Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-03 / 2. szám
1991. január 3., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Csákányi csel: polgármester—Svájcból HAMVÁBA HOLT KEZDEMÉNYEZÉS Kalandos út végén magasba törő tervek Fotó: Kovács Tibor — 1945 tavaszán és 1956 őszén láttam Németországot felülről — repülőgépről — s megdöbbentő volt, hogy mire képes egy nép 11 év alatt — mondja Csákány „importált” polgármestere. Kalandos út vége e közéleti poszt elnyerése, s mint cseppben a tenger, úgy tükröződik benne az utóbbi hét évtized története. Farkas László megjárta a hadak útját—nemcsak a csatatereken. Repülőstiszt volt a Horthy-hadseregben, felderítőként, a gépét is lelőtték. Többször lezuhant, és ugyanannyiszorfelemelkedett... Farkas László egy különös kor különös gyermeke. Apja honvédségi tisztviselő vplt, aki Kanizsán, Orosházán, Újvidéken, Komáromban, Várpalotán és Kaposváron éppúgy otthon érezte magát, mint a szülők marcali otthonában. Történetünk főszereplője szinte már az anyatejjel a laktanyák levegőjét szívta magába. Hatéves korában felpattant a lóra, tizenévesen jobban lőtt, mint sok öreg baka. Megfigyelt mindent és természetesen mindent meg- jegyzett. A jót éppúgy mint a honvédségi stikliket. Nincs olyan trükk, csalafintaság, amely idegen lenne számára. — Ma is „vevő” vagyok minden szellemes dologra, mert meggyőződésem, hogy a leleményesség, az újra való fogékonyság vihet csak előre bennünket — mondja a 69 éves polgármester ideiglenes otthonában, a csákányi Lehner fogadó vendégszobájában. — A családom még Svájcban van, s egy ideig én is ingázom — közli. A ház azonban épül már, hamarosan ismét együtt lesz a család — természetesen Csákányban. — Öt gyermekem van, négy már Svájcban született, de hiszem, hogy itt találják meg hazájukat. Bízom abban, hogy ezt a kis falut sikerül vonzó településsé tenni, s ha a gyógyvizű forrás egy üdülőfalut tart majd el, irigylésre méltó helyzetbe kerülhet Csákány. Külföldi kapcsolataimat, barátságaimat, pénzemet ennek a célnak az eléréséért fogom mozgósítani. Farkas úr ezután arról beszél, hogy vele egy időben — 1956-ban — több százezer fiatal hagyta el Magyarországot. Egy részük jól képzett szakember lett pénzzel, egzisztenciával, akiknek a szerepe felértékelődhet az új Magyarország kialakításában, a nyugati tőke bevonásában. Csapongunk ' a történésekben és a történelemben. Aztán saját tevékenysége kerül szóba: hogyan sikerült német tiszteket és magyar foglyokat kiszabadítaniuk a háború után Berzencén az orosz internálás elől. Ugyanakkor — mint elmondja— igyekezett jó kapcsolatot kialakítani a szovjet vezetéssel is, a katonák és a berzen- cei határvidéken élők érdekében. Hétszer tartóztatták le 1945- től 1956-ig: öt év kényszermunkára ítélték, de ebből „csak” 13 hónap lett végül. Volt sztahanovista, segédmunkás, joghallgató és főmérnök... Amikor eljött 1956 ősze, Kaposváron a forradalmi tanács titkára lett, s ma is büszke arra, hogy a pártvezetőknek sem esett bántódása. Az orosz támadás után ő is menekülni kényszerült... Szovjet teherautóval érkezett Fonyódra. Budapest, Bécs, Zürich következett, azután londoni tanulmányút már svájci megbízatásként. Házasság, gyerekek és szakmai sikerek. Sokan talán őrültnek tartják, hogy a jólétből hazatelepült, a magyar hadnagyból a közelmúltban magyar ezredes, majd csákányi polgármester lett: — Kárpótlás ez az eltékozolt évtizedekért. Segíteni akarok hazámnak, s ha ez Csákányban lehetséges, akkor itt. Rendbehozzuk a középületeket, ismét lesz iskola és orvos. A közeli Sármellék repterén landolhatnak gépeikkel a nyugati turisták, akik a Balaton mellett megismerhetik az igazi magyar vendéglátást is. Nem a Nyugatot kell utánoznunk, hanem tradíciónkat feléleszteni. Jelenleg még csak hat ház alkalmas külföldiek fogadására, de jövőre legalább 15-20 lesz. Golfpályákat építünk, vendégül látjuk a svájci cserkészszövetség csapatait is. Csillog a szeme, sorolja az elképzeléseket, s amikor a közös vacsora után kezet fogunk, azzal búcsúzik: — Higgye el, lesz még csákányi csoda. Kívánom, hogy így legyen. Süli Ferenc Ünnepnapok 1991-ben A Munkaügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az idén csak az augusztus 20-i ünnepnél lesz munkarend-módosítás. Ezek szerint augusztus 17-én, szombaton munkanap szerint dolgoznak a legtöbb helyen, augusztus 19-én, hétfőn viszont ezér szabadnap jár, így hosszabb pihenésre nyílik lehetőség. Az 1991 -ben ugyanazok a munkaszüneti napok, mint múlt évben. Somogybán mentek a vonatok (Folytatás az 1. oldalról) — Egységesen, minden MÁV-alkalmazottra vonatkozó, 25 százalékos béremelést követelünk. Pusztán öntudatból ma már nem közlekednek a vonatok. Ebben a munkakörben súlyos árat kell fizetni minden hibáért. Nem biztos, hogy minden szolgálatból „tisztán” mennek haza a mozdonyvezetők. Vannak olyanok is, akik 70—80 ezer forintos részkártérítést fizetnek, sokaknak a családi élete sínyli meg a szeretett foglalkozást. Mindezek természetesen a forgalmi utazókra, a kocsirendezőkre és valamennyi dolgozóra vonatkoznak. A Somogy expressz alig pár perces késéssel érkezett a megyeszékhelyre; nagykanizsai személyzet vezette a dízel- mozdonyt; ők nem csatlakoztak á sztrájkfelhíváshoz. Kaposvárról tovább egy villanymozdony vontatta a szerelvényt. Egyik vezetője annyit mondott csak, hogy nem ért egyet a felhívással. Újév napján egyeztető konferenciát tartottak, s ezen állapították meg, hogy melyik vonatot kik továbbítják. így a Fonyódra tartó reggeli vonat is elindult Kaposvárról, és hat óra után nem sokkal begördült a Felső- mocsolád felől érkező „Piroska” is. — Azt is írja meg, hogy a közlekedő vonatokat nem mozdonyvezetők, hanem a középvezetők irányítják — mondta búcsúzóul Bartha Sándor. — Megértjük, hogy minden dolgozónak több bérre volna szüksége, de másokért már nem tudunk harcolni. A MÁV vezérigazgatójának álláspontja Kisteleki Mihály szerint az, hogy csak január 31-i pénzügyi zárás után tudják megmondani, mekkora bérmaradványt lehet esetleg még felosztani. Addig viszont felelőtlenség volna újabb ígéreteket tenni. Bartha Sándor mozdonyvezető A Mozdonyvezetők Szak- szervezete által hirdetett és mintegy ötödében végrehajtott sztrájk kárainak felmérése több Fotó: Lang Róbert időt vesz igénybe, mint maga a demonstráció. Szerencsére Somogybán nem volt indulatkeltő. Mészáros Tamás Négy és fél millió forint veszteség A vasutas nem tudott munkába menni A MÁV-nak csaknem négy és fél millió forint kárt okozott a szerda reggeli kétórás sztrájk, amelyet a Mozdonyvezetők Szakszervezete kezdeményezett a tagok bérkövetelésének alátámasztására — mondta Sipos István vezérigazgató-helyettes a tegnapi sajtótájékoztatón. A személyszállításban mintegy három és fél, a nemzetközi teherszállításban pedig egymillió forint kár keletkezett. Ez utóbbi összeget devizában kell a MÁV-nak kifizetnie. A 606 személyszállító szerelvény közül 65 vonatot, amely 5 és 7 óra között indult, illetve érte volna el célállomását, el sem indítottak. 