Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-19 / 125. szám
1990. szeptember 19., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Natúrlecsó gyártáshoz készítik elő a paprikát a nagyatádi konzervgyárban. Ezer tonna dobozos lecsót legyártottak már német exportra. Ötezer tonnát belföldi és egyéb piacra szállítanak. Fotó:t)akab Judit Csöndes, mértékadó kampány Az Agrárszövetség a mezőgazdaságért Jól szerepelt az Agrárszövetség a helyhatósági választások somogyi kampányában. Tizennyolc településen 67 képviselő- jelöltet, hét helyen polgármesterjelöltet, három városban pedig listát állítottak: Kaposváron és Siófokon önállóan, Barcson pedig az MSZP-vel közösen. — Milyen kampányt folytatnak a hátralevő időben? — Hasonlót, mint az ország- gyűlési képviselőválasztáskor: csöndeset, mértéktartót — mondta Müller János, az Agrárszövetség megyei választmányának titkára. — Úgy gondoljuk, hogy ez jellemző a vidéki emberekre. Érveket szeretnénk felsorakoztatni, hogy miért döntsenek a választópolgárok a jelöltjeink mellett. Ők megválasztásuk esetén szolgálatnak tekintik majd a megbízatásukat. Európai mércével — Az Agrárszövetség jelszava ,,A vidékért, a haza jövőjéért". Milyen programmal állnak a választópolgárok elé? — Minden mezőgazdasággal közvetlenül vagy közvetve foglalkozó elismeri, hogy Magyar- ország sajátos jellegénél fogva eleve agrárország, adottságai szinte valamennyi növény termelésére megfelelőek — kapcsolódott Bodnár Imre agrármérnök, az Agrárszövetség kaposvári listavezetője a beszélgetésbe. — Ha visszatekintünk évszázadokra, akkor azt Iájuk, hogy itt együtt létezett a kis-, közép- és nagyüzem. Most is azt szeretnénk, ha kölcsönhatásban, egymásra utalva valahogy megtalálnák a kapcsolatot. Az persze a jövő feladata, hogy a méret- és arányrendszerek hogyan alakulnak majd ki. Én a helyi önkormányzatoknak is nagy szerepet szánok ebben. Föltétlenül indokoltnak tartom, hogy az ő segítségükkel, hozzájárulásukkal bekerüljön bizonyos nagyságú külföldi tőke a legkorszerűbb technikával és technikai színvonallal együtt. Csak így, együttesen leszünk képesek az európai mércével mért minőségi követelményekhez igazodni, és kilépni arra a piacra, ahol termékeink viszonylagosan jól elhelyezhetők, tisztességes árért. A belföldi ellátás érdekében pedig a rendelkezésre álló lehetőségeket kell kihasználnunk, hogy ajó minőségű, a lehető legolcsóbb áruk tömegét tudjuk biztosítani a lakosságnak. Önkéntes szövetkezés — Az Agrárszövetség mező- gazdasági párt. Alapelvünk a földnek, mint legfontosabb termelőeszközünknek a védelme. Meg kell adni az értékét, mert a becsületes munkához ez szorosan kapcsolódik. Ez a földérték esetleg a jövőben alapot adhat bármilyen jellegű tevékenység folytatásához, mint földeszközbevitel. Itt jegyzem meg, hogy szövetségünk az önkéntes szövetkezés híve. Elismerjük, hogy tulajdonos kell a földnek, de valós tulajdonos, olyan, aki a jó gazda gondosságával műveli és termel rajta. A földtulajdon rendezését az egységes, egyetemes tulajdonrendezés keretei között tudjuk elképzelni. Az Agrárszövetség tehát mindezekért helyet kér az önkormányzatokban, ugyanakkor azonban nem mások rovására akar előnyökhöz jutni. Alkalmas képviselőket — Hogyan képzelik el tevékenységüket az önkormányzatokban? — A falvakban, városokban élő mezőgazdasági termelők— ezen belül a termelőszövetkezetek — számítanak továbbra is meghatározó erőnek vidéken — szögezte le Müller János. — Éppen ezért arányuknak megfelelő képviseletre van szükségük az önkormányzatokban. Nem mindegy, hogy sorsukról kik döntenek, mennyire tájékozottak az emberek problémáiról, életkörülményeiről, gondjairól. Teljesen egyetértünk éppen ezért a Zöld Párt véleményével: az a lényeg, hogy megfelelő, alkalmas személyek kerüljenek az