Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-05 / 190. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. december 5., szerda Vállalkozó szakközépiskola Háztartási robotokat importálnak Csak az nincs, ami kelendő lehetne Verseny a fapiacon Nem eladókat, kereskedőket... Hangos köszönés fogad, amikor benyitok Kaposváron a Nemzetőr soron levő tanboltba. A hangulatos eladótérben vegyi áruk és élelmiszerek egyaránt megtalálhatók. A legszembeötlőbbek azonban a karácsonyra készített ajándékcsomagok. Molnár Istvánná és Rákár Gézáné irányításával árusítanak itt. A termékeket tanulólányok és fiúk kínálják. A Széchenyi István Kereskedelmi Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet október elejétől üzemelteti az üzletet, ami mögött egy kisebb tanterem és egy raktár húzódik meg. Megtanítani a gyereket — Tanulóink itt sajátítják el a szakma alapjait — mondja Molnár Istvánná. — A gyerekek megtanulnak kiszolgálni, pénzt kezelni, árut feltölteni. Arra törekszünk, hogy ne eladók, hanem kereskedők kerüljenek ki tőlünk; bár ez a közeljövőben nemigen valósulhat meg. Ínycsiklandó gyakorlat Mielőbb vissza kellene állítani a szakma becsületét — vallják —, hiszen oly rosszul vannak megfizetve a pult mögött állók, akiktől a vásárlók azt is elvárják, hogy mosolyogjanak. Sokunkban megfogalmazódik a kérdés: vajon futja-e még erre is az alacsony fizetésből? —Örömmel jönnek ide a gyerekek? — Szinte verekednek azért, hogy sorra kerüljenek — jegyzi meg Rákár Gézáné, aki kolléganőjével éppen adminisztrációs feladatokat és áruismeretet oktat a tanteremben levőknek. — Mindenki egy hetet tölt az üzletben, s ottani tevékenységük bizonyítja, mennyire rátermett. A fehérköpenyes Kincses Tündétől megtudom: édesanyja is eladó, ezért jelentkezett a kereskedelmibe. Szeret emberek között lenni s örül, ha szépen elrendezett áru fogadja a vevőket. Nagy Mária a pénztárgép mögül jegyzi meg: — Nekem az a legnagyobb élmény, ha az ide betérő idős nénike köszönömöt rebeg, ha egy-egy árut a figyelmébe ajánlok, s észreveszi azt is, hogy nálunk olcsóbban juthat hozzá a mosóporhoz vagy a csokoládéhoz. Itt az udvariasság sem hiánycikk Mindent olcsóbban A tanboltban 5—10 százalékkal kell kevesebbet fizetniük a vásárlóknak. így is megéri működtetni az üzletet, hiszen az elsődleges cél: megtanítani a gyerekeket — akár úgy is, mint ahogy nyugaton: kimennek az ajtó elé, hogy behívják az arra járót —, s csak azután jöhet a nyereség... — Közel 700 ezer forintos a tanbolt árukészlete — tudom meg Tóth Imrétőlaz intézmény igazgatójától. — így szerencsére megszűnt a régi „bababolt- rendszer”, a diákok a gyakorlatban tudják meg, mire adták fejüket. Remek a kapcsolatunk a Balaton Füszérttel, s most, karácsony közeledtével a Tritextől és a Röviköttől is szállítunk. Tavaly nagy sikere volt az ünnepi ajándékcsomagainknak, amelyeknek a sétálóutcán való árusítását az idén nem engedélyezte a kommunális és város- fejlesztési iroda. Jóllehet, ajövő héttől az Aranycsengő címmel meghirdetett vásáron kisiparosok tömege pakol majd ki itt; mi pedig kénytelenek vagyunk az OTP előtt felállítani standunkat. Az iskola működtet egy bázis- és egy hidegkonyhát, valamint egy cukrászüzemet. Az innen kikerülő ételek megrendelésre