Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)

1990-09-22 / 128. szám

1990. szeptember 22., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Az utolsó kampány — önállóan Búcsúülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) Gondokkal telve indul az ősz. A nyári aszály, a késve jött eső nem kedvezett a cukorrépának sem. Kováts Imrét, a Kaposvári Cukorgyár igazgatóját kérde­zem: — Mennyi rép feldolgozására készültek föl? — Idén 9500 hektár szerző­dött területünk van, ebből 9000 hektár ad termést. Az év első felében a cukorrépa ptlagon fe­lülinek ígérkezett. Ám ember tervez — Isten végez. Jött az aszály és a reményeink romba- dőltek. Gyenge-közepes ter­més várható. A későn jött eső a répa relatív cukortartalmának csökkenését okozhatja. — Milyen szerződéseket kö­töttek? — 43 mezőgazdasági üzem­mel, valamint magántermelők­kel kötöttünk szerződést, főleg azokon a helyeken, ahol a gyár tudta vállalni a betakarítást. Arra számítunk, hogy gyarapo­dik majd a vállalkozók száma. —Az idei répa kíván-e külön­leges eljárást? — A cukorrépa technológiai minősége gyöngébb a tavalyi­nál. Nagyobb veszteséggel le­het feldolgozni, mint általában. A termésátlag a tavalyinál rosz- szabb, a cukortartalom viszont valamivel magasabb lesz. To­vábbi gondokat okozhat az el­tarthatóság. — A cukorgyártás folyamatá­ban képződött mésziszapot, amely a savanyú somogyi tala­jok javításában fontos szerepet játszhatna, a gyár hogyan hasz­nosítja? — Nehezen. Ingyen is ad­nánk, de a szállítási költségek miatt így sem kell. Hiányoznaka megalapozott talajvizsgálatok. Az egyik közeli téesztől kérünk területet a mésziszap lerakásá­ra. — Mikor indul a répa feldolgo­zási kampány? — A mészkemencék begyúj­tása után a kampány szeptem­ber 29-én indul. Remélem, a kedvezőtlen körülményeken a közelmúltbeli korszerűsítés sokat változtat majd. Felújítot­tuk az új kazánparkunkat és bővítettük a tárolótereinket. A zárt vízrendszer kiépítésével megszűnik a kibocsátott víz szennyezettsége. Az egyik leg­jelentősebb technológiai fej­lesztés a centrifugapark kicse­rélése volt. Ezzel a répacukor veszteségét tudjuk csökkente­ni. Október végéig szeretnénk a termelőket megkeresni és a jövő évi termelésről tárgyalni. Tervezzük a támogatások köré­nek további bővítését, a terme­lési költségek előfinanszírozá­sát, további alapáremelést. Ezenkívül vetőgépek, betakarí­tógépek vásárlását is fontolóra vesszük. —Ha ennyire kell ösztönözni, akkor talán félő, hogy csökken a cukorrépatermelés... — Erről szó sincs. De mi előre gondolkodunk. Kapacitásunkat folyamatosan bővítjük és ezért fontos, hogy a termelőket jól megfizessük. Bár az igazi ösz­tönzést szerintem a tulajdonvi­szonyok megváltoztatása je­lentené. — Ön hogyan vélekedik a megye, az ország cukorellátá­sának alakulásáról? — Október elejétől várhatóan megszűnik a cukorhiány. Az idei cukortermeléstől függ, hogy a jövő év hasonló idősza­kában eseteg számolhatunk-e újra cukorhiánnyal. A kormány­nak ezzel most kellene foglal­kozni, annál is inkább, mert a cukor világpiaci ára most ala­csonyabb mint a belföldi. Ha az állami tartalék feltöltése elma­rad, a későbbi tetemes költség- növekedést majd megint csak a fogyasztókra fogják hárítani. — Várható-e most cukorár- emelés? — A cukorgyárak döntő több­sége bejelentette a 8—10 szá­zalékos áremelési szándékát. Mi nem terveztünk árváltozást, mert úgy gondoltuk, hogy a korszerűsítéssel és az alacso­nyabb árral, illetve a többletér­tékesítéssel olyan versenyhely­zetbe kerülhetünk, amivel kom­penzálni tudjuk az árbevétel­kiesést. Sajnos azonban be kel­lett látnunk, hogy a kereskede­lem ezt nem veszi figyelembe. Mi április 11. óta nem emeltünk árat, a 37 forintos cukrunkat mégis 40—42 forintért adják a boltokban. A kereskedő a leg­magasabb árhoz mér, nem dif­ferenciál. A megoldást egy szé­lesebb piaci hálózat kialakítá­sában látom, ahol a cukor fo­gyasztói árát valóban nem emelnék indokolatlanul. — Mi biztosítja a gyár jövőjét? — Másfél hónappal ezelőtt egy osztrák céggel közösen részvénytársasággá alakul­tunk. Az alaptőke egyharmadát az osztrák fél már át is utalta, de nem tudunk hozzányúlni, mert az Rt. hivatalos bejegyzése az állami vagyonügynökség ügyintézésének lassúsága miatt késik. Gyakorlatilag így nem tudunk lépni a következő év érdekében. Partnerünknek nehéz megmagyarázni, hogy — bár minden ,,jó, kiváló és korrekt”—miért nem tud hivata­lossá válni a társaság. Nekünk viszont most kell gondoskod­nunk a jövő évről. A részvény- társaság is azzal a céllal alakult, hogy a körzet cukorellátását maradéktalanul biztosítsa. Hunyadkürti Ilona (Folytatás az 1. oldalról) Brandtmüller István tanácsel­nök-helyettes azt tárta a jelenlé­vők elé, hogy milyen beruházá­sok vannak folyamatban, mi indul, s mi az, amit átadnak majd az önkormányzatoknak. Dr. Horváth Sándor, a társa­dalompolitikai főosztály vezető­je bejelentette az ülésen, hogy dr. Mészáros Balázs ügyében ítéletet hozott a munkaügyi bí­róság. Jogos volt a felmondás alkalmatlanság címén, ezt a bí­róság helybenhagyta. így mód nyílik arra, hogy pályázatot írja­nak kí a Somogy Megyei Mú­zeumok Igazgatóságának igaz­gatói tisztének betöltésére. Dr. Gyenesei István tanács­elnök utalva arra, hogy a testü­let meghozta utolsó döntéseit, beszámolt az ötéves ciklusban végzett munkáról, megköszön­te a tanácstagok munkáját. Ezt a köszönetét egy levélben is megfogalmazták (a beszámo­lót, a levelet olvasóink lapunk 5. oldalán találják). A jelenlevő tanácstagok közül Nemes Kálmán, Böröcz Ottóné, Gémesi Tibor, Lucza Ferenc, Papp János és Boda János mondta el a véleményét, érzéseit az elhangzottakkal kapcsolatban. A megyei tanács elnöke az ülés végén kifejtette: egyetért Gémesi Tibor megálla­pításával: munkájuk minősíté­sét az új önkormányzat majd elvégzi. Természetesen bizo­nyos történelmi távlatból sikerül objektív képet adni és kapni minderről. O tényeket próbált meg felsorolni az öt évről. Eljön majd az idő, amikor ennek az időszaknak az értékelése reális lesz. (Lajos) Nem öltenek független álcát Választás előtt Kadarkúton MÁR A PAP IS KOMMUNISTA? Indulatos nyilatkozók — Politika és prédikáció Kadarkútnak sem kell a szomszédba mennie egy kis politikai perpatvarén... Alig hisszük, hogy egy-egy adott probléma helyi megoldásá­hoz a nyilvánosságot biztosí­tó sajtóra — mint kívülálló igazságszolgáltatóra — len­ne szükség. A kadarkúti ese­tet is pusztán okulásképpen közöljük. Léber Miklós katolikus plébá­nos kérte szerkesztőségünket ismerkedjünk meg közelebbről is a kialakult helyzettel: — A helyi MDF-nek az a gondja, hogy a katolikus egy­ház nem azMIDF polgármester­jelöltjét, hanejm egy másik jelöl­tet támogat. Ám az is a tényék­hez tartozik, — amit gyakran szemünkre vetnek — hogy a mi jelöltünk korábban egy rövid ideig valóban .tagja volt az MSzMP-nek. Ám a vélemé­nyünk szerint hozzáértő, tisz­tességes ember. Az MDF egyik képviselője dr. Szalontay György, megkérdezte tőlem: Hogyan lehet az, hogy a katoli­kus egyház képviselője olyan embertJavasol, aki korábban MSZMP tag volt? Nem tudtam megmagyarázni neki, hogy az egyházat üldöző párt nem azo­nos egyes tagjaival, például a mi jelöltünkkel. De nem értette meg. Majd egy régi ismerősömtől azt kaptam, amit még soha éle­temben. Ugyanis azt mondja: Te kommunista pap vagy! Én, aki a papi békegyűlésen soha nem vettem részt, sőt mindig ellenálló voltam?! Ezt egy MDF es tagtól, egy nagyon-nagyon régi jo barátomtól kaptam. Mi, a katolikus egyház felfo­gása szerint is a legalkalma­sabb jelöltet támogatjuk. Meg­kérdeztem a falu lakóit: a mi je­löltünkkel ők is egyetértenek. Tehát mivel tarthatatlan állapot alakult, ki, ezért állítottunk mi is listát. Ám ezen a listán a legkü­lönbözőbb foglalkozású embe­rek szerepelnek. Az MDF-nél pedig öt egészségügyi dolgozó. Az MDF a rendszerváltást itt úgy értelmezi, hogy mindenkit le kell váltani aki korábban ve­zető funkcióban volt. Ez veze­tett a botrány kirobbanásához, és emiatt volt szükséges az egyház közbelépése. Á hölgy, aki úgymond lekom- munistazta a katolikus plébá­nost, nevének mellőzését kérte, nyilatkozatának közléséhez azonban hozzájárult: — Valóban elhangzott az ominózus mondat, mégpedig a lakásomon, — mondta. — De ezt a kijelentést nem MDF-tag- ként, az MDF nevében tettem, hanem saját véleményemet mondtam el: Sőt, idegessé­gemben azt is hozzátettem: hogy: vörös ördög. No, persze tudom, hogy valóban nem lehet rá mondani, hogy kommunista, dehát nagyon ideges voltam. En gyakorló keresztény va­Ö , s nem az egyház ellenfe- ég a nehéz időkben is részt vettem az istentiszteleteken, s gyermekeimet is járattam hit­tanra. Azért csúszott ki a szá­mon ez a mondat, mert amióta megkezdődött a választási kampány, azóta a plébános úr minden istentiszteleten az MDF ellen prédikál. Még a doktor urat is kiprédikálta, s fölszólította a híveket, hogy ne szavazzanak az egészségügyi dolgozókra. Valójában ez volt az oka annak, hogy kijelentettem az ominózus mondatot. A kadarkúti MDF képviseletében dr. Szalontay György: — Nem az MDF kommunistá- zott, hiszen a kijelentés egy magánbeszélgetés alkalmával hangzott el. Én is vallásos em­ber vagyok, bár tény, hogy a plébános úrral különböző okok miatt eddig is voltak súrlódá­saim, nézetkülönbségeim. Kö­rülbelül egy héttel ezelőtt be­szélgettünk a választásokon in­duló jelöltek listáiról. Megvitat­tuk az MDF és a katolikus egy­ház által ajánlott listákat. Mind­ketten elrpondtuk a vélemé­nyünket. Én kihangsúlyoztam, hogy politikai műhibának tar­tom, hogy egy volt MSZMP-st jelöltként indít az egyház. —Az MDF a sajálistáját és je­löltjeit demokratikus módsze­rekkel választotta ki, s kiáll mel­lettük. A döntést pedig a válasz­tópolgárokra kell bízni. Mit tegyünk ehhez? Valóban rájuk kellbízni. (Lengyel) Az agrárkamara véleménye Privatizáció és paraszti rehabilitáció A Magyar Agrárkamara is megtárgyalta a termőföld tulaj­don rendezésével kapcsolatos törvényjavaslatot és elkészítet­te véleményét. A kamara tiszte­letben tartja a kormányzó pár­tok felelősségét, de hangsú­lyozza, hogy a tervezet politikai megfontolásé. A kamara mint szakmai szer­vezet — kizárólag ökonómiai megfontolásokból — általában támogatja a privatizációt, a pa­raszti rehabilitációt. A szüksé­ges feltételek biztosítása mel­lett egyetért a termőföld gazda­ságos és a környezetvédelmet is szem előtt tartó hasznosítá­sával. A szakmai megfontolású privatizációhoz olyan törvényi szabályozás szükséges, mely- lyel csökkenthető a gazdasági rendszerváltás kockázata, a költségvetést bevételhez juttat­ja és ez forrása lehet a privatizá­ciót ösztönző kedvezmények­nek. A kamara állásfoglalásában megfogalmazza azokat az elve­ket és intézkedési javaslatokat, amelyek szükségesek a végre­hajtáshoz. Ezek közül az egyik, hogy a termőföld tulajdonjogá­nak rendezése szervesen il­leszkedjen az általános privati­záció gyakorlati megvalósítá­sához. Á sérelmek orvoslásá­nak módját úgy határozták meg, hogy az minden tulajdo­nosra kiterjedjen, köztehervise­lésen alapuljon és az ország anyagi lehetőségeit vegye fi- gyelemvbe. Alapvetőnek tekinti ez a ja­vaslat a mezőgazdaság műkö­dőképességének megtartását. A kamara szerint a privatizációt úgy kell ösztönözni, hogy elis­merje a szövetkezeti tagok, ál­lami gazdasági dolgozok, ma­gántermelők egyenlőségét és az ellenérték fejében történő tulajdonhoz jutás jogát. Az agrárkamara szükséges­nek tartja, hogy a földtulajdon­szerzés társadalmi ellenőrzés alatt történjen, ez azonban ne járjon hatósági feladatok átvé­telével, politikai kényszerrel, ráhatással vagy ezekhez kap­csolódó jogosulatlan előnyök­kel. A kamara akkor is feladatá­nak tekinti az ágazat működő- képességének fenntartását és a tulajdoni váltás elősegítését, ha a jogalkotó politikai megfon­tolású földtulajdonrendezés mellett dönt. (Mészáros) Két első osztályt indított ebben az évben az ádándi Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Intézet. Az iskola 110 jelentkezőből mindössze 76 fiatalt tartott érdemesnek a tanulmányok meg­kezdésére. Többségük Somogy-Tolna Fejér és Zala megyéből érkeztek az intézetbe. A hároméves képzés során a fiatalok növénytermesztő gépész szakmát szereznek, s emellett meg­kapják a második tanévtől kezdve a mezőgazdasági vontatóra szóló jogosítványt is. Fotó: Gyertyás László Az MSZP Siófokon felkészült a választásokra — Sokan átértékelték véle­ményüket az országgyűlési képviselő-választások óta, most. már máshová húznák be az ikszet. — mondta Szente Imre, a Magyar Szocialista Párt siófoki szervezetének ügyveze­tő elnöke. — A kérdés az: mire lesz ez elég? Mi illúziók helyett a reálpolitikából indulunk ki. Meggyőződésem — folytatta —, hogy hiteles szakemberek indulnak színeinkben az önkor­mányzati választásokon. Akik már eddig is tettek annyit a vá­rosért, hogy helyük legyen az új testületben. Jelöltjeink a követ­kezők: 1. sz. választókerület: Emődy Zoltán 58 éves mérnök, 2. sz. választókerület: Brachna János 45 éves üdülőigazgató, 3. sz. választókerület: dr. Hor­váth Gyula 37 éves kereskedel­mi forgalmi vezető, 4. sz. vá­lasztókerületben: Berkes János 48 éves osztályvezető, 5. sz. választókerület: dr. Klabuzai Zoltán 49 éves főorvos, 6. sz. választókerület: Prohászka Ist­ván 55 éves iskolaigazgató, 7. sz. választókerületben: Stu- kovszki Ernő 41 éves osztály- vezető, 8. sz. választókerület­ben: Somogyi Gyula 41 éves tanácselnök-helyettes, 9. sz. választókerületben: Gombai Tibor 41 éves hivatali előadó, 10. sz. választókerületben: Vi­dus Kálmán 52 éves csoportve­zető. A lista első öt helyezettje: 1. Dr. Házas József 49 éves rendelőintézet-igazgató, 2. Somogyi Gyula, 3. Riedl János 62 éves nyugdíjas, 4. dr. Klabu­zai Zoltán, 5. Prohászka István. Az MSZP tehát minden kör­zetben indít jelöltet, s ők vala­mennyien (!) a párt tagjai. De mint azt Szente Imre elmondta; képesek a pártérdekek fölé emelkedni a városért. (,,Nem taktikáztunk, hogy független je­löltként próbáljanak tagjaink minél több voksot gyűjteni, fel­vállalták az MSZP színeit, bár tudjuk; előfordulhat, hogy ez szavazatoktól foszt meg ben­nünket. Mert (ki tudja miért?) sokak szemében a volt állam­párt tagjai mindannyian bűnö­sek, ha az MSZP tagjai lettek, de az összes többi pártban tisz­ta lappal kezdve nyüzsöghet­nek. Mi bízunk abban, hogy az állampolgár mérlegre tudja ten­ni: ki az alkalmasabb egy konk­rét feladatra?”) —Az anyagi források függvé­nyében az akút problémák megoldását tekintjük legfonto­sabb feladatunknak — folytatta Szente Imre. — Az oktatás az egészségügy, az öregek, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetűek ügye az esély a fia­talok lakáshoz juttatásához. Véleményünk szerint ezek a legégetőbb kérdések. Utána következhetnek az élet minősé­gét javító beruházások, gondo­lok itt például az idegenforga­lom fejlesztéséré. Látványos előrelépés azonban csak a vál­lalkozói szféra révén remélhe­tő. A leendő önkormányzatnak támogathia kell a város javát szolgáló — minőségi idegenfor­galmat vonzó, munkahelyet te­remtő, a város arculatának szé­pítését eredményező — magá­nerős beruházásokat, legyenek azok akár belföldi, akár külföldi tőketöbbségűek is. Szente Imre kezében a párt kidolgozott helyi programja. „Tudjuk, hogy az ország mai igen súlyos gazdasági helyze­tében felelőtlenség lenne telje- síthetettlen ígéreteket tenni, hamis illúziót táplálni. Tudjuk, hogy a város sorsa elválasztha­tatlan az országétól, és nem szakíthatunk ki lényegesen nagyobb részt az egészből mind mások... Siófok—Buda­pest után az ország második legnagyobb idegenforgalmi közponjta — a nemzeti jövede­lem hatékony termelésében el­foglalt helyét csak akkor tudja megtartani, ha intenzíven fejlő­dik, ha a minőségi turizmus fo­gadási feltételei megteremtőd­nek. Éppen ezért az önkor­mányzatok jelenlegi finanszíro­zási rendszerén változtatni kell... A város ma meglevő 33 intézményének működtetése még rendkívül takarékos gaz­dálkodás esetén is várható be­vételek kétharmadát felemész­tik...” Egy-két embert szeretnénk bejuttatni a testületbe, mely fe­lelősen rangsorolja majd a meg­oldandó problémákat — mond­ta Szente Imre. — S persze megtartani szimpatizánsaink számát, sőt, szeretnénk növelni táborunkat. Czene Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents