Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)
1990-10-11 / 144. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1990. október 11., csütörtök ERROL BESZELÜNK Mit esznek télen az állatok? Mit eszünk jövőre mi, emberek? Lesz elég hús a jövő nyáron? Ha lesz, mennyibe kerül, s képesek leszünk-e megfizetni? Alig van háziasszony, aki ne tenné fel e kérdéseket mostanában. A családi gazdálkodás biztonságáért aggódók csak érzik a közelgő veszélyt; a szakemberek, a tőzsdét figyelők pedig már számos intő jelét is megállapíthatják. Egy esztendeje a kukoricát tonnánként 5400 forintért lehetett megvásárolni. Egy ideig sikerült tartani az árakat, az elmúlt hetekben azonban látványosan kúsztak felfelé az aszály hatására. Az árutőzsde adatai szerint augusztus elsején a vevők 6800—7400 forintot kínáltak a kukoricáért tonnánként. Alig néhány hét múlva, a szeptember 12-i tőzsdenapon a vételi árajánlat 8000—11000 forint között mozgott. A búza ára is megmozdult, természetesen felfelé, s bár mértéke kisebb a kukoricáénál, kenyerünket mindenképpen drágíthatja. Kétségtelen, az ármozgás kedvez a korábban panaszkodó, az alacsony jövedelmezőséget kifogásoló gabonatermelők egy részének. Sokan azonban az aszály miatti gabonahiány kárvalottjai, hiszen drágán kénytelenek takarmányozni állataikat. Mások, mint a piaci jelzések mutatják, „létszámcsökkentésre” ítélik jószágaikat, ami a húshiányt is előre vetítheti. Az augusztus 10-i termés- becslés szerint a tervezett hétmillió tonna kukoricából másfél millió tonna hiányzott. A gabonatöbblet évente általában 2,0—2,5 millió tonna, s ha ebből levonjuk az aszálykárt és az államközi kötelezettségeket, félmillió tonna volt az idei hiány. Csakhogy az aszály augusztus második felében is tombolt, s ez láthatóan megzavarta a döntéshozókat. A szeptemberi adatok szerint a kukorica terméskiesése 2,4 millió tonna, kereken egymillió tonnával több az egy hónappal korábban becsültnél. Az import azonban ezt nem követi, hiszen napjainkban is mindössze 600 ezer tonna kukoricaimportról van szó, melyből félmillió tonna használható fel takarmányozásra. Végképp megzavarta a gazdálkodó szervezetek és az importőrök gondolkodását a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának közleménye, mely szerint soron kívül bírálják el a takarmánykukorica behozatalával kapcsolatos külkereskedelmi engedélyeket. Az előírás szerint az importőr legke- vésebb ötezer tonnát vásárolhat, s ehhez hat napon belül be kell szereznie a külföldi cég részletes ajánlatát, a mennyiségre, az árra, a szállítás feltételeire vonatkozó adatokat, s ami ennél is súlyosabb, a forint fedezetének banki igazolását. Tehát aki ötezer tonnát akar importálni, 45—46 millió forintot kénytelen tartalékolni, néhány nap alatt konkrét megállapodást kell kötnie külföldi partnerével. Az átgondolatlanság, sőt a kapkodás jelei fedezhetők fel a minisztérium intézkedésében, amit egyebek között a Világgazdaság szeptember 14-i számában közzétett módosítás is jól érzékeltet. A botladozva induló, a magyar szabványhoz nehezen igazítható import, az alábecsült beszerzési lehetőségek miatt rövid időn belül nem lesz árletörő hatású a magyar piacon, amint ezt a tőzsdei információk előre jelzik. Megoldás lehetne, ha a Magyar Agrárkamarába tömörült szakmai szervezetek egyeztetnék elképzeléseiket, az érvek érvekkel találkoznának még a döntések előtt. Akamara, mintavilágon mindenütt, erre hivatott: s politikától mentesen, szakmailag megindokolható döntéseket egyeztetne. Az egyértelmű, minden érdekelt által követhető módszerek alkalmazása nem csupán a termelők, forgalmazók, felhasználók érdeke: az elszabaduló húsárak révén minden állampolgár szenvedheti a hibás döntéseket. Hogy bekövetkeznek-e a hibás döntések hatásai? Vajon későn van már? Erről kérdeztük a megye érintett gazdasági vezetőit. — A huszonnegyedik óra vége felé közeledünk, azonnali intézkedésekre van szükség — mondta dr. Exner Zoltán, a megyei mezőgazdasági kamara ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint a veszély- helyzetet fokozza, hogy a pénzügyi bizonytalanság mellett erőteljes érdekeltségi bizonytalanság is tapasztalható. A kamara bízik abban, hogy a Földművelésügyi Minisztérium tudatára ébredt a sürgős intézkedéshozatalnak, ezért a kamara mindent elkövet, hogy operatív segítséget nyújtson. — Várhatóan 10 százalékkal csökken az idei vágási kapacitásunk, de jövőre nagyobb mértékű kieséssel kell számolni — mondta Berek Péter, a Kaposvári Húskombinát termeltetési igazgatóhelyettese. — Elképzelhetetlen, hogy a begyűrűző infláció, mely a sertéstartás jövedelmezőségét már régóta megkérdőjelezte, hamarosan meg ne jelenjen a fogyasztói árakban. Az igazgatóhelyettes véleménye szerint hibás lenne az a kormányzati lépés, melynek következtében egy nagyon alacsony állatlétszám mellett robbanásszerűen emelkednének az árak. Az aszálykárok a kányái termelőszövetkezetben is kényszerintézkedéseket szültek. Tartalékok nincsenek, a belső arányokon kell változtatni. Mint azt Ács József elnökhelyettes elmondta, a sertéságazatot szinten tartják, mert jövőre is enni szeretnének. A tenyész- állománynál ugyan nagyobb méretű selejtezést végeznek, de csak a minőség javítása érdekében. — Növeltük az őszi árpa vetésterületét, csökkentettük az őszi búzáét. Megítélésünk szerint a következő év első felében lesz jelentős a gazdasági abrak iránti igény. Ezt viszont csak a korai kalászosokkal tudjuk pótolni, hiszen az idei kukoricatermést elvitte az aszály. A Böhönyei Állami Gazdaságban 700 forintos önköltségi árat számítva 23,6 millió forintnyi terméskieséssel számolnak. Sertésállományuk takarmányellátása ugyan biztosított, de a keveréktakarmányok előállítása során begyűrűző egyéb költségek miatt 53—56 százalékos költségnövekedést jeleznek. —Termeléscsökkentést nem tervezünk, de tekintve, hogy a takarmányköltség az összes költség 80 százalékát meghaladja, az élő sertés felvásárlási árát a jelenlegi 70 forintról 100 forintra kellene emelni. Ha erre nem kerül sor, akkor drasztikus termeléscsökkentést kell nálunk is végrehajtani — mondta Magyar István igazgató. A felsorolt példákból kiderül: a ma mezőgazdaságát már csak egy határozott kormányzati program mentheti meg az összeomlástól. OLCSÓBB LETT A TEJ A hír igaz: olcsóbb lett a tej — de egyelőre csak Zalaegerszegen, ott is csak a kertvárosi Csemege ABC-ben. A helybeliek nagy örömére ugyanis itt állítottak üzembe egy német gyártmányú adagoló automatát, amely 18 forint 20 fillér helyett három forinttal olcsóbban „méri” a tej literjét. • • Ünneplésből katasztrófa? Kelet-Európa összeroppanhat az olajsokk miatt Magyarországon ötven százalékkal több energiát használnak fel ugyanannak a terméknek az előállításához, mint a fejlett országokban. Jóllehet ez a pazarlás Romániában és a Szovjetunióban háromszor ekkora, minekünk épp elég a saját bajunk. Márpedig az Öböl-válság akkora fenyegetés a magyar gazdaságra, amelynek súlyát mi még talán nem is érezzük. A nemzetközi pénzügyi világ és a gazdasági sajtó azonban úgy véli, hogy a kelet-európai országok számára akár végzetes is lehet a kuvaiti konfliktus miatti olajárrobbanás. A Financial Times szerint ezekre az országokra az a sötét jövő vár, hogy egyetlen év alatt háromszorosára emelkedik az olajszámlájuk. Az első csapást a szovjet olajszállítások dollárban való elszámolása jelenti, a másodikat pedig az Öbölkonfliktus miatti áremelkedés. Ez a csapás a lehető legrosz- szabbkor jön — írja a tekintélyes angol gazdasági lap. A volt szocialista országok ugyanis már irányt vettek a szabad piac felé, de még egyikük sem jutott el odáig, hogy a reformok kedvező hatásai érződnének. Egyelőre a lakosság csak az átalakulás terheit szenvedi és ez a válság még nem érte el a mélypontját. Miközben a volt szocialista országoknak a teljes gazdasági rendszerüket át kell alakítani •— ami önmagában is példa nélküli vállalkozás —, hirtelen érte őket az újabb csapás: az energiasokk. Márpedig — így a lap — rövid távon a kelet-európai országok nem sokat tudnak tenni az olajszámla lefaragásáért. Az energia-megtakarítás ugyanis maga is igen költséges dolog és egy jól működő, magas technikai színvonalú gazdaságot feltételez. A kelet-európai atomreaktorok nem biztonságosak és népszerűtlenek, a szénnel működő erőművek pedig erősen szennyezik a környezetet. Úgy tűnik, iszonyatos csapdába kerültek — írja Kelet-Euró- páról a Financial Times. Ezért a lap sürgeti, hogy a Nyugat mielőbb nyújtson hathatós segítséget ezeknek az országoknak. Mindenekelőtt a