Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)

1990-09-24 / 129. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 24., hétfő Szabad demokrata gyűlés a Kiliánban A köztársasági elnök mondta a Somogyi Hírlapnak: „Menjenek el szavazni” Koalíciós jövőkép Kaposvárról GÖNCZ ÁRPÁD: 1956 a magyar népé (Folytatás az 1. oldalról) A földtörvénytervezetet pedig — mondta — a Földművelés- ügyi Minisztérium dolgozta ki és a kormányzat küldte vissza. Tüntetést legföljebb az MDF székháza elé szervezhetné­nek, hogy azzal kényszerítsék például a miniszterelnököt, hogy a kormány nyújtsa be a földtörvénytervezetet. Az SZDSZ képviselője úgy vélte, hogy nálunk a demokrá­cia rendszere nem alakult ki tel­jesen. Minisztereink és államtit­káraink még nem tanulták meg, hogy mikor kell magánember­ként megnyilvánulniuk és a képviselőknek is el kellene tud­ni választani írói életművüket a politikai szerepléstől... — A jelenlegi választási rendszer leginkább egy önki- szolgáló bolthoz hasonlítható, ahova bemegy a kedves vevő és megnézi, hogy mit talál a pulton — mondta. Lehet, hogy a választék nem túl nagy, de ab­ból kell választania, és így maga is felelős a választásért, mert ez olyan önkiszolgáló bolt, amelybe csak négyévenként lehet belépni. A szabad demokrata politikus véleménye: a mostani helyha­tósági választás eldöntheti azt, hogy a helyi önkormányzatok ellensúlyai tudnak-e lenni a központi hatalomnak'vagy sem. Nagy kérdés, hogy a kis telepü­léseken, ahol egyik párt sem tudott gyökeret ereszteni —, miként alakul majd a helyzet a választások után. Ezután dr. Takács Norbert (SZDSZ) elsősorban a Kapos­vári Koalícióról beszélt. — Sok rosszat hallhattunk róla, mert a koalíción kívül rekedt erők el­kezdték támadni—mondta töb­bek között.—Tették ezt azzal a szándékkal, hogy gyengítsék. Nem kell elmagyarázni, hogy mely erők állhatták a törekvé­sek hátterében. Véleménye szerint megfi­gyelhetők a kormány centrali­zációs elképzelései. Ennek egyik bizonyítékaként az Állami Vagyonügynökséget, mint a pri­vatizáció irányítóját nevezte meg. így aztán a privatizáció a kormányzat elképzelései sze­rint történik majd meg és nem úgy, ahogyan a gazdasági kör­nyezet megkívánná. Az önkor­mányzatoknak ezért a centrali­záció elképzeléssel szemben meg kell próbálni megvalósítani a más módon történő privatizá­ciót. Szólt arról is, hogy a koalíció milyen Kaposvárt szeretne. Szerepel az elképzelések kö­zött a tiszta, virágos település- kép éppen úgy, mint az új mun­kahelyek teremtése. Ennek ér­Egyetemisták provokálták Szegeden a miniszterelnököt Antall József: „Ha nem stabilizálódik az ország helyzete, katasztrófa lesz” (Folytatás az 1. oldalról) A miniszterelnök ezért egy ideig csak hozzájuk szólt. Kije­lentette: nem nagy dolog egy demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben tüntetni. Ha néhány esztendővel ezelőtt vállalkoztak volna erre, akkor a hátsó kapun elvezették volna őket. Vegyük tudomásul — hangoztatta megértő szándé­kát nagy hangzavar közepette —, hogy minden korosztálynak azokban az években, hónapok­ban kell követeléseit kifejezésre juttatnia, amikor él, amikor erre módja van. Tudomásul kell ven­ni, hogy a fiatalokat nem érdek­lik az idősebbeknek a közel­múltban átélt szenvedései. Ezért csak arra szólított fel, hogy mindenki tartsa tisztelet­ben egymás gondolatait, fel­adatait. A miniszterelnök csak e gon­dolatok után kezdett hozzá be­szédéhez, amelyet a későb­biek során is gyakran megsza­kított az egyetemisták tapssal, füttyel, lábdobogással és