Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)

1990-12-05 / 190. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. december 5., szerda Vállalkozó szakközépiskola Háztartási robotokat importálnak Csak az nincs, ami kelendő lehetne Verseny a fapiacon Nem eladókat, kereskedőket... Hangos köszönés fogad, amikor benyitok Kaposváron a Nemzetőr soron levő tanboltba. A hangulatos eladótérben vegyi áruk és élelmiszerek egyaránt megtalálhatók. A legszembeöt­lőbbek azonban a karácsonyra készített ajándékcsomagok. Molnár Istvánná és Rákár Gézáné irányításával árusíta­nak itt. A termékeket tanulólá­nyok és fiúk kínálják. A Széche­nyi István Kereskedelmi Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet október elejétől üzemelteti az üzletet, ami mö­gött egy kisebb tanterem és egy raktár húzódik meg. Megtanítani a gyereket — Tanulóink itt sajátítják el a szakma alapjait — mondja Mol­nár Istvánná. — A gyerekek megtanulnak kiszolgálni, pénzt kezelni, árut feltölteni. Arra tö­rekszünk, hogy ne eladók, ha­nem kereskedők kerüljenek ki tőlünk; bár ez a közeljövőben nemigen valósulhat meg. Ínycsiklandó gyakorlat Mielőbb vissza kellene állíta­ni a szakma becsületét — vall­ják —, hiszen oly rosszul van­nak megfizetve a pult mögött állók, akiktől a vásárlók azt is elvárják, hogy mosolyogjanak. Sokunkban megfogalmazódik a kérdés: vajon futja-e még erre is az alacsony fizetésből? —Örömmel jönnek ide a gye­rekek? — Szinte verekednek azért, hogy sorra kerüljenek — jegyzi meg Rákár Gézáné, aki kollé­ganőjével éppen adminisztrá­ciós feladatokat és áruismere­tet oktat a tanteremben levők­nek. — Mindenki egy hetet tölt az üzletben, s ottani tevékeny­ségük bizonyítja, mennyire rá­termett. A fehérköpenyes Kincses Tündétől megtudom: édesany­ja is eladó, ezért jelentkezett a kereskedelmibe. Szeret embe­rek között lenni s örül, ha szé­pen elrendezett áru fogadja a vevőket. Nagy Mária a pénztár­gép mögül jegyzi meg: — Nekem az a legnagyobb élmény, ha az ide betérő idős nénike köszönömöt rebeg, ha egy-egy árut a figyelmébe aján­lok, s észreveszi azt is, hogy nálunk olcsóbban juthat hozzá a mosóporhoz vagy a csokolá­déhoz. Itt az udvariasság sem hiánycikk Mindent olcsóbban A tanboltban 5—10 százalék­kal kell kevesebbet fizetniük a vásárlóknak. így is megéri mű­ködtetni az üzletet, hiszen az elsődleges cél: megtanítani a gyerekeket — akár úgy is, mint ahogy nyugaton: kimennek az ajtó elé, hogy behívják az arra járót —, s csak azután jöhet a nyereség... — Közel 700 ezer forintos a tanbolt árukészlete — tudom meg Tóth Imrétőlaz intézmény igazgatójától. — így szerencsé­re megszűnt a régi „bababolt- rendszer”, a diákok a gyakorlat­ban tudják meg, mire adták fejü­ket. Remek a kapcsolatunk a Balaton Füszérttel, s most, ka­rácsony közeledtével a Tritextől és a Röviköttől is szállítunk. Tavaly nagy sikere volt az ünne­pi ajándékcsomagainknak, amelyeknek a sétálóutcán való árusítását az idén nem engedé­lyezte a kommunális és város- fejlesztési iroda. Jóllehet, ajövő héttől az Aranycsengő címmel meghirdetett vásáron kisiparo­sok tömege pakol majd ki itt; mi pedig kénytelenek vagyunk az OTP előtt felállítani standunkat. Az iskola működtet egy bázis- és egy hidegkonyhát, valamint egy cukrászüzemet. Az innen kikerülő ételek megrendelésre készülnek, s igény szerint a kért helyre szállítják a hidegtálakat vagy az édességeket. A cuk­rászüzemben egy végzett cuk­rász és öt tanuló készíti a képvi­Fotó: Kovács Tibor selőfánkot, a linzerkoszorút, a dobos- és csokitortákat. A hi­degkonyha pedig egyben a sza- kácstanüzem is. A haszonból: iskolafejlesztés — Mire használják a tiszta nyereséget? — A költségvetésből, a társ- vállalatok támogatásából és vállalkozásainkból élünk. Ez utóbbiakból évente többszáz­ezer forintos a nyereség, ame­lyet elsősorban iskolánk fejlesz­tésére fordítunk. A videorend­szer kiépítésétől kezdve a kü­lönböző oktatástechnikai esz­közökig, a pénztárgépterem kialakításáig. Természetesen ebből a nyereségből iskolánk dolgozói és saját tanulóink is részesednek. Tóth Imre kalauzolásával néztük meg, hogy áll a konyha­rekonstrukció, amelynek már a tanév elejére el kellett volna készülnie. 300 adag ebéd elfo­gyasztására lesz majd mód, s így végre — az iskola fennállá­sa óta először — megoldódik a tanulók menzáztatása. Alá car­te étkeztetést is terveznek; az ideérkezőt négy-öt frissensült várja majd. Hamarosan egy ruházati tanbolt nyílik, s az igaz­gató úr régi vágya válik valóra, ha megépül a tenisz- és a röp­labdapálya — netán egy torna- csarnok —, s az udvar is parko­sítva lesz. Lörincz Sándor Ülést tartott a napokban a Nagyatádi Tszker Rt. igaz­gatósága. Frank Gyula igazga­tó szerint a januári átszervezés nagy változásokat hozott. Em­lékeztetőül: a termelőszövetke­zetek közös beszerző- és érté­kesítő-vállalatát annak idején a szövetkezeti közös gazdasá­gok hozták létre terményeik for­galmazására és a szükséges növényvédő valamint tápsze­rek forgalmazására illetve gé­pek beszerzésére. A fővárosi székhelyű vállalat túllépte kor­látáit, utóbb már nem volt olyan kereskedelmi terület, amelyben ne lett volna ott. A nagyatádiak például ipari szerszámgépekre szakosodtak, majd úgyneve­zett haszon-gépjárművek véte­lével és eladásával is foglalkoz­tak. Ma már importálnak és eladnak hűtőládákat éppúgy, mint a háztartási robotokat vagy szórakoztató elektronikai be­rendezéseket. (Ezek egy része a nagyatádi Agrohobbi üzletbe kerül, amelyet az áfésszel kö­zösen alapítottak.) — Igazgató úr, úgy érzem jogos a kérdésünk: amikor aszályról beszélünk s a mező- gazdasági üzemek gazdasági nehézségeiről, akkor föltételez­hetnénk, hogy önök is gondban vannak. — Valóban vannak gond­jaink, de a részvénytársaság gondjain a sokoldalúság segít. Az rt. létrehozásával növeltük az alaptőkénket a Technoim- pex és az OKHB belépésével. Megőriztük fizetőképességün­ket, képesek voltunk arra, hogy még az idén feltöltsük készle­teinket olcsóbb — még rubel elszámolású — gépekkel, be­rendezésekkel. Az aszály elle­nére is nőtt a mezőgazdasági termékek forgalmazása, fából például 35-38 százalékkal töb­bet adtunk el, mint tavaly. Főleg Olaszországba, Jugoszláviába és Ausztriába szállítottunk. — A forgalmi adataikat nem idézzük, csak annyit árulunk el, hogy jól állnak. Valóban ilyen szép a „menyasszony”? — Azért nem így van. A fapia­con egyre több kereskedő je­lentkezik. Sokan... S hogy is mondjam? Nem biztos, hogy korrekt partnerek. A jövő majd eldönti, hogy kinek és kivel ér­demes üzletelnie. Ugyanakkor gond az is, hogy van, amiből túl nagy a kínálat, s van, amiből a kereslet a nagy. Sok van pél­dául mustárból és kölesből. Bármennyire is „lenyomjuk” az árakat, nincs vevő. Kellene vi­szont hibárcirokmag, amire ter­melési szerződést is adnánk, de ezt meg senki nem vállalja föl. Ne részletezzük, hogy miért van a bizonytalanság, miért nem lehet jó üzletkötéseket aláírni a termelőkkel. Vissza­esett az élőállat-forgalmazás, kevesebb műtrágyát tudtunk eladni... Ennek ellenére nyu­godtak vagyunk. N.J. San Vito Áfádra kacsingat A MAGYAR—LENGYEL BARÁTSÁGÉRT! „Egyre nehezebb a dolgunk” A megyei művelődési köz­pontban tartotta összejövetelét a minap a Magyar—Lengyel Baráti Társaság kaposvári cso­portja. A félig lengyel, félig ma­gyar hallgatóságnak Cséby Géza keszthelyi múzeumigaz­gató tartott filmvetítéssel színe­sített előadást Krakkó történel­méről, majd az 1991. évi prog­ramot beszélték meg. Ez utóbbiról kérdeztem Lacz- kó Andrási, a társaság titkárát. — Eddig jóformán csak a ren­dezvényeinken, előadásainkon találkoztak a tagok; jövőre meg­próbálunk ezen változtatni, csa­ládiasabb légkört teremtünk. Kirándulást is szervezünk, s ebbe a hozzátartozókat is be­vonnánk. Eleinte persze csak ide a közeibe, de később egy nagyobb krakkói utat is el tud­nék képzelni. Emellett persze a munkát sem hanyagolják el. — A lengyel festészet, film­művészet bemutatását ott foly­tatjuk, ahol az idén abbahagy­tuk. Jövőre is szervezünk elő­adásokat, filmvetítéseket, kiállí­tásokat stb., egyszóval tovább­ra is próbálkozunk közelebb hozni a magyar emberekhez — a tagokhoz és a kívülállókhoz egyaránt — lengyel kultúrát. Sajnos, meg kell mondjam: egyre nehezebb a dolgunk. Napjainkra szűnőben van a tör­ténelmi barátság a két nép kö­zött. — Társaságuk tagjai túlnyo­mórészt idősebb emberek... — Őket még a második világ­háborús emlékeik hozták ebbe a körbe. Nagy részük lengyel menekülteket megismerve kez­dett el érdeklődni az ország iránt is. Fiataljaink, sajnos, való­ban kevesen vannak; most arra törekszünk, hogy őket is bevon­juk a munkába. — Miből gazdálkodnak? — Ami az anyagiakat illeti, társaságunk a templom egeré­hez hasonlatos; munkánkat mindössze a budapesti Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Köz­pont támogatja. Talán valamit segít majd, hogy valószínűleg újjáalakul Budapesten a — két világháború között sikeresen működő — országos Adam Mickiewicz T ársaság. N. L. Testvérvárosi kapcsolatok szövődhetnek az olasz Porde- nove tartomány San Vito város­kája és Nagyatád között. Ez derült ki abból azon a hétvégi találkozón, amelyet az olaszok és a Rinya-mentiek tartottak. Az Alpok—Adria Munkaközösség közvetítésének köszönhetően San Vitóból Francesco Paspa- retti alpolgármester vezetésé­vel öttagú küldöttség járt Nagy­atádon, itt Varga Vince polgár- mester fogadta őket és a város­atyák. A vendégek fölkeresték a vá­ros több oktatási és kulturális intézményét illetve üzemét. A Somogyi Hírlap kérdésére az olasz alpolgármester elmondta: településük hasonló nagyságú mint Nagyatád. Tizenkét és fél ezer lakosú a város az osztrák és a jugoszláv határ közelében. A legközelebbi ismert nagyvá­ros Udine. Településük hasonló szerkezetű, mint a dél-somogyi kisváros. Itt is megtalálhatók a. kis- és nagyipari üzemek vala­mint a kereskedelemhez nélkü­lözhetetlen bankok. Hogy mi tetszett nekik a leg­jobban Nagyatádból? A város ápolt környezete. S mi volt az, ami nem tetszett? Nos, a boltok hiányos választéka. Ennek kapcsán kérdeztük: — Elkép­zelhető, hogy a két város gaz­dasági kapcsolatai megélén­külhetnek? Az olasz alpolgármester vá­laszából kiderült: a testvérváro­si kapcsolatok nem elsősorban a gazdaságra épülnek, őket jobban érdekli a kulturális és a sportkapcsolat. Tetszett nekik a Zag Ágota és Pauker Zoltán- vezette énekkar, amely az I. Számú Általános Iskolában működik. Felfigyeltek a zeneis­kola növendékeire is: őket szí­vesen látnák San Vitóban, akár­csak a sakkozókat vagy a többi sportolót. Varga Vince polgármester érdeklődésünkre elmondta: ezúttal semmiféle alapító okira­tot nem írtak alá. A legfonto­sabb, hogy megkezdődjön a barátság szálainak szövése, s ha már eredmények vannak, sor kerülhet a különböző szer­ződések megkötésére is. A ba­ráti kapcsolatok tehát megkez­dődtek. Nagy Jenő Ötször szólalt meg nyáron a sziréna KELLEMESEBB HANGÚ VIHARJELZŐT SZERELNEK FÖL SIÓFOKON A viharjelző sziréna üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatokat összegezték a napokban Siófokon Németh Gyula alezre­des, megyei polgári védelmi törzsparancs- . nők vezetésével. A megbeszélésen részt vett a Balatoni Intézőbizottságnak, a siófoki obszervatóriumnak, a Dédász siófoki kiren­deltségének, a siófoki rendőrkapitányság­nak és Siófok önkormányzatának a képvi­selője. A nyáron a polgári védelem országos parancsnokságának kezdeményezésére a siófoki obszervatórium tetejére viharjelző szirénáttelepítettek—azzal acéllal, hogy a villogó fényjelzést kiegészítve, a másodfo­kú viharjelzéssel egyidőben azt 2 percre megszólaltassák. A szirénát augusztus 5- én állították üzembe. A nyáron öt alkalom­mal szólaltatták meg. Mindössze egy lakos­sági bejelentés érkezett, amely kifogásolta a sziréna hangját. A jelenlévők szerint mindenképpen szük­ség van a jelenlegi fényjelzés hangjelzés­sel való kiegészítésére, s ez ne a háborús időket idéző szirénahang legyen. Célszerű­nek látszik egy jóval alacsonyabb frekven­cián működő — a balatoni környezethez jobban igazodó — hangforrás alkalmazá­sa. Ezzel együtt a jelenlévők köszönetüket fejezték ki a polgári védelem országos pa­rancsnokságának a kezdeményezésért. A Dédász képviselője továbbra is felaján­lotta segítségét az új hangforrások üzembe helyezéséhez, a rendőrkapitányság képvi­selője pedig ígéretett tett arra, hogy tovább­ra is kész segíteni és együttműködni a hang erősségének, terjedési távolságának mé­résében. A polgári védelem megyei és városi törzsparancsnoka felvállalta annak a hang­forrásnak a felkutatását, amely a célnak jobban megfelel. Ehhez anyagi támogatást ígért a BIB képviselője. Az obszervatórium helyettes vezetője vállalta az új hangforrás szükség szerinti megszólaltatását. N.Gy. A Kossuth Könyvkiadó nagy KARÁCSONYI MEGLEPETESE gyerekeknek a CUCCIOLI ALBUM ragasztható matricákkal. Kapható a könyvárusoknál és a Kaposvár, Arany János út 15 sz. alatti üzletünkben. (108876/a) (B/8869EI.) 85E-|.e(t78):uoje|9i •(. n reyjop‘jpjBLuez 'juuoj 06t> ‘)uodzo>| -0|jesBAeq BLunn sa soag ■juuof 066 ‘oEjdjaauBj sa -jgq (ÖEZSJOZSBIO) OjSjAJBX :|BiE|UBÍE !SE|npuEJ!>| sodEuÁöa epoj| jsezem V^HOSOdld V FIGYELJE!!! ofSJnes NYÍLIK, NYÍLIK! — minőség — választék — kedvező árak! (108851 /b)

Next

/
Thumbnails
Contents