szociális védőháló kifeszítéséhez kell támogatás, hogy azok a munkások, akik elveszítik állásukat, valamiféle egzisztenciát teremthessenek maguknak és családjuknak. A lap szerint a kelet-európai térségnek a legrövidebb időn belül évi tízmil- liárd dollár támogatásra van szüksége a gazdasági ösz- szeomlás elkerülésére. TÖPRENGEK Gabonából szemeteszsák? Rózsaszál a reggelihez Friss marad a rózsa, ha víz helyett bioszintetikus oldatba rakjuk, mint ezt a Sleepy Wood Laboratories egyik technikusa teszi. A rózsa az oldatban állítólag hónapokig frissen tartható Valamikor, jó néhány évvel ezelőtt találkoztam egy olyan programmal, amelynek célja az volt, hogy a gabonafélék teljes egészében gazdaságosan hasznosuljanak. Pontosabban szólva: a szemtermés mellett értékesüljön az egész növény. Ne rohadjon a szalma éveken keresztül a tábla szélére húzva, hanem — ha jól emlékszem — megfelelő technológiával készüljön belőle brikettált tüzelőanyag. Már persze abból, ami nem kell az állattartáshoz alomnak vagy a cellulóziparnak. Rokonszenves volt az ötlet, az egyik somogyi gazdaság foglalkozott akkor ezzel a gondolattal. Ami aztán végül is csak gondolat maradt. Az élet, a szabályozók, a lehetőségek, a nem mindig igaz érdekek útvesztőjében valahol elsikkadt, eltűnt. Soha nem is jutott volna eszembé, ha nem olvasom a minap egy Reuter-jelentésben, hogy az Európa Közösség mező- gazdasági miniszterei olyan kutatási programokat támogatnak, melyek célja az étel miszerek nem étkezési célú hasznosítása. Ez a hír mellbe vert. Nem tagadom, a Föld éhező milliói jutottak eszembe. A marék rizsért és az egy lepénykenyérért tolongok sokadalma, a csontig aszalódon karok, lábak látványa... Ez ugyan a szélsőség, ám a bőség és az éhhalál között igen széles átmenet található ma a Földön. És most azt olvasom, hogy a közösségben arra biztatják a gazdákat, hogy kenyér helyett szemeteszsák vagy benzint helyettesítő üzemanyagok előállítására termesszenek gabonát. Mielőtt bárki humanitárius szenvelgéssel vagy holmi konzervativizmussal vádolna: nem azért ütköztem meg a híren, mert nem vagyok híve a szokatlannak tűnő, de végül is újat hozó változásoknak. Az első felindulás után valójában megértem, hogy arra irányul ez a program, hogy a gazdák ténylegesen eladható árukat termeljenek a piacra, hogy mérsékelni lehessen az ártámogatott élelmiszerhegyek növekedését. Jó! Megértem, hogy a piac kemény törvényszerűségei ilyenfajta kutatási programokat is megkövetelnek. De azért mégis töprengek. Nem lehetne valahol, valakinek olyan kutatási programot támogatni, amely azt célozná, hogy a kenyérnek termelt gabona kenyérként hasznosuljon. Ott is, ahol ma nem kell szemeteszsák. Mert nincs kenyér sem... (Vörös) NEM ÁRT TUDNI VW Golf Jugoszláviából. A jövő hónapban új jugoszláv— német vállalat kezdi meg működését Szarajevóban. A TAS-Volkswagen cég a következő öt évben 195 millió márkás beruházással fejleszti a személygépkocsi-gyártást. így a szarajevói gyár 1995-ig 37 ezerről 45 ezerre növeli a VW Golf típusú személygépkocsik kibocsátását. * * * Béres-cseppekkel dúsított üdítő italokat és dzsemeket készít a Nyírségi Konzervipari Vállalat. A Béres Rt.-vei közös szabadalom alapján gyártott termékek még az idén a boltokba kerülnek. * * * Franz Fischer osztrák mező- gazdasági miniszter reform- koncepciója kedvező hatással volt a paraszti jövedelmekre. Míg 1984—1986 között évente a mezőgazdaságban kereken 115 ezer schilling paraszti jövedelem jutott minden dolgozó családtagra, az 1987—1989 évek átlaga ennél 14 százalékkal volt magasabb, és elérte a 131 100 schillinget. Az 1989. évi átlagjövedelem 133 600 schilling volt, ami az előző évhez viszonyítva 6 százalékos növekedés. A miniszter az agrárjövedelmek kedvező alakulását a kormány 1987 óta folytatott agrár- politikájának tulajdonítja. * * * Amerikában 1991 -ben a hústermelés növekedése várható, a legtöbb húsféleség ára pedig várhatóan csökkenni fog, miután a jelenlegi, viszonylag magas árak a baromfi- és marhahúskínálat növelésére késztetik a termelőket — jelentette az USA mezőgazdasági minisztériuma. A jelentés arról is hírt ad, hogy az egy főre jutó hús- és baromfifogyasztás az USA-ban az idén mintegy 3 kilóval fogja meghaladni a múlt évi, 110 kilogrammos rekordot.
