Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-29 / 134. szám
1990. szeptember 29., szombat SOMOGYI HÍRLAP 5 Baglyok őrzik gyűjteményét Kincse: Petőfi Rég ismerjük egymást. Hobbijáról azonban sokáig semmit sem tudtam. Amikor még állami tűzoltó volt Kaposváron, jobbára csak a „munka” miatt jöttünk össze. Évekig nem láttam. A nyár elején aztán megkeresett. Afféle szakmai sértődöttségből,,Azt persze megírjátok, hogy a kapolyiak segítenek, de hogy a taszári katonai tűzoltók is mennek segíteni... azt nem". Ekkor tudtam meg: zászlós ismerősöm katonatűzoltó lett. Nem kisebb feladata van, mint segíteni a repülőgépek biztonságos le- és felszállását. Gyorsan alkut kötöttünk. Amikor fölkerestem a lakásán megakadt szemem a könyvesfalán. Petőfi, Petőfi és megint Petőfi. Nem hinném, hogy amatőr Petőfi-kutatók közül bárki is rendelkezne ekkora gyűjteménnyel az országban. Kun István Kaposváron született, ezerkilencszáznegyvenhétben, Gyökerei — ez fontos — Arad vármegyébe vezetnek vissza. Onnan indult az édesapja, a cipészmester, és édesanyja is, aki ugyan csak néhány évig volt nyomdász, de ahhoz épp elegendő ideig, hogy fiába beleoltsa a könyv szeretetét. — Emlékszem, hogy ötvenhatban otthon jártunk Romániában. Akkor még vízumot kértek: így a szüleim felutaztak Budapestre. Sok mindenre nem tellett, de mindig úgy gazdálkodtak, könyvre és újságra jusson. Akkor kaptam életem első könyvét, és rájöttem, hogy az olvasás olyan, mint a kenyér. Kaposváron jártam iskolába. Volt egy na- gyon kedves tanárom, Ignáth Pál. Ő Móricz Zsigmond tanítványa volt. Sokat köszönhetek neki. Úgy igazából ő tanított meg olvasni. A gyűjtés már más dolog! Hatvankilenc- ben nősültem. Akkor a felesé; gemmel elmentünk Magyar- pécskára. A barátom mutatta a díszkötésben levő Jókai- gyüjteményét, a Pallas lexikont, A magyar nemzet történetét Tolnai kiadásban. Megirigyeltem. Akkor vettem az első értékesebb könyvemet öt leiért az aradi piacon: a Mik- száth-almanachot. Előbb öt könyvre tellett, aztán ötvenre, majd százra... A sorból nem maradhatott ki Petőfi sem. Ma kétszázhatvan Petőfi kötete van. S akkor még nem beszéltünk a Petőfi- tanulmányokról. — 1923-ban volt a „nagy kiadások” éve, Akkor nagyon sok könyv jelent meg, akár csak 1973-ban. Kaptam kiadásokat a Szovjetunióból, Angliából, és szerbhorvát nyelvűt is. Itt van például egy érdekesség: Firenzében jelentette meg Vallechi Editoré, 1949-ben. A fordítója Folio Tempesti. Vagy nézd csak ezt a könyvet! Romániában még 1973-ban is jelent meg Petőfi- kötet! Tallózunk! Előkerül egy ritka becses könyv. Baglyok őrzik... Morvái ötletében lehetett valami. Én nem mondom azt, hogy igaza volt, meg azt sem, hogy nincs. Itt egy könyv, az 1939-es évben jelent meg, ez az 53. sorszámozott példány. Sándor József írta. A címe: Nemes Petőfi Sándor költőnk Szabadszálláson született és Szibériában halt el. Érdemes elolvasni. Elolvastam. Semmi kedvem vele vitatkozni. Mármint a szerzővel. Aki szerint még a segesvári csata sem Segesváron volt, hanem... Hagyjuk ezeket! Nekem Petőfi ugyanazt jelenti, mint Kun Istvánnak: a költőt! — Azt kérded, hogy miért csinálom ezt. Miért költőm minden pénzemet a könyvekre? Valaha én is mondtam verseket, akárcsak a feleségem. Mert Petőfit nagyra tartom. Kun István mutatja a könyvtárának ékeit. Különböző lexikonokat, évkönyveket. Lassan már lakást kell cserélnie, hogy minden kincsét biztos helyre tehesse. Pedig a könyveit könyves baglyok vigyázzák. Ebből