Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

1991. január 3., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 5 ÓVJUK GYÓGYVIZEINKET! Mi lesz a szakmunkásképző iskolákkal? Hazánk a vízföldtani és geo­termikus adottságok szeren­csés találkozásának eredmé­nyeként világviszonylatban is jelentős ásvány-, gyóay-, illetve hévízkészlettel rendelkezik. Ér­tékes természeti kincsünket — annak hő- és ásványi anyagtar­talmát— az egészség helyreál­lításának vagy megtartásának a szolgálatába kell állítani. A hazai ásvány- és gyógyvizek igen nagy népgazdasági érté­ket képviselnek. Igen sok ember szorul rá gyogyvízkezelésre, fürdőkúrá­ra. Hazánkban a reumatikus betegségben szenvedők részé­re kifizetett táppénz, a beteg­A hévizek gyógyászati célú felhasználása, a balneoterápia napjainkban —jelentőségének megfelelően — egyre inkább előtérbe kerül. Főként megelő­ző, regeneráló, illetve rehabili­táló szerepe miatt. Hazánkban 1988-ban 370 fürdő üzemelt. A működő fürdők közül 32 gyógyfürdő. 86,4 szá­zalékuk termálvizes töltő-ürítő rendszerű medencékkel üze­mel, korszerűtlen technológiá­val, s egészségre káros fertőtle­nítő anyagokkal és fertőtlenítő technológiával. Az egészség- ügyi előírások tarthatatlansága, a pazarló üzemmód, a gazda­ságtalan üzemelés jellemzi ezeket a fürdőket. Üzemelteté­sükre ma is a 26/1966-os OVF- EÜM. együttes utasítás van érvényben, de mindenki a saját tapasztalatai alapján üzemel­tet. Ebből is adódik, hogy az 1975—80 között — köjálok je­lentése szerint — fürdővíz útján terjesztve 22 járvány fordult elő, ség miatt rokkantsági nyugdíjak összege, a kórházi kezelések, járóbeteg-kezelések stb. mind a költségvetést terheli. Elgon­dolkoztató, hogy ezzel szem­ben mennyi a ráfordítás a für­dőkre, gyógyfürdőkre, gyógy­vizek gyógyhatásának megőr­zésére, megvédésére. Az ide­genforgalom részére hozott hasznot — amelynek mérhető az eredménye — figyelembe kell venni, de nemcsak azt! És nemcsak ennek a szolgálatába kell állítani e fontos természeti kincsünket, s főleg azért nem, mivel ebből az eredményből pont azok nem részesülnek, akikre az idegenforgalom épít. s ennek során 4927 személy, főleg 14 éven aluli gyermek be­tegedett meg. Az elmúlt 5 évben 13 ilyen járvány volt, 1742 meg­betegedéssel. A felnőttek részére sem dol­gozták ki a termálvizes fürdőre az igénybevevő javaslatot. Ahol a fürdőben orvos is dolgozik kissé több figyelmet fordítanak a tájékoztatásra, gyógyvízben történő fürdésre. A medencék kialakításakor sem veszik fi­gyelembe a betegek állapotát. Fürdőkultúránk, sajnos, sok kívánnivalót von maga után, így a fürdőmedencék víztisztasá­gának megóvása csak sok fer­tőtlenítő anyag hozzáadásával lehetséges. A legelterjedtebb fertőtlenítő szer a nátriumhipo- klorid, de kísérleteket végeztek a Sanosil, a Dewa és a Hidro- san elnevezésű vegyszerrel is. E kísérletek többnyire vízvisz- szaforgatóval ellátott meden­cékben történt. pontok mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a környezet- védelmi kérdések, a természeti kincseink megóvására hozott intézkedések. A meglevő töltő­ürítő rendszerű gyógymeden­cék hidraulikája megoldatlan, pangóterek alakulnak ki, a túlfo­lyóvezetékek kiépítése korsze­rűtlen, sőt lehetőséget teremt baktériumtelepek kialakulásá­ra is. A medencékben elhelye­zett ülőpadok miatt a takarítást, fertőtlenítést tökéletesen nem lehet elvégezni. Az üzemelő gyógyvizes me­dencék térfogata szintén aka­Gyógyvizeink értéke felbe­csülhetetlen, s műszaki és jogi védelmet kíván. Ásvány- és gyógyvizeink védelmének cél­ja, hogy ne változzon meg ked­vezőtlenül az ásvány- és gyó­gyvíz összetétele, hőfoka, s hogy felhasználása nehogy ár­talmára legyen bárkinek is. Meg kell teremteni az ásvány- és gyógyvizek rendeltetésszerű felhasználását biztosító sze­mélyi, tárgyi, technológiai, illet­ve technikai feltételeket. Ér­vényt kell szerezni az egészsé­gügyi, közegészségügyi elvek­ben, rendeletekben foglaltak­nak. A gyógyvizek nemcsak