Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-15 / 199. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1990. december 15., szombat Fény és árnyék Kaposváron A Hild-érem oldalai Hild-érmet, amit a korábban elhanyagolt területekért tett. Eltűnt a Malom árok, jobbak az ütés közműviszonyok, megkezdődött a családi házak „divatszerű” felújítása, végéhez ért a városközpont rekonstrukciója. Az építészeti és város-esztétikai eredmények összhangja — nem vitás —, leginkább a sétálóutcában valósult meg. Színes homlokzatok, virágos erkélyek, az aszfalt helyett kőburkolat, zöld növények fogadják az ideérkezőt. — Ékszerdoboz lett a főutcának ez a szakasza. A költséges beruházásért azonban érték támadások is a tanácsi vezetést. Legfőképpen azért, mert néhány utcával arrébb hiányos a közvilágítás, megmaradt a „kukacos árok”, s esőzéskor bokáig érő sárban közlekednek az emberek... — Sok elmarasztaló megjegyzés kísérte kezdetben a munkálatokat, ám a sétálóutca végleges arcát mindenki örömmel fogadta. Együttes munka eredménye ez, amely nemcsak a tanácsi költségvetést terhelte; azIKV megkezdte a lakásfelújításokat, a kereskedelmi vállalatok igényes portálokkal, a Dé- dász kaposvári és pécsi szakemberei esztétikus kandeláberekkel járultak hozzá a sikerhez. Megtörtént a csatornafelújítás, az elektromos és a teleFotó: Király J. Béla fonkábelek cseréje, s a város- szépítők is kivették részüket a munkából. Mi azt vallottuk, hogy a városnak igényesnek kell lenni a központjára. Máshol is szépült Kaposvár; bár — mindannyian tudjuk — nem egyformán és nem azonos színvonalon. Kaposvárnak sikerült A Hild-érem a szellemi erő"- feszítésnek is szól. Például az országos hírnevű Berzsenyi Társaság megalakulása, a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának és a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolának a jelenlétére gondolok. Arra, hogy megjelenhetett Csonka Béla Kaposvár című fotóalbuma, hogy az elmúlt években három építész kapott Ybl- díjat, s van már Liszt-díjas karnagyunk is. Olyan teljesítmények születtek, amelyekre sokan felfigyeltek az országban. Kaposvárnak sikerült—jó értelemben — „eladnia” magát; bebizonyítani, hogy nem szürke település csupán, amelynek ki van világítva a főutcája... Lőrincz Sándor A „nappali szoba” — Mit jelent a Hild-érem Lőrincz Ferenc építésznek, a sétálóutca tervezőjének? — Én nem sokra becsülöm ezt az elismerést, mert olyan társaság adományozta, amely — szerintem — azt a várospolitikát legalizálta szakmailag, amelyet az elmúlt rendszer gyakorolt. Ennek a városnak — ha az érem hiteles — már jóval korábban meg kellett volna kapnia ezt a kitüntetést. Úgy vélem, két éve is legalább ilyen érdemes volt már rá. Én egyáltalán nem érzem ünnepinek ezt az eseményt. — ??? Vannak a városnak látványos és fontos helyei — amelyeket szinte mindenki szeretne megmutatni az ideérkezőnek. A külföldi delegáció is hasonló helyekről szerzi benyomásait a városról. De mit mond például egy Kecel-hegyi lakos, aki éppen nem a küldöttséget kísérte? Örülhetünk annak, hogy a somogyi megyeszékhelynek— a megszépített sétálóutca révén — lett egy kellemes „nappali szobája”, s a város nyugati részén, KaposfüredenésTopo- náron új családi házas területek alakultak ki. Ezzel párhuzamosan azonban továbbra is megmaradtak a mielőbb megszüntetendő árnyékfoltok... Most új lehetőség küszöbén állunk. A saját önkormányzat megszületése és működése az igazán aktuális kérdés. Számot kell vetni azzal, mi az, ami jó, és mi az, ami rossz a munkánkban. Meg kellene tudni,- mennyi a város vagyona, s mi az, amivel be tudna szállni egy vállalkozásba. Akinek van pénze és hite, aki itt megépít egy iskolát vagy egy üzletházat, annak gazdasági számításait is meg kell találnia... Ezután pedig következhet egy olyan ünnepségsorozat, amelyen a ránk bízott munka elvégzése után kapunk elismerést és további bizalmat Kaposvár lakóitól. A fejlesztés irányai — A Hild-érem jelzés: örömmel fogadtuk, hiszen az urbanisztika máig legrangosabb kitüntetése ez — jegyezte meg Virányi István, Kaposvár főépítésze. — Végre elismerték, hogy az utóbbi 10 esztendőben valami történt itt nálunk. Az más kérdés, hogy a szakma akkor sokkal jobban „együtt volt”. Korábban Kaposvárt — mint ahogy más településeket is — szocialista várossá akarták fejleszteni. Még szerencse, hogy sikerült akkor megmenteni a Május 1. utca északi részét; az Arany Oroszlán patikát és a Dorottya Szálló közötti rész lebontását tervezték, s helyükre toronyházakat képzeltek el... Örüljünk annak, hogy a város- központ ilyen szép lett, és nem épült meg a kisgáti lakótelep. A város népességszáma ugyanis nemigen növekszik, ezért a meglevő városszerkezet és infrastruktúra fejlesztése lehet az elsődleges cél. Gondoljunk például a Tanácsház, az Ady Endre, a Kanizsai utca lakóira, vagy a Berzsenyi utca nyugati részére! Az elhanyagolt utakra, a parkolás hiányára... A szennyvíztelep is akkor működhetne csak jól, ha új városi főgyűjtőt építenének. Ezt azonban nem lehet lakossági pén- zekbőlfinanszírozni. Ameglevő epületek, közterületek tisztán tartása a város lakóinak is feladata. Ehhez viszont sokkal nagyobb önfegyelemre van szükség. Véleményem szerint a jövőben nem az iparfejlesztésre kell gondolni, hanem a felsőoktatás kiszélesítésére: újabb főiskolák, egyetemi karok létrehozására. Az idegenforgalom fellendítéséért is sokat kell még tennünk. Fakóbb a zöld Az összefogásért — Hogyan vélekedik a Hild- éremről Papp János, Kaposvár volt tanácselnöke? — Úgy érzem, a város azért a sikeres összefogásért kapta a akik sokat tettek a városért, s akik továbbra is az épülő-szé- pülő Kaposvárért dolgoznak. ner Rudolf, Kaposvár főkertésze. — A Hild-érem számomra sem olyan nagy öröm, hiszen — ha jól tudom — előttünk már 32 település megkapta azt. Tudatosítani kell most, hogy az utca azoké, akik lakják. Szerintem a város közterületeit nem feltétlenül az önkormányzatnak kell fenntartania. így is csökkenthető volna az évi 10 millió forintos kár, amely az erőszakos rongálásokból származik. A város zödterülete 1985rben 1 millió 150 ezer négyzetméter volt, az idén pedig már 350 ezer négyzetméterrel több. Ezek minősége azonban nem a legjobb, s a használati értékük is elég alacsony. A város mellett van elég parkerdő, amelyeket gondozni kell és arra törekedni, hogy — főleg a város északi területein és az ipartelepek környékén — minél nagyobb felületű zöld védősáv szűrhesse meg a környezetszennyező anyagokat. — Felháborító az, ha valaki megkérdőjelezi az elmúlt évek eredményeit. Aki politikai megfontolásból vet fel ilyet, az joggal bírálandó — mondta Hart1982-ben pályázott először a somogyi megyeszékhely a Hild János emlékéremre. Eredményt azonban csak az idei év hozott: a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége Kaposvárnak ítélte ezt az elismerést. Az indoklás szerint: a harmonikus városfejlesztésért, különösen a felújítási és lakóterület-fejlesztési eredményekért. Összeállításunkban azok szólalnak meg,
