Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)
1990-11-22 / 179. szám
1990. november 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 5 Hol van már a porosz szellem ?! NYITOTT INTÉZMÉNYEK, „LAZA” ISKOLÁK A Freidrich Neumann Alapítvány támogatásával hatnapos tapasztalat- cserén vett részt Berlinben a kaposvári Táncsics gimnázium két tanára, Gyenge Lajosáé és Fekete Anikó. Az egyesített főváros oktatásügyét tanulmányozták. — Mindketten először jártunk Berlinben és ráadásul 10 nappal az egyesítés után — mondja Gyengéné. — Egy térkép segítségével kellett megtalálnunk a kijelölt helyeket. Tapasztalatainkról szemináriumon számoltunk be—fűzi hozzá Fekete Anikó. — Az egyik iskola, melyet „bonckés” alá vettünk, Berlin leghírhedtebb kerületének, Kreuzbergnek a diákjait fogadja. A fal melletti területet—ahol ez az intézmény található — főleg vendégmunkások lakják. Emiatt nagyon vegyes a diákság összetétele. A szervezeti felépítésben természetesen vannak eltérések, bár a német iskola- rendszer egységes. Az általános iskola hatosztályos, hetediktől már gimnáziumba járnak a diákok 13 éves korukig, amikoris érettségi vizsgát tesznek. A kevésbé jó tanulók számára úgynevezett reáliskolákat működtetnek. Záróvizsgát itt is kell tenniük a gyerekeknek, de ez a bizonyítvány nem jogosít fel továbbtanulásra. Egyébként általában könnyű az „átjárás” az intézmények között. — A második alkalommal egy reáliskolából átszervezett kereskedelmiben jártunk — veszi át a szót Gyengéné. — Itt érettségit és szakmát is kapnak a diákok. A 10. év után fokozatosan felbomlanak az osztályok, és a tanulók szabadon választhatnak, milyen tanfolyamra kívánnak járni, miből szeretnének érettségizni. Valamelyest a mi fakultációs rendszerünkre hasonlít ez a szisztéma, ám annál lényegesen nyitottabb. Vannak úgynevezett teljesítménytantárgyak, mint például a matematika és a fizika, és idesorolják az anyanyelvet is. Ezekből kötelezően érettségi vizsgát tesznek a diákok. A németet minden szinten kötelező tantárgyként tanulják. A hírhedt porosz iskolarendszerre tett utalásomat mosollyal fogadják. — Nyoma sincs — állítják egyetértéssel. — Egyéni órarendet alakítanak ki maguknak a diákok, és ebben a rendszerben nem képzelhető el a merevség. — Flogyan lehet egyeztetni a sokféle igényt, elképzelést? — A lexikális tananyagot jobban megválogatják és lényegesen nagyobb szerepet kap a frontális pedagógiai munka — válaszolják. Megtudom még, hogy a diákok óraszáma kevesebb, nincsenek úgy megterhelve, mint nálunk. Amit pedig nehezen szokott meg a két magyar vendég, az a tanórai — nálunk „lazaság” címmel illetett — kötetlen magatartás volt. — A porosz iskolarendszer sokkal inkább sajátja a magyar pedagógiának — summázzák végezetül — és az egyesítésnél talán ez a kelet-európai „örökség” jelenti a legnagyobb terhet. Várnai Ágnes A hangversenyévad új színfoltja A kaposvári filharmóniai bérlet kiegészült a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola művésztanárainak hangverseny- sorozatával. Flárom alkalommal lépnek pódiumra az ismert muzsikusok. Az első hangversenyt pénteken 18 órakor tartják a megyeszékhely zeneiskolájában. Marcello d-moll szonátáját Kokas Ferenc, Miniska Mónika és Farkas Ágnes adja elő. Bach E-dúr preludium és fuga című szerzeményét Vörös Katalin szólaltatja meg. Pleyel, Paganini és Chopin-művek