fürdé­si célokat szolgálhatnak, ha­nem ivókúrára is alkalmasak. Szénsavval dúsítva üdítőital­ként fogyaszthatok. Másfél év­századdal ezelőtt a tavak, fo­lyók vize bakteriológiai és ké­miai szempontból egyaránt olyan tiszta volt. Ma a közműhá­dálya a vízminőség vegyszer nélküli biztosításának, mivel a medencék nagy része 100— 200 m3, vagy nagyobb térfoga­tú, a töltő-ürítő nyílások szűk keresztmetszete sem teszi le­hetővé a medencevíz gyors cseréjét. A fürdővíz gyógyászati érté­kének megtartása végett a gyógymedencéknek továbbra is töltő-ürítő rendszerűnek kell lenni. Nem célszerű a vegyszer használata fertőtlenítési céllal sem, mivel a víz eredeti állapo­tát megváltoztatja. lózatból származó víz kémiai és mikrobiológiai szempontból ugyan általában megfelel az előírásoknak, de az élvezeti ér­téke csekély. Ennek a víznek a funkciója előbb-utóbb csak a tisztálkodás biztosítása lesz. Ezzel szemben az ásványvíz, gyógyvíz természeténél fogva tiszta, s így a biológiai vízigény kielégítésere napjainkban a legalkalmasabb. Mindez arra utal, hogy a jövő­ben a termálvíz-jellegű ásvány­vizek ivóvízként történtő hasz­nosítására is számíthatunk. Az ásvány-gyógyvíz védelmét már akkor meg kell kezdeni, amikor a víz még a tárolókőzetben van, s addig kell tartania, amíg ismét visszakerül a talajba. Azért szükséges ennyire kiterjeszteni a gyógyvizek védelmét, mert mielőtt a víz a felszínre kerülne, már rendkívül sok tényező hat a vízgyűjtő területre, végsősoron hat a víz jellegére is. KELLŐ KÖRÜLTEKINTÉSSEL KURA, ÜDÍTŐ B ALNEOTER API A KÖLTSÉGES ELJÁRÁS A gyógymedencéket olyan kémiai összetételű gyógyvízzel töltik fel, amelyek a jelenlegi vízforgatási technológiával nemfertőtleníthetők, így gyógy­vizeink gyógyhatása megma­radhat. Viszont a jelenlegi üzemmód igen gazdaságtalan, mivel a pót-vízmennyiség növe­lésével próbálják a víz minősé­gét javítani. Őrömmel értesül­tem olyan kísérletekről, ahol vegyszerek nélkül fertőtlenítési technológiát alkalmaznak. Ilyen eljárás az ultraibolya fénnyel, ultrahanggal, nagy energiájú radioaktív sugárzással történő vízkezelés. Ezen eljárások igen költsége­sek, de a jövő szempontjából mindenképpen megfontolan- dók, mert a gazdasági szem­Kellő körültekintéssel, előre­látással, illetve a szükséges vé­delemmel nemcsak az ásvány­víz eredeti jellege óvható meg, hanem kedvezően befolyásol­ható összetételének a változá­sa is. Azaz védelemben kell részesíteni a kút, a forrás köz­vetlen környékét, valamint azok vízgyűjtő területét, víztartó ré­tegét, valamint csővezetékét meg kell előzni a különböző szennyezéseket. A geológusoknak, tervezők­nek, üzemeltetőknek, közgaz­dászoknak, környezetvédők­nek mindenkinek, aki a gyógy- és termálvízzel kapcsolatba kerül, együttesen ki kell dolgoz­ni olyan jogi formát, amely ezt a célt szolgálja. Ennek egyik lép­csőfoka a 26/1966-os rendelet átdolgozása. Nem elég azon­ban a jogszabály — ennek be­tartását is igen szigorúan szá­mon kell kérni. Balogh Jánosné Lássuk a medvét! Szovjet artisták közre­működésével mutatták be a Fővárosi Nagycirkusz­ban a „Lássuk a medvét!” című űj műsort. A Rudenko-csoport guruló golyóval Podcsernyikova a medvével Kravcsenko majomszáma Hirtelen modellváltásról nem lehet szó Mi lesz a szakmunkásképző intézetekkel? Erről kérdeztem Hausz Árpádot, az 512. Számú Művészeti Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóját. — A Munkaügyi Minisztérium cselekvési programja általános elképzeléseket fogalmaz meg — mondta az igazgató. — Olyan konkrét kérdésekkel nem foglalkozik, hogy csökken-e a tanulmányi idő, megváltozik-e az országos szakmajegyzék. Az sem derül ki, milyen szakmá­kat kívánnak ezentúl vállalati képzésben oktatni. A cselekvé­si program csak a szakképzés­sel foglalkozik. Pedig ennek átalakítása elképzelhetetlen számunkra az alapfokú képzés átalakítása nélkül. Ha valaki segíteni akar, nem rombolni fog, hanem építeni; még olyan áron is, hogy a valóban korsze­rűtlen struktúrát nem veri