Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)

1990-12-15 / 199. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1990. december 15., szombat Fény és árnyék Kaposváron A Hild-érem oldalai Hild-érmet, amit a korábban elhanyagolt területekért tett. El­tűnt a Malom árok, jobbak az üt­és közműviszonyok, megkez­dődött a családi házak „divat­szerű” felújítása, végéhez ért a városközpont rekonstrukciója. Az építészeti és város-esztéti­kai eredmények összhangja — nem vitás —, leginkább a sétá­lóutcában valósult meg. Színes homlokzatok, virágos erkélyek, az aszfalt helyett kőburkolat, zöld növények fogadják az ideérkezőt. — Ékszerdoboz lett a főutcá­nak ez a szakasza. A költséges beruházásért azonban érték támadások is a tanácsi veze­tést. Legfőképpen azért, mert néhány utcával arrébb hiányos a közvilágítás, megmaradt a „kukacos árok”, s esőzéskor bokáig érő sárban közlekednek az emberek... — Sok elmarasztaló meg­jegyzés kísérte kezdetben a munkálatokat, ám a sétálóutca végleges arcát mindenki öröm­mel fogadta. Együttes munka eredménye ez, amely nemcsak a tanácsi költségvetést terhelte; azIKV megkezdte a lakásfelújí­tásokat, a kereskedelmi vállala­tok igényes portálokkal, a Dé- dász kaposvári és pécsi szak­emberei esztétikus kandelábe­rekkel járultak hozzá a siker­hez. Megtörtént a csatornafel­újítás, az elektromos és a tele­Fotó: Király J. Béla fonkábelek cseréje, s a város- szépítők is kivették részüket a munkából. Mi azt vallottuk, hogy a városnak igényesnek kell lenni a központjára. Máshol is szépült Kaposvár; bár — mindannyian tudjuk — nem egyformán és nem azonos színvonalon. Kaposvárnak sikerült A Hild-érem a szellemi erő"- feszítésnek is szól. Például az országos hírnevű Berzsenyi Társaság megalakulása, a Pannon Agrártudományi Egye­tem Kaposvári Állattenyésztési Karának és a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolá­nak a jelenlétére gondolok. Arra, hogy megjelenhetett Csonka Béla Kaposvár című fo­tóalbuma, hogy az elmúlt évek­ben három építész kapott Ybl- díjat, s van már Liszt-díjas kar­nagyunk is. Olyan teljesítmé­nyek születtek, amelyekre so­kan felfigyeltek az országban. Kaposvárnak sikerült—jó érte­lemben — „eladnia” magát; be­bizonyítani, hogy nem szürke település csupán, amelynek ki van világítva a főutcája... Lőrincz Sándor A „nappali szoba” — Mit jelent a Hild-érem Lő­rincz Ferenc építésznek, a sé­tálóutca tervezőjének? — Én nem sokra becsülöm ezt az elismerést, mert olyan társaság adományozta, amely — szerintem — azt a várospoli­tikát legalizálta szakmailag, amelyet az elmúlt rendszer gya­korolt. Ennek a városnak — ha az érem hiteles — már jóval korábban meg kellett volna kap­nia ezt a kitüntetést. Úgy vélem, két éve is legalább ilyen érde­mes volt már rá. Én egyáltalán nem érzem ünnepinek ezt az eseményt. — ??? Vannak a városnak látványos és fontos helyei — amelyeket szinte mindenki szeretne meg­mutatni az ideérkezőnek. A kül­földi delegáció is hasonló he­lyekről szerzi benyomásait a városról. De mit mond például egy Kecel-hegyi lakos, aki ép­pen nem a küldöttséget kísér­te? Örülhetünk annak, hogy a somogyi megyeszékhelynek— a megszépített sétálóutca ré­vén — lett egy kellemes „nap­pali szobája”, s a város nyugati részén, KaposfüredenésTopo- náron új családi házas területek alakultak ki. Ezzel párhuzamo­san azonban továbbra is meg­maradtak a mielőbb megszün­tetendő árnyékfoltok... Most új lehetőség küszöbén állunk. A saját önkormányzat megszüle­tése és működése az igazán aktuális kérdés. Számot kell vetni azzal, mi az, ami jó, és