Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)

1990-12-21 / 204. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. december 21., péntek Halló, itt Marcali! (Folytatás az 1. oldalról) Sokan vagyunk úgy, hogy egyszerre áldjuk és átkozzuk a technika csodáit. A telefont is. Hogy milyen nagy kincs egy te­lefon, azt csak az tudja, akinek épp akkor nincs a közelében, amikor nagy szüksége volna rá. A postából kivált Magyar Táv­közlési Vállalatnak — múltja miatt — nem túl jó a bizonyítvá­nya. Most bizonyítani szeretné­nek. Szolgáltatni akarnak, még­pedig jól. Ez a néhány hónap természetesen nem elég, hogy látványos eredményeket érje­nek el. A szakemberek szerint, ez a nagy lehetőségek kora, s belát­ható időn belül olyan csúcs- technikával felszerelt közpon­tokat építhetnek ki, amelyekkel megalapozhatják jó hírüket. A tervekről szólva megemlítették a kaposvári telefonközpontot is, Fotó: Jakab Judit ahol két év múlva — bővítés révén — több ezer újabb előfi­zetője lehet a távközlési üzem­nek. Ugyancsak két év múlva kétszeresére nőhet afonyódi és a boglárlellei telefontulajdono­sok száma. Akkorra tervezik a barcsi új központ átadását is. Szóval jó évnek ígérkezik az 1992-es. Marcaliban még ki kell építeni azt a 82 millió forintba kerülő hálózatot, amely nélkül nem működik a telefon. Akik már megvették a kötvényüket — azaz a 4—500 kötvénytulajdo­nost — a jövő év júniusáig, a későbbi vásárlókat azt köve­tően folyamatosan kötik rá a hálózatra. A központnak min­denesetre 5000 állomása van, így a jelenleginél tízszer több előfizetőt is kiszolgálhat. N. Zs. /\ válni kívánó lelleiek Az Alkotmánybírósághoz fordultak Ülésezik az Országgyűlés A Leilei Baráti Kör, valamint a helyi Fidesz-csoport azzal a ké­relemmel fordult az Alkotmány- bírósághoz, hogy a kiválni szándékozó Balatonlelle javára nyilvánítsa eredményesnek a december 9-én megtartott népszavazást. Indokaik között felsorakoztatják, hogy össze­sen 2207-en adták le szavaza­tukat, ebből 2047 volt az állandó lakos. A szavazók közül 1796 az elválás mellett, 383 ellene szavazott; 28 érvénytelen sza­vazat volt. Feltételezhető, hogy az ingatlantulajdonosok 50— 50 százaléka mondott igent, il­letve nemet. így az állandó lako­sok közül 2047 szavazott: 1716-an az elválás mellett, 303- an ellene. Az állandó lakosok 53 százaléka jelent meg a szava­záson, és ebből 83 százalék az elválás mellett voksolt. Levelükben úgy ítélik meg, hogy a helyi önkormányzat olyan magas arányt diktált, amelynek teljesítése gyakorla­tilag lehetetlen. A korábbi sza­vazásokon az egész települé­sen kb. ennyi állampolgár jelent meg voksolni. Mint állítják: az elfogadott önkormányzati ren­deletet nem terjesztették fel tör­vényességi felülvizsgálatra, ennek ellenére kitűzték a nép­szavazás időpontját. Az Európai Önkormányzati Charta is a helyi közösségek jogait védi. Balatonlelle miért kivétel? — teszik föl a kérdést. A levél szerzői szerint az ön- kormányzat az önállósodás el­len van, nem veszi figyelembe az 1990. évi LXV. törvény szel­lemét, amely a korábban önálló települések jogainak visszaállí­tását célozza. „A kialakulóban levő demok­rácia, a többségi akarat, mely nem ellentétes a felsőbb jog­szabályokkal — sőt a korábbi elrontott és elvtelen összevoná­sok megszüntetését tekinti egyik fő céljának. Ez ad lehető­séget többségi akarattal a több­ségi kiválásra. Ezzel kívánunk élni az 1055 óta létező Balaton- lellén.” Mindezek alapján kérik az Alkotmánybíróság döntését. A szerkesztőségünk által megkeresett alkotmányjogász az ügyben a népszavazáshoz kapcsolódó dokumentumok részletes ismerete híján nem kívánt állást foglalni. Elmondta azonban, hogy az alkotmánybí­rósági döntés elsősorban ab­ban az esetben indokolt és szükséges, ha az említett nép­szavazás törvényessége meg­kérdőjelezhető. B. F. Szinte csak az ünnep napjai­ban pihennek a képviselők a kö­vetkező hetekben: az Ország- gyűlés karácsony előtt és köz­vetlenül utána is plenáris ülést tart. Szabad György házelnök csütörtökön — rendhagyó mó­don — a házbizottsági ülést megelőzően tájékoztatta az új­ságírókat a tervezett napirend­ről. Eszerint ma délután 14 óra­kor miniszteri eskütétellel kezdi meg munkanapját a parlament, s várhatóan vasárnap délutáni több határozatot is hoz olyan kérdésekben, amelyekről ko­rábban már hosszas tárgyalást folytatott. így szerepel a tárgy- sorozatban a társadalombizto­sításról, az általános forgalmi adóról, a vállalkozási nyereség­adóról és az állami vagyon utáni részesedésről, a külföldiek magyarországi befektetéseiről, a helyi adókról, a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítása. Német nemzetiségű szovjet állampolgárok állnak sorban beutazási engedélyért a német követség előtt dec. 20-án. A várakozók száma kétezerre nőtt, annak reményében, hogy az 1991-ben életbe lépő uta­zási könnyítéseket kihasználva áttelepülhetnek Németországba Az államtitoknál a sajtószabadság véget ér (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő hangsúlyozta: az Országgyűlés államtitkot vita­tott meg és emiatt tartott zárt ülést. Ez indokolja az elhang­zottakról tartott tájékoztatás for­máját és tartalmát is. Az újság­íróknak pedig tisztában kell len­niük azzal, hogy az államtitok miatt tartott zárt ülésről nem kaphatnak részletes tájékozta­tást. Ha ennek tudatában és el­lenére mégis meg akarnak tud­ni egy államtitkot, számítaniuk kell arra, hogy próbálkozásuk eredménytelen lesz. Balás István véleménye sze­rint az államtitoksértés megtör­tént, a konkrét forrást azonban nem nevezte meg, hiszen ezzel ő maga is elkövette volna ezt a súlyos bűncselekményt. A kép­viselő felhívta a figyelmet, hogy mivel az ország biztonságának veszélyeztetéséről van szó, a büntetőjog 15 évig terjedő fegy­házbüntetést helyez kilátásba annak, aki államtitkot jogosulat­lanul megszerez vagy közzé­tesz. A várható büntetés súlyossá­ga miatt természetesen szá­molni kell azzal, hogy az „elkö­vető” elrejtőzik, s ezzel kivonja magát a büntetőeljárás alól. Ezért az eljárási törvény kötele­zővé teszi az ilyen személy azonnali letartóztatását — mondta végezetül Balás István. (MTI) Budapestnek nem kell a világkiállítás A fővárosi közgyűlés csütörtökön tartott ülésén úgy döntöt­tek, hogy nem támogatják a világkiállítás 1995-ös megrendezé­sét. Egy évvel később megrendezhetőnek tartják a kiállítást, de csak abban az esetben, ha a közgyűlés világkiállítási ad hoc bi­zottsága által megfogalmazott feltételrendszer 1991. április 30-ig megvalósul. lit- Ilii ■ü® SWS ■ iíMMM kW Értesítjük kedves Vásárlóinkat, hogy aranyvasárnap (december 23-án) az alábbi kaposvári boltjaink tartanak nyitva: Somogy Áruház (Irányi D. u. 2.) Vas-Műszaki Kisáruház (Noszlopy G. u. 3.) Elektrika szaküzlet (Kossuth tér 5.) FLÓRA háztartási és lakásfelszerelési kisáruház (Noszlopy G. u. 4.) LILLA ajándékbolt (Május 1. u. 1.) HELENA illatszerbolt (Május 1. u. 27.) Konfekcióbolt (Május 1. u. 15.) íródeák szaküzlet (Május 1. u. 20.) (109103) Megalakult a megyei munkaügyi tanács (Folytatás az 1. oldalról) Pontról pontra megvitatták a három oldal képviselői az ügy­rendet, s így megállapodtak abban, hogy a majdani foglal­koztatási törvény szellemében a megyei munkaügyi tanács dönt a foglalkoztatás elősegíté­sére rendelkezésre álló pénz­ügyi eszközök felhasználásá­nak elveiről és arányairól, figye­lemmel kíséri a foglalkoztatási alap megyei felhasználását. Tennivalói között szerepel a megye foglalkoztatási helyze­tével kapcsolatos rövid és hosz- szú távú programok vélemé­nyezése. Az általában kéthavonta ülé­sező megyei munkaügyi ta­nácsban hatan-hatan képvise­lik a munkaadói szervezeteket, érdekképviseleteket, a munka- vállalói szervezeteket, az ön­kormányzótokat (egyikük a megyei jogú Kaposvár képvise­lője). A vitában elhangzottak alapján mindenki egyetértett azzal, hogy szakértőket is be­vonjanak a munkába. A tanács elnöke sorrendben a munkavál­lalók, az önkormányzatok, a munkáltatók képviselőjéből ke­rül ki ezután. A tanács titkára a megyei munkaügyi központ mindenkori vezetője lesz. Hosszan vitáztak a szavazás módjáról, végül a három oldal egyetértett abban, hogy minden tárgyalócsoportnak egy-egy szavazata legyen, a kisebbségi véleményt azonban rögzítsék. A tanács egyébként minden döntést konszenzus alapján hoz meg. A testület tájékoztatást hall­gatott meg a megye munkaügyi helyzetéről, valamint a jövendő megyei foglalkoztatási alapról. Mindenki elkeserítőnek tartotta, hogy jövőre akár tízezer is lehet a munkanélküliek száma, s hét­nyolcezer, aki majd munkanél­küli segélyt kap. A munkaválla­lók éppen ezért fontosnak tar­tották, hogy a létszámleépítési bejelentési kötelezettséget el­mulasztók ellen a hivatal indít­son szabálysértési eljárást. A munkaadók a gazdasági élén­külésben látják a munkahelyte­remtés lehetőségét. A megyei munkaügyi hivatal 190 milliót tervezett az 1991. évi foglalkoztatási alap összege­ként. Az ülésen konszenzus született, hogy ezt emeljék föl 250 millióra, s a hivatal ezt ter­jessze be a Munkaügyi Minisz­tériumba. így ugyanis még ezer személynek jutna a képzésre- átképzésre, a vállalkozóvá vá­lás segítésére, a közhasznú munka szervezésére, valamint a korengedményes nyugdíj át­vállalására fordítandó keretből. A testület a következő ülésen megtárgyalja a szakszerveze­tek által benyújtandó tervezetet az esetleges helyi sztrájkok ér­dekegyeztetéséről. Lajos Géza {fi Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy 11 -es telepünkön a szén eladása és kiszállítása december 27-től január 2-ig leltár miatt szünetel DD Tüzép, Szokolaberek v (109096) J f K Értesítjük ügyfeleinket, hogy a Somogy Megyei Munkaügyi Hivatal központjában (Kaposvár, Május 1. u. 37—39.) és a városi kirendeltségein december 28-án és 29-én az ügyfélfogadás szünetel Egyben tájékoztatjuk a megye lakosságát, hogy 1991-től az alábbi ügyfélfogadási rend lesz érvényben: hétfőn 8-tól 16 óráig kedden 8-tól 12 óráig szerdán 8-tól 16 óráig csütörtökön nincs ügyfélfogadás pénteken 8-tól 12 óráig (108974) % J DOMUS DOMUS DOMUS DOMUS DOMUS DOMUS DOMUS DOMUS DOMUS DOMUS

Next

/
Thumbnails
Contents