is tucatnyit láttam nála. Mert ez a második hobbija. Ha olvas, a nyugalmát is a könyves baglyok őrzik. Nagy Jenő Fotó: Gyertyás László Schmoll-oasta és komputer Az öreg pénztárgép és a komputeres számítógép békésen megfér egymás mellett. Nem konkurencia a Hutter-szarvas szappanreklám az Amo-nak, vagy Niveának. A dr. Oetker féle sütőpor és vanilincukor pedig megújulva integet a polcokról. A múlt és a jelen találkozik a Kaposker Béke—Füredi ABC-jében. Nem véletlenül! Az első- és másodéves kereskedelmi tanulóknak itt van a gyakorlati oktatóboltja. És egy jó kereskedőnek ismernie kell a régi eszközöket és tárgyakat épp úgy, mint a maiakat. Műhely ez és egyben munkahely is. Fotó: Jakab Judit Legkedvesebb verseim Ladányi Mihály költészetéből A költészet segít elfelejteni a mindennapok megpróbáltatásait. Nekem e kikapcsolódást elsősorban Ladányi Mihály versei jelentik. Dölyfös, világra fity- tyet hányó, önmagát százszor elégető egyénisége 52 évet világított. Rám, gondolkodásomra egy életre meghatározó hatást tett. Eredeti látásmód, csúfondá- ros, elevenbe vágó szókimondás jellemzi. Abban bízom, hogy e versek az olvasóknak is örömet szereznek majd. Elsőként álljon itt a huszadik század egyik legszebb szerelmi vallomása: Utánad kószálok Utánad kószálok, amikor egy nőt követek egész este és a koszos lépcsőházakban is miattad ácsorgók csak, arra várva, hogy te nyitsz ajtót, te seholsem-található! Ezek a versek is, amiket mostanában mondogatok, esetlenül és reménytelenül várnak reád. Ó, nem félek a nőktől, ismerem őket és szájoncsókolom, aki meg de aztán újra csak egész este követek valakit, aki a sarkon visszapillant, és újra látom, nem te vagy, ma is a másik utcán ring a szoknyád. És éjjel meggyújtva villanyom, sokáig nézem az alvó lányt, aki feljött az este, hisz keres valakit, akárcsak én, amikor egy nőt követek, mert ismerős, ahogy hajába túr a szél és feketén széjjelteríti vállain az álmaim... A következő ötsorosát modern háziáldáskónt őrzöm irodámban. Párhuzamosok Én nem vittem sokra Te mire vitted? Tulajdonképpen egy senki vagyok Te mi vagy? Én verseket hagyok csak magam után Te mit? Elfut az a zűrzavaros élet A tied nem? Addig persze még belémköt néhány hivatalnok. Például Te. E verseket a mai prófétáknak ajánlom. Megváltás-ügy Istenem, sorra híznak öreg krisztusaid, nehézkesek lesznek és hipochonderek, orvost hívnak, ha tövis megy tenyerükbe. Az orvos kocsin jön. Hogy tetszik lenni?—kérdi és Tessék csak nyugodtan he- verészni—mondja. Úgyis Pilátus váltja meg a világot. Istennek is olcsóbb, ha Pilátussal dolgoztat. A rövid történet jelen lelkiállapotunk hű tükörképe. Short story Amikor nem ment jól az üzlet, kicserélték a portálokat, mivel a régiek nem illettek az utcaképhez. A korszerű kirakatokba mégkorszerűbb árcédulák kerültek, ettől viszont zsebünk lett korszerűtlen Ám új zsebekről írtak a lapok, hiszen a regit mind kinőttük—mondták, Most kulcsok közt ülünk egy zsebcsücsökben, és zsebpiszkot havaz ránk zsebmennyország. Végezetül egy részlet, melynek kíméletlen őszintesége minden olvasáskor újra és újra a való világra döbbent rá. Dob szó1-' (részlet) Mire téged szeretni tudnálak, már ven leszek, kopasz és impotens, mert magamat tanulom szeretni csak és saját érdekeimet védeni— Van valami vírus a levegőben, mióta folyvást döglött katonák felől fúj a szél. Ezt a szagot szeretnénk élvemaradva túlbűzleni. Dr. Kéri Lajos Gyermekorvosok a gyakorlatról TANÁCSKOZNAK