Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-27 / 207. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. december 27., csütörtök Szovjet alkotmánymódosítások Út az erős elnöki hatalomhoz (Folytatás az 1. oldalról) Több fejezetet — minősített többség hiányában — az illetékes bizottságokhoz utaltak vissza átdolgozásra. A kongresszus szerdán folytatja az alkotmánymódosítás vitáját, s — mint Anatolij Lukjanov parlamenti elnök megjegyezte — várhatóan 27-én este vagy 28- án délelőtt fejezi be munkáját. Mihail Gorbacsov a tanácskozás szünetében újságíróknak nyilatkozva a stabilizáció szükségességére hívta fel a figyelmet, mivel csakis így lehet megvalósítani a piacgazdálkodásra való áttérést. Úgy vélekedett, hogy a szövetségi szerződés elengedhetetlenül szükséges minden köztársaság számára, csak egyesek előbb, mások később ismerik fel a szövetség jelentőségét, szükségességét. ,,A szeparatizmuson mindenféle destruktív elemek élősködnek, hiszen az éltető közegük. Ha szétválunk, egyszerűen elsüllyedünk” — fogalmazott a szovjet elnök, s bírálta a balti vezetőket, akik „politikai ambícióikat” tartják csak szem előtt. A szovjet elnök megállapítása szerint „már a jövő évben” stabilizálni lehetne a helyzetet az országban, ehhez azonban nagyon pontosan körvonalazott és kemény intézkedéseket kell hozni, politikai és pénzügyi kérdésekben egyaránt — mondta. A kongresszusi bírálatözönre kitérve Gorbacsov megjegyezte, hogy az ülésszak azzal a javaslattal kezdődött, hogy „kergessék el az elnököt”. Ennek kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy számára sem kellemesek ezek a megnyilatkozások, de igyekszik „politikai és filozófiai magasságból” szemlélni azokat. — Ugyanakkor látom azt is, hogy e nézetek mögött a rendkívül kiélezett helyzet rejlik. E fe- szültségetfel kell oldani, s akkor nyugodtabbak, építőbbek lesznek ezek a folyamatok — fejtegette. E bírálatokkal, a kialakult helyzettel hozta összefüggésbe a szovjet elnök Eduard Se- vardnadze lemondását. — Valószínűleg, bizonyos mértékig joga is volt ilyen akcióra. Ma már mindenkinek van ilyen joga. Korábban is meg volt ez a jog, csak nem lehetett érvényesíteni. Most, amikor már hallgatni is lehetne, van aki ennek ellenére mondja a magáét. De Sevardnadze véleményem szerint olyan ember, aki már rengeteget tett az átalakításért. Meg vagyok győződve arról, hogy a jövőben is sokat tesz érte. Csak az a kérdés, hol és miképp fogja folytatni tevékenységét. Egyelőre azt mondtam neki: teljesítse kötelezettségeit —jelentette ki a szovjet államfő újságíróknak nyilatkozva. A végéhez közeledő szovjet küldöttkongresszus eddigi mérlege azt mutatja, hogy Mihail Gorbacsov államfő maradéktalanul érvényesíteni tudta akaratát. Ez nemcsak az alkotmány- módosításokra, hanem az unió jövőjéről és a földtulajdon kérdéséről kiírt népszavazásra is áll. Kérdéses azonban, hogy mennyit érnek valójában a küldöttkongresszus döntései? A szuverenitásukat deklaráló köztársaságok ugyanis mind kevésbé tekintik kötelező érvé- nyűeknek a szuperparlament határozatait. A balti küldöttek, Moldova és Örményország képviselői egyszerűen otthagyták az üléstermet. Borisz Jelcin oroszországi parlamenti elnök — aki elítélte a hatalom ily nagy mértékű koncentrálását — alig burkoltan megfenyegette az elnököt: Oroszország nem hagyja, hogy átnyúljanak a feje felett, hogy semmibe vegyék a föld mapántulajdonát elismerő törvényét. így tehát küszöbön áll a köztársaságok és a központ éles konfrontációja, bármilyen simán szavazott is a küldöttkongresszus. Szovjet főkonzul Izraelben Alekszej Csisztyakov szovjet diplomata kedden átnyújtotta főkonzuli megbízólevelét David Levy izraeli külügyminiszternek, s ezzel huszonhárom év óta a legmagasabb szintre emelkedtek a szovjet—izraeli kapcsolatok. A szovjet főkonzul közölte David Levi külügyminiszterrel, hogy a két ország közötti kapcsolatok még további szélesítésén, a kétoldalú politikai- párbeszéd elősegítésén kíván dolgozni, s azon, hogy normalizálódjon a két ország viszonya. A szovjet diplomata szerint Moszkva szeretne haladást látni a közel-keleti helyzet rendezését célzó a PFSZ részvételével folytatandó nemzetközi értekezlet ügyében, mielőtt a legmagasabb szintű diplomáciai kapcsolatot helyreállítaná Izraellel. James Baker nem utazik Irakba Az amerikai külügyminisztérium szerdán megcáfolt egy aznapi izraeli lapjelentést, amely szerint James Baker külügyminiszter Irakba utaznék az Öböl-válság békés megoldásáról tárgyalni Szaddám Húszéin elnökkel. A hír a Maariv napilapban jelent meg. Sandra MacCarty, az amerikai külügyminisztérium szóvivője Washingtonban ezt közölte a laphírről: — bagdadi nagy- követségük napi kapcsolatban áll az iraki külügyminisztériummal, de semmilyen megállapodás nincs az Öböl-válság megoldására irányuló amerikai— iraki tárgyalásokról. A Maariv diplomáciai forrásokra hivatkozó állítása szerint Baker január 9-én utaznék Bagdadba. Úgy tudja, hogy Irak es az Egyesült Államok között titkos tárgyalások folynak és hogy ennek keretében állapodtak meg James Baker és Szaddám Húszéin bagdadi találkozójában. A Maariv szerint Szaddám Húszéin az iraki parlament következő ülésszakán bejelenti majd, hogy Irak kivonul Kuvait- ból, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelezettséget vállal a palesztin kérdés rendezésére. Ezzel párhuzamosan január 7-én Izraelbe látogat Dennis Ross amerikai külügyminiszterhelyettes, hogy előmozdítsa a palesztin kérdés rendezését az 1989 májusában előterjesztett izraeli béketerv'alapján, amely egyebek között választásokat irányzott elő a megszállt területeken — írta a Maariv. Major—Gorbacsov-találkozó 1991 elején John Major brit kormányfő a jövő év elején Moszkvában találkozik Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel, közölték Londonban hétfőn kormányforrások. A kiadott közlemény szerint nincs még pontos dátum, de nem valószínű, hogy a brit kormányfő a februárra tervezett Gorbacsov—Bush csúcstalálkozó előtt utazna a szovjet fővárosba. Nyikolaj Rizskov szívinfarktust kapott Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő szerdára virradóra szívinfarktust kapott—jelentette be a szovjet küldöttkongresz- szus szerdai ülésének kezdetekor Mihail Gorbacsov szovjet államfő. Gorbacsov szerint a kormányfő életét jelenleg nem fenyegeti veszély és Rizskovot kórházban ápolják. Az államfő jobbulást, gyors gyógyulást kívánt a politikusnak, s nagyon szomorúnak minősítette az esetet. A 61 esztendős Rizskov 1985 szeptembere óta tölti be a kormányfői posztot. Az orosz nemzetiségű, technokrata politikus •sokáig dolgozott Szibériában. Egy ideig az SZKP KB gazdasági osztályát is irányította. 1981 óta tagja az SZKP KB-nak, 1982-tol a KB titkáraként is dolgozott. Rizskov kormányát, és személy szerint a miniszterelnököt, az utóbbi hónapokban éles támadások érték a gazdasági reformok kudarca miatt. Széles tömegek, a jobboldal és a baloldal egyaránt követelték lemondását. A múlt héten mondott kongresszusi beszédében a kormányfő elkeseredetten nyilatkozott az ország és a kormány helyzetéről. Úgy fogalmazott, hogy az átalakítás — abNyikolaj Rizskov szovjet kormányfő december 25-én éjjel szívinfarktust kapott, de nincs életveszélyben ban a formában, ahogy azt eredetileg elképzelték — kudarcot vallott. Egyes értékelések szerint Rizskov szenvedélyes beszéde is közrejátszott abban, hogy az ugyancsak ellenséges kampány célpontjává vált Eduard Sevardnadze külügyminiszter a múlt héten a szovjet küldöttkongresszuson bejelentette lemondását. AFGANISZTÁNI ÉVFORDULÓ A kommunizmus és az iszlám harca Tizenegy év telt el azóta, hogy a Szovjetunió megkísérelte az iszlám és a kommunizmus valamiféle összeházasítását Afganisztánban. Több mint 100 ezres hadsereg kapta 1979. december 27-én azt a feladatot, hogy a szőkébb szovjet — és afgán — vezetés pillanatnyi hatalmi szeszélyének engedve megpróbáljon új hídfőállást kialakítani Közép-Ázsiában. A szovjet katonai lépést belső puccs előzte meg: az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt éléről eltávol ították, s megölték Hafizullah Amint, akinek örököse e tisztségben—s egyben államfőként—Babrak Karmai lett. Az afgán hegyipásztorok és mudzsahedek sehogyan sem óhajtottak egy „külső” szovjet köztársaság polgáraivá válni, de nem akartak ilyen irányú változást Afganisztán szomszédai: Irán es Pakisztán sem. A két szomszéd fogadta a Moszk- va-barát rendszer elől menekülőket, segítséget nyújtott az ellenzéki szervezkedéshez, az arra vállalkozókat felfegyverezte és visszadobta Afganisztánba, hogy harcoljanak a hivatalos kabuli vezetés és hadserege ellen. Nem támogatta a szovjet vezetés „rendcsinálási terveit” a nemzetközi közvélemény sem: az ENSZ közgyűlése két héttel a szovjet csapatok megjelenése után nagy többséggel elfogadta a kivonulásra felszólító határozatot, s ezt azóta minden évben megújította. Nehéz évtized következett ezután Afganisztán számára: a kormányerők és az ellenzéki erők váltakozó sikerrel de igen kemény harcot vívtak egymással. Közben az ország vezetőt is cserélt: Karmai utóda Mohammad Nadzsibullah, a titkos- rendőrség egykori vezetője lett, aki ma is az ország első számú vezetője. Ez a váltás sem tette legitimmé a kabuli kormányt. A fegyveres harcokkal párhuzamosan folyó diplomáciai adok-kapok csatában 1988. április 14-én reményteli megállapodás született Genfben:,a Szovjetunió és az Egyesült Államok „kezessége” mellett aláírták a rendezésről szóló megállapodásokat. A szovjetek megkezdték kivonulásukat, s moszkvai közlés szerint 1988 augusztusáig elhagyta Afganisztánt az „expe- díciós erők” fele. A „maradék” 1989. február 15-én fejezte be a „nagy kalandot”. Örömről, békéről azonban még szó nem volt: kemény harcok következtek, jelentős ellenzéki sikerekkel, amelyek után a mudzsahedek stratégiai fontosságú városok sorát foglalták el. A jövő sem kristálytiszta még: a hatalmi harcok által igencsak meggyötört és .megosztott ellenzék végsőkig harcolni akar Nadzsibullah és kormánya ellen. A most ellenzékben lévő erők az iszlám visszatérését áhítják. Egyes vélemények szerint ugyanakkor Nadzsibul- lahon kívül jelenleg nincs senki, aki képes összefogni a középázsiai ország torzsalkodó politikai erőit. Az idő azonban e napokban nem Nadzsibullahnak dolgozik. Kovács Miklós Magyarázó nyilatkozat Kitoloncolták Romániából az exkirályt A román hatóságok december 26-án feltartóztatták és kitoloncolták Romániából a váratlanul hazaérkezett Mihály királyt és családját A román hatóságok szerdán hajnalban—tizenkét órával ha- zaérkezte után — kitoloncolták Mihály exkirályt, akinek pedig érvényes beutazási engedélye volt. Mihály, szerdán reggel hagyta el Romániát több családtagjával, kis kíséretével egy román különgépen, és kedden délelőtt megérkezett Zürichbe. A hatóságok előzőleg azt is megakadályozták, hogy a 43 éve tartó száműzetéséből váratlanul hazatért Mihály és családja felkeresse ősei sírját. A volt király, felesége és velük érkezett Zsófia leányuk elutazásakor újságírók nem lehettek jelen. A volt királyt és családját rendőrautókkal kísérték vissza a bukaresti repülőtérre, amikor a Bukaresttől mintegy 140 kilométerre északra lévő családi sírhely felé hajtott. Mihály először megtagadta a hatóságoknak azt az utasítását, hogy távozzék. Többórás huzavona után őt és családtagjait szerdán hajnalban AN—24 típusú katonai géppel indították útnak, egyes jelentések szerint Svájcba. Mihály másik lánya, Margit, aki december 20-dika óta tartózkodik Bukarestben, nem szállt fel a gépre. Ugyancsak Bukarestben maradt az a svájci magánrepülőgép, amely az exuralkodót hozta. Mihály még érkeztekor bemutatta az újságíróknak a dán útlevelébe pecsételt román vízumot. Ennek ellenére a román belügyminisztérium a rádió útján a következő közleményt ismertette: „A volt király, felesége és egyik leánya beutazási engedély nélkül érkezett Romániába. Útlevelüket a vámhatóságoknál hagyták, csalással jutottak be Románia területére, s így kiteszik magukat az érvényes törvények szigorának”. Margit hercegnő újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy apjának látogatása szigorúan magánjellegű, célja csak a családi sírhely meglátogatása volt. Mihály már húsvétkor is haza akart látogatni, de a hatóságok akkor — tekintettel a közelgő választásokra—az ország stabilitásának megőrzésére hivatkozva, nem adtak neki vízumot. Leányai azonban több alkalommal is voltak Romániában. A román kormány szóvivője szerdán szenzációhajhász akciónak minősítette Mihály exkirály látogatását, amely szerinte nem volt mentes hátsó szándékoktól. — A volt király és felesége erőszakos határátlépést követettel, mivel dán diplomata-útlevelükből hiányzott a román bemutazó vízum — mondta a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy a volt uralkodópár nem tájékoztatta előre a hatóságokat érkezésükről. Margit hercegnő, Mihály december 20-ika óta Romániában tartozókodó egyik leánya szerdán azonban úgy nyilatkozott, hogy személyesen közölte Petre Roman miniszter- elnökkel apja hazalátogatási szándékát. A hercegnő szerint igyekeztek a legkörültekintőbb módon eljárni, és figyelembe venni a miniszterelnöknek azt a véleményét, hogy a pillanat nem alkalmas a látogatásra, mivel az emberek fáradtak, gondjaik vannak. Mihály exkirály éppen emiatt egynaposra kurtította tervezett látogatását, amely abból állt volna, hogy felkeresi nagyszülei sírját Curtea de Ar- gesben, részt vesz egy misén, majd feltűnés nélkül visszatér a repülőtérre. Bogdan Baltazar szóvivő most elismerte, hogy szó volt az egykori uralkodócsalád hazalátogatási szándékáról, ilyen értelmű értesítést azonban — állította — nem juttattak el az illetékesekhez. Kijelentette: Kedden délután a minisztertanácsra érkezett ugyan egy feladó nélküli, zárt boríték a miniszterelnöknek címezve, a kormányfő azonban akkor nem is volt Bukarestben. — A borítékot így két órával azután nyitották fel, hogy a volt király gépe leszállt Otope- niben. A borítékban levő levelet Mihály exkirály egyik leánya írta, s abban fennhéjázó hangnemben arról értesítette a kormányfőt, hogy a volt király úgy döntött: hazautazik. A szóvivő hozzátette: — Ezt a levelet semmi szín alatt sem tekinthetjük hivatalos értesítésnek, inkább ama megvetés jelének, amelyet ez a család mindig is tanúsított az általa soha meg nem értett és nem is tisztelt román nép iránt. — A szóvivő elmarasztalta a repülőtéri hatóságokat, véleménye szerint ugyanis Mihály exkirályt és kíséretét nem lett volna szabad beengedniük az ország területére.
