Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-27 / 207. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1990. december 27., csütörtök ,,Aggaszt a privatizáció lassúsága” Petrenkó acélt és farmeranyagot gyárt KLÍMAPOLITIKA Tőzsdeszótár A-tÓIZ-ig Fedezetlen eladás: olyan részvények határidős eladása, amelyek még nincsenek az eladó birtokában. Ilyenkor az eladó reménye az, hogy a szállítás időpontjára az árfolyam esik, így a részvényeket olcsóbban lehet megvásárolni. Fekete péntek: 1929. október 25., amikor az Egyesült Államokban egy szokatlanul nagyarányú árfolyam-emelkedés után az árfolyamok mélyre zuhantak; ez volt a gazdasági világválság „nyitánya”. Felértékelés: egy valuta értékének megnövelése átváltási árfolyamának megváltoztatásával. Fellendülés: (ang.: boom) a konjunktúraciklus felfelé irányuló szakasza. Felmondás: egy jogviszony megszüntetésére irányuló, egyoldalú szándéknyilatkozat. A tőzsdenyelvben ez a fogalom azokra a kötvényekre vonatkozik, amelyek az esedékesség lejárta előtt felmondhatok. Ezt a lehetőséget fel kell tüntetni a kibocsátói feltételek között. Felosztás: (lat.: repartíció) túljegyzés esetén a megbízásokat a rendelkezésre álló részvények mennyiségére arányosan csökkentve teljesítik. Felpénz: (ol.: ázsió) az értékpapír névértéke és magasabb árfolyamértéke, illetve ára közötti különbség. Felügyelőbizottság: a részvénytársaság ellenőrző szerve, amelynek az a feladata, hogy felügyeletet gyakoroljon az üzletvezetés felett. Financial futures: (ang.:) határidős pénzügyi ügyletek. Finanszírozás: tőkeszerzés: vagy a nyereség egy részének visszatartásával (önfinanszírozás vagy belső finanszírozás), vagy idegen tőke rövid vagy hosszú távú kölcsönvételével (külső finanszírozás). Fix kamatozású értékpapírok: meghatározott kamathozamú értékpapírok. Fizetési mérleg: mindazon gazdasági tranzakciók összefoglalása és pénzügyi kimutatása, amelyek a bel- és külföld között egy év alatt végbementek. A fizetési mérleg tájékoztatást ad egy ország külkereskedelmi teljesítőképességéről. A kivitel és behozatal aránya mutatja a belföldi gazdaság külpiaci versenyképességét. Afizetési mérleg részmérlegekből áll össze. Különösen fontos ezek között a kereskedelmi mérleg, amely főként egy ország áruforgalmát reprezentálja. Ezt egészíti ki a tőkemérleg, amely az országba beáramló tőke és az országból kiáramló tőke meny- nyiségét állítja szembe egymással. Fizetőképesség: egy személy, szervezet, ország vagy vállalkozás képessége fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. Forrásadó: adó, amelyet ott hajtanak be, ahonnan a jövedelem származik. Futamidő: az az időtartam, amelyre hitelt nyújtanak, vagy amíg a kötvény le nem jár. Fúzió: két vagy több vállalat gazdasági és jogi egyesülése. (Folytatjuk) A hazai magántőke manapság elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatás területén ruház be, ahol kisebb a kockázat és viszonylag gyors megtérülésre lehet számítani. Petrenkó János azon kevesek egyike, akik a nehéziparban, azon belül is a komoly nehézségekkel küzdő acéliparba fektette pénzét és bankhiteleit, amikor 1990. január 1-jével beindította a PEKO Acélműveket. A bátor vállalkozó az Ózdi Kohászati Művek egy felszámolásra ítélt üzemét vette meg ötéves lízingszerződéssel. — Hogyan értékeli cége első évét? — 1989-ben a PEKO Művek elődje 54 ezer tonna acélt gyártott 1,6 milliárd forint értékben, miközben közel félmilliárd forint adósságot halmozott fel. Mi 1990-ben 80 ezer tonna készterméket és 150 ezer tonna félkészterméket gyártunk, termelésünk bruttó értéke 2,5 milliárd forint. A megtermelt áru 37%-át nyugat-európai országokba exportáljuk. Cégem önálló külkereskedelmet folytat, Budapesten Export—Import és Műszaki Szaktanácsadó Irodát, Bécsben pedig egy vegyes vállalati formában működő külkereskedelmi irodát nyitottunk. — A jól startoló cégnek nyilván ambiciózus tervei vannak a jövő évre