Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-05 / 190. szám
1990. december 5., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Kösz, hogy KÖSZ! • • Önkormányzatok szövetsége alakult SOMOGYBÓL KUTAS „Sikerült betörnünk a tőkés piacra...” Álmatlan éjszakák után — A,,Kempingcikk" sikere Pécsett megalakult a Községi Önkormányzatok Szövetsége (KÖSZ). A KÖSZ a községek, az apró falvak sajátos hátrányos helyzetének köszönheti létrejöttét elsősorban. Nagyon lényeges a szövetkező önkormányzatok részéről a kinyilatkoztatás: politikától független szövetség kíván lenni. Egy érdeket tart fontosnak a falvak érdekeit, az ott élők helyzetének jobbítására való törekvést, amiért az állampolgárok megválasztották képviselőiket, polgármestereiket. A szövetségbe lépők legnagyobb gondja a községi önkormányzatok működőképességének biztosítása és ebből adódóan a szükséges törvények minél előbbi megalkotásának sürgetése a parlamenttől. Elképzelhetetlen a helyi adók tervezett módon történő bevezetése. A helyi adó ne állami támogatást kiegészítő bevételként jelenjen meg kötelező jelleggel, hanem a működési feltételek állami támogatását normatív módon biztosítsa az állam, a helyi adó pedig helyi elhatározás kérdése legyen, helyi fejlesztésekre, amelyeket ha igényel a lakosság és hajlandó a megvalósítás érdekében áldozatvállalásra, akkor fizet. A megalakított szövetség csokorba gyűjtötte a községek képviselői részéről elhangzott gondokat, javaslatokat, és máris továbbította a Belügyminisztériumba. Döntöttek abban is, hogy a különböző önkormányzati érdekképviseleti szövetségekkel fel kell venni a kapcsolatot és létre kell hozni egy konzultatív tanácskozótestületet (érdekegyeztető tanácsot), amely közvetíti az önkormányzatok és parlamenti bizottságok, kormányzati szervek között. A KÖSZ választmányának megválasztására 2—3 hónap múlva kerül sor, addig is dönthetnek még a községi önkormányzatok csatlakozásáról. A már szövetségbe lépett önkormányzati képviselők megyénként egy-egy megbízottat választottak. Somogy megyéből Horváth Istvánná kutasi polgármestert választották meg erre a tisztre. (Folytatása 1. oldalról) Feliinger János igazgatót kértük beszélgetésre. — Optimistább vagyok, mint egy vagy háromnegyed évvel ezelőtt. Akkor a hadiipari megrendelés, a katonai sátrak kiesése miatt egyszerre 100— 160 millió forinttól estünk el. Hihetetlennek tűnt, hogy lehet ekkora összeget pótolni. Sok éjszakát töltöttem álmatlanul. Végigfutottam az országot, hol lehetne üzletet kötni, mi az, ami azonnal piacra dobható. Aztán jött a német egyesítés, s ez segített nekünk. Egyszerre megnőtt az ázsiónk, hiszen az NDK annak idején olyan ár- konstrukcióval dolgozott, amely a magyar áruknak nem kedvezett. Az egyesülés után szétda- rabolódtak a sátorgyáraik, és az áraik is megváltoztak. A csehek jelenthetnének még konkurenciát, ők viszont rossz szállítók, és ezt ki kell használnunk. így sikerült bekerülnünk a tőkés piacra. Jelenleg ott tartunk, hogy a jövő év közepéig teljesen le vagyunk kötve; igaz, mindent elvállalunk. Ha valaki egyetlen sátrat rendel csak, azt sem utasítjuk vissza. — Változott-e a létszám és a fizetés? — Leépítésre nem került sor. 280 dolgozónk van, kilencven százalékuk nő. Teljesítményben dolgoznak. A bérszabályozás adta lehetőségeket kihasználtuk, az év végére 15 százalékos bérfejlesztést tervezünk még. De a biztonságunk alapja az, hogy van munkánk! Hetven tanulót is foglalkoztatunk; velük szeretnénk megoldani a munkaerő-utánpótlásunkat. Közülük többen ösztöndíjat is kapnak. — Milyen termékeket kínálnak most a piacon? — Hat tervezőnk van, akik igyekeznek minél több ötletet, újdonságot kitalálni. Pavilonokat, napvédőket, túra- és lakósátrakat, zsákokat, takaróponyvákat, vásározósátrakat. Egyedi rendeléseket is elvállalunk. Fotó: Jakab Judit Két mintaboltunk van, egy Kaposváron és egy Tabon. Farmertermékeket, ágyneműhuzatot, méterárut árusítunk itt. Mindkét boltunk nacjyon népszerű a vásárlók köreben. Farmerüzemük jövő évi kapacitását dollárért már lekötötte egy nyugati vevő. — Most meg az örömtől nem tudok aludni — mondja Feliinger János. — Ha a konyhában töltöm az éjszakát, a család már tudja: vagy nagy gondom vagy nagy örömöm van. Hunyadkürti Pártoktól és szakszervezetektől függetlenül MUNKASTANACSOK PEDIG KELLENEK MIELŐBBI TALÁLKOZÁST! Az önkormányzatok és a kamara A SZERVEZETI KERETEK KIALAKULTAK Újra megnőtt az érdeklődés a munkástanácsok iránt. Nem kivétel ez alól Somogy megye sem, bár nálunk csak lassan, ám folyamatosan alakulnak a különböző vállalatoknál a munkástanácsok, keresve helyüket, szerepüket, leküzdve az első nehézségeket és nem ritkán az előítéleteket. Úgy tetszik, a magyar történelmi sorsfordulók során mindig szerepet kapnak, mégpedig haladó tartalommal, a munkás- tanácsok. így volt ez 1918-ban a polgári forradalomban, majd 1956 őszén, és így van napjainkban is, amikor a jelenlegi átalakulási folyamatban ismét aktív szerepet kívánnak játszani. Minden kezdet nehéz azonban. Egyre többen teszik föl a kérdést: hogyan is lássanak hozzá a munkástanácsok szervezéséhez? Nem könnyű a válasz, hiszen az első időszakban a különböző pártok próbáltak segítséget nyújtani, ám esetenként nem önzetlenül. Kialakult egyfajta bizalmatlanság a „segítőkkel” szemben. Mostanában viszont többhelyütt szak- szervezeti tisztségviselők szervezik a munkástanácsokat. A Szakszervezetek Somogy Megyei Képviselete is segítséget nyújt a szervezkedni szándékozóknak. Svajda Józseffel, a képviselet vezetőhelyettesével beszélgettünk a munkástanácsok alakulásának megyei tapasztalatairól. Ha gyenge az érdekvédelem — Véleménye szerint miért szükséges napjainkban is létrehozni a munkástanácsokat? — A munkástanácsok alakításának gondolatát számos ok indokolja. Ilyen például, ha a vállalatok gazdálkodása megrendül, ha tömeges elbocsátások réme fenyeget vagy ha gyenge az érdekvédelem. A kritikus helyzetben felébred a dolgozók természetes önvédelmi reakciója, és a kezdeti fölhábo- rodás átcsap szervezkedésbe, a célok higgadt megfogalmazásába. A munkástanács a tömeg- mozgalom olyan demokratikus formája, amelynek az adott munkahely minden dolgozója tagja lehet, aki kinyilvánítja a szervezethez való csatlakozását, függetlenül attól, hogy milyen politikai párthoz tartozik. A munkástanácsok pártoktól és szakszervezetektől függetlenek. — Mi lehet a munkástanácsok feladata? — Feladatuk a dolgozók összefogása, a napjainkban jelentkező új helyzetek, konfliktusok feloldása. A munkavállalók részt kérnek a tulajdonviszonyok átalakításából, bele kívánnak szólni a termelés, az elosztás kérdéseibe, szakmai és gazdálkodási felelősséget akarnak viselni. Vállalniuk kell a szakszervezeti érdekvédelem erősítését a dolgozók tömegerejével, és az ezen túlmutató olyan védelmi feladatokat, mint a gyárbezárás, a kft. és rt. alakulásánál a jogfosztottság elleni védelmet stb. A munkástanács önálló jogi személy — Mit kell tennie annak aki hivatalosan működő munkástanácsot szeretne szervezni? — A munkástanácsokat az egyesülési törvény alapján kell bejegyeztetni mint egyesületeket, a területileg illetékes megyei bírósági nyilvántartásba. A kérelemhez csatolni szükséges az alapszabályt, amit munkásgyűlés hagy jóvá. A regisztrálás után a munkástanács mint önálló jogi személy a közösség nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Partnerként tárgyal a kollektíva nevében a vállalati vezetésével. Tevékenységét szakértők bevonásával erősítheti. Legitimitásukat a munkavállalók akaratából merítik. — Milyen viszonyt célszerű kialakítani a munkástanácsoknak és a szakszervezeteknek? Mert korántsem biztos, hogy a megalakult munkástanácsok sokáig kívánják a segítő kezeket. — Sajátos a szakszervezetekhez való viszonyuk, ameny- nyiben egymás munkáját kölcsönösen elismerik és igénylik, bár kétségtelen, hogy történtek kísérletek a két érdékvédelmi szervezet szembeállítására is a munkahelyeken. A munkástanácsok elsősorban atulajdonlá- si, a széles körű beleszólási jogokat gyakorolják a vállalat életében, míg a szakszervezetek a munkakörülmények, bérek, szociális körülmények alakításáért kell harcoljanak. Tehát természetes szövetségről van szó, a közös érdekek alapján. Ez a hosszú távú együttműködés elvi alapja. Valószínűsíthető, hogy megyénkben is növekedni fog a munkástanácsok száma és szerepe. Ahol már megalakultak, ott aktívan dolgoznak a vállalati érdekegyeztetésben. Ezen túl a munkástanácsok megyei koordinációja kifejezte, hogy részt kíván venni a területi érdekegyeztető szervek munkájában, s ez hozzájárulhat a helyi és regionális problémák hatékonyabb megoldásához. Most, e hónap 13-ra tervezik a munkástanácsok első megyei találkozóját. Lengyel János A közelmúltban közgyűlést tartott a Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara. A kamarai rendszer új szervezetének kialakulása után ilyen szinten először váltottak szót a kamarához tartozó gazdálkodók helyzetükről, feladataikról. A déldunántúli kamara megyei szervezetének elnöke Varga József. — Viták, vívódások után végül is ez év nyarán alakult ki a Maavar Gazdasági Kamara ..végleges” arculata: nemzeti, szövetségi szervezet lett. Valójában mit jelent ez a szervezeti rend? — A szakmai szövetségek, az önállóvá vált regionális kamarák szövetsége a Magyar Gazdasági Kamara. A dél-dp- nántúli régió volt az első, amely az önállóság útjára lépett. Ahogy szóba került ez a közgyűlésen, így most egyfajta kettősség a jellemző. Véleményem szerint azonban ez egymásnak nem ellentmondó, hanem egymást kiegészítő, erősítő kettősség. — Egy példa bizonyára segíti a iobb megértést. — Egy áfész szakmai érdeke az kívánja, hogy az áfészek szövetségéhez tartozzon. Ha azonban tagja a kamarának is, akkor hozzájuthat olyan információkhoz, szolgáltatásokhoz is, amelyek gazdálkodása fejlődését segítik elő. De más példát is lehetne említeni. Egy építőszervezet közvetlen érdekeit nyilván a szakmai szövetségén keresztül tudja leginkább érvényesíteni. A kamarai tagsággal járó jogok és lehetőségek viszont további kapukat nyitnak meg a gazdálkodó előtt. — Mi jellemzi az elsőként önállósult dél-dunántúli kamara eddigi tevékenységét: — A gazdasági változások gyorsulása hat a kamarára is. Az ügyvezetőség ezért is döntött arról, hogy betéti társaságot alapít a Profit 2000-rel. Társaságjogi, külkerjogi, biztosítási, marketingkérdésekben így a kamarai tagokat engedménynyel tudják segíteni. Fontos és — dicsekvés nélkül állíthatom — eredményes törekvés volt a nemzetközi kapcsolatok szélesítése. Csak a leglényegesebbeket említem: kapcsolat alakult ki a Friulia-Venezia-Giulia tartomány vezetőivel és kamarájával, a bolzanói iparszövetséggel, a dél-tiroli kamarával. Mind gyümölcsözőbb az együttműködésünk az Alpok—Adria Közösséggel és nem utolsósorban a strasbourgi székhelyű Nyugat-európai Unióval, amelyhez kilencven tartományi kamara tartozik. — A dél-dunántúli kamara ugyan önálló, de taaia a Maavar Gazdasági Kamarának. Jelent- e ez valami munkamegosztást? — Természetesen! A kamarai funkciók teljes skáláját nem szükséges — sőt felesleges lenne — kiépíteni. Támaszkodnunk kell és támaszkodunk is a szövetségi kamara kapcsolat- rendszerére, szolgáltatási és szakértői bázisára. A mi fő célunk a térségi gazdaságfejlesztés, a külkapcsolati rendszer szélesítése, a helyi gazdálkodási és foglalkoztatási feszültségek enyhítésének — netán megoldásának — elősegítése. — A kamara ezt a céliát csak úav teljesítheti, ha mindenekelőtt szoros kapcsolatra, együttműködésre lép a helvi önkormányzatokkal. — A közgyűlésünkön ez volt az egyik legfőbb téma. A regionális kamara székhelye Pécs. De vajon Pécsről láthatják, tudhatják-e és kellően segíthetik-e azt, ami például Nagyatád legfőbb gondja?! Ahogy Budapestről nem, Pécsről sem fogja senki megmondani, hogy a térség fejlődését, az ott élők foglalkoztatását miként lehet megoldani. Következik ebből, hogy a kamarai szervezeteknek a lehető leggyorsabban ki kell alakítani kapcsolatrendszerét az önkormányzatokkal. Közös, kölcsönös és helyi érdek ez, mert a helyi problémák orvoslását senki sem várhatja kívülről. —Az ésszerű elvi cél a lehető leggyorsabban miként valósulhat meg? — Regionális kamaránk megyei ügyvezetője még ebben az évben megkeresi a gazdálkodókat, a városokat, az önkormányzatokat. Az ő szándékuk és a vélemény ük ismeretében a jövő év első heteiben tagvállalati ülést tartunk, és végül is itt döntjük el, hogy a térségen belül hogyan működjenek az önálló városi kamarák. A szervezeti keretek megteremtődtek, most már csak találkozni kell az ön- kormányzatoknak a kamarával. — Köszönöm a beszélgetést. Vörös Márta A A A
