Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-28 / 208. szám
1990. december 28., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 A házit 31,20-ért, a kiflit 2,50-ért kínálják Januártól drágul a kenyér Árat először a gabonaipar mondott — A termelők nem értik, hogyan lesz az 500 forintos búzából 1260forintos liszt—Ami a karácsonyfa alól kimaradt (Folytatás az 1. oldalról) — Évközi költségnövekedéseinket a vállalati nyereségből fedeztük, de most már elkerülhetetlen az újabb áremelkedés — tette ehhez hozzá Bánkúti Béla, a Sütév igazgatója. Tájékoztatója szerint a vállalat a termelői árait összességében 31,3 százalékkal emeli meg. Ennek tételes költségelemeiből kiderül, hogy a közgazdasági érvek vitathatatlanok. A termelői ár kialakításánál a Sütév az alábbi árnövekedéseket vette figyelembe: az élesztő 21, a liszt 15, a tej, a tejpor 40, az energia 46, az étolaj 30, a konzerv- és húsipari termelői árnövekedés 30, a víz- és csatornadíjak 30, a szállítási költségek 30 százalékkal emelkedtek. Hatósági áras termékek közül januártól csak a fehér kenyér marad az. A vizeszsemle a korábbi 1,70 forintról 2,40-re, a tejeskifli 1,70-ről 2,50-re emelkedik. A termelői áremelkedésnél nagyobb mértékű lesz a fogyasztói árak növekedése. A házi jellegű kenyerekért 31,20 forintot, az Erzsébet kenyérért 34 forintot, az Alföldi kenyérért 30 forintot kell fizetnünk kilónként. A sóskifli kalkulált ára 2,60 forint. — A sütőipari termékek ára január hetedikén emelkedik, annak ellenére, hogy a gabonaipar január másodikától tervezte árainak emelését. Hasonló mértékben emelkednek a finompékáruk is. A jelenlegi ártörvény már nem írja elő a nyolc héttel korábbi bejelentési kötelezettséget; ma már az áremeléshez elegendő a partnerek egymás közötti egyeztetése is. Arra a kérdésre, hogy a Sütév miért fogadta el a gabonaforgalmi vállalat áremelését, egyszerű a felelet: nem volt más lehetősége. A Csongrád Megyei Gabonaforgalmi Vállalat január 15-e után a BL 55-ös kenyérlisztet 1271 forintért adja mázsánként. A Somogy Megyei GMV ezt a terméket „csak” 1265 forintért értékesíti. Miként vélekednek az új liszt- ■ és kenyérárakról a termelők? Varga László, a marcali tsz elnöke, a megyei gabonatermesztők választmányának elnöke az újságírótól értesült az áremelkedés híréről. így felelt a kérdésre: az idei termésből származó étkezési búzát a megyei gabonaforgalmi vállalat átlagosan 560 forintért vette meg. Ezt figyelembe véve: a januártól érvényes lisztárak hatalmas feldolgozási költségeket tükröznek vagy hatalmas nyereséget takarnak. Az elmúlt két évben összesen 14 százalékos volt a felvásárlási ár emelkedése. A januárban már végrehajtott 21 százalékos lisztáremelkedés és a mostani 15 százalékos újabb emelés érthetetlen. Mészáros Tamás Januárban nem lesz létszámcsökkentés Fölmondott a Kaposgép tabi gyáregységének igazgatója A Kaposgép tabi gyáregységében megtartott munkásgyűlésen Moós Károly gyáregység-igazgató rövid tájékoztatást adott az idei tevékenységükről, és kijelentette: veszteséggel zárják a termelési évet. A munkásgyűlés napirendjén szerepelt az önállósodási elképzelések (vegyes vállalatként való működés) ismertetése is, ám — mivel a dolgozók kétharmada nem volt jelen — a szavazásra nem kerülhetett sor. A tanácskozáson a gyáregység-igazgató bejelentette: december közepén írásban fölmondott. A Kaposgép új vezérigazgatója elfogadta a fölmondását. Moós Károlytól a fölmondás okát tudakolta tudósítónk. A válaszadás elől azonban a gyáregység-igazgató elzárkózott. Arra a kérdésre, hogy igaz-e az a szóbeszéd, mely szerint 30-35 embert bocsátanak el a gyáregységből, a következő választ adta: — Nem igaz, hogy gyáregységünkből januárban mintegy 30 dolgozót kell elbocsátani... Januárban tehát nem. De nincs kizárva, hogy „karcsúsítják” azt a termelőegységet, amely (kezdetben gépállomás néven) a téglagyár után az első ipari üzem volt Tabon. A Mezőgép, majd Kaposgép gyáregységeként 1975-től — a gyárt- mányszerkezet-változás kapcsán — a piaci igényeknek megfelelően autó, valamint traktordaru és konténer gyártását honosították meg. Ezt követően pedig alapvetően az egy- ségrakonyány-képző eszközök gyártásával foglalkoztak. 1979- ben rekonstrukciót hajtottak végre: a technológiai korszerűsítés kapcsán az alkatrészgyártáshoz megfelelő színvonalú és teljesítményű alapgépeket állítottak üzembe, a szereidében komplett gyártósorokat alakítottak ki, modern festőüzemet hoztak létre, és gyártmány fejlesztésre is sor került. A 80-as évek elején fejlesztették ki a KRP—350 típusú polcrenszert, majd 1986-tól felkészültek a KRA—603-as árokásó gép gyártására; ez a konténerek mellett a fő profiljukká lépett elő. A KGST-piac összeomlása azonban a tabiakat sem kerülte el. Minden bizonnyal itt is szükség lesz a profilváltásra, s ez létszámleépítést vonhat maga után. Ám hogy mikortól, és hány embert érint, erre nem kaptunk megbízható információt. Krutek József A BALATON FÜSZÉRT 40 ÉVE A kocsikenőcstől a szupermarketig Négy évtizedes fennállását ünnepli a Balaton Füszért, amely hosszú évek előrelátó munkájával nevet, tekintélyt szerzett az országban. A házfalakon látható „A Balaton Füszért Somogy és Zala megye éléskamrája” — jelmondat igazát ma már nem kell bizonygatni. A kezdetben néhány dolgozót foglalkoztató, néhány millió forintos forgalommal induló vállalat az idén már 9 milliárd forintos forgalomra számító, 1200 embernek munkát adó nagy céggé fejlődött, s nem véletlenül teszi a szántódi Oázis üzletház képét a reklámjaira. Nemcsak a vállalat fejlődött a negyven év alatt, hanem az emberek is. Dropszcukorka pléhdobozban — Raktári segédmunkásként kezdtem, ellenőrzési osztályvezetőként mentem nyugdíjba öt évvel ezelőtt, de ma is bejárok dolgozni — kezdte Szabó Lajos, akit az alapító tagok között tartanak számon. — Emlékszem a kezdetre: a lovaskocsis árukiszállításra, a . dróthálós kiszolgáló-irodahelyiségekre, a zegzugos raktárakra. Az már fejlődésnek számított, amikor gépkocsival szállítottuk az árut. — Mit forgalmazott a nagykereskedelmi vállalat kezdetben? — Zsírt, sót, lisztet, cukrot, gyufát, élesztőt, sózott szalonnát. Aztán konzervként belső-, ségből készült ételeket: szívpörköltet, szalontüdőt, kolbá- szos lecsót. Amíg nem jött az import szardínia, a magyar olajos hal volt a „sláger”. Aztán tartottunk cipő- és fogkrémet, mosószappant és kocsikenőcsöt. Az ötvesen évektől jött az édesség, így a nugátáruk, a pléhdobozos dropszcukorka, a cuki nápolyi. Lemérhető a fejlődés azon, hogy most 12—44 ezer cikk van a skálánkon az ABC-jellegnek megfelelően. Szabó Lajos Hajdú György Pócza Jánosné — Mi kötötte a vállalathoz? — Élmény volt a munka számomra ennél a vállalatnál, a dinamikus fejlődés miatt. Folyamatosan javultak a munkakörülmények, bővült a vállalat és anyagiakban mindig megtaláltuk a számításunkat. Éjszaka rakodtunk — Egy régi Hangya szövetkezeti épületben kezdtük a munkát — emlékszik vissza az élelmiszerfiók indulására Hajdú György, aki ma a korszerű, számítógépes rendszerű kaposvári raktárház igazgatója. Ő, a ma is dolgozó két alapító tag egyike. — Egy szerződéses kocsink volt, a János bácsié, két lóval. Reggel hatra bementünk, öt órakor lejárt a munkaidő, elmentünk uzsonnázni, éjszaka pedig nekiálltunk vagont rakni. Ez így ment évekig. Kemény meló volt; csákányozás a vagonból reggel 4 óráig. Akkor megmosakodtunk, s újra kezdtük a napot... Akkoriban még bejöttek a vevők, az ecetet hordóba fejtettük, nem volt még palackozott áru, a sót pedig mi mertük zsákba. Ez volt két kegyetlen munka a raktárban. — Akkor elképzelhetetlen volt a mai raktárház, a szupermarket. — Ez valóban csak álom volt. Még akkor is, amikor a szántóföldet jártuk Dévényi Zoltán vezérigazgatóval, nehezen hittem, hogy itt lesz a raktárház. Aztán mégis nagy erőfeszítéssel, vállalati akarással, tudatos fejlesztéssel elértük mindazt, ami ma van... Azt mondhatom, hogy hittünk a Füszértben. Az induláskor hatvanan voltunk, ma meg a két megyében 1200- an. Én 41 millió forintos évi forgalommal kezdtem a kaposvári fiókban, a 60 millió már rekordnak számított; ma pedig a raktárház fogalma két és fél millárd forint. Engem a hit tartott a Füs- zértnél, amilyen volt a vezetés, a megbecsülés. Nemcsak az enyém, hanem a munkatársaké is. S természetes, hogy ezt tovább is kell adnunk... A jó megjelenés kötelező — Az indulás évében két-há- rom érettségizett ember volt a vállalatnál, ma pedig minden vállalati vezető, osztályvezető egyetemet, főiskolát végzett — magyarázta Pócza Jánosné személyzeti és oktatási vezető, aki „csak” 28 éve dolgozik a cégnél. — Folyamatosan 250— 300 ember tanul a vállalatnál. Ösztöndíjasaink vannak a közgazdasági egyetemen, a kereskedelmi, vendéglátó-ipari főiskolával pedig szerződésünk van. Egyik tanfolyamot rendezzük a másik után a nagykereskedelmi raktárkezelőitől a mérlegképes könyvelőiig. E képzés fő célja a szakmai ismereteken kívül a kulturált kereskedelmi magatartás. Mára elértünk odáig: büszkén mondhatjuk dolgozóinkról, hogy kulturáltan végzik a munkájukat, ragaszkodnak a vállalathoz. Ezt a követelményt állít1 juk az új dolgozók elé is, és az a tapasztalatunk, hogy két-há- rom-négy év múlva egyre jobban ragaszkodnak ők is a Fü- szérthez, hiszen érzik a gondoskodást, a szociális juttatásokat, az emberi megbecsülést. Ez mindenkinek nagyon fontos. — Nem mindenhol tapasztalható ilyen rend, tisztaság, sőt jólöltözöttség. — Sokat adunk a megjelenésre. Ez szintén hozzátartozik egy ilyen nagyvállalat rangjához. Nagyon fontos azért is, mert rengeteg partnerrel tárgyalunk, és azzal is megadjuk a tiszteletet nekik, ahogyan megjelenik a vállalat képviselője. Lajos Géza Vállalatközpontú kereskedelem Alapvetően vállalatközpontú lesz 1991-ben a volt szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk — tájékoztatták tegnap az MTI munkatársát a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasággal, valamint Lengyelországgal már kétoldalú megállapodás rögzíti a kereskedelem feltételeit. A többi volt szocialista országgal a részleteket még nem sikerült konkretizálni. Ennek számos oka van. Bulgáriával és Romániával például még azért nem írták alá a szerződéseket, mert nem dolgozták ki azokat a részleteket, amelyek a kétoldalú transzferábilis rubelben folytatott forgalom során keletkezett-követelé- sek sorsát rendezné. A fejlődő országokkal (Vietnam, Kuba, Mongólia) sem tisztázták, tiogy a különböző kormány- és áruhitelek, valamint műszaki segítség ellenértékét milyen formában ellentételezik. Az Alkotmány- bíróság határozata Az Alkotmánybíróság állam- polgári kezdeményezésre eljárva megállapította, hogy az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról rendelkező 1981-ben alkotott törvény és minisztertanácsi rendelet egyes meghatározásai ellentétesek az 1989-ben módosított alkotmány 50. paragrafusának szövegével, ezért azokat 1991. március 31-i hatállyal megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság a Magyar Közlöny 130. számában megjelent határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a ma hatályos alkotmány rendelkezése általánossá teszi a bíróság jogát a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzésére, ezért alkotmányellenes az említett jogszabályok szerinti szűkítése. A vizsgált jogszabályok esetéően a jogszabályalkotás mulasztást követett el. Az ebben megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése érdekében az Alkotmánybíróság felhívja a kormányt, hogy 1991. január 31-ig terjesszen az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslatot, amely a közigazgatási határozatok törvényességének bírósági ellenőrzését az alkotmánynak megfelelően szabályozza. (MTI) A kaposvári teherpályaudvaron is munkával teltek az ünnepek. 17 ember biztosította a vasúti küldemény zavartalan szállítását a megrendelőkhöz. Fotó: Lang Róbert
