésével kérjenek elemzést. A társaság címe: MIT Dél-dunántúli Szervezete, Pécs, Lahti u. 28. FÓKUSZBAN: A GRAFOLÓGIA A gondolkodó elme régen észrevette, hogy a kézírások mennyire eltérnek egymástól. Ezt nem tartva véletlennek, a személyiség és az írás között összefüggést keresett. Már az ókor nagy költői és filozófusai a jellemre következtettek az írásból. Suetonius Tranguilius római történet- és életrajzíró a császárok írásairól éles megfigyeléseket tesz. Az irodalom két óriása: Shakespeare é s Goethe már biztos volt a jellem és az írás közötti összefüggésben. Nem misztika, hanem kulcs a megismeréshez A bolognai Camillo Baldo orvosprofesszor kísérelte meg először az egyéniség sajátosságait írásjelekből megfejteni (1622). A kézírás rendszeres vizsgálata a francia Jean Hippolyte Michon nevéhez fűződik. Páratlan pszichológiai érzékkel, valamint igen gazdag gyűjteményével az íráselemzés alapjait rakta le. A „grafológia” elnevezés is tőle származik. A német szakemberek: Hans Busse, Georg Meyer és Ludwig Klages megalapítják a német grafológiai iskolát. E téren a legnagyobb érdem Klagesé, aki a tudományos grafológia atyjának tekinthető. A grafológia tudománya Mi- chontól és Klagestől kiindulva elterjedt az egész világon. Sokféle szemszögből és sokféle pszichológiai áramlat hatása alatt vizsgálták az írást. Az íráselemzés nem misztikus jelenség, hanem kulcs az ember csodálatos és még nagyon kevéssé ismert belső világához. A modern grafológia nagyjai sokat tettek azért, hogy a grafológiát ma már több országban egyetemi szinten tanítják. Itt kívánunk utalni P. Foix, G. M. Moretti, R. Pophal, valamint a magyar származású Románná Goldziher Klára munkásságára. Hazánkban 1951-ig működött írástanulmányi Társaság a Tudományos Akadémia keretén belül. A viszonylag hosszú száműzetés után 1988-ban ismét — a régi nevén — megalakult a Magyar írástanulmányi Társaság. Az írás: személyiségkifejező mozgás Az íráselemzés, a grafológia az ember személyiségének kézírásából való megismerése. Az ember nemcsak a kezével, hanem a lábujjai közé vagy a szájába vefítollal is tud betűket formálni, s csak rá jellemző írást létrehozni. Ez azt bizonyítja, hogy amit — helytelenül — kézírásnak nevezünk, az valójában az agy munkája, a kéz csak közvetitőszerepet tölt be. Az írás papírra rögzített mozgás, , mégpedig kifejező mozgás. Éppúgy, mint az arcmimika vagy gesztikuláció, csak ezeknél bonyolultabb! Nincs két egyforma írás, de nem is lehet, hiszen minden ember mozgása egyéni és írása is az. Ennek elemzésénél tehát nemcsak a betűket, hanem a mozgást, a mozdulatokat is vizsgálják. A kifejező mozgás az emberre jellemző, és az abból már megismert törvényszerűségekből következtethetünk a személyiség szerkezetére. A személyiség bonyolult meghatározása helyett azonban inkább annak összetevőit tárhatjuk fel eredményesebben. / Az írás is lehet vonzó vagy taszító annak számára is, aki soha nem foglalkozott írástanulmányozással. Az írás térbeli elrendezésének sajátosságai a beírt felületnek a be nem írt felülethez való viszonyában, vagyis tagoltságában mutatkoznak meg. A mozgás és az írás fiziológiájában is a legfontosabb az egyensúly, a harmónia és a ritmus. Aki egyensúlyt tud teremteni ösztönei, érzelmei és szellemi életében, ezt össze tudja egyeztetni saját és a közösség érdekeivel a valóságban, az az írásban is egyensúlyra, harmóniára és azonos ritmusra törekszik. Az egyéni eltéréseket és az automatizálást kell az írásnál jól megfigyelni, mert ez visz közelebb a személyiség megismeréséhez. Amit a grafológus elemez A grafológus elemzése a következőkre terjed ki: sorközök, szóközök, az írás nagysága, nyomaték, margók, az írás dőltsége, a sorok vonalvezetése, az írás sebbessége, az írás zónái, a vessző és pont elhelyezése, írásforma, felfelé és lefelé ívelő szárnagyság, kezdővonalak, végvonalak, az írás kötöttsége, ugráló betűk, a t betű áthúzása. Ezeken kívül természetesen még számtalan apró jelből kell kiolvasni a jellemet és az egészségi állapotot. Nézzünk ízelítőül néhány példát, elsőként azt, hogy mit olvashat ki a grafológus az írás zónáiból, de előbb azt kell látnunk, miről árulkodnak ezek a zónák. A felső zóna — az I, k, i, t felső szára — az intellektuális, szellemi irányra utal. A középzóna — a, e, o betűk —az érzelemre, akaratra és az éntudatra, az alsó zóna pedig — g, j, y alsó hurka — az ösztönéletre. A tért ölelő nagybetűk a felső zónában a képzelet csapongá- sát, a különböző szellemi áramlásokat jelenthetik. Az alsó zónában a hosszúra nyúlt hurok, erőteljes hurkolások az ösztönéletet jelzik. Ha a többivel összevetve a felső zóna kisebb, akkor szellemi lényével elégedett emberre következtethetünk. Ha az alsó zóna kisebb, akkor olyanra, akiben gyenge az ösztönerő, míg a középzóna érzelmi, akarati egyensúlyra mutat. A beszéd után az írásbeli közlés árul el legtöbbet a lelki életről, mert rendelkezik olyan jegyekkel, melyek a betegnek egy bizonyos időben fennállott lelki állapotát maradandóan megőrzik illetve megörökítik. A depressziós betegek tétova írásukkal, tétova vonásokkal és lefelé irányuló sorokkal üzennek. Az epilepsziások nemegyszer gyönyörű, kalligrafikus írást használnak, kínosan betartják a sorok és szóközök egyforma távolságát. Az akut delírium tremens javulása élénken szemlélhető a betegtől időnként felvett íráspróbákon. A tudományos kutatásoknak új teret biztosít az a tény, hogy az írás tökéletesen megváltozik, ha valakit hipnózissal arra kényszerítenek, hogy más személyiséget vegyen fel. Elhunyt emberek írásainak vizsgálata lehetővé teszi történelmi alakok személyiségének megismerését és életük megértését. Az örökléstan terén felbecsülhetetlen szolgálatot tehet az íráselemzés, hiszen ez az egyetlen lehetőség arra, hogy tárgyilagos vélemény alakulhasson ki az elődökről és a tőlük örökölt személyiségjegyekről. 9 Hol hasznosítható? Az íráselemzés törvényszerűségeinek ismerete a kriminalisztikában is igen előnyös. A bűntény jellegéből kiindulva a gyanúsítottak körét leszűkítheti azzal, hogy megvilágítja, kinek a személyiségével nem fér össze az elkövetett cselekmény. De pozitív értelemben is használható, mert esetleg rátereli a gyanút az igazi tettesre, így a bűnüldöző szervek hasznos segédeszköze lehet. Vállalatok vezetőinek széles körű tájékoztatást nyújt a dolgozók személyiségéről, s ezzel megvilágítja tetteik okát, magatartásuk hátterét, és így elősegíti a lehető legharmoniku- sabb kollektívák kialakítását. A gyakorlati alkalmazásról A pszichografológus a jellemábrázolás során nem csupán a vizsgált alany szellemi, erkölcsi, pszichikai állapotára vonatkozóan tesz megállapításokat, hanem az íráson illetve az azokból következő sajátosságokon keresztül megjelenik előtte az alany fizikai képe. Megállapítja pl. azt, hogy viszonylag erős, csontos testalkatú a vizsgált alany, vagy éppen alacsony, vékony termetű. A magyar kriminológiában csak részben kapott megfelelő rangot — a fentiek ellenére — a grafológia tudománya. A grafológus rendkívül fontos szerepet kaphat az azonosításban, amikor a gyanúsított írásából következtetéseket von le annak jellemére, emberi alkatára. A megalapozott bírói ítélet nem képzelhető el másként, csak úgy, ha az eljáró bíró rendelkezik pl. egy műszaki jellegű ügyben bizonyos műszaki ismeretekkel, az orvosi műhiba elbírálásánál megközelíthető pontosságú orvostudományi ismeretekkel. Hasonlóan célszerű lenne, ha a bírák grafológiai alapismereteket is birtokolnának, ami lehetővé tenné számukra a peres felek pontosabb megítélését. A fentiek szerint tehát a gyakorló jogász számára nélkülözhetetlen a grafológiai alapismeretek birtokolása. Az a bíró, aki a peres fél, a vádlott aláírásából megalapozott következtetéseket Képes levonni, másként folytatja le a bírói eljárást, más kerdeseket tesz fel az ügyvédnek, mint az, aki ezzel nem bír. Jje/eníős szerepben Árulkodó aláírások A mindennapi életben az aláírás jelentősége óriási. Bizonyító ereje nagyobb, mint az adott szóé, és csak az ujjlenyomattal helyettesíthető. Mindaz, ami a kézírásra vonatkozik, áll az aláírásra is. Van azonban egy kis különbség a szöveg és az aláírás között. Az ember legközvetlenebb viszonyban önmagával az aláírásában van, ezért karakterét lényegében ebbe igyekszik sűríteni. Szinte azt mondjuk, illetve a grafológia tudománya állítja, hogy az aláírás „jellem dióhéjban”. Ez a magyarázata bizonyító erejének, ezért utánozhatatlan, s hamisítása felismerhető. Tehát, ha csak egy aláírással találkozik a grafológus, a fő dominánsokat fel kell ismerje abból is! A kereskedelmi élet várható fellendülésével nagyon jelentős kérdés lesz az,"hogy vajon a partner mennyire megbízható: időben teljesít-e, a megállapodásnak megfelelő módon teljesít-e, képes-e valamely megtévesztő magatartás kifejezésére stb. Jelentős anyagi érdekek húzódnak meg amö- ött tehát, hogy a szerződni ívánt fél ismerje partnere azon sajátosságait, amelyeket számára a grafológia tár fel. Hasonló példa hoznató fel a munkajog területéről. A grafológiai elemzés alkalmas annak megállapítására, hogy vala- meíy személy bizonyos munkakör betöltésére alkalmas vagy alkalmatlan. * * * A pszichografológiának a magyar felsőoktatás, ezen belül a jogászképzés reformja során méltó helyet kell biztosítani. A fejlett nyugati országokban és Japánban az ilyen irányú képzés kötelező. Dr. Lépőid Józsefné a társaság elnöke Dr. Tamás Lajos tanszékvezető, egyetemi docens
