Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-19 / 202. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. december 19., szerda A látszat mindig csal, bár most a csaló is látszik. Képünkön Gorbacsov hasonmása (David L. Austin Kanada) nyilatkozik a japán riporternőnek Jelképes segély Jelentős mennyiségű segély érkezik a Szovjetunióba — mondta az elosztásért felelős oroszországi miniszterelnökhelyettes. — Országaink méreteit és a hiány nagyságát tekintve, mégis jelképesnek mondható és messze nem elégíti ki a felmerült igényeket. A káosz és a lopások elkerülése végett a külföldről érkező szállítmányokat szigorúan ellenőrzik. A tudás dönt a felvételin A szovjet egyetemek előkészítő részlegei már rég nem felelnek meg a kívánalmaknak. A jövőre hatályba lépő új felvételi szabályzat értelmében az előkészítő részvevői már nem részesülnek kedvezményekben a felvételi során. Szovjet diplomával Izraelbe A párizsi Figaro „szellemi égi mannának” nevezte a szovjet zsidó emigrációt. Az eddig kivándorolt csaknem 120 ezer ember több mint a fele diplomás. Az előzetes felmérések szerint .a következő háromnégy év alatt közel egymillió zsidó távozik a Szovjetunióból Izraelbe, s közülük többen fognak tudományos fokozattal rendelkezni, mint ahány izraeli illetőségű szerez tudományos fokozatot ez alatt az idő alatt. Elnémított Aquacaritas (Folytatás az 1. oldalról) A Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Frekvenciagazdálkodási Intézetének határozata azonban érthetetlen okból nem lett meghosszabbítva, s ezzel megtiltották számunkra a nemzetközi segélykérő frekvencia további használatát. Közben, „Somlóvár” hívójellel kavics- és kőszállítmányokat irányítanak—amit nyáron is naponta hallottunk, s ez zavarta a hírforgalmazásunkat — e kizárólagos segélyszolgálati frekvencián. — Mivel indokolták a hírforgalmazásból való kitiltást? — Azzal, hogy a megállapodás október 15-ig szól, eddig kaptunk hozzá eszközöket. Sajnos, hiába tudattuk, hogy a Vagyonkezelői Igazgatóság továbbra is rendelkezésünkre bocsátja a rádiókat, a Frekvenciagazdálkodási Intézet nem változtatott a korábbi döntésén. Engedély nélkül Másfél hónapon át tulajdonképpen engedély nélkül használtuk a frekvenciát, de teljesen biztosak voltunk abban, hogy kérésünkre azt továbbra is a rendelkezésünkre bocsátják, szolgálatunk jelentőségét nem kérdőjelezik meg. —A fenntartás anyagi részét illetően biztosított volna a további működés? —A balatongyöröki és a bala- tonedericsi önkormányzat együttesen ötvenezer forinttal támogatott bennünket. Sajnos, más szervezetektől csak ígéret van, de ha megmaradnak a működési feltételek, elő tudtuk volna teremteni a szükséges fedezetet. Ha a Balaton-parti települések lakossága családonként csak havi tíz forinttal járulna hozzá a költségeinkhez, a Polgárvédelem Országos Parancsnoksága által is felajánlott eszköztámogatással egész éven át biztosítani tudnánk a balatoni régióban az orvos, mentő, a rendőrség, a tűzoltóság, s valamennyi közműügyelet soron kívüli értesítését. De a frekvencia hiányában természetesen nem. Számos magánvállalkozó jelentkezett azzal, hogy anyagilag támogatná az Aquacaritast, ha lehetősége volna arra — mint más közérdekű adományoknál —, Építési vállalkozók, figyelem! A Kaposvári Városi Polgármesteri Hivatal megbízásából VÁLLALKOZÓT KERESÜNK a Bartók B. utcai ABC-áruház fővállalkozásban történő megvalósítására. Az épület elkészítéséhez az építési engedélyterv rendelkezésre áll, amely az ajánlati feltételeket tartalmazó kiírással együtt a Somogy Megyei Beruházási Vállalatnál (Kaposvár, Németh I. fasor 2.) átvehető. A fővállalkozási feladat tartalmazza a kiviteli tervkészítést, az építőipari munkákat és a kereskedelmi technológiai berendezések beszerzését és üzembehelyezését is. A vállalkozók saját készítésű építési engedélytervvel is pályázhatnak a kiírás feltételei szerint. Az árajánlatok beérkezési határideje: 1990. december 28. Somogy Megyei Beruházási Vállalat (109031) hogy ezzel adóalapját csökkentse. Minisztériumtól minisztériumhoz E kéréssel központunk a Pénzügyminisztériumhoz fordult, onnan az ügyet a Népjóléti Minisztériumhoz továbbították, majd vissza a PM-hez, de érdemi állásfoglalás, döntés máig sincs. Az Aquacaritas december 1- jei záróértekezletén elhangzott statisztikai adatok pedig — mint arról beszámoltunk — egyértelműen bizonyítják, hogy milyen rendkívüli helyzetekben tudtak hatékonyan segítségére lenni a bajbajutottaknak a gyors információtovábbítással. A hírközpontban — a feladatokat társadalmi munkában ellátó szolgálatvezető mellett — már csak a fődiszpécser tevékenykedik, a leltározással van elfoglalva. Januártól új munkát kell keresnie. Közben bepillantunk az utolsó napok forgalmi naplójába: több alkalommal kérték rádión a vízműügyelet értesítését Balaton-parti falvakban történt csőtörés miatt. December 2-án (vasárnap) — amikor még csak a leltározás miatt tartózkodtak a központban, de a CB-rádiót bekapcsolva tartották — agyvérzéses beteghez hívtak azonnal mentőt a még meglevő hírlánc segítségével egy zalai községbe. Milliós értékek kihasználatlanul Most tízmillió forint értékű eszköz szunnyad kihasználatlanul — s ki tudja meddig, mikor kap újra frekvenciahasználati engedélyt az Aquacaritas és honnan vesznek új rádiós központkezelőket az idén betanított, gyakorlatot szerzettek helyett — miközben havazások, viharok béníthatják meg a telefonvonalakat. Egyedüli összeköttetés volna a rádió. Anyagi támogató lenne, egy keszthelyi vállalkozás például a diszpécser munkabérének fizetését vállalná föl, annak összes terhével együtt. Az önkéntesek pedig eddig sem kértek pénzt, azok a vízi mentők sem, akik — százan — saját motoros hajóikkal hat hónapon át, négyezer üzemórát töltöttek a Balatonon szolgálatban, minden üzemanyagköltség-térítés nélkül. Csupán az említett országos hatáskörű szervek jogi támogatása hiányzik. Horányi Árpád Szlovákiában is vásárolható a Béres csepp plusz Már legálisan is vásárolható Szlovákiában a Béres csepp plusz gyógyhatású készítmény. Először a drogériák, majd később a gyógyszertárak polcain találhatják meg a rászorulók. Azokra a helyekre, ahol adminisztratív okok miatt még nem árusítják, postán juttatja el egy lelkes és a kúra során meggyógyult paciens, Schmidt Frantisek. (MTI fotó: Hámor Szabolcs felv.) Dezső cigarettát és börtönt kért „Ott legalább meleg van...” /A lejtőn még lassítani sem lehet A rácsokat soha nem szerettem. Az elmúlt másfél évtizedben mégis sokat töltöttem rácsok között, mert riportalanyaimmal legtöbbször ott beszélgethettem csak. Vagányok voltak, betörők, kuruzslók, megtévedtek, s akadt köztük olyan is, akit az akkori törvények szerint olyasmiért ítéltek el, ami ma már nem számít bűncselekménynek. Valamennyien megtörtek voltak, amikor beszélgetésre kértem őket. Volt, aki a nevét adta, más kérte, hogy hallgassam el, ki is ő tulajdonképpen, de olyannal még nem találkoztam, aki kifejezetten kérte, hogy az újságíróval találkozhasson. A kérésnek nem tudtunk ellenállni. A Somogyi Hírlap a rendőrségi fogdában kereste meg Bur$chl Dezsőt, a fogházak, fegyházak, börtönök régi lakóját. Bilincsben vezették a vizsgálatot vezető rendőrtiszt irodájába. Amikor leveszik róla a karperecét, cigarettát kér. Nyújtom feléje a dobozt meg az öngyújtót. — Akkor őszintén beszélgethetünk? — kérdem, miközben körbepislantok, hogy ha netán történne valami, akkor merre menekülhetek. — Én ajánlottam. — De mese nem lesz — kötöm ki. — Minek? Ha belenéz az aktáimba, akkor úgyis többet tud meg. Tehát... Pécsett születtem, menhelyre kerültem... Ha Dezső rímbe szedett meséjét tovább folytatnám, Babi- tsot, szégyeníteném meg. Maradjuk tehát a realitásoknál! Burschl Dezső — néhai Burschl Magdolna gyermeke — 1938- ban született. Nem kell különösebb fantázia ahhoz, hogy miért került nevelőszülőkhöz. Egy cigányasszony nevelte. Szakmát tanulhatott, mégis elkallódott. Volt lakatos, katona, meg mindenféle. Nem tehetett róla, hogy a felesége egy nálánál fiatalabb fiúval lépett meg. 1956 őszén a nővére — akkor még úgy mondták — dobbantott. Karriert csinált — Dezső szerint. Hívta, s ő menni akart. De már 57-et írtak. Persze, hogy megfogták a határon. So- mogyudvarhelynél. Kapott egy hatost. Négy és fél hónapot leült, majd szabadult. Munkásszálló következett, meg a lejtő. Lopás, majd újabb lopások. A lejtő az lejtő, csak jó fékekkel lehet megállni rajta. — Dezső, melyik magyar tájat hiányolja? — Az alföldi börtönökben még nem voltam. Legutóbb 1989 szeptemberében szabadult. Ismét egy alkalmi társulathoz csapódott. S ahogy az már lenni szokott az ilyesféle társaságokban, újabb bűnök jöttek. Lopott kerékpárt és tyúkot... Sorolhatnám esetei sorát, mentségeit, hogy ágyadó gazdái is kényszerítették, de nem teszem. Majd ha a bíróság elítéli. Csak a legutolsó bűncselekményét mondom el — hozzájárulásával —, egy magnókazetta segítségével, no meg egy jegyzőkönyv hitelességével. Betört a gimnázium kollégiumába. Elvitt 8 kiló nagykockatésztát, 15 csomag vajat, 15 tábla szalonnát meg néhány tojást. — De miért? — Hát követelték az eltartók. Mármint... — Ugye, most nem akar neveket mondani, mert akkor még másért is elítélhetik. — Miért ne mondanék? — (Megegyezünk a végén, hogy elfelejtem, kiket említett. Mint ahogy azt is: kellett ez a betörés ahhoz, hogy végre börtönbe kerülhessen. Előtte lopott egy biciklit. Úgy, hogy csak az nem látta, aki nem akarta. Ezért persze nem kerülhetett börtönbe.) Dezső furcsa dolgokat mond. Miszerint a rendőrök javallották neki, hogy valami negyobb balhét csináljon, akkor biztos lesz a sitt. Hát ha még ezeket is leírnám, akkor lehet, hogy cellatársak lennénk. (No, Dezső ezt azért ne kívánja tőlem!) — Miért akar ismét sittes lenni? — Mert ott meleg van, nem fenyegetnek, és rendesen adnak enni is. Vannak gyerekeim, de nem kerestek, én sem keresem őket. Az anyjukról sem tudok semmit. Egyedül vagyok. Szakmám van, de ezzel a flepp- nivel nem lehet elhelyezkedni sehol sem. Se lakásom, se állásom... — Mire számít? — Hát tavasszal biztos, hogy nem leszek kint. Főleg ha a bírónőhöz kerülök... De a sitten legalább meleg lesz. Kinézek az ablakon. Esik a hó. Hideg van. Sajnálom is Dezsőt, meg nem is. Azokra gondolok, akik most odakint fagyoskodnak. S még végső elkeseredésükben sem gondolnak arra, hogy tehetetlenségüket a rácsok mögé vigyék. Nagy Jenő Ünnepi tejtermékvásár! 19-től Kaposvárott a vásárcsarnoki tejboltunkban egyes sajtféleségek, vaj- és tejtermékek nagy árengedménnyel kaphatók! Kaposvári Tejipari Vállalat 109073 A schillinges ál-üzletkötök ellen Kódszámot adott a Providencia December elsejétől a Providencia Osztrák—Magyar Biztosító Rt. Somogybán is képviselteti magát. A részvénytársaság, amelynek tagja a Magyar Posta és Postabank is, valójában az osztrák Wiener Allians leány- vállalata. Az év elején alakult azzal a céllal, hogy Magyarországon eddig nem ismert biztosítási szolgáltatásokat nyújtson. Az indulás éve a szervezeti hálózat kiépítésének időszaka. A tervezett öt területi igazgatóságból az egyik Pécsett van. ide tartozik a négy dél-dunántúli megye, Baranya, Somogy, Tolna és Zala. Somogybán Kollár Béla vezetésével december elsején kezdte meg tevékenységét a kirendeltség. S tervezik, hogy a Balaton déli partján is kialakítanak egyet. Mivel a posta tagja a részvénytársaságnak, kétféle ügynöki hálózattal működnek. A fő- és mellékállású üzletkötőkön kívül a postai kézbesítők is köthetnek üzletet. Szabó Zsolt területi igazgató hangsúlyozta: az üzletkötők kódszámmal ellátott igazolvánnyal, hivatalos megbízólevéllel rendelkeznek. Sajnos a Providencia nevével visszaélve a Dél-Dunántúlon is megjelentek „illegális schillinges” üzletkötők, akik az érvényben levő devizajogszabályokat megsértve folytatják szabálytalan tevékenységüket.