szét. Csak felmenőrendszerben le­het változtatni. — A szakmunkásképző isko­lákban csökken a felvehető ta­nulók száma. — Döntő lehet, hogy vannak- e gyakorlati képzést biztosító vállalatok vagy nincsenek. A csökkenés az iskola helyek számában nem drasztikus. Az is tény, hogy az elutasított je­lentkezők többsége el tudott helyezkedni más oktatási intéz­ményben. A helyek megszűné­sének felgyorsulása azonban radikálisan megbolygatná a képzést. Ha nem lesz tanuló, iskolára sem lesz szükség, és ez ismét csak állásgondokhoz vezetne. Ha az oktatási sziszté­mát radikálisan megváltoztat­nák, küldjem el a másodikas diákokat azzal, hogy becsap­tunk titeket, kár volt elkezdeni az iskolát, ezen az úton nem fogtok eljutni a választott szak­máig? — Mivel lehetne kompenzálni a gyakorlati helyek megszűné­sét? — Iskolai szervezésű tanmű­helyek kialakításával. Az ipar kezd kivonulni az oktatásból; tehát az iskolának kell felvállal­nia a gyakorlati képzést. Pedig ez nem tartozik a feladatai közé. — Maszekoknál csak azok tudnak tanulni, akiknek van rá pénzük. Ez a helyzet például a fodrászok esetében. — Nagyarányú túlképzés van ebben a szakmában. A végzet­teknek jó esetben is csak a fele tud elhelyezkedni. Felvetődik akkor a kérdés: „Miért képez­zük őket, hiszen így potenciális munkanélkülieket bocsátunk ki?” Azt viszont, aki talált egy mestert, miért ne vegyük fel? így tizenévesen nem kerül az utcára. Azt előre megmondani, hogy ki lesz a jó fodrász, lehe­tetlen. A szakoktatásnak vállal­nia kell, hogy három évig ide járnak a tanulók, még túlképzés veszélye árán is. Inkább,, mint csavarogjanak... Tóth Kriszta Filmesek új Mekkája? Zimbabwéban remélik, hogy hamarosan ott lesz Afrika Hollywoodja. Reményükre egyelőre még csak egyetlen — igaz, különös — figura felbukkanása ad okot: a Zambezi folyó mentén, a Viktória vízesés festői környékén maga Sherlock Holmes jár-kel, elmaradhatatlan hegedűjével, pipájával, olda­lán Watson doktorral, hogy a londoni Baker Street átható ködje helyett ezúttal itt, a világ legkellemesebb klímáján derítsen fényt holmi rejtélyekre. Mondani se kell, egy hosszabb tévéso­rozat egyik epizódjáról van szó. Sherlock Holmes megszemé­lyesítője Christopher Lee brit színész, s a produkcióban tevé­keny részt vállal a zimbabwei filmipar is. SZÁZÖTVENEZREN UTAZTAK A magyar idegenforgalom Londonban Hamarosan utazási csekkek eladásával bővíti tevékenysé­gét a Danube Travel Ltd., az Ibusz, egyszersmind a magyar idegenforgalom londoni képvi­selete. A Danube Travel Ltd., amely az Abta (a brit utazási irodák szövetsége) tagjaként rendes utazási irodaként tevé­kenykedik London központjá­ban, sikeres évet zárt 1990- ben. Közvetlenül és közvetve (más brit utazási irodáknak nyújtott szolgáltatásaival együtt) összesen 20 ezer turis­tát utaztatott Magyarországra, azaz 30 százalékkal többet, mint 1989-ben— mondta az MTI-nek Tarr Gábor, a Danube Travel Ltd. vezetője. (Tarr Gá­bort nemrég megválasztották a Nagy-Britanniában tevékeny­kedő külföldi utazási irodák szö­vetségének alelnökévé.)- Nagy-Britanniából 1989-ben 71 ezren, 1990-ben pedig mint­egy 150 ezren utaztak Magyar- országra. A Danube Travel Ltd.-t 1970- ben hozta létre az Ibusz, hogy előmozdítsa a magyar szárma­zású brit állampolgárok hazai látogatásait. Most már a céggel utazók háromnegyede nem magyar. A képviselet 1990-ben körül­belül 2 millió font bevételre tett szert, a tiszta nyeresége mint­egy 70 ezer font volt. Egy évvel korábbi bevétele 1,8 millió fon­tot ért el, s ebből 65 ezer font volt a profit. Az Ibusz Nagy-Bri­tanniából származó idegenfor­galmi bevételeihez 65-70 szá­zalékos a Danube Travel Ltd. hozzájárulása. A brit—magyar idegenforga­lom jelenleg a növekedés prob­lémáival küzd: a Magyarország és Nagy-Britannia közötti légi­forgalom sűrűsége és a magyar szállodakapacitás nem elegen­dő a brit kereslet kielégítésére — vélekedett a Danube Travel Ltd. vezetője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents