Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)

1990-10-18 / 150. szám

1990. október 18., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Ahogy hozzákezdünk... Az önkormányzatok első lépése Az önkormányzati választást megelőzően mintegy 600 közös tanácsunk volt, és ezekhez mintegy 1500 nem székhely társközség kapcsolódott. Most minden községben önálló kép­viselőtestület jött létre és saját polgármestert választottak maguknak. Az igazgatási fel­adatok megoldása azonban a jövőben sem történik minden községben önállóan. Lehető­ség van arra, hogy az 1000 la­kosnál kisebb települések a ve­lük szomszédos községekkel úgynevezett körjegyzőségeket alakítsanak. Ez természetesen nem csorbítja az egyes telepü­lések önállóságát, sőt, ha tud­nak és akarnak, saját jegyzőt is — Mi a helyzet az egyesített községekkel? — Ezek ma nem önálló köz­ségek, mert csatolták vagy egyesítették őket szomszédos községekkel, városokkal. Ezzel megszűnt önállóságuk, telepü­lésrészekké váltak, nevüket is tarthatnak. Az előző megoldás egyik előnye, hogy a körjegyző fizetését a központi költségve­tés fedezi. Ennek előkészítése azonban nagyon kényes dolog, jó, ha a polgármesterek egyez­tető megbeszélést tartanak, ahol saját testületük álláspont­ját képviselve megegyeznek a körjegyzőség székhelyéről és arról, hogy mely községek tar­toznak majd hozzá. Ezt köve­tően az érintett testületek együttes ülésen köthetik meg a végleges megállapodást. El­képzelhetők a társulásnak to­vábbi formái: lehet csupán egyes igazgatási ügyekben összefogni, vagy néhány intéz­ményt közösen működtetni. elveszítve. Döntő többségüknél harmonikus volt a fejlődés, így az ott élő polgároknak nem okoz gondot az egyesülés. Ahol viszont ma is kényesnek érzik az egyesítést és vissza kíván­ják önállóságukat, az új önkor­mányzati törvény erre is lehető­séget ad. Esetükben helyi népszavazás rendelheíő el, ha a jogszabályban rögzített meg­felelő számú polgár kéri ezt, és a település eleget tud tenni az önálló községgé válás alapvető tárgyi feltételeinek. A szétváláson kívül van meg­oldás arra is, hogy a sajátságos érdekeket képviselő területek úgynevezett településrészi ön- kormányzatot kapjanak. Ez esetben a képviselőtestület jo­gokat és az ehhez járó anyagia­kat bocsáthat a településrészi önkormányzat rendelkezésére. — Hogy alakul át a volt ta­nácsok belső szervezete? A tanácsi szervezet helyébe egységes polgármesteri hivatal lép, amelyet a polgármester irá­nyít és a jegyző vezet. Végig kell gondolniuk a testületeknek, hogy akarnak-e alpolgármes­tert, bár egy ilyen funkcióra — akártársadalmi megbízatásban — szüksége lehet a legkisebb községnek is, hiszen bármikor — Az önkormányzati törvény a belső szervezet kiépítését valóban saját ügynek tekinti, ezért csupán kevés jogszabály rendelkezik erről. Többek kö­zött ezt a belső szervezeti fel­építést kell például rögzíteni a testület által megszövegezett szervezeti és működési sza­bályzatban. Ennek elkészítésé­hez egyébként a Belügyminisz­térium módszertani segéd­anyagot készített, ami azonban semmiképpen nem tekinthető olyan mintának, amelybe egy­szerűen csak be kell helyette­síteni a település sajátossá­gait. felmerülhet, hogy a polgármes­tert helyettesíteni kell. Nyugat- Európában bevett szokás, hogy a legerősebb párt adja a polgár- mestert, míg a második helyre szorult párté az alpolgármesteri szék. Ahogy a méretek növeked­nek, egyre sokoldalúbb belső szervezetben kell gondolkodni. Ezt a célt szolgálják a bizottsá­gok, amelyek közül egyet min­denütt kötelező létrehozni, ez pedig a pénzügyi ellenőrző bi­zottság. Bizottság alakítható bármely terület felügyeletére, összefogására, melynek élén tanácsnok — egy e feladattal megbízott képviselő — áll. A bizottságok alkalmasak arra is, hogy az egyes témakörökben érintett intézmények, helyi tár­sadalmi szervezetek és állam­polgárok széles köre bevonha­tó legyen a döntésekbe. A bi­zottságokban ugyanis nem csak testületi tagok vehetnek részt, a kikötés csupán annyi, hogy a képviselőknek kell több­ségben lenniük. Körülbelül az év végéig érde­mes a belső szervezeti felépíté­sen gondolkodni, ugyanis ma még nem dönthető el sok