Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)
1990-12-15 / 199. szám
1990. december 15., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Parlamenti küldöttség a drávai vízlépcsőknél NEHÉZ DÖNTÉS ELŐTT Összeomlás szélén a szövetkezetek (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Ante Kutte, a horvát környezetvédelmi és természvé- delmi bizottság elnöke köszöntötte a magyarokat. A kölcsönös bemutatkozás után mindkét ország képviselői kifejezték örömüket, hogy találkozhatnak egymással, és őszintén kifejthetik véleményüket. Branko Bergman vízügyi miniszter tartott előadást a Dráva hasznosításának eddigi tapasztalatairól és a tervekről. Utalt arra, hogy azokban a nehéz években is — amikor a két ország között alig volt élő kapcsolat — a vízügyi együttműködés eredményes volt. Rámutatott a vízlépcső többféle hasznosításának lehetőségére. Az esetleges kellemetlenségeket — úgymond — okos intézkedésekkel ki lehet küszöbölni. Ezután a vízi erőmű igazgatója előbb szóban, majd a valóságban is bemutatta a Csáktornyái vízlépcsőt. Innen a vendégek útja a dubrqvai erőműhöz vezetett. Eközben a küldöttségnek alkalma volt megtekinteni a tározót, az üzemi-vízcsatornát, a duzzasztót és ezek környékének növényvilágát, amely nem sokat árult el a környezeti hatásokról: a növényzet a jellegzetes Dráva környéki flóra képét mutatta. A dubrqvai erőműben került sor a két küldöttség közötti érdemi vitára. Az elsőként szóló dr. Tarján Lászlóné államtitkár arról tájékoztatta a vendéglátókat, hogy Magyarországon nemcsak a rendszerben, hanem a környezetvédelmi szemléletben is jelentős változások következetek be. Felerősödtek a környezetvédő mozgalmak. Részletesen ismertette azokat a várható — több milliárd forintra rúgó — károkat, amelyek a vízi erőmű megépítésével a vízminőség romlásában, az ártéri erdők, a madárvilág, a vadállomány pusztulásában, a talajvízháztartásban bekövetkezhetnek. Ezek messze túlhaladják azt a hasznot, amelyet az erőmű hajt. Rámutatott arra, hogy a Dráva két partján élő nemzeteknek közös érdekük a folyó hasznosítása, ám kötelességük az elkészült tudományos igényű környezeti hatásvizsgálat által feltárt problémák alapos megvitatása, a két ország szakemberei által történő összevetése. Brankó Bergman vízügyi miniszter ezek hallatán meglepetésének adott kifejezést. Szerinte a felvetett kérdések nagyobb részét már korábban megválaszolták. Azt kérdezte, vajon erről miért nem világosították fel a szakemberek a parlamenti küldöttséget? Nehéz úgymond úgy tárgyalni, hogy a magyarok emocionálisan közelítenek a vízlépcsőhöz. Aztán arról szólt, hogy tapasztalataik meggyőzték őket, nem kell tartani a környezeti károktól. Okos tervezéssel ezek kiküszöbölhetők. Ismertette azokat a lépéseket, amelyeket nem kis anyagi ráfordítással — éppen a magyarok észrevételeinek figyelembevételével — már ennek érdekében megtettek. Rótt Sándor, a parlamenti bizottság vezetője hangsúlyozta, hogy a magyarok véleményüket tudományos hatásvizsgálatokra építették, noha kétségtelen, bizonyos emocionális' szempontok is érvényesülnek, mert a demokráciákban nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberek túlnyomó többségének véleményét. Dr. Sipos Imre cso- konyavisontai képviselő a somogyi tapasztalatokról számolt be. Rámutatott: a vizsgálatokat folytatni és összevetni kell, mert az embereket csak hiteles adatok alapján lehet meggyőzni valaminek a hasznosságáról. Igen közel állt a magyarok szemléletéhez Iván Ta/vay élelmezési és mezőgazdasági