csendülnek még föl a péntek esti hangversenyen, amit a zeneiskola tanulói számára szerveztek. Februárban hét műsorszámmal lépnek pódiumra; Liszt, Hacsaturján, Debussy művek hangzanak föl többek között, majd áprilisban Mozartnak szentelt hangversennyel fejeződik be a sorozat. Mozart hat művét mutatják be, fölhangzik az Á-dúr szonáta, az F-moll fantázia, a D-dúr szonáta is. A kaposvári zeneiskola művésztanárai (képünkön) közül Antalfi Ottót, Balázs Istvánt, Bogárthy Józsefet, Csupor Lászlót, Farkas Ágnest, Kardos Kálmánt, Kokas Ferencet, Mi- noska Mónikát, Nagy Dénesi, N. Soltra Mónikát, Pallós Lászlót, Papp Tibort, P. Baráth Katalint, S. Perjés Margitot és Vörös Katalint hallhatjuk a három koncerten. A legkeresettebb könyvek A BIBLIA ÉS A VÖRÖS RÓZSA Nincs hiány könyvekben. A kaposvári főutcán lépten-nyo- mon könyvárusba ütközik az ember, bár sokszor a sorsjegyárusítóknál nagyobb a tumultus, mint a kultúra hírvivőinél. A kínálat változatos, az utca emberének kereslete azonban leginkább a lektűrökre szorítkozik. A mesekönyvek szerencsére mindig népszerűek, az áruk már annál kevésbé. A József Attila könyvesboltban arról érdeklődtem, mely könyvek a legkeresettebbek, melyek hiánycikkek? Az „ara- nyas" Biblia vezet, de már elfogyott — kaptam a választ. A szótárak közül leginkább az angol és német hiánycikk, ezekkel együtt a Themen és az Opening Strategies nyelvkönyvek is. A Vörös Rózsa sorozatot is sokan keresik, de már ebből sincs készlet. Leginkább fogynak a mesék, például a Benedek Elek-könyvek. A Boa figyelemfejlesztő könyv 4—10 évesek számára készült, sokan viszik, ugyanígy az Akadémiai Lexikont is, melynek nemrég jelent meg a második kötete. A Föld országai ismeretterjesztő könyv is rendkívül népszerű. A József Attila könyvesbolt vállalatoknál, üzemeknél bizományosokat is foglalkoztat. Míg az utcai árusoknál a ponyvairodalom közkedvelt, itt már más jellegű könyvek is keresettek. Az egyetlen lehetőség is itt van arra, hogy részletre vásárolhatnak a vevők... t. k. A HAGYOMÁNY KÖVETVE Alapítványok a Táncsics gimnáziumban 1945 előtt a Somssich gimnázium számos alapítványát dokumentálják akkori évkönyvek, emlékkönyvek. A közelmúlt bizonyítja: a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium feleleveníti ezt a hagyományt, az intézmény ma már több olyan alapítvánnyal rendelkezik, amelyek zömét volt Somssich-os diákok kezdeményezték. Negyedszázados a Gyergyai-díj A Gyergyai-díj már negyedszázados múltra tekint vissza. A híres irodalomtudósról, a gimnázium egykori tanítványáról elnevezett alapítvány kamatait azok a végzős tanulók kapják, akik a kultúra, az irodalom területén kimagasló eredményt érnek el. Ma Németországban él, orvosként dolgozik Lelkes István Somssich-os „öregdiák”. Alapítványával — mivel ő maga is igen jó sportoló volt, — az iskola legjobb sportolóját támogatja, aki természetesen a tanulásban is élen jár. A díjnak eddig két tulajdonosa van. A nyelvekből és irodalomból remekelő diákok a várományosai a Pethe Ferenc-alapítványnak. Az alapító ma Svájcban él. Szeptemberben volt az érettségi találkozója annak a két negyven évvel ezelőtt végzett osztálynak, amely kezdeményezte a Tihanyi-Katona- alapítványt. A két „csapatnak” Tihanyi Ferenc és Katona Piroska tanította a matematika-fizikát, illetve a magyart. Természetesen a díjat az e tárgyakból kimagaslóan jól tanuló diákok kaphatják meg — az idén először. „Pro Futuro” A most Induló Pro Futuro Táncsics Gimnázium (Táncsics gimnázium a jövőért) alapítvány célja mind a humán, mind pedig a reál területen emelni a nevelés-oktatás színvonalát. A Táncsics gimnáziumért alapítvány célját neve is tükrözi: javítani az intézetben tanuló diákok oktatási és sportolási feltételeit, s a gimnázium tantestületének munkakörülményeit. Az alapító — 100 ezer forintos alaptőkével — a Középületépítő és Kereskedelmi Kft. A Táncsics gimnázium egyik legjobb középfokú oktatási intézmények megyénknek, ám felszereltségéről, technikai színvonaláról ugyanez már nem mondható el. Ennek a gondnak a leküzdésében is segítenek az alapítványok, amelyekhez mind több személy csatlakozását várják. Valamennyi díj odaítéléséről természetesen kuratórium dönt. (Tamási) Francia rajzok a 17—19. századból A Szépművészeti Múzeum világviszonylatban is elsőrangú, százezres rajz- és grafikai gyűjteménye bőven ad rá lehetőséget, hogy különböző korszakok, stílusok, keletkezésük földrajzi helyszíne, vagy a művészek nemzetisége szerint csoportosításban kiállításokat rendezzenek belőle. Németalföldi, olasz mesterek rajzai után most a 17—19. századi franciák művel közül válogattak. Százötven toll-, kréta-, ceruzarajz, akvarell látható az év végéig a múzeum grafikai tárlóiban a Francia rajzok című kiállításon. Köztük ismert, sokszor reprodukált rajzok, például De- lacrols-nak a Villámlástól megDegas: Öltözködő táncosnő rettent ló, Daumier-nek a Cirkuszi kikiáltók, Fragonard-nak a Villa d'Este kertje, Picassónak az Anya című rajza, Toulouse- Lautrec-nek a kiállítás plakátján is látható Moulin Rouge-beli jelenete. Noha a rajzok önálló művekként reprezentálják a korszak francia művészetét, egyúttal felidézik a francia festészet nagyszerű alkotásait is. Úgyis, mint a világ nagy múzeumaiban őrzött festmények vázlatai, tanulmányai: Egyebek közt Watteau-tól, La Hyre-tői, Le Seuer-tól, Corneille-tői. Itt van Le Brun Keresztre feszített Krisztusa, amely a moszkvai Puskin Múzeum hasonló című festményéhez készült tanulmány, Poussin-tói a Mózes megtalálása, amely vázlat egy Louwe-beli képéhez, Sisley- nek a bostoni, Monet-nak a washingtoni múzeumban látható festményhez készített pasz- tellja. Renoir-nak a Zongorázó lányok című képét a omahal Joslyn Art Museum, az Argen- teuil-l híd című festményét a New Yofk-i Gallery Fíarriman gyűjtemény őrzi, vázlatait pedig a Szépművészeti Múzeum. Ch.-J. Netoire bibliai témájú kompozícióvázlatai a St. Ger- main-des Prés templom oltárképén, illetve színes kárpitjain teljesedtek ki. Itt vannak Le Prince-nek, az akvatinta technika feltalálójának a rajzai is, amelyek saját rézkarcainak előkészítő vázlatai. A francia művészet, így a rajzművószet is erős itáliai — Corneille: Apolló és a múzsák római, velencei, nápolyi — hatásokra teljesedett ki. Felismerte ezt Bellini, korának leghíresebb itáliai szobrásza, aki midőn Franciaországba látogatott, azt javasolta Colbert miniszternek, létesítsenek egy római Francia Akadémiát, amely 1666-ban meg is alakult. Sokan követtek a franciák közül németalföldi, holland példákat is a századok során. Hogy aztán a 19. századra minden művészetek központja és példaképe Párizs legyen. Ezt a szerepét a francia főváros a képzőművészetben mind a mai napig elevenen megőrizte. (Kádár)
