Somogyi Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 135-160. szám)
1990-10-03 / 137. szám
•• * I. évfolyam, 137. szám Ára: 5,80 Ft KÖZÉLETI NAPILAP Antall József az Európa Tanácsban Egyhangúlag támogatják Magyarország felvételét Újra egység Megkondultak a harangok Éjfélkor, negyvenegy évvel a megalapítása után megszűnt a. Német Demokratikus Köztársaság és beolvadt a Németországi Szövetségi Köztársaságba. A központi ünnepségek színhelye Berlin volt amely éjféltől az egyesült Németország fővárosa. „A megosztottság korszaka visszavonhatatlanul véget ért. Szerdától kezdve az újra egyesült Berlin az egységes Németország fővárosa”—hangoztatta kedden közzétett közös nyilatkozatában Kelet-Berlin főpolgármestere és Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere. A schönebergi városházán— a nyugat-berlini szenátus székházában — felolvasott nyilatkozatban Tinó Schwierzina és Walter Momper köszönetét mondott mindenkinek, aki részt vállalt a berlini fal lerombolásában: a nyugati szövetséges hatalmaknak, Mihail Gorbacsov (Folytatás a 2. oldalon) Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése javasolta Magyar- ország felvételét a tanács tagjainak sorába. Az erről szóló határozatot Antall József miniszterelnök jelenlétében kedden fogadták el a közgyűlés Strasbourgban tartott ülésén. A vitában felszólaló parlamenti küldöttek melegen támogatták a magyar felvételt, s a közgyűlés a vita befejeztével egyhangúlag megszavazta az előterjesztett határozati javaslatot: javasolva a miniszteri tanácsnak Magyarország felvételét az Európa Tanácsba. Ezt követően szólalt fel Antall József miniszterelnök. Beszédében hangsúlyozta: az Európa Tanácsba való felvétel Magyar- ország, sőt az egész kelet-kö- zép-eurőpai térség számára politikai, történelmi mérföldkő az Európába visszavezető úton. A magyar kormányfőt Andres Björck elnök üdvözölte, méltatva az új magyar kormány politi? kai törekvéseit. Az elnök utalt arra, hogy a magyar felvételi kérelmet még Németh Miklós korábbi miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter terjesztette az Európa Tanács szervei elé. Hangsúlyozta: azóta Magyarország életében alapvető fontosságú változások következtek be, s mostanra megértek a feltételek a teljes jogú tagságra. Az elnök örömmel állapította meg, hogy a parlamenti közgyűlés egyhangúlag támogatta Magyarország felvételét. Antall József ezt követően válaszolt a küldöttek kérdéseire. Egy spanyol képviselő kérdésére válaszolva például elmondta, hogy a privatizáció folytatása a kormány kitűzött célja, ennek ütemét még gyorsítani is kívánja, de ez részben attól függ, milyen érdeklődést mutat ez iránt a külföldi tőke. Aláhúzta, hogy az ilyen tevékenységet a kormány gazdasági, politikai, jogi és pénzügyi eszközökkel egyaránt támogatni kívánja. Egy másik kérdésre válaszolva leszögezte: a módosított átalakulási törvény biztosítja a társadalom ellenőrzését a privatizációs folyamat felett, s a törvényhozás már el is fogadta az első privatizációs törvényt. Andres Björck az Antall Józseffel tartott megbeszélésen utalt rá: Magyarország csatlakozásával új korszak kezdődik az Európa Tanács történetében. Megerősítette: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEE) novemberi párizsi csúcstalálkozóján szorgalmazni fogják, hogy a 35 államot tömörítő helsinki folyamat parlamenti szerve, az európai közgyűlés alapjául az Európa Tanács szolgáljon. Strasbourgban a közgyűlés ülésének befejeztével Andres Björck díszebédet adott a magyar vendég tiszteletére, s átnyújtotta Antall Józsefnek az Európa Tanács Pro Merítő érdemrendjét. A magyar kormányfő és kísérete este hazaérkezett Budapestre. Az Alkotmánybíróság a reprivatizációról * Alkotmányellenes a tsz-föld kártalanítás nélküli elvonása Kormányintézkedés az aszálykárokról Az Alkotmánybíróság — a miniszterelnöknek a kormány nevében előterjesztett indítványa alapján — az alkotmányt értelmezve alkotmányellenesnek minősítette, hogy megfelelő indokok hiányában egyes személyek volt tulajdonát reprivatizálják, másokét viszont nem. A testület ugyancsak alkotmányellenesnek értelmezte — a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknek a tulajdonukban levő termőföldhöz való joggal kapcsolatban — a tulajdonnak azonnali, feltétlen és kártalanítás nélküli elvonását —jelentette ki dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke kedden délelőtt, a bírói testület határozatának nyilvános ismertetésekor. A nagy érdeklődéssel várt határozatot Sólyom László olvasta fel a bírói kar tagjainak, valamint az Országgyűlés, a kormány és a sajtó képviselőinek jelenlétében az Alkotmány- bíróság budapesti épületében. Az elnök az állásfoglalások indokolásakor egyebek között hangsúlyozta: a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi illetve állampolgári jogokat bármely megkülönböztetés nélkül. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként kell kezelnie, azaz az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembe vételével kell a jogosultságokat és kedvezményeket meghatározni. A kormány privatizációs programjában a földtulajdonnak kivételként való kezelése — tehát az eredeti tulajdonviszonyok természetbeni visz- szaállítása — a tulajdonszerzésben személyek közötti megkülönböztetéssé válna. Márpedig figyelembe kellene venni a vállalkozáshoz való jogot is, mert a privatizáció és a föld reprivatizációja is elsősorban a vállalkozói gazdaságok kialakítását szolgálja. A kivételesen megengedett különbségtétel (Folytatás a 2. oldalon) A súlyos aszálykár enyhítésére a kormány — az érdekegyeztető és érdekképviselő szervek bevonásával — intézkedési csomagtervet fpgadott el, mely kiterjed minden vállalkozói nyereségadó-törvény hatálya alá tartozó, szántóföldi növénytermelést folytató gazdálkodóra. A pénzügyi feszültségeket enyhítő központi intézkedések végrehajtásához elengedhetetlen a gazdálkodók által elvégzett gyors, korrekt, előzetes, majd a termés betakarítása után megismételt felmérés. A Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Agrárkamara segítségét is kérte a gyorsított ügyintézéshez. (Folytatás a 3. oldalon) Művelődési ház épül Berzencén. Terveit a Makovecz-iroda készítette, s a berzencei tanács beruházásában a helyi költségvetési üzem kivitelezésében építették föl. 1990. október 3., szerda 0 5 \í v Kaposvár lesz a házigazda Környezetvédelem a közlekedésben A Közlekedéstudományi Egyesület országos rendezvénye Környezetvédelem a közlekedésben címmel rendez országos szintű konferenciát a Közlekedéstudományi Egyesü- tet, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal, a Környezetvédelmi Minisztériummal, a Környezetgazdálkodási Intézettel és a KTE Somogy Megyei Területi Szervezetével közösen október 4-én és 5-én Kaposváron a Technika Házában. Két nap alatt 19 előadás hangzik el a környezetvédelmet érintő kérdésekről. Az előadás- sorozatot dr. Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkára nyitja meg. A környezetvédelem időszerű kérdéseiről — ezen belül a közlekedéssel kapcsolatos gondokról — tájékoztatja hallgatóságát. Szó lesi Somogy megye környezetvédelmi állapotáról is — ezt Szita Károly, a Somogy Megyei Tanács környezetvédelmi főmérnöke hasonlítja össze az országos helyzettel. Az előadásokat vita követi. Az első napi program végén a résztvevők szakmai tanulmányutat tesznek a megyében. A konferencia ajánlásainak elfogadásával fejeződik be a — reméljük sok, gyakorlatban hasznosítható javaslatot is hozó — tudományos tanácskozás. Semmijele a békés megoldásnak A kistermelők édekében MEGFÉKEZIK A TAKARMÁNYMANIPULÁCIÓT Az állattartó kistermelők takarmányellátásának javítása érdekében együttműködési megállapodást írt alá Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter, a Magyar Parasztszövetség országos főtitkára és Lacfi Daniel, a Gabonakereskedelmi Kft. vezérigazgatója. E megállapodás rövid távon elsősorban az aszály sújtotta parasztgazdaságok takarmányhiányának megszüntetését szolgálja, ugyanakkor a hosszabb távra szóló közös tennivalókat is meghatározza. Az a cél, hogy olcsóbb abraktakarmányok előteremtésével elősegítsek az állatállomány fenntartását, illetve azt, hogy a gazdák ne kényszerüljenek a jövő évi szaporulatot biztosító anyakocák levágására. A lakosság folyamatos élelmiszerellátásának egyik legfontosabb feltétele ugyanis az, hogy inkább növekedjék, s ne csökkenjen a mezőgazdasági kistermelők és a háztáji kocatartók sertéseinek száma. Ezt azonban a takarmányárak emelkedése alaposan veszélyezteti az állománynak ezt a részét is. A Gabonaforgalmi Kft. e kedvezőtlen helyzet enyhítésére hamarosan 25—30 ezer tonna árpát importál viszonylag kedvező áron. Lacfi Dániel elmondotta: az akcióban számítanak a cégüket alapító megyei gabonaforgalmi vállalatokra is, mert érdekük a parasztság a sertésállományának „átmentése”. Gerbovits Jenő rámutatott: a parasztszövetség megyei szervezetei a helyi gabonaforgalmi cégekkel együttműködésben elősegítik, hogy a szemes takarmányt valóban a leginkább rászoruló kistermelők kapják. Ezzel akarják megelőzni, hogy a takarmánnyal ne lehessen kereskedelmi manipulációt folytatni, az árpa csakis azokhoz jusson, akik anyakocát, illetve a családjuk számára hízót tartanak. A gyerekei szeme láttára Leugrott a 8. emeletről Tragédia színhelye volt tegnap Kaposváron a Kossuth Lajos utca 29. számú ház. Nyolcadik emeletéről földre vetette magát a 31 éves Siposné V. Veronika, Szondi utcai lakos. A rendőrség eddigi megállapításai szerint a háromgyerekes anya hat- és hétéves gyermekét kivette a gyermekintézményekből — azzal, hogy logopédushoz kell vinni őket. Az intézet helyett azonban a Kossuth Lajos utca 29. nyolcadik emeletére csalta fel őket. Ott ernyőjét, táskáját magánál tartva ráült a párkányra, majd annyit mondott a gyerekeknek, hogy „most le fogok esni”... A gyerekek hiába kérlelték, nem tudták visszatartani... (Folytatás a 2. oldalon) den késznek mondta magát az összes iraki tömegpusztító fegyver megsemmisítésére, de ezt ismét összekapcsolta azzal a követeléssel, hogy az intézkedést a körzet összes országára, így Izraelre is kiterjesszek. Harmadik hónapjába lépett tegnap az öbölbeli-válság, ám továbbra sincs semmi jele az esetleges békés megoldásnak. A bagdadi vezetés ugyan — válaszul a térségbeli vegyi fegyverek felszámolását sürgető minapi Bush-beszédre — ked-