bekia­bálásokkal kifejezett, egyet nem értést jelző véleménynyil­vánítása. Antall József a rendszerválto­zást elemezve kifejtette, hogy az átalakulás mindenkor büsz­kesége lehet annak a magyar népnek, amely éllovasként indí­totta el a környező országokban a rendszerváltozásokat. Olyan feladatra kell viszont vállalkoz­nunk — hangoztatta —, amely­re még nincs történelmi pél­dánk, nincs tapasztalatunk: egy sztálinista, majd egy posztsztá­linista, kommunista diktatúrát, amely egy mesterségesen ki­alakított falanszterrendszer, kell átalakítanunk modern piac- gazdasággá, szabadelvű jogál­lammá. Az igen tisztelt ellenzék egyik pártjának sincs á kormányénál jobb programja erre — jelentet­te ki. A közelgő választásokról szólva hangoztatta: a nép bizal­mát élvező önkormányzatok kellenek. A kormány nem vonja kétségbe egyes konkrét sze­mélyek— például a mai tanács­elnökök — népszerűségét, a választók, ha akarják, megerő­sítik őket. Hiteles emberekre van szükség — ez a kormány programja. Nem boszorkányül­dözésről vagy B-listázásról van szó, hanem arról, hogy az em­berek igazságérzete érvénye­süljön. Antall József, a későbbiek­ben szólt arról, hogy az ország­nak van esélye a súlyos válság­ból való kilábalásra. Van kive­zető út, de szembe kell nézni a valósággal. Az örökölt költség- vetéssel kényszerpályán mo­zog a kormány, s a miniszterel­nök belátásra kért mindenkit egymás, illetve a kormány iránt. Legfontosabb teendőnek a sta­bilitás megteremtését jelölte meg, mert — hangoztatta — el­lenkező esetben katasztrófa lesz. A beszédet a hallgatók több­ször megszakították, majd a nagygyűlés idősebb résztvevői is bekapcsolódtak a kialakult hangzavarba, felháborodottan utasították vissza a fiatalok magatartását. (MTI) A Történelmi Igazságtétel Bizottság szeptember 22-én tartotta köz­gyűlését, amelyen megjelent és felszólalt'Göncz Árpád köztársasági elnök is dekében az ipari szerkezetet át kellene alakítani a városban is és a megyében is. Technológiá­kat kellene behozni és külföldi cégeket letelepedésre ösztö­nözni. Új alapokra kellene he­lyezni az építőipart is, mert az teljesen a padlóra került. Szikra Péter, a kisgazdapárt városi elnöke fejtette ki, hogy az országostól eltérő „felállás” azért jött létre Kaposváron, mert itt nem felejtették el, hogy .valamikor mindnyájan ellenzé­kiek voltak, és azt nézik, hogy ki mit akar. Sajnálatát fejezte ki, hogy az MDF kilépett a koalíció­ból, de úgy vélte, hogy ez még változhat. Kiejelentette, hogy a koalíció Kaposvár minden pol­gárát szeretné képviselni a helyhatósági választásokon. Garbera István, kaposvári ügyvezető elnök a Keresztény- demokrata Néppárt nevében támogatásáról biztosította a koalíciót, és az erkölcsi értékek jövőbeni fontosságáról beszélt. Szita Károly, Zöld Párt orszá­gos társelnöke pártja létrejötté­nek jelentőségét méltatta. Úgy vélte, hogy a jelenlegi kormány is embereknek hoz létre hivata­lokat és nem fordítva... A felszólalások után Koltai Róbert nagy sikerű műsora zár­ta a szabad demokraták koalí­ciós gyűlését. Tóth Béla Röviden • Kurd források szerint az utóbbi napokban számos meg­mozdulás volt az élelemhián­nyal küzdő Észak-lrakban. A la­kosság és a hadsereg összec­sapásaiban legalább ötvenen meghaltak. • Az orosz parlament elutasí­totta Mihail Gorbacsovnak azt a kérését, hogy a Szovjetunió ál­lamfője elnöki kormányzást vezethessen be. A Borisz Jelcin által aláírt nyilatkozat szerint Oroszország mindent megtesz szuverenitása és alkotmányos rendje védelméért. • Anatolij Szobcsak lenin- grádi polgármester cáfolta azo­kat a híreket, hogy jelenlegi posztját felcserélné a Szovjetu­nió miniszterelnökének tiszté­vel. (Folytatás az 1. oldalról) A mérsékeltebb szónokok elismerték, hogy a költségveté­si gondokkal küszködő kor­mánynak kevés pénz áll rendel­kezésére a kárpótlásra — amelynek alapja a kiesett jöve­delem kellene hogy legyen — ám volt, aki egyenesen azzal vádolta az ország vezetőit, hogy tudatosan törekednek az időhúzásra, addig is meghalnak jó páran a bajtársak közül... Őket pedig már elég koszorúval is „kárpótolni”. Áz ’56-osok most úgy érzik, éppen azok hagyják őket cser­ben, akik az ő hátukon kapasz­kodtak föl vezető pozíciókba. A TIB-nek óriási szerepe volt a rendszerváltásban, Nagy Imré­nek és mártírtársainak elteme­tésében, a valós tények feltárá­sában, a tömegméretű politikai és erkölcsi rehabilitációban. Ehhez képest a parlament csu­pán 1,3 millió forintos költség- vetési támogatást hagyott jóvá a TIB-nek. Nevetséges összeg ez ahhoz a 600 millió forinthoz képest, amit még a Németh- kormány irányzott elő 1990-re az akkor már csak papíron léte­ző Hazafias Népfront számára. Létrejött — Zimányi Tibor el­nökletével — a politikai meg­hurcoltak parlamenti csoportja, s a TIB-tagok most ennek befo­lyásától remélik a kedvezőbb döntések megszületését. A közgyűlésen a felizzó kedé­lyeket az időközben megérkező Göncz Árpád köztársasági el­nöki tekintélyét latba vetve igye­kezett józan mederbe terelni. Felszólalása előtt azonban egy szélsőséges szónok a „rabtárs jogán” azzal merészelte vádol­ni: bolsevista szokást követ azzal, hogy késve jön a közgyű­lésre. Az elnök tenyerébe te­mette arcát: érződött, nem sér­tődik meg, de nagyon fáj, amit hall. Ezért is kezdte így a beszé­dét: — Kedves barátaim, valószí­nűleg az is bolsevista szokás és a személyi kultusz jele, hogy én most elragadom a szót. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a rendszerváltás abban az értelmezésben, amelyben re­méltük, nem ment végbe. Ah­hoz, hogy végbemenjen, az embereknek maguknak kell megváltozni. Valószínű, hogy az előttünk álló választás nem fog egyértelmű döntést hozni. Ha körülnéznek, akkor valószí­nűleg látnak egyfelől átmentési kísérletet, másfelől demagó­giát, harmadszor azt is látják, hogy szerencselovagok próbál­nak felszínre kerülni. Valóban vannak emberek, akik '56 hátán próbálnak felkapaszkodni, van­nak akik máson. — 1956 a magyar népé — szögezte le a köztársasági el­nök, finoman utalva arra, hogy annak emlékét, továbbfolytatá­sát egyetlen társadalmi szerve­zet sem sajátíthatja ki kizáróla­gosan. Hozzáfűzte: — A lénye­ge 1956-nak, hogy egy nemzet a talpára állt és kiegyenesedett. Nagyon szép volna azt remélni, hogy az ország — a nehéz gaz­dasági körülmények között is— a talpán marad és kiegyenese­dik. Göncz Árpád a továbbiakban kijelentette: — Szükségünk van a TIB-re, mert ezt a folyamatot folytatni kell. 56-nak nem az emlékét kell megőrizni, 56-ot életben kell tartani. Jó volna, hogyha ebben teljes egyetér­tésre tudnánk jutni, s ennek nagyon szép jelét látom abban, ami Somogy megyében játszó­dott le... Hogy mi játszódott le So­mogybán? A megyei tanács végrehajtó bizottsága határo­zatot hozott arról, hogy a tanács a Történelmi Igazságtétel Bi­zottság részére a Nagy Imre- szobor felállításának költségei­re 500 ezer forintot, az 1956-os forradalom során kifejtett tevé­kenységük miatt hátrányt szen­vedő, létminimum alatt élő sze­mélyek segélyezésére pedig 250 ezer forintos támogatást biztosít. Ezt a határozatot a TIB