Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-28 / 133. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 28., péntek — Egy fiatal pár egybekelésénél birkaáldozatot mutatnak be. A sámán végzi az esketést: a fiatalok bőrkesztyűs kezét összeköti, majd egy kőszáli sas száll ide — ez pecsételi meg jelképesen összetartozásukat. Temetési szertartásuk hasonlít őseinkéhez: a halotti tort az elhunyt sírja mellett tartják. — Ételeiket, étkezési szokásaikat mi jellemzi ? — Legkedveltebb és leggyakrabban fogyasztott ételük a sós vízben főtt bárányhús. Először a feldarabolt bárányt fogyasztják, majd a báránylét kanalazzák a bográcsból. Kedvelt táplálékuk a liszt, víz, só elegyéből készült vastag, tömör spagettire emlékeztető tésztaféle. Kifogyhatatlan választási lehetőségeket kínálnak a különféle hagymapaprikás, szószok, birkapörköltek, gombás-tejfölös mártások. Kedvelik még a földbe ásott kemencébe sütött lángosszerű kenyeret. Többnyire vajba, tejfölbe, joghurtba mártogatva fogyasztják. — Milyen eredményt ért el kutatásai során? — Az Altaj fennsíkjain kazak pásztorok segítségével sziklából vájt — feltételezhetően — vezérsíremlékekre bukkantunk. Feltételezéseim szerint itt későhunok vagy korai türkök temetkezhettek. Jövőre egy televíziós stábbal és egy régészszel szeretnék visszatérni, hogy pontos választ kaphassunk ezeknek a síremlékeknek az eredetére. Egy másik fontos problémakörben is további kutatásokat szeretnék folytatni. Népi kultúrájukban meglepően sok hasonlóságot találtam a magyarok őseivel. Az itt élő törzsek népzenéje pentatonikus (5 hangjegyből áll), akár csak az ősi magyar népzene. Népmeséikben megtalálható az égigérő fa, a csodaszarvas, a turul- legenda. Szokásaikban a sámánhit sok eleme föllelhető. Ma is vannak sámánjaik, akik a bíró, jegyző, pap, orvos, falu bölcse szerepét töltik be. — Az itthoni pihenés után mi a következő úticél? — Egyik nagyobb munkám Thaiföldre, Bangkokba szólít. Magyar gasztronómiai fesztivált szervezek a Hotel Land- markban. Kasza Csilla Somogyi kutató az Altaj hegységben — Nem könnyű a kőszáli sasokkal vadászni! — mondja nevetve dr. Cey-Bert Gyula Róbert bárdudvarnoki születésű őstörténetkutató, a Gasztronómiai Világtanács főtitkára. — A kőszáli sas a jobb karon levő vastag bőrkesztyűn ül, amíg a vadász a bal kezével lova kantárját fogva megközelíti a kiszemelt zsákmányt. Nem kis próbatétel lovaglás közben a hozzávetőleg 7 kiló súlyú madarat a bőrkesztyűn egyensúlyba tartani! Ha a sas elveszti egyensúlyát és véletlenül lelép a bőrkesztyűről, éles karmai a vadász karjába mélyednek. Ilyenkor a lovat meg kell állítani, és mozdulatlanul tartva a jobb kart ki kell várni, hogy a sas visszalépjen a bőrkesztyűre. Mint kezdő, zöldfülű soly- mász ezt az íratlan szabályt nem mindig tartottam be és nagyon gyakran kazak tanító- mesteremnek kellett a madarat lefejteni vérző karomról. Hiába, a tandíjat meg kell fizetnünk azért, ami érdekes vagy értékes. — Hol lehet ma kőszáli sasokkal vadászni?— teszem föl a kérdést a jeles kutatónak. — Az Altajban, a Dzsungár medencében, Mongóliában, Afganisztánban és a középázsiai törökök között. Jómagam az Altaj hegység Kínához tartozó déli fennsíkjain próbáltam elsajátítani a kőszáli sasokkal való vadászat tudományát. Ha az ember ott a levegőbe néz, mindig lát egy-két sast körözni. El is neveztem magamban az Altaj déli fennsíkjait a „kőszáli sasok országának". Az itt élő nomád kazakok kiszedik a fiatal sasfiókákat a fészekből, és vadászatra idomítják őket. A fiatal sasok tanulékonyak, hamar megszokják az ember közelségét. A vadászat kezdete előtt egy kis bőrsapkát húznak a madár fejére, amely elzárja a kilátást, így nyugodtabban megmarad a vadász bőrkesztyűs karján. Amikor feltűnik a vad, a solymász leveszi a sas bőrsapkáját, és a zsákmány felé röpteti. A madár felrepül a magasba, majd villámként csap le a kiszemelt vadra — hatalmas, acélos karmaival pillanatok alatt harcképtelenné teszi. Kőszáli sasokkal főleg őzre, hegyi kecskére, szarvasra és farkasra vadásznak a nomád kazakok. — Mikor járt az Altajban ? — Júliusban és augusztus első hetében látogattam meg az ott élő kazak törzseket. Öt hétig tartózkodtam náluk, s tanulmányoztam e nép szokásait, hagyományait. Ott, az Altaj déli fennsíkjain, Kínában egy du- nántúlnyi nagyságú területen él mintegy 200 000 kazak. Nagyobb részük a Szovjetunió területén Kazahsztánban található. — Mit kutatott a kazakok között? — Izgalmas és nem mindennapi feladatnak ígérkezett köztük élve tanulmányozni egy olyan életformát, amely mintegy 1000 éve változatlan, érintetlen. Őseink is így éltek a honfoglalás előtt. A kazakok állattenyésztéssel foglalkoznak. Minden családnak van 30—40 lova, 250—300 juha. A magas fennsíkok — ahol élnek — földművelésre alkalmatlanok, így nincsenek kertjeik, nem termesztenek zöldséget, gyümölcsöt. Erdei — fogyasztásra alkalmas — növényeket, illetve gombát gyűjtenek. A férfiak feladata, hogy kb. kéthavonta 2—3 napra ellovagoljanak az igen nagy távolságra található piacra, s ott cserével beszerezzék mindazt, amire otthon a családnak szüksége lehet. Például sajtot, birkabundát cserélnek lisztért, cukorért, sóért, vöröshagymáért, fokhagymáért. Nemezből készült jurtákban laknak. Egy család 3—4 nemzedéke lakik együtt egy-egy ilyen birkabundával, meleg szőnyegekkel és takarókkal bélelt sátorban. — Mivel töltik napjaikat az asszonyok és férfiak? — A férfiak feladata a legeltetés, állattenyésztés, vadászat. Nekik kell az új legeltetésre alkalmas területeket is felkutatni. Vásárokba is ők járnak a család különféle megtermelt javait más portékára elcserélni. Mint mindenhol a világon, itt is az asszonyok feladata a gyereknevelés, a különféle ételek elkészítése. Ők készítik a sajtot, erjesztik a kancatejet. A sok szép lótakaró és terítő a kézügyességüket tanúsítja. — Milyen különös szokásaik vannak? Már Dél-Magyarországon is! CSILLA DIVAT Nagy kér BT. Nagykereskedés, Paks, Rákóczi u. 5—7. (bejárat a Hajnal u. felöl) ruházat (női, férfi, gyermek) kötöttáru sportruházat bőráru fehérnemű ajándék Már most várjuk a gyártók jelentkezését, a jelenlegi telefon szám: 74-13-238 és a helyszínen személyesen Kereskedők részére nyitás: 1990. október 1-jén 7 órakor (3436) Vállalatok, intézmények, lakóközösségek figyelmébe ajánljuk! Roncsolásmentes lapostetőszigetelés-vizsgálat új technológiával! A hibahelyek (beázások, höhidak, harmatpontok) dm2 pontossággal bemérhetök, így óriási költségmegtakarítás érhető el. Az eljárás alkalmazható minőségellenőrzésre, hőszigetelés-ellenőrzésre, szakvélemények elkészítésére. Igény szerint a hibafeltárás mellett a hibaelhárítást is vállaljuk. Bővebb felvilágosításért forduljon hozzánk! /I (! \l Kisipari Termeltető Vállalat Dél-dunántúli Kirendeltsége Pécs, Rákóczi u. 24—26. Telefon: 72/13-034,14-050. Telex: 12-577 Megyei irodáink: Kaposvár, Kossuth L. u. 4. Zalaegerszeg, Ady E. u. 31. Szekszárd, Munkácsy u. 33/a. Telefon: 82/20-492 Telefon: 92/12-357 Telefon: 74/15-663 (108076) J A kőszáli sasok országában