készülnek, s igény szerint a kért helyre szállítják a hidegtálakat vagy az édességeket. A cukrászüzemben egy végzett cukrász és öt tanuló készíti a képviFotó: Kovács Tibor selőfánkot, a linzerkoszorút, a dobos- és csokitortákat. A hidegkonyha pedig egyben a sza- kácstanüzem is. A haszonból: iskolafejlesztés — Mire használják a tiszta nyereséget? — A költségvetésből, a társ- vállalatok támogatásából és vállalkozásainkból élünk. Ez utóbbiakból évente többszázezer forintos a nyereség, amelyet elsősorban iskolánk fejlesztésére fordítunk. A videorendszer kiépítésétől kezdve a különböző oktatástechnikai eszközökig, a pénztárgépterem kialakításáig. Természetesen ebből a nyereségből iskolánk dolgozói és saját tanulóink is részesednek. Tóth Imre kalauzolásával néztük meg, hogy áll a konyharekonstrukció, amelynek már a tanév elejére el kellett volna készülnie. 300 adag ebéd elfogyasztására lesz majd mód, s így végre — az iskola fennállása óta először — megoldódik a tanulók menzáztatása. Alá carte étkeztetést is terveznek; az ideérkezőt négy-öt frissensült várja majd. Hamarosan egy ruházati tanbolt nyílik, s az igazgató úr régi vágya válik valóra, ha megépül a tenisz- és a röplabdapálya — netán egy torna- csarnok —, s az udvar is parkosítva lesz. Lörincz Sándor Ülést tartott a napokban a Nagyatádi Tszker Rt. igazgatósága. Frank Gyula igazgató szerint a januári átszervezés nagy változásokat hozott. Emlékeztetőül: a termelőszövetkezetek közös beszerző- és értékesítő-vállalatát annak idején a szövetkezeti közös gazdaságok hozták létre terményeik forgalmazására és a szükséges növényvédő valamint tápszerek forgalmazására illetve gépek beszerzésére. A fővárosi székhelyű vállalat túllépte korlátáit, utóbb már nem volt olyan kereskedelmi terület, amelyben ne lett volna ott. A nagyatádiak például ipari szerszámgépekre szakosodtak, majd úgynevezett haszon-gépjárművek vételével és eladásával is foglalkoztak. Ma már importálnak és eladnak hűtőládákat éppúgy, mint a háztartási robotokat vagy szórakoztató elektronikai berendezéseket. (Ezek egy része a nagyatádi Agrohobbi üzletbe kerül, amelyet az áfésszel közösen alapítottak.) — Igazgató úr, úgy érzem jogos a kérdésünk: amikor aszályról beszélünk s a mező- gazdasági üzemek gazdasági nehézségeiről, akkor föltételezhetnénk, hogy önök is gondban vannak. — Valóban vannak gondjaink, de a részvénytársaság gondjain a sokoldalúság segít. Az rt. létrehozásával növeltük az alaptőkénket a Technoim- pex és az OKHB belépésével. Megőriztük fizetőképességünket, képesek voltunk arra, hogy még az idén feltöltsük készleteinket olcsóbb — még rubel elszámolású — gépekkel, berendezésekkel. Az aszály ellenére is nőtt a mezőgazdasági termékek forgalmazása, fából például 35-38 százalékkal többet adtunk el, mint tavaly. Főleg Olaszországba, Jugoszláviába és Ausztriába szállítottunk. — A forgalmi adataikat nem idézzük, csak annyit árulunk el, hogy jól állnak. Valóban ilyen szép a „menyasszony”? — Azért nem így van. A fapiacon egyre több kereskedő jelentkezik. Sokan... S hogy is mondjam? Nem biztos, hogy korrekt partnerek. A jövő majd eldönti, hogy kinek és kivel érdemes üzletelnie. Ugyanakkor gond az is, hogy van, amiből túl nagy a kínálat, s van, amiből a kereslet a nagy. Sok van például mustárból és kölesből. Bármennyire is „lenyomjuk” az árakat, nincs vevő. Kellene viszont hibárcirokmag, amire termelési szerződést is adnánk, de ezt meg senki nem vállalja föl. Ne részletezzük, hogy miért van a bizonytalanság, miért nem lehet jó üzletkötéseket aláírni a termelőkkel. Visszaesett az élőállat-forgalmazás, kevesebb műtrágyát tudtunk eladni... Ennek ellenére nyugodtak vagyunk. N.J. San Vito Áfádra kacsingat A MAGYAR—LENGYEL BARÁTSÁGÉRT! „Egyre nehezebb a dolgunk” A megyei művelődési központban tartotta összejövetelét a minap a Magyar—Lengyel Baráti Társaság kaposvári csoportja. A félig lengyel, félig magyar hallgatóságnak Cséby Géza keszthelyi múzeumigazgató tartott filmvetítéssel színesített előadást Krakkó történelméről, majd az 1991. évi programot beszélték meg. Ez utóbbiról kérdeztem Lacz- kó Andrási, a társaság titkárát. — Eddig jóformán csak a rendezvényeinken, előadásainkon találkoztak a tagok; jövőre megpróbálunk ezen változtatni, családiasabb légkört teremtünk. Kirándulást is szervezünk, s ebbe a hozzátartozókat is bevonnánk. Eleinte persze csak ide a közeibe, de később egy nagyobb krakkói utat is el tudnék képzelni. Emellett persze a munkát sem hanyagolják el. — A lengyel festészet, filmművészet bemutatását ott folytatjuk, ahol az idén abbahagytuk. Jövőre is szervezünk előadásokat, filmvetítéseket, kiállításokat stb., egyszóval továbbra is próbálkozunk közelebb hozni a magyar emberekhez — a tagokhoz és a kívülállókhoz egyaránt — lengyel kultúrát. Sajnos, meg kell mondjam: egyre nehezebb a dolgunk. Napjainkra szűnőben van a történelmi barátság a két nép között. — Társaságuk tagjai túlnyomórészt idősebb emberek... — Őket még a második világháborús emlékeik hozták ebbe a körbe. Nagy részük lengyel menekülteket megismerve kezdett el érdeklődni az ország iránt is. Fiataljaink, sajnos, valóban kevesen vannak; most arra törekszünk, hogy őket is bevonjuk a munkába. — Miből gazdálkodnak? — Ami az anyagiakat illeti, társaságunk a templom egeréhez hasonlatos; munkánkat mindössze a budapesti Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Központ támogatja. Talán valamit segít majd, hogy valószínűleg újjáalakul Budapesten a — két világháború között sikeresen működő — országos Adam Mickiewicz T ársaság. N. L. Testvérvárosi kapcsolatok szövődhetnek az olasz Porde- nove tartomány San Vito városkája és Nagyatád között. Ez derült ki abból azon a hétvégi találkozón, amelyet az olaszok és a Rinya-mentiek tartottak. Az Alpok—Adria Munkaközösség közvetítésének köszönhetően San Vitóból Francesco Paspa- retti alpolgármester vezetésével öttagú küldöttség járt Nagyatádon, itt Varga Vince polgár- mester fogadta őket és a városatyák. A vendégek fölkeresték a város több oktatási és kulturális intézményét illetve üzemét. A Somogyi Hírlap kérdésére az olasz alpolgármester elmondta: településük hasonló nagyságú mint Nagyatád. Tizenkét és fél ezer lakosú a város az osztrák és a jugoszláv határ közelében. A legközelebbi ismert nagyváros Udine. Településük hasonló szerkezetű, mint a dél-somogyi kisváros. Itt is megtalálhatók a. kis- és nagyipari üzemek valamint a kereskedelemhez nélkülözhetetlen bankok. Hogy mi tetszett nekik a legjobban Nagyatádból? A város ápolt környezete. S mi volt az, ami nem tetszett? Nos, a boltok hiányos választéka. Ennek kapcsán kérdeztük: — Elképzelhető, hogy a két város gazdasági kapcsolatai megélénkülhetnek? Az olasz alpolgármester válaszából kiderült: a testvérvárosi kapcsolatok nem elsősorban a gazdaságra épülnek, őket jobban érdekli a kulturális és a sportkapcsolat. Tetszett nekik a Zag Ágota és Pauker Zoltán- vezette énekkar, amely az I. Számú Általános Iskolában működik. Felfigyeltek a zeneiskola növendékeire is: őket szívesen látnák San Vitóban, akárcsak a sakkozókat vagy a többi sportolót. Varga Vince polgármester érdeklődésünkre elmondta: ezúttal semmiféle alapító okiratot nem írtak alá. A legfontosabb, hogy megkezdődjön a barátság szálainak szövése, s ha már eredmények vannak, sor kerülhet a különböző szerződések megkötésére is. A baráti kapcsolatok tehát megkezdődtek. Nagy Jenő Ötször szólalt meg nyáron a sziréna KELLEMESEBB HANGÚ VIHARJELZŐT SZERELNEK FÖL SIÓFOKON A viharjelző sziréna üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatokat összegezték a napokban Siófokon Németh Gyula alezredes, megyei polgári védelmi törzsparancs- . nők vezetésével. A megbeszélésen részt vett a Balatoni Intézőbizottságnak, a siófoki obszervatóriumnak, a Dédász siófoki kirendeltségének, a siófoki rendőrkapitányságnak és Siófok önkormányzatának a képviselője. A nyáron a polgári védelem országos parancsnokságának kezdeményezésére a siófoki obszervatórium tetejére viharjelző szirénáttelepítettek—azzal acéllal, hogy a villogó fényjelzést kiegészítve, a másodfokú viharjelzéssel egyidőben azt 2 percre megszólaltassák. A szirénát augusztus 5- én állították üzembe. A nyáron öt alkalommal szólaltatták meg. Mindössze egy lakossági bejelentés érkezett, amely kifogásolta a sziréna hangját. A jelenlévők szerint mindenképpen szükség van a jelenlegi fényjelzés hangjelzéssel való kiegészítésére, s ez ne a háborús időket idéző szirénahang legyen. Célszerűnek látszik egy jóval alacsonyabb frekvencián működő — a balatoni környezethez jobban igazodó — hangforrás alkalmazása. Ezzel együtt a jelenlévők köszönetüket fejezték ki a polgári védelem országos parancsnokságának a kezdeményezésért. A Dédász képviselője továbbra is felajánlotta segítségét az új hangforrások üzembe helyezéséhez, a rendőrkapitányság képviselője pedig ígéretett tett arra, hogy továbbra is kész segíteni és együttműködni a hang erősségének, terjedési távolságának mérésében. A polgári védelem megyei és városi törzsparancsnoka felvállalta annak a hangforrásnak a felkutatását, amely a célnak jobban megfelel. Ehhez anyagi támogatást ígért a BIB képviselője. Az obszervatórium helyettes vezetője vállalta az új hangforrás szükség szerinti megszólaltatását. N.Gy. A Kossuth Könyvkiadó nagy KARÁCSONYI MEGLEPETESE gyerekeknek a CUCCIOLI ALBUM ragasztható matricákkal. Kapható a könyvárusoknál és a Kaposvár, Arany János út 15 sz. alatti üzletünkben. (108876/a) (B/8869EI.) 85E-|.e(t78):uoje|9i •(. n reyjop‘jpjBLuez 'juuoj 06t> ‘)uodzo>| -0|jesBAeq BLunn sa soag ■juuof 066 ‘oEjdjaauBj sa -jgq (ÖEZSJOZSBIO) OjSjAJBX :|BiE|UBÍE !SE|npuEJ!>| sodEuÁöa epoj| jsezem V^HOSOdld V FIGYELJE!!! ofSJnes NYÍLIK, NYÍLIK! — minőség — választék — kedvező árak! (108851 /b)