MARCALIBAN A főépítész Hollandiában LÁTHATATLAN ÖRÖKSÉG Rohamos léptekben fejlődik az orvostudomány és vele együtt a diagnosztikában, a gyógyászatban alkalmazott technika: — Szellemiekben fel kell készülnünk arra, hogy meg- ismérkedjünk a legfrissebb kutatási eredményekkel és a korszerű eszközök használatára — hangzott el tegnap délelőtt a Magyar Gyermekorvosok Társasága dél-dunántúli csoportjának Marcaliban megkezdődött tudományos ülésének megnyitóján. Dr. GyódiGyula, a csoport elnöke ismertette a másfél napos programot, amelyen negyven előadás hangzik el. — Tavasszal továbbképzéseinket Pécsett a gyerekklinikán tartjuk; ezeken megszabott témákat dolgoznak föl a ’régió gyerekorvosai. Őszi tudományos üléseinken azokról az eredményekről számolnak be az előadók, amelyeket érdemes közkinccsé tenni. így számos - gyógyászati területről szerzünk újabb ismereteket. A mai és a holnapi tanácskozáson több előadás hangzik el a gyerekkori idegrendszeri betegségekről, a kardiológiáról, a veleszületett anyagcserezavarok korszerű diagnosztikájáról. Jelentős témacsokrot ölelnek föl azok az orvos előadók, akik a tüdőgyógyászattal foglalkoznak. A gyermekbalesetekről, a gyerekkori fertőző betegségekről is többen adnak tájékoztatást. — Az orvostudomány és a technika fejlődésének szoros kapcsolatáról szólnak azok az előadók, akik az ultrahangos diagnosztikai eljárásokat ismertetik — tűnik ki a programból. —A gyakorlatban később terjednek el azok az orvostechnikai eszközök, amelyeknek az alkalmazására azonban már időben felkészülhetünk — mondta dr. Gyódi Gyula, a kaposvári megyei kórház csecsemő- és gyermekosztályának osztályvezető főorvosa. — A magyar gyermekgyógyászat magas színvonalú, a régióbeli orvosok tudományos tanácskozása nemcsak az új kutatási eredmények bemutatását szolgálja, hanem ösztönzi is a fiatalokat a szakmai ismeretek gyarapítására. (Horányi) Egy, a Népszavában nyáron megjelent pályázati felhívásra figyelt fel dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész. Benyújtott pályázatát siker koronázta: 50 ezer forintos támogatással két másik magyar kollégájával együtt részt vehetett az Europa Nostra soros közgyűlésén és konferenciáján. A Hágában szeptember 20—23. között megrendezett eszmecsereprogramja „Láthatatlan örökség: a jövő nevelése” címmel meghirdetett témakörben sűrűsödött. Az Európa Tanács kebelében működő szervezet rangos előadói arról beszéltek a résztvevőknek, miként kell a jövő nemzedékét nevelni, hogy a múltban elkövetett nagy hibáktól megóvjuk természeti és épített környezetünket. A mondottak illusztrálására a résztvevők megtekintették a Hollandiában folyó első osztályú restaulási munkát Hágában, a szépséges gótikus katedráli- sáról is híres, középkori Utrechtban, valamint Gouda városában. Egynapos kirándulás keretében ellátogattak Middelburgba és Zeelandba, ahol északi-tengeri romboló hatást ellensúlyozandó építették meg a híres Delta project védelmi rendszerét. L. Szabó Tünde angol nelven tartott előadását a „Királyi Fenség” megszólítással kezdte, ugyanis a szervezet H. R. H. Henrik dán herceg személyében az idén új elnököt választott. Megjegyezzük, hogy a kelet- és közép-kelet-európai országok közül csak Magyarország és Lengyelország képviseltette magát a közgyűlésen. A résztvevők javasolták: a kelet-európai államokat is zárkóztassák föl az Europa Nostra államai közé. A következő konferenciát Dublinban, Írország fővárosában rendezik meg. (Várnai)
