Somogyi Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 161-186. szám)

1990-11-22 / 179. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEKNEK 1990. november 22., csütörtök FORDÍTOTT VILÁG: A DÉLI FÉLTEKE Szám­kitalálós játék Fejszámolóbüvész le­hetsz a társaid előtt! Csupán a következő fel­adatot kell elvégezned velük. A táesadhoz for­dulva mond el a követke­zőt. — Gondolj egy számot. Adj hozzá mégegyszer annyit. Adj hozzá még tízet, ezután oszd el az egészet kettővel. Ha megvan az eredmény vond ki abból a gondolt szám összegét. Ezután én megmondom, hogy milyen eredményt kaptál. (Az eredmény öt lesz. Min­den esetben.) Próbáljátok ki, — jókat fog­tok derülni! Az időjárásra és az éghajlatra vonatkozó fogalmaink teljesen felborulnak, ha az északi fél­gömbről a déli féltekére uta­zunk. Amihez itt, északon hoz­zászoktunk, annak a déli föld­gömbön sokszor éppen az el­lenkezője igaz. A nap egészen másképp teszi meg látszólagos útját az égbolton, mint azt ná­lunk megszoktuk. Igaz, a nap ott is keleten kel föl és nyugaton nyugszik le, csakhogy ott a ke­letről nyugatra vezető égi pályá­ját nem az égbolt déli oldalán futja be, hanem az északi olda­lon. Ebből következik, hogy a déli félgömbön az árnyékok a déli oldal felé mutatnak. A déli félgömbön a hideg idő­járást azok a heves szelek idé­zik elő, amelyek a Déli-sark felől érkeznek. A hideget tehát a déli szél hozza. Az északi szél több­nyire meleg, és sokszor kín­zóanfülledt. A déli földgömbön november elején kezdődik a tavasz. A ka­rácsony és az újév már a nagy hőségek időszakára esik. A ka­rácsonyfának megfelelő pálmát sokszor fürdőruhában ülik kö­rül. A húsvétnak szomorú a hangulata, mertatemészetőszi hanyatlásával esik egybe. Az­után következik az év leg­csúnyább időjárású hónapja, a május, amely már a tél kezde­te. Érdekes meteorológiai kü­lönbség földünk két félgömbje között az is, hogy a déli félgöm­bön sokkal kisebb kiterje- désűek a hóval borított terüle­tek, mint az északi félgömbön, és az év folyamán sokkal rövi- debb ideig van hótakaró, mint nálunk. Hangjegyrejtvény Kedves Gyerekek! Most nem arra kérünk benneteket, hogy ská­lázzuk együtt a hangjegyeket, hanem az a feladat, nézzétek meg alaposan a kis kottatáblákat, és írjátok meg, hányas számú táblák egyformák. Annyit elárulunk, hogy csupán kettő azonos. (A helyes választ ellenőrizhetitek a 16. oldalon.) Az orrszarvú nem viselt min­dig olyan vastag bőrt, mint ma­napság. De nem ám! Ősidőkben némely orrszar- vúhölgyikének olyan bőre volt, mint a harmat. Hát nem is volt éppen kellemes állapot ősidők­ben orrszarvúnak lenni. Annyi szúnyog hemzsegett világszer­te, mint a rosta lika, de lehet, hogy néhány százmillióval még több is! Ezek a haszontalan szúnyogok ugyancsak megkí­nozták az orrszarvúakat. Meg ám, de úgy, hogy némely orr­szarvú sírva, illetve bömbölésre fakadt. — Ezt az állapotot nem tűr­hetjük további — mondta a főorrszarvú. — Ilyen kis nyava­lyás teremtések, mintászúnyo- gok, véresre marják a bőrün­ket?! — De nem ám! — bömbölték más orrszarvúak. — Most adj tanácsot, Min- denlébekanál — fordult a főorrszarvú az orrszarvúak leg- bölcsebbikéhez. — Mit tegyünk a gaz szúnyogok ellen ? Mindenlébekanál orrszarvú hét nap, hét éjjel gondolkodott. Nyolcadik nap reggel jobb mell­ső lábával a homlokára ütött: MAI ATLASZ Olló, színes papír (Thoma Csongor tanuló karika­túrája) Talán a legnagyobb illetve a legértékesebb ajándék az, amit egymásnak, saját kezű­leg készítetek. Csak olló és színes papír kell hozzá, s na­gyon fontos a hajtogatás. Vegyetek egy szép fehér vagy színes papírlapot, hajt­sátok össze felébe, majd még egyszer felébe. Tompa hegyű ollótokkal vágjátok le a sar­kait, majd az élek