miniszter véleménye. Főként abban értett egyet, hogy alapos kutatásra és felelősségteljes döntésre van szükség. Minél több felszólalás hangzottéi, annál inkább közös állápont lett: valóban szükség van további kutatásokra, vizsgálatokra, és ennek a két nemzet szakemberei által történő ösz- szevetésére. Ezt a késő délutáni órákban sorra került gyurgye- váci helyszíni bejárás is megerősítette. A határon szívélyes búcsút vett egymástól a két delegáció azzal, hogy az eszmecserét valószínű Budapesten folytatják. Megkérdeztem három delegátust, hogy szerintük mi volt a találkozó haszna. Branko Bergman miniszter: — Ezt a találkozót talán úgy kellene felfogni, mint egy megbeszéléssorozat első részét. A probléma az, hogy sok új ember került előtérA Csáktornyái vízi erőmű be Magyarországon, és úgy tetszik, hogy „tőlük kezdődik a történelem. Pedig a Dráva- program mögött már húszéves munka áll... Úgy hat, a magyarokat kissé sokkolja Bős- Nagymaros. Dr. Tarján Lászlóné: — A találkozó haszna az volt, hogy kinyilvánítottuk szándékunkat, tehát szomszédaink érzékelhették, hogy ökológiailag megalapozottak a fenntartásaink. Ez tulajdonképpen egy kapcsolatfelvételnek tekinthető. Nagy esélyt látok arra, hogy nem kapcsolódunk be a vízlépcső megépítésébe. Rótt Nándor: — Rendkívül fontos, hogy mind a magyar, mind a horvát országgyűlés "és kormány tisztában legyen a másik szándékaival, azzal, hogy ki mit tekint vizsgálati anyagnak, amelyre döntését alapozza. A találkozón is kiviláglott, hogy a magyar kormány, az Országgyűlés a most rendelkezésre álló ismeret- anyagra támaszkodik döntései előtt. A találkozó legnagyobb hasznát abban látom, hogy ezzel már a horvát delegáció is tisztában van. Szegődi Nándor (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Filipsz László, a Mező- gazdasági Dolgozók Országos Szövetsége képviseletében elmondta, hogy a törvényjavaslatban ezek az elvek nem érvényesülnek a termőfölddel kapcsolatos sérelmek rendezésénél. A javaslat szellemében a szövetkezeteknek százhúsz milliárd forintot (plusz ennek kamatát) kellene kifizetni, ami egyértelműen csődöt, a szövetkezetek teljes összeomlását jelenti. A tervezett intézkedések ugyanis a szövetkezeti tulajdonba került termőfölddel kapcsolatos kárpótlás összes terhét kizárólag a szövetkezeti tagságra kívánják hárítani, Utalt arra is, hogy a kormány ismét megszegte arra vonatkozó ígéretét, hogy széles réteget érintő, súlyos dötéseket nem hoz az érdekeltekkel való előzetes konzultáció nélkül. Indulatok és megfontoltság Volt, aki úgy minősített, hogy ez a törvényjavaslat voltaképpen a szövetkezetek megszüntetésére vonatkozik, és ez egyben nemcsak a gazdálkodót, hanem a magyar vidéket is tönkreteszi! Homokszentgyör- gy esetében — mint erre például Rózsa László utalt — száztíz millió forint kifizetését jelentené. Honnan? „Apáinkat súlyos sérelem érte. Most velünk akarják megfizettetni, akik a falun maradtunk és itt látjuk a jövőnket?!” ,, Gazdasági vagy politikai törvénytervezet ez? Ha gazdasági, akkor olyanok alkották, akik igencsak kevéssé ismerik a mai falusi valóságot. Ha pedig politikai, akkor csak az lehet a célja, hogy menjenek tönkre a szövetkezetek. ” „Legalább tíz olyan pontja van a javaslatnak, amely alkotmányellenes. Csakhogy amíg javaslat, nem lehet támadni. ” A fenti idézetek sora csak töredéke a megbeszélésen elhangzottaknak. Szinte valamennyi álláspont kiegészült azzal, hogy végre határozott demonstrációval kell kifejezésre juttatni: az agrárágazat válságban van, és ez a válság természetszerűen kihat az ország egész gazdaságra. Mivel előzetes konzultáció nem volt, a kísérletek, a kérések, a próbálkozások ellenére a törvényt alkotó képviselőkkel sem sikerült kapcsolatot teremteni, a helyzet elemzése mellett a fő figyelmet a sürgősen teendő intézkedésekre fordították. Az érdekeltek tájékoztatása Többen éltek azzal ajavaslat- tal, hogy mielőbb — ha lehet még a jövő héten, — hívjanak össze közgyűlést, vagy küldött- közgyűlést ä szövetkezetek. Fontos ez azért, mert valójában a szövetkezeti tagság nem ismeri pontosan és alapjaiban, hogy számukra mit jelent ennek a törvénynek az elfogadása. Lényeges elvi igényként vetődött föl az is, hogy elodázha- tatlanul szükség van ez ügyben az agrárágazatban jelenlevő különböző érdekképviseleti szervek összefogására, egységes fellépésére még akkor is, ha bizonyos témákban nézet- különbségek vannak közöttük. A somogyi Agrárkamara képviseletében például dr. Schab- lauer Zoltán elmondta, hogy elnökségük is véleményezte a javaslatot és elfogadhatatlannak minősítették, mind az állami, mind a szövetkezeti szektor számára. Úgy ítélték meg, hogy a demonstráció elkerülhetetlen, de józan bölcsességgel többen — köztük Kosa Ferenc, a Kahyb igazgatója — arra hívták fel a figyelmet, hogy az alkotmányos rend és út betartására megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Ennek megszervezése mellett a jelenlevők a legfontosabbnak tartották a szövetkezeti tagság korrekt tájékoztatását, a közgyűlések összehívását. így az érdekvédelmi szervezeteket nem érheti az a vád, hogy személyes hatalmukat igyekszenek menteni. Somogybán volt már ilyen közgyűlés. Dr. Pallér Endre a tanácskozás végén felolvasta Vétek József Gölléből írt levelét, amely arról szólt, hogy december 12-én tárgyaltak a törvényjavaslatról, visszautasítják azt és a tagság demonstrációra szólítja föl az ország többi szövetkezetét. S. Vörös Márta A vállalati tanács újabb utakat keres Konzervért kőolajat? — Elbocsátások Nagyatádon Műszaki vizsgabázis Tabon Ötmilliós beruházás — három hónap csúszás Megyénkben újabb állomással bővült a hatósági műszaki vizsgáztatás lehetősége. Kaposvár mellett ezentúl a közlekedési felügyelet tabi kihelyezett bázisán is mód van személy- gépkocsik vizsgáztatására. Megkezdődött a létszámleépítés a Nagyatádi Konzervgyárban. Hétfő óta többen is megkapták munkakönyvüket, de egyelőre szó sincsen olyan drasztikus leépítésről, mintamilyenről legutóbbi tudósításunkban szóltunk. Acsütörtöki, estébe nyúló vállalati tanácsülésen erről is szó volt. A testület döntéseiről Czaid- ler Györgynét, a vállalati tanács elnökét és Zóka Gábor megbízott igazgatót kérdeztük. — „Fekete” karácsony nem lesz — mondotta az igazgató, s ezt erősítette meg a vállalati tanács elnöke is. Az viszont elképzelhető, hogy a következő hónapokban sok embert elbocsátanak. Hogy mennyit? Erre a vállalat illetékesei azt mondták, a munkakönyvét megkapok száma akár három számjegyű is lehet. A Somogyi Hírlap — nem konzervgyári forrásokból — megtudta, hogy komoly tárgyalások folynak különböző cégekkel. Ezt a vezetők is megerősítették. Például egy amerikai partner jelentős mennyiségű paradicsomsűrítményt vásárolna, s más üzleteket is kötne — hosszú távra. Ez megmenthetné a gyárat. Mint arról már korábban is beszámoltunk, a nagyatádi gyár egyik tragédiája, hogy csak a KGST-piacra rendezkedett be. Legnagyobb vásárlója az NDK és a Szovjetunió volt. Hogy lesz-e jövőre is zakuszka, azt még nem tudni... A tanácsülés óráiban ugyan több telefax is érkezett a gyárba, mindegyikről külön kell tárgyalni. Az egyik legérdekesebb ajánlat szerint egy szibériai cég kőolajat adna konzervekért. Az ajánlat áll, beszélni kell erről is — mondták a vezetők. (Egyébként a kormány döntése szerint most már ez is lehetséges.) A tegnapi vállalati tanácsülés után megtudtuk azt is, hogy a Nagyatádi Konzervgyár legna-’ gyobb gondjait nemcsak a KGST-piac felbomlásában kell keresni. Az elmúlt években valamennyi konzervgyárunkat korszerűsítették. Ehhez a trösztön keresztül hozzájárultak a nagyatádiak is. Mikorra sorra kerültek volna, megszűnt a tröszt. Ahhoz viszont, hogy piacon szerepelhessenek; újabb termékekre, fejlesztésekre van szükség. N. J. A tabi Rudnay Gyula Szakközépiskola tanműhelyének udvarán egy korábbi gépszínt építettek be. 140 négyzetméter alapterületen alakították ki' a műszaki állomást. Ez teszi lehetővé, hogy a városban és a térségben lakók forgalmi rendszámmal ellátott személygépkocsijai ezen az állomáson kapjanak vizsgalehetőséget. így nem kell már Siófokra vagy Kaposvárra utazni. Mivel az ügyfél érdekét az autóközlekedési felügyeletnél fontosnak tartják — közelebb is kívánnak kerülni a tulajdonosokhoz — a bevezetett számítógépes nyilvántartás alapján tudják Tabra ütemezni a jelentkezőket... Frányó Lászlóé szakközép- iskola igazgatója elmondta:—a műszaki állomás létesítése még a múlt nyáron merült fel. Az iskola vezetésének kezdeményezésére — a helyi és a megyei tanács támogatásával — indult az „akció”. Közösen benyújtott pályázatunkkal —- az elmaradt térségek fejlesztésére — 2 millió forintot nyertek ehhez a helyi önkormányzat 2,1 milliót tett, intézményünk pedig 800 ezer forinttal támogatta a beruházást. így a végösszeg csaknem 5 millió. Az épületen túl a költségek között szerepel egy fékerőmérő-pad, egy CO-vizs- gáló és egy aknaperem emelő. Az augusztus 15-re tervezett átadás jócskán elhúzódott. Ennek több oka is van: egyrészt a tervezésnél nem történt meg a szükséges hatósági egyeztetés, másrészt a technológiai berendezések, eszközök beüzemeltetése (pl. sűrített levegő, fékpad) is csúszott... Ám decemberben megkezdődött a személygépkocsik műszaki vizsgáztatása. Az iskola igazgatója arról is tájékoztatott, hogy motokerékpárok, mező- gazdasági vontatók, pótkocsik, valamint személygépkocsi utánfutók ellenőrzésére is lehetőség van. Sőt, a műszaki állomáson vállalják gépjárművek elővizsgáztatását, míg az iskolai tanműhely a budapesti Turbó 2000 nevű kft.-vel kötött együttműködési szerződése alapján a gépkocsik vizsgára felkészítését is vállalják, sőt alkatrész árusítással is foglalkoznak. Műszaki vizsgáztatásra minden második hét szerdáján 8 és 14 óra között van lehetőség, de jelentkezni továbbra is az autó- közlekedési felügyelet kaposvári központjában kell. A vizsgabiztost Kaposvár küldi, a szükséges segédszemélyzetet pedig a tabi szakközépiskola biztosítja. Első alkalommal Nagy László műszaki csoportvezető, vizsga- biztos „mustrálta" a személy- gépkocsikat. Az ellenőrző műszerek kezelésében pedig Tippel László, Isztli Ferenc és Gáspár Zoltán, az iskola dolgozói segédkeztek. Nagy László vizsgabiztos: — Az indulásra 16 személygépkocsi jelentkezet be. Ebből 12 jelent meg, ám 4 autó a közvetlen balesetveszély (fék- és kormányberendezés) miatt nem felelt meg az ellenőrzésen. Az állomással kapcsolatban pozitívak a benyomásaim, a szakemberek felkészültsége is jó, így minden feltétel adott a jó együttműködéshez! (Krutek) Déli szomszédaink szerint nem kell tartani a gyurgyeváci erőműtől
