Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)

1990-12-15 / 199. szám

1990. december 15., szombat SOMOGYI HÍRLAP — FIATALOK OLDALA 7 Akiiélekben gyerek szeretne maradni Szarka Zoltán nevét már ol­vasóink is ismerhetik, rendsze­resen megjelenő gyermekolda­lunkon számos versét, meséjét tettük közzé. Most új helyen találkozhatunk nevével: Szar­ka Zoltán a Voluntas főszer­kesztője. — A korábbi számokban szerkesztőként dolgoztam, ez az első szám, amelynek a fő- szerkesztője vagyok — mond­ta az igen szerény, halk szavú, gondolatait gondosan monda­tokká formáló fiatalember. — Ez természetesen csupán for­malitás, hiszen a lapot négy diáktársammal együtt csinál­juk. Összeülünkés megbeszél­jük a terveinket, közösen csi­náljuk a lapot. Felelős kiadónk, Várnai Károly, mindenben se­gíti munkánkat. — A terveid? — Újságírással szeretnék foglalkozni, de mindenképpen a lapkészítés közelében ma­radni. Emellett nyelveket tanul­ni. — Milyen nyelven beszélsz? — Azt, hogy beszélek, talán idézőjelben mondhatom csak — válaszol, mint később kide­rül az idézőjelet igazán törölni lehet. — Oroszból megvan a középfokú nyelvvizsgám, s most ugyanezt várom német­ből is. De tanultam két évig olaszul és angolul is. — Hol szeretnél továbbtanul­ni? — Azt hiszem, megpróbálom Szegeden az egynyelvű német szakot, de az is lehet, hogy orosz—német szakon, főiskola lesz belőle. — Kitől örökölted az írás­készséget? — Mindent a nagyapámnak köszönhetek, egészen kisko­romtól belémnevelte az iroda­lom szeretetét. Ma is pártfogol, javítja az írásaimat. — Több mesét is olvashat­tunk tőled a lapunkban... — Igen. Nagyon közel állnak hozzám a gyerekek. Szeretnék olyan felnőtt lenni, aki lélekben gyermek marad. Szerintem ugyanis azok az iga­zán értékes felnőttek, akiknek a lelke a gyerekek romlatlan világát őrzi. T.R. Rovatszerkesztő: Tamási Rita, Varga Zsolt A kihívás nagy volt. S az ér­deklődés is. Végül is nyolcvan pályázó 850 rajzát bírálták el, méghozzá meglehetősen szo­katlan módon. A pályamunkák ugyanis nem kerültek divatter­vező zsűri elé. Abszolút amatő­rök, a divat iránt fogékony kö­zépiskolás diákok tesztelték a modelleket. Hogy kik voltak a pályázók? Szakmunkástanuló, ruhagyá­rakban, konfekciószakmában dolgozó főiskolások, fiatal di­vattervezők. Terveztek ruhákat, kabáto­kat, cipőket, sapkákat, kosztü­möket és szabadidőruhákat. Meglepően elegánsakat, és lezserül sportosakat, ám vala­mennyi modell hangsúlyosan praktikus, fiatalos és divatérzé­keny. A lányok elismerődiplomát kaptak. Kettejükkel a divatinté­zet szerződést kötött további foglalkoztatásukra, néhány szakközépiskolással pedig ta­nulmányi szerződést írtak alá. (k. m.) Slágerlista — a Zselic Áruház ajándékával Külföldi TOP 10: 1. Whitney Houston: Im’Your Baby Tonight 2. Pet Shop Boys: So Hard 3. London Beat: I’ve Been Thinking About You 4. Depeche Mode: World In My Eyes 5. Status Qou: The Anniversary Waltz-Part One 6. Snap: Coult Of Snap 7. A-HA: Crying In The Rain 8. M. C. Hammer: Have You Seen Her 9. Kylie Minogue: Step Back in Time 10. Mariah Carey: Love Takes Time Magyar TOP 10 1. Exotic: Vadászat 2. Szandi: Tinédzser l’amour 3. Első Emelet: Kis generáció 4. Napóleon BLD: Legyetek jók 5. Dóra: Dóra 6. Homonyik Sándor: Légy hű örökre 7. HBB: Tábortűz mellett 8. Hungária: Aranyalbum 9. Pa-dö-dö: Kiabálj 10. Lilla-Czigi: Sóhaj A kaposvári Zselic Áruház aján­dékát ezúttal Staub János, Kapos­vár, Honvéd u. 30. szám alatti leve­lezőnk nyerte. A pop-müsoros ka­zettát postán küldjük el. Nyeremé­nyedhez gratulálunk! Van képünk hozzád! FIATALOK TERVEZTÉK „A BAL LABAM HARMINC ÉVVEL IDŐSEBB” Az írek kopasz énekesnője nem csupán hatal­mas szemeivel, de igazán különleges hangjával hódította meg a világ zenerajongóit. Sinead O’Connor körül most — némi csend után — is­mét pezseg az élet. Sinead ugyanis másodszor is teherbe esett. A gyerek apja Hugh Harris, sö­tét bőrű zenész, akit az énekesnő az amerikai turnéján ismert meg. Hugh miatt elhagyta férjét, a Transvision Vamp egykori dobosát: John Rey- noldsot. Sinead többi tisztelőjének tehát semmi esélye! Ezt John F. Kennedy jr. az egykori elnök fia is tapasztalhatta. Mikor az ifjabb Kennedy el akarta kérni Sinead New York-i telefonszámát, az énekesnő a szeme láttára törte ketté az át­nyújtott ceruzát. Legújabb információink szerint azonban Sinead mind a gyermekét, mind pedig új barátját elvesztette. Fiatalok és nem is kizárólag divattervezők, vagy annak ké­szülő húsz-harminc év körüli lányok tervezték azt a kollek­ciót, amely körül a Magyar Di­vatintézet bábáskodott. A dolog úgy kezdődött, hogy a divatintézet országos tehet­ségkutató-pályázatot hirdetett, kizárólag fiataloknak. A verse­nyen bárki indulhatott. A modellrajzolóktól azt kérték, olyan összeállításokat ter­vezzenek, amelyeket maguk is szívesen viselnének, vásárol­nának. Grübt Zoltán, „alias” Mókus, 24. születésnapját bal lábára öntött gipszben ünnepli. Erő­sen sántít, óvatosan, lassan jár, amit nem először látnak tőle társai és tanárai. Mind­össze egy hét van hátra az utol­só előtti vizsgaidőszakig. Cso­porttársai készülnek a féléves torna, atlétika, sportjátékok követelményeinek a minél jobb bemutatására, de Grübl Zoli nem tehet semmit. Annak jár­tam utána, hogy ennek ellené­re milyen esélyei vannak a sé­rült Mókusnak a közel jövőben, sérülésének milyen következ­ményei lesznek. Elsőként Ba­logh Józsefet, a csoport torna­tanárát kérdeztem. — Sérülésének lesz követ­kezménye — mondta —, ám Zolinak mindenki aláírja a fél­évét. Vermes Károlyné tornát és sportjátékokat oktat: — Zoli két és fél év alatt nyúj­tott teljesítménye nagyon jó. Rendesen dolgozott órákon, még akkor is, amikor a lába lesérült. Ilyenkor kézerősítő­gyakorlatokat végzett. Éppen ezek miatt, figyelembe véve je­lenlegi sérülésének súlyossá­gát, megajánlott jegyet kap majd. Ettől függetlenül Zoli izgul. Lábát nem először műtötték, így egyre kockázatosabbá vá­lik számára a mozgás és a jö­vője is. Hogy mi is szeretett vol­na lenni? — Mindig sportoló vagy edző akartam lenni. Aztán jöttek a sérülések, amelyek a pécsi tanárképző testnevelési sza­kán kezdődtek. Ott már egy­szer műtötték a lábamat. 1988 márciusában újra megsérült a lábam. Ekkor határoztam el: nem fejezem be a sulit, mert nyomorék leszek, tehát átirat­koztam a kaposvári tanítókép­zőbe, szintén tesiszakra. — Ez nem felelőtlenség? — Ha az utolsó két műtétre gondolsz, akkor tévedsz. Sport nélkül nem tudok élni. Megőrül­nék..._ — És kosarazol mérj? — Amikor három héttel eze­lőtt kosaraztam, lesérültem — ugyanúgy és ugyanott estem el a teremben, mint két éve — a szalagok a bal térdemben el­szakadtak. Egy biztos: többet nem fogok a kezembe kosár­labdát. — Hogy érzed magad most, a legutolsó műtét után? — Egy orvos azt mondta, hogy a bal lábam harminc évvel idősebb, mint én. Legutóbbi műtétemnél azt mondták, jobb lesz, mint régebben. Nem tu­dom, kinek van igaza, de ezen­túl vigyázni fogok rá. — Barátaid ezzel kapcsolat­ban sokat ugratnak... — Csak az a szerencséjük, hogy a barátaim. Nem vagyok agresszív, de ugyanezt idegen ne próbálja meg! — Voltak tanárok, akik az évközi teljesítmények felméré­sénél rád hivatkoztak. Szeret­nek... — Mint minden embernek, nekem is jólesik a dicséret. Nagyon konok, kitartó tudok lenni, ha sportról van szó. Sokszor úgy érzem, mintha magammal versenyeznék. A legnagyobb verseny azonban évek óta a lábam ellen történik. A küzdők: a lábam, az orvosok és én... Kárász Róbert Bombajó Ezen a héten Bodó Ferencné göllei olvasónk küldte be a leg­jobb videó-sikerlistát. Gratulálunk a háromszori, ingyenes köl­csönzéshez! Levelünket hamarosan megkapod, s jelentkezhetsz vele a Bombajó Kft. Fekete Fény videokazetta-kölcsönzőjében (Kaposvár, Honvéd u. 17.). Legközelebb az ünnepek után —január 5-én — jelentkezünk oldalunkkal Mókus füstbe ment terve Újra Voluntas xxii. évfolyam ____________________1990. november____________________ 3. szám V OLUNTAS A Táncsics Mihály Gimnázium tanulóinak lapja- Tallózó Az immár a XXII. évfolyamá­ban járó Voluntas — a kapos­vári Táncsics Mihály Gimná­zium tanulóinak lapja—új szá­ma igazán figyelemre méltó tartalommal jelent meg. Emel­lett — a diákújságokra egyéb­ként sajnos kevésbé jellem­zően —az eddigieknél is szebb formátumú újságot lapozha­tunk. De vissza a tartalomra! Tanulságos az a beszélgetés, amelyet Mihályfalvi László igazgatóval készítettek. Azért is, mert a negyedikes Szarka Zoltán rokonszenves nyíltság­gal kérdezi a direktort meg­választásáról és a diákokat foglalkoztató, feszítő gondok­ról. Olvashatunk több kulturális cikket is: egyebek között a 200 éves magyar színjátszásról, és a világ vallásairól. Néhány diák versét is közzé teszik, és a sokat emlegetett menzáról is szól egy „frontjelentés”. A Táncsicsba érkezett amerikai diákokkal riportot készítettek a lap munkatársai, s megszólal­tatták az iskola turulmadará­nak készítőjét is. E diákoknak és felnőtteknek egyaránt érde­kes lap tartalmas olvasmány szabad perceinkben.

Next

/
Thumbnails
Contents