min­den. Meg kell ugyanis még szü­letnie több olyan jogszabály­nak, amely meghatározza majd az összes önkormányzati és ál­lamigazgatási feladatot és ha­táskört. L. László János Kényes egyesítés Egységes polgármesteri hivatal Nagybojomi számvetés HOL FÉNYLIK AZ OMÉK-ARANY? (Folytatás az 1. oldalról) A 3600 hektárnyi szövetkezet nemhogy újabb munkaerőt tud­na eltartani, de jelenlegi tagjai­nak is kérdésessé válhat a biz­tos megélhetése. Kiss József elnökhelyettes a sikerről is szomorkásán szól: — 0,4 ponton úszott el a nagydíj. De ennek az elisme­résnek — az OMÉK-aranynak — is nagyon örülünk. Magyar-nagyfehér törzste­nyészetük évek óta őrzi orszá­gos hírét. Genetikai alapként is használják a hibridsertés „előállító" gazdaságok, de szá­mottevő az árualap-kibocsátás is. A kedvezőtlen tenyésztés­politikai helyzet miatt jobbára a kistenyésztőknél keresik a pia­cot. — 8000 forintért kínálunk ki­váló tenyész-kansüldőket a kis­termelőknek, sajnos az érdek­lődés egyelőre csekély — mondta az elnökhelyettes. A kiállítási aranyérmek hátte­réről szólva Udvari János főál­lattenyésztő sorolja a törzste­nyészet jellemző adatait. 140 átlagkocájukkal 1970 óta törzs­tenyészet a szövetkezet. Az utóbbi húsz évben kizárólag csak Angliából hoztak be vér- frissítésre tenyészanyagot. — Egynapos élőmalac-sza­porulatunk átlaga 10,5. A 21 naposé 9,9. A 21 napos alaptö­meg 65 kilogramm. A napi tö­meggyártás az idén 471 gramm, egy kiló élősúlyt 2,62 kilogramm takarmányból „állí­tunk elő”. Mindez a gondos tenyésztői munkáról, a magas színvonalú takarmányozásról beszél a szakembereknek. Eredményeik hús­ipari minősítésére Kiss József két ér­tékszámot mond: az értékes hús aránya a leadott állataiknál 48 százalék, a hús minősége a 10 pon­tos értékelési rend­szerben 8,6. A törzstenyészet állat-egészségügyi helyzetét mutatja, hogy a telep „hár­masmentes’’. A bru­cella, leptospira és aujeszky fertőzé­sektől mentes állo­mányt a húsipar mi­nőségi felárral hono­rálja. Közvetlenül a feldolgozóipari árbe­vételeikből évente 8 millió forinttal gyara­podik a szövetkezet vagyona, a tenyészállomány-értékesítés- ből 12 millió forint az árbevéte­lük. — Értékesítési gondjaink vannak az OMÉK-siker ellenére is. Korábban évente 290 kan­süldőt értékesítettünk, az idén jó, ha 200-at sikerül — mondta Kiss József. —■ Szerencsére a tenyészanyag-előállító jobb helyzetben van, mint az áruter­melő, ezért még van némi re­ményünk. Az a tudat, hogy évti­zede már az ország első három tenyészete között jegyzik a nagybajomit, bizakodásra ad alapot. Túl kell élnünk ezt a kriti­kus időszakot — összegezi Udvari János. Amikor a jövőről faggattam Horváth László elnököt, sze­rényen, visszafogottan vála­szolt. — Szolidabb nyereséget ter­veztünk erre az évre, s az meg is lesz. A növénytermesztés­ben elért idei hozamok megle­pőek. A kalászosok messze át­lagon felül fizettek, nagyon jó termést adott a napraforgó. A kukoricát majd meglátjuk. Az év közbeni mintegy hatmilliós el­vonás ellenére bizakodó va­gyok. Kitaposott, jó úton járunk. Az eddig kialakított önelszámo­ló egységek elmélyítették a tu­lajdonosi szemléletet, az érde­keltséget is, a felelősséget is. Mészáros Tamás Dr. Henics Zoltán (1939—1990) 1989. október 10-én közúti bal­eset következtében elhunyt dr. Henics Zoltán egyetemi docens, a mezőgazdasági tudomány kan­didátusa, a Pannon Agrártudo­mányi Egyetem Kaposvári Állat- tenyésztési Kara Élettani és Ta­karmányozási Intézetének igaz­gatója. Dr. Henics Zoltán kiváló szak­tudásával, szeretetre méltó egyé­niségével kollégáinak és tanítvá­nyainak őszinte megbecsülését vívta ki. Halála pótolhatatlan veszteséget jelent számunkra. Emlékét őrizni fogjuk, példáját követni igyekszünk. A PATE Állattenyésztési Kar, Kaposvár. * * * Dr. Henics Zoltán 1939. július 12-én született Budapesten. 1961-ben mérnöki diplomát szerzett a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián, majd a gyakornoki időszak le­telte után 18 éven át különböző vezető állásokat töltött be az őriszentpéteri Őrség termelő- szövetkezetben. Itt szerzett ta­pasztalatait oktatói-kutatói pá­lyája során később kiválóan kamatoztatta. Termelésirányító munkája mellett lankadatlan szorgalommal képezte magát; nyelveket tanult, szarvasmar­ha-tenyésztő szakmérnöki dip­lomát és egyetemi doktori címet szerzett. 1980-tól dolgozott intézmé­nyünknél, ahol tanszékvezető­ként a takarmányozástani okta­tás és kutatás meghatározó személyiségévé vált. Széles körű tudományos tevékenysé­gén belül különösen fontos he­lyet foglalt el a melléktermékek hasznosítására és a takar­mányértékesítési módszerek továbbfejlesztésére irányuló kutatás. Eredményeiről mint­egy száz tudományos közlemé­nyben számolt be. „A gombá­val feltárt melléktermékek fel- használása a kérődzők takar­mányozásában" című kandidá­tusi értekezését 1986-ban véd­te meg. Ereje teljében, számtalan fo­lyamatban lévő munkája mellől ragadta el a halál. Személyé­ben kiváló oktatót, bel- és külföl­dön egyaránt elismert kutatót, melegszívű barátot vesztet­tünk. Olyan vezető egyéniség távozott tőlünk, akinek ötletgaz­dagsága, szervezőkészsége és személyes példamutatása alkotó légkört, igazi tudomá­nyos műhelyt hozott létre maga körül. Tanítványaihoz való viszo­nyulását a szakmai igényesség és a segítőkészség jellemezte. A fiatalok méltán tisztelték ben­ne a tudós tanárt és az atyai barátot, akihez mindig bizalom­mal fordulhattak. Naponta kétszer, oda-vissza Megy o busszal KÉTMILLIÓ KILOMÉTER BALESETMENTESEN Kanizsára Kétmillió kilométer rengeteg. Ha úgy tetszik, egy úrvezető számára évi húszezerrel számolva is száz év. Annyi, mint ötvenszer körbe utazni a földet. Lancsalics János, a Kapos Volán személyforgalmi leányválla­latának autóbuszvezetője egy életet töltött el a volán mögött. 1953-ban, mint sorkatona szerzett jogosít­ványt, nemrég pedig Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter gratulált neki: kétmillió kilométert vezetett balesetmentesen. Főnökének, régi pilótatársának, Győré Vilmosnak az irodájában ülünk. Nemrég érkezett meg a reggeli járattal Kanizsáról. Számára szokásos a haj­nali kelés. Mint elmondta, tévét nézni sincs nagyon ideje, hogy reggel kipi­henten tudjon vezetni. Keszthelyen kezdte a pályát ötven­hatban. Egy évvel később már buszt vezetett. Hatvanegytől — mióta áthe­lyezték a megyeszékhelyre — napon­ta kétszer teszi meg oda-vissza a Ka­posvár—Nagykanizsa utat. Ismerős utasok — Bizony, kevés az olyan utas, akit nem ismerek személyesen. Van olyan katonaviselt fiatal, akinek még az édesapját is én vittem iskolába. Ré­gebben Letenyéig jártam. Mióta azon­ban beköltöztem Kanizsára, rövidült az útvonal. Nemcsak az utasok gene­rációi váltották egymást időközben. Egy régi Ikarus 30-assal kezdtem, majd jöttek a farmotoros buszok. Szin­te minden típusát vezettem ezeknek a járműveknek. Jelenlegi „társam” ti­zenhárom éves. Egymillió-kétszáz­ezer kilométert futott eddig felújítás nélkül. — Mi a titka a kétmillió kilométer bal­esetmentes vezetésnek? Figyelem és szerencse — Mindenekelőtt fokozott figyelem szükségeltetik az utazás minden pilla­natában. De elmaradhatatlan a sze­rencse is. Bizony, nagyon sokszor csak ezen múlott, hogy ki tudjam véde­ni egy-egy autóstársam jól irányzott „támadását”. — Önt évtizedek óta megbízhatóan vezető, pontos sofőrnek ismerik. Mi­ben változott '53 óta a közlekedési morál? — Sajnos, abban, hogy rosszabb lett. Felgyorsult az életritmus és az emberek minden másodperc késést a közutakon próbálnak ledolgozni. Még a busznak sincs rangja. Néhány meg­állóból elindulni kész művészet. Sokan nehezen értik meg, hogy embereket viszek időre, munkába, gyerekeket az iskolába. Nagyobb türelem kellene egymás iránt. Ülnek egymás mellett, két régi busz­vezető. Mesélnek, régi történetek elve- nednek meg. Tíz évig külföldre is — Tíz évig jártam külföldre is — mondja Lancsalics János. — Számos országba jutottam el. Volt úgy, hogy húsz napig sem kerültem haza. Meg­jöttem Jugoszláviából, az igazgató púpos Volgájával vitetett el ruhát cse­rélni és már indultam is Csehszlová­kiába. Fontos a megértő családi háttér, hiszen nemcsak számomra jelent ál­dozatvállalást a szakma—fűzi hozzá. Aztán az órájára pillantva elnézést kér és távozik. Itt az idő, indulnia kell. Hova? Természetesen Kanizsára. Barna Zsolt A GENETIKAI ALAP BIZTOS JÖVŐ

Next

/
Thumbnails
Contents