is. — Igen. A svéd Ipasco céggel vegyes vállalatot hozunk létre elektroacél gyártására és egy új üzemet építünk magasan ötvözött elektródagyártására. Célom az, hogy az alapanyag- hiánnyal küszködő Magyarországon minél inkább önellátóak legyünk ezekből az anyagokból, s egyre kevésbé legyünk kiszolgáltatva más cégeknek. Szeretnék a svéd és az olasz piacra bejutni és együttműködést kialakítani a szovjetekkel, az ukrajnai Zaporozseci Acélkombináttal, mely évi 5 millió tonna acélt gyárt. Itt egy találmányom közös gyártását tervezzük. Ha együttműködésünk sikeresnek bizonyul, a későbbiekben egy kereskedelmi kft.-t hozunk létre a zaporozseci acél nyugati értékesítésére. — Részesednek-e a Peko dolgozók a cég sikereiből? — Közel kétszáz dolgozóm 37 százalékos fizetésemelést és 13. havi fizetést kap. Mindezt abban az üzemben, melyet tavaly fel akartak számolni. — Milyen egyéb beruházást, illetve munkalehetőséget teremtett Ózdon? — Ózdon egy Peko üzletházat nyitottam, ahol szórakoztató elektronikai cikkek, sportruházat, cipő, illatszer kapható. Az áruháznakdivatszalonjaislesz, feleségemet és az új varroda vezetőjét nemrég küldtem ki Münchenbe és Párizsban, hogy tanulmányozzák, milyen egy nagyáruház háttérvarrodája. Á szalonban egyedi ruhadarabok készülnek majd, hisz a nők nem szeretik, ha ruhájuk szembejön velük az utcán. Ezenkívül három olasz céggel egy farmeranyagot gyártó kft.-t hozok létre. — Mi a filozófiája az üzleti életben és a külföldi partnerekkel való kapcsolatban? — Alapelvem az emberi és az üzleti tisztesség. A kapcsolatot a külföldi partnerrel kicsiben kell elkezdeni, előbb meg kell egymást ismérni, és csak ezután lehet egy nagyobb közös vállalkozásba belekezdeni. Tipikus magyar probléma, hogy mi mindent a végén akarunk elkezdeni. Én nem várok a csodára, nem vagyok híve a lassú meneteknek. Ha eldöntöttem, hogy milyen irányba menjek, mindent megteszek, hogy végre is hajtsam, amit elterveztem. — Petrenkó úr, ezek szerint Önnek nincsenek gondjai? — Öregszem. Komolyra fordítva a szót: a magyarországi privatizáció lassúsága aggaszt. Az én vállalatomat ez persze nem zavarja, mi már az idén is nyereségesek vagyunk. Eljött az idő, sajnos elég későn, amikor a politikusok már nemcsak rakéták és harci repülőgépek számáról vitatkoznak, hanem kénytelenek beleszólni olyan kérdésekbe is, amelyek normális körülmények közt nem az ő asztalukra tartoznak. Megszületett a felismerés, hogy az energiatermelés, a közlekedés stb. nyomán a légkörbe távozó szén-dioxid aggasztó mennyiségűvé növekedett. A nemrégiben Genfben megtartott Klíma Világkonferencia 130 országából érkezett résztvevői nem jutottak egységes álláspontra annak kérdésében, hogy magukra nézve kötelezőnek fogadjanak el bizonyos korlátozásokat. A legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók, mintáz Egyesült Államok (22 százalék) és a Szovjetunió (18,4 százalék) nem járultak hozzá, hogy nemzetközi állásfoglalás határozza meg, a szén-dioxid-kibo- csátás ütemének csökkentését. Az Európai Közösséghez tartozó országok, valamint a fejlettebbek közül például Ausztrália vagy Kanada kész csökkenteni, vagy 2000-re legalább a mostani szinten stabilizálni a kibocsátást. Nincs hírünk arról, hogy a teljes szén-dioxid-ter- melésnek kb. 26 százalékáért felelős kelet-európai országok tettek-e bármilyen önmérséklő felajánlást. A szakemberek egy része eleve lehetetlennek tartja, hogy a belátható jövőben, 10—15 év alatt, például a németek teljesíteni tudnák a 25 százalékos csökkentésre tett vállalásukat. Az utóbbi hónapokban eddig soha nem látott kisvállalkozásalapítási hullám tanúi lehettünk. A kisszervezetek, egyéni és társas vállalkozások számának gyarapodása minden várakozást felülmúlt. 1990 első kilenc hónapjában csaknem 12 ezer (havi átlagban több mint 1300) új jogi személyiségű szervezetet jegyeztek be, többségükben viszonylag kis tőkével rendelkező, néhány fős kft.-t. Emelkedett a részvénytársaságok és a gazdasági munkaközösségek száma is. 1990 közepén több mint 11 ezerrel több kisiparos működött az országban, mint az év elején (a legtöbben személy, illetve teherfuvarozásba kezdtek) és további, csaknem 10 ezer fővel gyarapodott a kisiparosok alkalmazottainak, segítő családtagjainak, valamint szakmunkástanulóinak létszáma is. A KSH 1990 októberében reprezentatív felmérést, a Gazdaságkutató Intézet pedig elemzést végzett a vállalkozásokkal kapcsolatos kérdésekről. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a vállalkozásba kezdés fő motivációja a függetlenség megteremtése, az önmegvalósítás és az új dolgok létrehozása volt, s csak ezt követte a nagyobb jövedelem elérése. A válaszadók az indulás infrastrukturális és pénzügyi felKépünk a szén-dioxid-kibo- csátás egyik főbűnösét, a gépkocsi-közlekedést állítja reflektorfénybe. A felvétel a legnagyobb autósűrűségű Kalitételeit meglehetősen rossznak minősítették, a gazdaságpolitikát nem tartják eléggé vállalkozásbarátnak, az elvonások nagyságát túlzottnak érzik és megpróbálják kijátszani. A külföldi befektetők Magyar- ország iránti érdeklődése fokozódott, ami abban is megnyilvánult, hogy az első három negyedévben alakult, jogi személyiségű gazdasági szervezetek mintegy 20 százalékában külföldi (főként osztrák és német) tőkés társ is részt vett, s az így bevont külföldi működőtöké közel 200 millió dollárt ért el. Az ipari kisvállalkozások teljesítménye az ipar egészén belül az 1989. évi 6 százalékról 1990.1. félévében 9 százalékra nőtt, és 1990. egészében várhatóan 10—12 százalékra emelkedett. Az építőiparban ennél jelentősebb a kisvállalkozások szerepe. Részesedésük a népgazdasági ág árbevételéből 1990. I. félévében mintegy 40 százalékos volt. A kisvállalkozások munka- erő-felszívó hatása jelentős. Súlyuk az ipari és építőipari foglalkoztatott létszámon belül meghaladja a termelésen belül elfoglalt arányukat. Félévkor a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma (a kisiparosokkal, azok alkalmazottaival és segítő családtagjaival együtt) az ipari kisvállalkozásokban 209 ezer fő (az ipari létszám 14 százaléka), az építőiparban 122 ezer fő (az építőipari létszám 38 százaléka) volt. forniában, a San Franciscót Oaklanddel összekötő Öböl- híd egyik feljáratánál készült, délutáni csúcsforgalomban. Gazdasági innenonnan Bécsi gazdasági szakértők nemrég megállapították, hogy a magyar gépgyártás termékeinek Nyugaton igenis jó piaca van — például szemben a csehszlovák gépipari termékekkel. Ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható eredménye van. Az elmúlt évtizedekben — 1970 és 1989 között — az Ausztriába irányuló csehszlovák exportnak a gépipari cikkek hányada 27,8 százalékról 20,1 százalékra esett vissza, míg Magyarország esetében ugyanez az arány 28,9 százalékról 31,5 százalékra emelkedett. * * * A lengyel gazdaság októberi teljesítményéről közzétett statisztika a recesszió folytatódásáról tanúskodik Lengyelországban. A foglalkoztatottak száma tovább csökkent, 1,1 százalékkal, a bérek ugyanakkor az inflációt jelentősen meghaladó mértékben emelkedtek: a 4,5 százalékos árszínvonal-emelkedéssel szemben az átlagbér 11,5 százalékos növekedése állt. A havi átlagbér így elérte az 1,25 millió zlotyt. Kedvezőtlen, hogy a lakosság megnövekedett vásárlóereje nem a hazai termelésre, hanem az importra hatott serkentőleg. Az ipari termelés 18 százalékkal, az építőipar teljesítménye pedig 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A konvertibilis elszámolású exportban csaknem 300 millió dolláros többletet sikerült elérni egyetlen hónap alatt. H.Z. A VILÁG LEGGYORSABB SZÁMÍTÓGÉPE A Japán Fujitsu cég ez év őszén mutatta be a szakembereknek a saját fejlesztésű számítógépét, amely 600 millió műveletet képes másodpercenként elvégezni, ezzel a világ leggyorsabb számítógépe. A pénzügyi feltételek kedvezőtlenek dömping Magyarországon