122 szerelvény időben, a többi pedig kétórás késéssel érte el célját. Csak 12 óra után állt helyre a menetrend szerinti közlekedés. A Mozdonyvezetők Szak- szervezetének képviselője, Németh László alelnök hangsúlyozta: továbbra is jogosnak tartják a 29 százalékos bérkövetelésüket. Nagyatád, vasútállomás — tegnap reggel hét órakor. Kihalt a peron. Akik a rádió híreit hallgatták, kicsit elbizonytalanodtak. Vasutas ismerős kuncog: Hogyan? Ha megálltak a személyvonatok, akkor állnak a tehervonatok is. Ha előreengedik a gyorsokat, akkor valahol valakinek késnie kell. Egyszerű matematika. A Somogyszobon élő vonatvezető számolni kezd: csak Nagyatád és Somogyszob között hat vonat maradt ki. Aki távolabbra indult munkába, az időre aligha érhet be. A nyugdíjas ellenőr legyint; — Ennek a munkabeszüntetésnek sok értelme nem volt. Legalább ösz- szehangolták volna; ettől a MÁV nem változik meg. Egy másik vasutas hozzáfűzi, hogy eddig „fényes korunk volt, most bús lesz!". Az érthetőség kedvéért: eddig Fényes József volt a pécsi igazgató, most Busch Károly. (NagyJ.) AZ ÉV ELSŐ MUNKANAPJA Gondok és remények között Új évet kezdtünk, ha talán kevesebb illúzióval is, mint korábban. Milyen volt az első munkanap? Néhány somogyi vállalatnál, üzemben erre kerestünk választ. A Masterfil Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárában Bayer Nándor igazgató: — Teljes létszámmal, terveink szerint indultunk. Tavaly december 22-én volt az utolsó munkanap, s addig minden megrendelésünket teljesítettük. Most félelem és várakozás van bennünk. Kevesebb az alapanyagunk, mint korábban; eddig 30—40 napos készlettel rendelkeztünk. Most ez hiányzik. És szabad kapacitásunk is van... Gondok tehát vannak, ennek ellenére, azonban optimista vagyok a jövőt illetően. A Nagyatádi Konzervgyár megbízott igazgatója, Zóka Gábor: — Reggel hatkor, fennakadás nélkül indult az első műszak — mondta. — Két műszakban egyelőre csak a szállítási brigád dolgozik. Belföldre őszibarack- befőttet, szovjet piacra pedig dobozos zakuszkát szállítunk. A jövőt illetően eléggé pesszimista vagyok. Az előbb néztem át a mai postát: értesítéseket kaptunk késedelmi kamatokról. Miközben a mi pénzünk „kint van”, késedelmi kamatot vagyunk kénytelenek fizetni... Bizonytalan a helyzetünk. Itt van például a szovjet piac: a több millió fogyasztó minden konzervgyárnak jó üzletet jelenthetne, de Moszkvával már nem, a köztársaságokkal pedig még nem lehet tágyalni. A privatizációban látjuk a kiutat. Stabil politikai és gazdasági környezet sokat segítene. Hatékonyan akarunk dolgozni, és fel vagyunk készülve az 1991- es év kihívásaira. A Kaposvári Cukorgyárban az ünnepek idején sem állt a munka. — Január közepéig tart a répafeldolgozási kampány, ezért a m unka folyamatos volt—tájékoztatott bennünket Kováts Imre igazgató. — A részvénytársaság megteremtette az anyagi feltételeket. Szeretném, ha az emberek szemlélete is változna; ne csak bérben, hanem munkafegyelemben, önálló gondolkodásban is zárkózzunk fel Európához. Leépítést nem tervezünk; mindenkinek lesz munkája, aki itt dolgozni akar és tudomásul veszi, hogy piacra termelünk. A balatonszentgyörgyi téglagyárban is munkával búcsúztak az óévtől. Zökkenőmentes volt a termelés az ünnepek alatt. — Több millió forint egy kemence újraindítása, ezért nem állhattunk le — mondta Németh A Masterfil kaposvári gyára Rezső igazgató —; a munka folyamatos. A dolgozók hangulata jó „hiszen 65 millió forint nyereséggel zártuk 1990-et. Optimista vagyok. Jó a piaci helyzetünk, s ezt szeretnénk megőrizni. A körkép nem teljes. Bízunk azonban abban, hogy több más vállalat vezetői is hasonló módon látják a jövőt. Mert a piacképes termékek eladhatók, s ez az embereknek munkalehetőséget jelent. Hunyadkürti Ilona