következ­nek. Kis darabkákat próbálja­tok kivágni a hajtogatás vona­lán. Lehet nagyobbakat is, ha úgy sikerül, de számoljatok vele, hogy ott majd levegő-- sebb, lyukasabb lesz a térítő­tök. Legjobb, ha selyempapír­ral próbálkoztok először. Ami­kor végigvágtátok a mintát, nyissátok szét a térítőt ott, ahol összetűrtétek. Csodála­tos mintákat varázsolhattok elő. A papírlapokat lehet négy­zet vagy téglalap alakúra haj­togatni, az ügyesebbek pró­bálkozhatnak kör alakú terítő elkészítésével is. Ha fehér a térítőtök, színezzétek ki sok színnel, esetleg ki is festheti­tek. Anyukátok, testvéretek vagy kis barátnőtök biztosan nagyon fog örülni az ajándék­nak. Báli Györgyné óvónő Betű­dominó A dominóköveket rakjá­tok megfelelő sorrendben egymás mellé! Egy ma­gyar író nevét kapjátok megfejtésül. Ki az író? (A helyes válasza 16. ol­dalon.) M Á R F N C N O L Y_ E R — Már tudom, mit kell ten­nünk — harsogta, de olyan han­gosan, hogy az őserdő vadjai ijedten sereglettek köréje, mert azt hitték, hogy az eszét vesz­tette. — Beszélj — rendelkezett a főorrszarvú. — Három ifjú orrszarvú az én vezetésem alatt tanulmányútra megy az emberekhez a sík­ságra. Az emberek különféle varázslatokat ismernek. Lehet, hogy ismernek valami varázs­igét, amelynek kimondásától megvastagszik a bőr. És ha a bőrünk elég vastag lesz, a szú­nyogok nem tudnak bennünket összecsipkedni. A főorrszarvú megveregette Mindenlébekanál hátát: — Menjetek és járjatok sze­rencsével — rebegte. A bizottság útnak indult. Nap­pal bizony rejtőzködniük kellett az emberek elől, mert azok kő­baltával agyonverték volna őket. De éjszaka, a sötétség leple alatt, a négy orrszarvú ott settenkedett az emberek tanyái közelében és kihallgatta be­szélgetéseiket. — Ennek is vastag bőr van a képén, hogy ilyeneket füllent— mondogatták az emberek távol­levő társaikról. A négy orrszar­vú boldogan nézett össze. Már trappoltak is vissza az őserdő­be. — Aki füllent, annak meg­vastagszik a bőre — Jelentette Mindenlébekanál a főorrszar- vúnak. A főorrszarvú kiadta rögtön a parancsot, hogy ezentúl köte­lessége minden orrszarvúnak akkorát füllenteni, hogy még a falevelek is elsárguljanak, ha meghallják. Az orrszarvúak at­tól kezdve, valahányszor ösz- szetalálkoztak, nagyokat füllen­tettek egymásnak. Olyan sze­mérmetlenül nagyokat, hogy mindegyikük csak úgy ámult a másikon és nem állhatta meg, hogy ezt ne mondja: — Nahát, ennek Is vastag bőr van a képén! Amit sokan mondanak, az igaz is. Az orrszarvúak ennek hatása alatt kezdtek testi mivol­tukban is hozzáidomulni a lelki minőségükhöz, azaz a bőrük kezdett vastagodni. Eleinte csak a képükön, majd onnan elterjedve az egész testükön. Persze évtizedeken át kellett az orrszarvúaknak szemérmetle­nül hazudniuk, amíg végre olyan lett a bőrük, hogy egysze­rű puskagolyóval nem is lehet rájuk vadászni. FODOR ANDRÁS MACSKA A KERTBEN Kertem naponta látogatja, lakja egy karcsú, szénfekete macska. Néz rám gyanakvó borostyán szemmel: mit akar itt ez az ember? Nem érti, miért jöttem ide, az ilyen gazda nem jó semmire. Gyümölcsért nem mászik a fára, a füvet sem maga kaszálja, csak tesz-vesz, Járkál hallgatag, vendégeket se fogad; és mégis, minden éjszaka világos a veranda ablaka. Bizony — úgy véli—haszontalan élek, nem lennék jó egerésznek... De ha már gondja lettem egy cicának, én sem adom föl béketaktikámat. Ha dolgaimról így töprenkedikr tisztelnem kell az ő kétségeit. Szerzett jogában jobb ha meghagyom: üljön a hársfa előtti pádon. Ahogy nem hívtam, el se kergetem, míg neki tetszik, lakjon itt velem, hisz el-elkéne társnak olykor, ki nem karmol, nem is dorombol, ’ egy magabízó, szuverén barát, ki lám, nem hagyja megfogni magát.

Next

/
Thumbnails
Contents