önkormányzatba. Ez legyen fontosabb minden pártpolitikai célnál. Szeretnénk, ha mielőbb megvalósulna jelszavunk: európai életet a magyar vidéknek. Ezt akkor érjük el leghamarabb, hogyha a helyi önkormányzatokban olyan képviselők lesznek, akik a rendelkezésre álló erőforrásokkal a leghatékonyabban tudnak gazdálkodni. Lajos Géza MDF nagygyűlés Csurgón A mezőgazdaságnak lesz jövője 36 faluban egy polgármesterjelölt KÖZÖMBÖS KAMPÁNY VIZSGÁZIK A TÖRVÉNY IS — KEVÉS A KISEBBSÉGI JELÖLT Az országban nagy a fásultság, a közöny és a bizonytalanság. No persze, nem véletlenül — mondta Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára hétfőn este, a csurgói MDF által szervezett fórumon. A meglepően nagy számú érdeklődő e rendezvényen találkozhatott első ízben hivatalosan Szászfalvi László református lelkésszel, az MDF csurgói szervezetének polgármester-jelöltjével. Bemutatkozását nagy taps kísérte. Tehát sokan voltak kíváncsiak az államtitkár fellépésére annál is inkább, mivel a manapság oly sokat emlegetett,,föld- ügyek" egyik illetékeséről van szó. Sárossy László részletesen szólt a kormány eddigi tevékenységéről, a rendszerváltozás külső és belső föltételrendszerének megváltozásáról, majd természetesen a földügyekkel folytatta. — A Földművelésügyi Minisztérium egyetlen olyan törvényt, rendeletet sem dolgozott ki, amely a mezőgazdaságot romhalmazzá tenné — mondta. — Azért is fontos ezt leszögezni, mert az utóbbi időben sok egymásnak ellentmondó, pánikot keltő elképzelés kapott lábra a földtörvénnyel kapcsolatban. Megtudhattuk azt is, hogy a tárca kidolgozta elképzeléseit az agrárágazat jövőjére vonatkozóan. Az alapelv sem titok: privatizált magán-, illetve vállalkozói gazdaságon alapuló mezőgazdaságot kívánnak megteremteni. Mert a továbblépéshez valódi tulajdonosokra van szükség. Ebben pedig minden párt egyetért. — Probléma csak abban van, hogy ki legyen a tulajdonos. A kisgazdapárt az 1947-es földtulajdonviszonyok helyreállításában érdekelt. Azonban el kell mondanom — így az államtitkár —, a kormány programjával szemben támasztott követelmény, hogy megfeleljen az alkotmány szellemének. Ezért a Minisztertanács úgy döntött, hogy a földtulajdon rendezésének kérdését az Alkotmánybírósággal előzetesen véleményezteti. Azaz: szakvéleményt kértünk, hogy ha a földtulajdont visszajuttatjuk a 47-es állapotoknak megfelelően, más tulajdonokat viszont nem, akkor ez törvényes-e? Az agrárágazat nettó befizető, s olyan szinten van, melyre építve lehet továbblépni. Szó sincs a nagyüzemek szétveréséről, hiszen gabonát, cukorrépát, kukoricát nem érdemes másfél hektáros táblákon termelni. S rendelkezésre áll a nagyüzemi táblák megműveléséhez szükséges technológiaitechnikai föltétel is. A részt vevők megismerkedhettek a kormány konkrét privatizációs elképzeléseivel. Ezt követően az államtitkár szembeszállt azokkal az elképzelésekkel, melyek szerint nincs szükség az agrárértelmiségre. Véleménye szerint az ágazat értelmiségének a felelőssége a jelenleginek a többszöröse lesz, mert mint mondta: — a mezőgazdasági munka ma már tudomány. Meggyőződésem, hogy a mai tsz-elnökök döntő többsége első lesz a gazdák között, a legjobb gazda lesz. Majd hozzáfűzte: ehhez természetesen át kell alakítani a termelőszövetkezeteket is. S az lenne a célszerű, ha a földtulajdonról és a szövetkezetekről szóló törvényt együttesen vitatnánk meg. Az államtitkár azt is kifejtette: közgazdasági szempontból az lenne a megnyugtató, hogy azok jussanak földhöz, akik gazdálkodni tudnak vagy akarnak. A volt tulajdonosokat pedig más módon kell kártalanítani. A kérdések és a hozzászólások arról tanúskodtak, hogy a fórumon sok-sok félreértés tisztázódott. A résztvevők — köztük a környékbeli tsz-ek elnökei — is megnyugvással vehették tudomásul, hogy az a bizonyos kása már nem is olyan forró, főképpen ha bárki beleláthat a fazékba. Igazi megnyugvást azonban a hallottak szellemét tükröző földtörvény hozhat majd. Lengyel János (Folytatás az 1. oldalról) Ma már úgy tetszik, hiba volt, hogy az ajánlószelvényen nem volt feltüntetve: mely párt vagy társadalmi szervezet ajánlja a jelöltet. Az ajánlásokat gyűjtők nem is hangsúlyozták különösképpen, hogy melyik párthoz tartoznak, sőt előfordult az is, hogy időközben változott a jelölt pártállása. — Milyen volt a jelölés során az állampolgárok aktivitása? — Elgondolkodtató tapasztalatokat szereztünk: tény, hogy kevesen keresték föl a tanácsok hivatalos helységeit, jelöltek ajánlásait. Inkább az volt a jellemző, hogy a pártok, társadalmi szervezetek gyűjtötték össze az ajánlócédulát. A törvény ezt a lehetőséget nem tartalmazza ugyan, de az Országos Választási Bizottság a törvényt kiterjesztve értelmezte, s ezzel lehetővé tette ennek a módszernek az alkalmazását. Tehát lényegében arról van szó, hogy az állampolgárok kevésbé aktivizálták magukat a jelölés során. — Hogyan vizsgázott az új jelölési rendszer? — Elég sok adminisztrációs teherrel járt. Az ajánlóívek megnyitása, különböző nyilatkozatok tétele, a jogszabályok részletes ismerete többször is gondot okozott. Úgy tetszik, hogy ez a rendszer bonyolult, további csiszolásra szorul. — Rendelkeztek-e a kisebb településeken élők megfelelő ismeretekkel? — Sajnos azt kell mondanom, hogy nem. Több helyütt előfordult, hogy nem mozdult a falu. Feltételezhetően az információhiány miatt, mert nem ismerték az önkormányzati és a választójogi törvényt. Teltek a napok és jelölteket sem állítottak. E településeken nincsenek pártok, s a lakosság sem szerveződött meg. Itt a tanácsi tisztségviselők igyekeztek segíteni. Ám mégis előfordult, ugyancsak egy faluban, hogy nincs meg a szükséges számú jelölt. Itt az első fordulóban nem lesz képviselőválasztás, csak polgármestert választanak. Somogy megyében 36 olyan település van, ahol csak egy polgármesterjelöltet állítottak. Érdekességként említhető, hogy például Juta is ezek közé tartozik: 11 faluban pedig éppen annyi jelölt van, mint ahány személy választható az önkormányzati testületbe. A törvény egyik fontos kitétele, a nemzetiségi kisebbségi jelöltekkel kapcsolatos szabályozása, amely lehetővé tette volna, hogy az adott kisebbségek képviselethez jussanak a településen. Sajnos nálunk ez a rendelkezés még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen összesen 14 kisebbségi jelölt van. (Ebből 13 cigány, egy német kisebbségi jelölt.) Ez persze csak azokon a településeken okoz problémát, ahol szórványként élnek nemzetiségiek. Több törvényességi probléma is felvetődött a megyében, melynek következménye: a választójogi törvény megsértése miatt büntetőjogi feljelentést tettek az illetékesek. A megyei választási bizottságtól is több kifogás érkezett, melyeket el kell bírálniuk. (Lengyel) Benzinkút magánvállalkozásban Benzinkúttal gyarapodik Somogy megye. Ságvár külterületén, a 65-ös út mellett épül a Borsos László vállalkozó által megálmodott kút. Mégpedig rekordidő alatt, hiszen a munkálatoknak augusztus 22- én álltak neki és október 23- ára tervezik az átadást. — Elsőként a benzinkút megnyitását tervezzük, de elképzelésem szerint a továbbiakban ABC-t és éttermet is szeretnénk itt kialakítani — mondta Borsos László, aki korábban is magánvállalkozó volt. — Mindössze két hónap alatt? — Tulajdonképpen az előkészületi munkák igényeltek sok időt. A hatóságok kötöz- ködése, az elnyúló adminisztrációk. Versenytárgyalást hirdettem a kút elkészítésére. Akik elnyerték, szintén magánvállalkozók, ők vállalták a rövid határidőt, igaz, vasárnap is dolgoznak. 10 fejes kutat terveztünk, s ez az egyik legmodernebb lesz az országban.
