Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-02 / 1. szám
/ 1991. január 2., szerda SOMOGYI HÍRLAP Polgárpárti lesz a megyegyűlés Dr. Gyenesei István: Izzik a közigazgatási bomba, de lokalizálható Utcanévváltozások Kaposváron ____________________________3 S omogy önkormányzati testületé, a megyei közgyűlés elnökévé — két jelölt közül — dr. Gyenesei Istvánt, a volt megyei tanács elnökét választotta. A tisztség elnyeréséhez törvény szerint kétharmados többségre van szükség. Somogybán a választás első fordulója már eredményt hozott. — Hogyan ítéli meg szereplését, a közgyűlésen történteket—kérdeztük dr. Gyenesei Istvánt. — Jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy az új megyei testület számára szimpatikusak a jövőre vonatkozó és a realitásokkal is számoló elképzeléseim. Megvalósításukhoz szilárd alapot biztosíthat az, hogy minden más választási szisztémánál szigorúbb feltételek között nyertem el az elnöki tisztet: már az első fordulóban kétharmados többséget kaotam. Utólag örülök is a kemény megmérettetésnek: így ugyanis nem arról van szó, hogy éppen hogy megválasztottak. A munkámhoz is ez biztosítja a legitimitást, hiszen több mint kétszer annyi szavazatot kaptam, mint jószándékú és a törvényekből is becsülettel felkészült jelölttársam. Egy másik fontos tapasztalat, hogy a közgyűlés munkája — az ellenérzéseket is megfogalmazva —, más testületeknek is példát adott politikai kultúrából. Bár a közgyűlésben ott vannak a különböző pártok tagjai és szimpatizánsai, a választás mégsem pártalapon történt. Itt most — kissé sark tva fogalmazok — nem a volt pártállami vezető és az MDF megyei alel- nökének harcában dőlt el, hogy ki lesz a megyei közgyűlés elnöke. Nekem természetesen korábbi párttagságommal összefüggő múltamat is mérlegre kellett tennem, ami ma nem feltétlenül előny — és önmagámmal is el kellett számolnom. Talán a közgyűlés tagjai is ráéreztek arra, hogy nincs mit megtagadnom, hiszen ahogy korábban, úgy a közelmúltban és most sem a fennálló hatalmat kívántam, kívánom kritikátlanul szolgálni. A hatalom helyett a polgárok mellett — Ha jól értem: a funkcióját szolgálatnak tekinti, s ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem a hatalmat kívánja szolgállni. Kit, kiket kíván szolgálni? —A megye és az itt élő emberek érdekeit. Azt vallom: ha a mindenkori hatalmi-politikai érdekek és törekvések egybeesnek a megyében élő polgárok többségének érdekeivel, akkor természetesen szolgálom a hatalmat is. Ha ez a kettő részben vagy egészében elválik, és nekem választani kell, akkor nem a hatalom mellé állok. Úgy is fogalmazhatnék: egy választott testületnek — hogy azt ne mondjam a megyei parlamentnek — nem kell mindig és minden kérdésben feltétlenül kormánypártinak lenni. Ez a véleményem független attól, hogy mikor és milyen elvek szerint áll össze egy kormány. így gondolkodtam korábban is. Köztudomású, hogy jóval a rendszerváltozás előtt a régi típusú megye szervezeti kereteinek szétfeszítése és az új szolgáló megyei szemlélet — mi több gyakorlat — megteremtése tőlük Somogyból indult el. Vállaltuk ezt annak ellenére, hogy az akkori hatalmi körökben kezdetben nem arattunk vele osztatlan sikert. Elég a sok beszédből — A közgyűlésen kifejtette elnöki programját. Hogyan képzeli el a jövőt? — A közgyűlésen is elmondtam: gyorsan változó világunkban rohanni kell akkor is, ha helyben akarunk maradni. Az előttünk álló nehéz feladatok megoldása elképzelhetetlen szakértők és valódi csapatmunka nélkül. A kapaszkodók a működéshez nagyon hiányosak, s a törvények tele vannak ellentmondásokkal. Környezetünk szinte naponta produkál olyan helyzeteket, amelyekben a jogszabályok nem adnak eligazodást. Magunknak kell megkeresni a járható utat, s megteremteni a hozzá szükséges eszközöket. Nyilvánvaló, hogy a múlt itt is tanulságokkal szolgálhat, ám életfilozófiám szerint folytatni csak a mát érdemes, a tegnapot már egyébként sem lehet. Hiba lenne nem felismerni, hogy az embereknek elegük van a sok beszédből és — miközben nem kis hányaduk egyre nyomorultabbul él, s a tehetősebbek is napi csatát vívnak a fennmaradásért — nehezen viselnek el olyan további terhet, amely közvetlenül rontja komfortérzetüket. Márpedig a köz- igazgatás olyan terület, amelynek hiányosságai, belső feszültségei a legközvetlenebbül képződnek le az állampolgárokban, s gyorsan öltenek hangulati formát. Izzik az alig létrejött önkormányzati rendszert veszélyeztető közigazgatási bomba, melyet lokalizálni kell. Mégpedig úgy, hogy a törvényes kereteket betartva mindent megteszünk, mindent létrehozunk, megalkotunk, amit a törvények nem tiltanak, hogy nálunk ne robbanjon ez a bomba. Akkor lennék igazán elégedett, ha a létrehozandó somogyi modell más megyéknek is segítene. A jövőre való felkészülést az jelenti, ha többet vállalunk, mint amit a törvények előírnak. Hogy pontosan mit, azt a megyei közgyűlés tagjainak közösen kell meghatározni. Az alakuló ülés óta érzem, hogy ez a demokratikusan választott testület erre alkalmas is. Egymásra utáltán — Milyen jellegű kérdések foglalkoztatják Önt leginkább az új év küszöbén ? — Az egyik, hogy képesek leszünk-e napi munkájukban segíteni a helyi önkormányzatokat. Erre nem kötelez bennünket törvény, de érezzük, hogy szükség van a segítségre. Úgy gondolom ezt vállalnunk kell akkor is, ha a szakértőitanácsadói hálózat működtetéséhez az anyagi feltételeket nagyrészt nekünk kell biztosítani. A megyei közgyűlés első nagy erőpróbája lesz majd, amikor ebben döntünk. A másik kérdés a megye és az egyelőre csupán presztízsokok miatt létrejött megyei jogú megyeszékhely kapcsolat- rendszere. Elfogadva és kölcsönösen tiszteletben tartva az autonómiát, az önállóságot, nem lenne nyugodt a lelkiismeretem, ha nem mondanám ki: a megye nem lehet megye- székhely nélkül, és fordítva: a megyeszékhely sem működhet elszigetelten a körülötte levő megyétől. Többek között számos fontos intézmény működtetése érdekében kiegyensúlyozott, normális munkakapcsolatra van szükség. Ha ez valamilyen oknál fogva nem jön létre, akkor önmagunkat hozzuk nehéz helyzetbe. Számomra mindenesetre megnyugtató volt, ahogy Kaposvár polgármestere ebben a kérdésben nyilatkozott. Nem egy életre —Elnök úr! Ön öt éven és öt napon keresztül elnöke volta megyei tanácsnak, ma pedig a megyei közgyűlés elnöke. E váltás változást eredményez- e vezetői ars poétikájában? — Nem. Nincs rá szükség. A vezetői belső szabadság szükségességét hirdetem. Korábban is azt vallottam, hogy ha egy választott vezető egzisztenciális és érzelmi létezésének kizárólagos forrása, mi több alapja a választott funkciója, akkor egy idő után szükségképpen el fog torzulni az értékítélete, s vele együtt személyisége is. A székhez való görcsös ragaszkodás az elviselhetőnél jobban fogja befolyásolni a dön- téseitvalamint életvitelét. Ezért, bár funkciómat megtiszteltetésnek tekintem, tisztában vagyok azzal, hogy ez a megbízatás nem egy életre szól s azzal is, hogy önmegvalósításomnak nem ez az egyetlen útja. így miután 42 éves vagyok, úgy gondolom, természetes, hogy nem ebből a székből szeretnék nyugdíjba vonulni. Most azonban a közeljövő izzadságos feladatait és valamennyiünkre nehezedő terheit látom magunk előtt. — Köszönöm a véleményét. Lengyel János Egyelőre kint lesznek a régi táblák is Megváltozott több kaposvári utca neve január 1-jétől. így a Vörös Hadsereg útja Pécsi út lesz, a Május 1-jéből Fő utca, a Gorkij utca ismét Béla király nevét viseli, a Sarohin tábornok utca (Toponár) Kócsag, a Lenin pedig Szent Imre utca lesz; a Munkásőr sor nevét Nemzetőr sorra változtatták, a kaposfüre- di Vörös Október utcát pedig Szőlőhegyi utcára. A polgár- mesteri hivatal igazgatási irodája azt kéri a lakóktól, hogy intézzék el átjelentkezésüket, s gondoljanak arra, hogy nemcsak a személyi igazolványban kell átvezetni az utcanévváltozást. Ha lesz rá igény, akkor a népességnyilvántartó csoport a helyszínen intézi majd az átjelenté- seket. A város megrendelte az új utcanévtáblákat; most helyezik ki őket az utcasarokra a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói. Dr. Kéri Lajos irodavezető elmondta, hogy a nem Kaposváron lakók jobb tájékozódása végett még kinthagyják egy ideig a régi utcanévtáblákat is — áthúzva. A városi közgyűlés dönt majd a további utcanév-változtatásokról az oktatási, tudományos és kulturális bizottság javaslatai alapján. Azt is megvitatja majd, hogy milyen formában kérjék ki a lakosság véleményét a döntés előtt. L. G. Az autómosó már itt van, de még hiányzik a műszaki háttér Bővülő Shellszolgáltatcisok Fotó: Lang Róbert Télen sok autósnak okoz gondot a kocsi tisztántartása, mosása. A kaposvári Shell-állo- máson ott áll az ország egyik legkorszerűbb autómosója. Bölcs Zoltán, a vezető mondta: — Nagyon sok tervünk van; ezek egyike az autómosó üzemeltetése. Már most foglalkozunk autóértékesítéssel: eddig tíz Renault-9-es típusú kocsit adtunk el és 39 küiönböző Ladát. Ami az autómosót illeti: ennek még meg kell teremtenünk a műszaki hátterét. Nagyon szigorú szabályok írják elő például azt, hogy milyen víz kerülhet a szennyvízhálózatba. Még az alapozás és a víztisztító berendezés építése hátravan. Úgy tervezzük, s ez az időjárástól is függ: az előkészítő munkák után márciustól már autómosást is vállalunk. A berendezés négymillió forintba került; lyukkártyarendszerrel működik. Nyolc programot kérhetnek az autósok, a sima mosatástól a speciális fényező tisztításig. Nagyon korszerű berendezés; reméljük; megnyeri majd ügyfeleink tetszését. N.Zs. Önelszámoló egységek a tangazdaságban, a tartalékok Igáiban A PIACRA SZÁMÍTANAK A TERMELŐK Zilált évet zártunk, a hirtelen jött, nagy szabadság, amely kötött árrendszerek feloldódását követte, a privatizáció ellentmondásai nyomták rá bélyegüket az 1990-es évre — mondta Bihari András, a Kaposvári Állami Tangazdaság igazgatója. A gazdaságban az önelszámoló egységek a korábbi évek eredményeit hozták; vannak pénzügyi tartalékok is. Az évfordulón, sajnos, csak a mező- gazdasági termelésbe begyűrűző árak változásait ismerik, de nem tudják, hogy a termények árai miként változnak. A piac bizonytalansága miatt sem tudják szervezni a termésszerkezet váltását sem. —A piactól félek, nem a privatizációtól — mondta az igazgató. Aztán hozzátette: — Folyamatos lízingeléssel tudjuk megoldani a privatizációt, hiszen ma nincs fizetőképes kereslet egy állami gazdasági egységre. Tervezéseiket hátráltatja, hogy korábban 4—5 kerestzerződéssel az egész évi termelés biztosítva volt. 1991 -ben sok apró szerződéssel lehet ugyanezt megoldani. A teljes önállóságra törekednek: további lépéseiket — a piaci hatásoknak megfelelően — költségtakarékosán kívánják megtenni, de nem a termelés rovására. Fülöp Géza, az igali termelőszövetkezet elnöke is azt mondta, hogy eredményes volt a múlt év. Ez a tagság —erőt nem kímélő — helytállásának köszönhető. Anyagi tartalékait az 1991. évi költségeik csökkentésére fordítják. — A vállalkozások irányába szeretnénk átalakítani a szövetkezet tevékenységét. Ha kell, akkor jelentős változásokat hajtunk végre az alaptevékenységben is. Terveink közö.tt szerepel a költségtérítéses gépüzemeltetés, a megántőke bevonásával pedig olyan kft.-t szervezünk, amellyel bekapcsolhatnánk a körzetet a falusi turizmusba. A szarvasmarhák számát 400-ra csökkentik; ez 170 tehén levágását jelenti. A tenyésztésük a húsmarhatartás felé tolódik el és 100—150 hektárral csökkentik a kalászosok — elsőként a búza — vetésterületét,a kukoricáét viszont 850-ről 1100 hektárra növelik. Elsőként a cukorrépa-termesztés esetében — később más növényeknél is—megelőlegeztetik a termelés költségeit afeldolgozóval. Ezzel a módszerrel a piacot is biztosítják. Tervek között szerepel, hogy a termelési rendszerekből kilépnek, a visz- szacsalogatható mintegy hatmillió forinttal pedig a fennálló 8 millió forint hitelkamatot akarják csökkenteni. — Az év végére összeállt egy olyan ütőképes szakgárda — mondta —, amely a tagság bizalmát élvezve is eredményesebb gazdálkodásra lesz képes. Mészáros Tamás Vállalkozásfejlesztési alapítvány Óriási volt az érdeklődés tavaly a vállalkozók körében az alapítványok iránt, mégis viszonylag kevesen jutottak ezúton kedvezményes forrásokhoz. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) tavaly 2,1 milliárd forint hitelkeretet adott a bankoknak. Az első ütemben, szeptember elejéig 2400 pályázó közül 406 hitelkérelmét fogadták el. A támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok kétharmadát vidéken nyújtották be. Vissza nem térítendő támogatásra több mint 39 millió forintot fordított az alapítvány. Az ilyen céllal benyújtott 457 pályázat közül azonban csak 104-et fogadtak el a pénzintézetek. A vállalkozásfejlesztési alapítványt kezelő iroda tapasztalatai azt mutatják: túlnyomórészt kezdő vállalkozók igénylik a segítséget.