mi az, ami rossz a munkánkban. Meg kellene tudni,- mennyi a város vagyona, s mi az, amivel be tudna szállni egy vállalko­zásba. Akinek van pénze és hite, aki itt megépít egy iskolát vagy egy üzletházat, annak gazdasági számításait is meg kell találnia... Ezután pedig következhet egy olyan ünnepségsorozat, amelyen a ránk bízott munka elvégzése után kapunk elisme­rést és további bizalmat Kapos­vár lakóitól. A fejlesztés irányai — A Hild-érem jelzés: öröm­mel fogadtuk, hiszen az urba­nisztika máig legrangosabb ki­tüntetése ez — jegyezte meg Virányi István, Kaposvár főépí­tésze. — Végre elismerték, hogy az utóbbi 10 esztendőben valami történt itt nálunk. Az más kér­dés, hogy a szakma akkor sok­kal jobban „együtt volt”. Korábban Kaposvárt — mint ahogy más településeket is — szocialista várossá akarták fej­leszteni. Még szerencse, hogy sikerült akkor megmenteni a Május 1. utca északi részét; az Arany Oroszlán patikát és a Dorottya Szálló közötti rész le­bontását tervezték, s helyükre toronyházakat képzeltek el... Örüljünk annak, hogy a város- központ ilyen szép lett, és nem épült meg a kisgáti lakótelep. A város népességszáma ugyanis nemigen növekszik, ezért a meglevő városszerkezet és infrastruktúra fejlesztése lehet az elsődleges cél. Gondoljunk például a Tanácsház, az Ady Endre, a Kanizsai utca lakóira, vagy a Berzsenyi utca nyugati részére! Az elhanyagolt utakra, a parkolás hiányára... A szennyvíztelep is akkor működ­hetne csak jól, ha új városi fő­gyűjtőt építenének. Ezt azon­ban nem lehet lakossági pén- zekbőlfinanszírozni. Ameglevő epületek, közterületek tisztán tartása a város lakóinak is fel­adata. Ehhez viszont sokkal na­gyobb önfegyelemre van szük­ség. Véleményem szerint a jö­vőben nem az iparfejlesztésre kell gondolni, hanem a felsőok­tatás kiszélesítésére: újabb főiskolák, egyetemi karok létre­hozására. Az idegenforgalom fellendítéséért is sokat kell még tennünk. Fakóbb a zöld Az összefogásért — Hogyan vélekedik a Hild- éremről Papp János, Kaposvár volt tanácselnöke? — Úgy érzem, a város azért a sikeres összefogásért kapta a akik sokat tettek a városért, s akik továbbra is az épülő-szé- pülő Kaposvárért dolgoznak. ner Rudolf, Kaposvár főkerté­sze. — A Hild-érem számomra sem olyan nagy öröm, hiszen — ha jól tudom — előttünk már 32 település megkapta azt. Tuda­tosítani kell most, hogy az utca azoké, akik lakják. Szerintem a város közterületeit nem feltétle­nül az önkormányzatnak kell fenntartania. így is csökkenthe­tő volna az évi 10 millió forintos kár, amely az erőszakos rongá­lásokból származik. A város zödterülete 1985rben 1 millió 150 ezer négyzetméter volt, az idén pedig már 350 ezer négyzetméterrel több. Ezek minősége azonban nem a leg­jobb, s a használati értékük is elég alacsony. A város mellett van elég parkerdő, amelyeket gondozni kell és arra törekedni, hogy — főleg a város északi területein és az ipartelepek kör­nyékén — minél nagyobb felü­letű zöld védősáv szűrhesse meg a környezetszennyező anyagokat. — Felháborító az, ha valaki megkérdőjelezi az elmúlt évek eredményeit. Aki politikai meg­fontolásból vet fel ilyet, az jog­gal bírálandó — mondta Hart­1982-ben pályázott először a somogyi megyeszékhely a Hild János emlékéremre. Ered­ményt azonban csak az idei év hozott: a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége Kaposvár­nak ítélte ezt az elismerést. Az indoklás szerint: a harmonikus városfejlesztésért, különösen a felújítási és lakóterület-fejlesz­tési eredményekért. Összeállí­tásunkban azok szólalnak meg,

Next

/
Thumbnails
Contents