közgyűlésén dr. Gyenesei Ist­ván megyei tanácselnök jelen­tette be. Beszédében szólt arról is, hogy ez a kezdeményezés a TIB dél-dunántúli szervezeté­nek kérésére, a jó együttműkö­dés eredményeként jött létre, s ebben nagy szerep jut e szerve­zet titkárának, Horváth Gyulá­nak. A vb a 21-ei ülésén hozta meg a döntést. Nem könnyen, mert bár a testület egyetértett a javaslattal, néhány párt képvi­selője kifogásokat emelt ellene. A döntést az határozta meg, hogy ebben tartozása van a megyén’ek, a városnak, és nincs mire várni — hangsúlyoz­ta Gyenesei István. Göncz Árpádot a távozáskor hiába is kérték volna interjúra az újságírók — sürgős volt az útja. így — Horváth Gyula közbenjá­rásával —csupán egyetlen kér- • désre válaszolt, s ezt a Somogy Hírlap tudósítója tette fel. — Elnök úri Mit üzen Somogy választópolgárainak ? — Menjenek el szavazni, és nézzék ki a legtisztességesebb embert, pártra való tekintet nél­kül és függetlenül attól, hogy volt-e korábban is tisztsége vagy sem. Az elnök távozott, és a köz­gyűlés — egyre fogyatkozó létszámmal — szervezeti kér­dések jegyében folyt tovább. Végül már úgy tetszett, az egész tanácskozás haszna annyi, hogy a sokféle indulat mederre talál: kollektív pszicho- dráma, ami itt lezajlik. Az egyetlen kézzelfogható eredménye a közgyűlésnek a továbbiakban a védnökség ala­pítása és a jogi tagozat új veze­tőjének megválasztása, illetve az ügyvezető elnöki funkció lé­tesítése volt. Eszerint a Törté­nelmi IgazságtéteJ Bizottság fővédnöke Göncz Árpád lett. A védnökök: Nagy Erzsébet a Imre leánya), GyenesJu- iléter Pál özvegye), Király Béla és Mécs Imre. ügyvezető elnökhelyettesnek Hegedűs Lászlót választották. Dörnbach Alajos országgyűlési képviselő­sége miatt lemondott, ezért Tóth Lajos lett a jogi szekció ve­zetője. Fodor Tamás Kifogásolja a választási bizottság döntését az MDF Taxisokra tüzelt a kormányör Csütörtökön este hozott döntést a területi választási bizottság arról a kifogásról, amelyet a Munkaszolgálato­sok Országos Szövetségének elnöke nyújtott be. A bizott­ság állásfoglalásának következtében ötre csökkent a Kaposvári Koalícióban résztvevő pártok száma. Hódos Győző, az MDF kaposvári választási irodájának vezetője a következőkről tájékoztatta a Somogyi Hírlap szerkesztő­ségét. — Az MDF kaposvári szervezete — törvényes határ­időn belül — kifogással élt a Somogy megyei területi vá­lasztási bizottságnak az ötpárti Kaposvári Koalíciót illető határozatával szemben. Álláspontunk szerint ugyanis nyilvános tárgyalás során a testület (megengedhetetle­nül) politikai döntést hozott annak ellenére, hogy több esetben sem volt bizonyított a jelöltállítás törvényes felté­teleinek megléte. A rendőrség szombaton hajnalban előállította Budai Gábor Attila kormányőr sza­kaszvezetőt. A szakaszvezető a 10-es számú országos főútvonalon személyszállító kisiparosok­kal került összetűzésbe, és — eddig tisztázatlan körülmé­nyek között — önvédelmi fegyveréből öt lövést adott -le. Személyi sérülés nem tör­tént, az eset tisztázására eljá­rás indult. Dr. Suchmann Tamás országgyűlési képviselő Új tagokat delegált a listáról dr. Huszár Tibor és dr. Ormos Mária helyére az MSZP országos elnöksége az Országgyűlésbe. Mint is­meretes, dr. Huszár Tibor és dr. Ormos Mária lemon­dott képviselői mandátumá­ról. Az MSZP országos elnök­sége — nyolc jelölt közül — dr. Tabajdi Csabát és dr. Suchmann Tamást, a Buda­pest Bank marcali fiókjának igazgatóját delegálta or­szággyűlési képviselőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents