Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-03 / 111. szám
1990. szeptember 3., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 A kialakuló zöld turizmus MUNKAHELY380 EZER EMBERNEK—AZ ELSŐ KATALÓGUSBAN SZENNA — NEMZETKÖZI KONFERENCIA LESZ KAPOSVÁRON (Folytatás az 1. oldalról) Már a századforduló Magyarországán konkrét kezdeményezések voltak, hogy a civil társadalom kezébe vegye, kialakítsa, segítse az idegenforgalmat. Szövetségek, egyletek jöttek létre ebből a célból az ország különböző részein. A falusi vendéglátás mestersége című könyv 1934-ben jelent meg — és máig is használható ismeretanyagot tartalmaz. A falusi üdülési lehetőségekről több katalógus jelent meg a harmincas években, 1940-ben már például 270 falu szerepelt benne. Októberben Somogybán A témát tárgyaló nagy érdeklődéssel kísért konferencián Csáky Csaba, a falusi vendégfogadók szövetségének elnöke emlékeztetett ezekre a tényekre, utalva arra is, hogy vannak mélyen gyökerező saját hagyományaink a sok, értékesíthető tanulságot adó nyugat-európai, bevált tapasztalatok mellett. A hazai hagyományaink az elmúlt ötven evben sajnálatosan elsorvadtak, míg Nyugat- Európában az idegenforgalomnak ez az ágazata mind dinamikusabban nőtt, és a köz hasznát hozó tevékenységgé fejlődött. Kivált az elmúlt évtizedben. Nem véletlen, hogy az Európa Tanács, a Közös Piac az 1990- es évet az európai turizmus évének nyilvánította, és ezen belül is kampányt kezdett a falusi turizmus fellendítéséért. Ehhez a kampányhoz csatlakozott az Országos Idegenforgalmi Tanács. A folyamatnak fontos része lesz az októberben Kaposváron megrendezendő nemzetközi konferencia, melyen fővédnőkséget Antall József miniszterelnök vállalt. Az európai falvak és a falusi — turizmus kétezerben — ez lesz a vitatéma Kaposváron. A résztvevők ajánlásokat tesznek az Európa tanácsnak, amely december végén értékeli az egész év tapasztalatait. Adómentesség tíz ágyig Korántsem egy idegenforgalmi „trükk”, hogy a kék turizmusról most a zöld turizmus felé fordul a figyelem. Történelmi tény, hogy nem divatból kezdték nyugaton sem, hanem szigorú gazdasági kényszer, az agrártúltermelés levezetése miatt. Mivel pontosan kiszámították, hogy gazdaságilag, társadalmilag hússzor kedvezőbb a falusi embernek otthon maradni, mint elhagyni környezetét, ezért az állam az egész folyamatot támogatta és ma is segíti. „Minden hasonlat sántít” — szokták mondani, ám ezek a történelmi tények jól kitapintha- tóak a mai magyar gazdaságban. Akár az agrártermelés helyzetére, akár a rendszer- és szerkezetváltással járó fokozódó munkanélküliségre gondolunk. Arról nem beszélve, roha- mossan szennyeződő környezetünkben, elgépiesedő világunkban mind elemibb erővel feltörő, általános emberi igény a természet, a természetes környezet iránti vágyódás. Kutatók, szakemberek pontosan kiszámították, hogy hazánkban a falusi turizmus kiépítése háromszáznyolcvanezer embernek jelenthet munkahelyet. Olyan lehetőség, amelyről most, ebben a történelmi pillanatban bűn lenne lemondani! A Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetsége élére állt a kezdeményezésnek, s hozzá kell tenni, hogy a szándék — figyelembe véve az ország helyzetét — a kormánynál is támogatásra talált. A falusi vendégfogadásra vállalkozóknál tíz ágyig és évi háromszázezer forintig bevezették az adómentességet, pályázatokat indítottak különböző kölcsönökre, hitelekre. A gazdaasszony paprikáscsirkéje Az OMÉK az elért eredmények és a további lehetőségek bemutatásának, találkozásának színhelye. Hogy az agrár- termeléshez szervesen kapcsolódó, a falusi turizmus jövőjével kapcsolatos konferenciát itt rendezték meg — az korántsem véletlen! Egy falu külső megjelenésétől, infrastruktúrájától kezdve a vendégfogadó házigazda lakáskörülményein keresztül a háziasszony „gazdaasszony” — mivoltáig igensok minden tartozik ide. Nemcsak az agrártermékeknek, a magyar falusi turizmusnak is versenyképesnek kell lenni! Az első gazdaasszonyképző tanfolyam Szentlőrincen indult. A vásárváros D. pavilonjában, a Paprikáscsirke a kiállító csarnokban villogó számítógépek és sok egyéb látnivaló mellett szombaton a paprikáscsirke illata ütötte meg az orromat. A fedett pavilon standján kattogott a varrógép, a tálban nokedli készült, a csepegtetőn a frissen elmosogatott edények száradtak. Amikor Györkösné Radványi Ottilia, és Litter Éva tanárnőt az iskolájukról faggattam, szerényen visszautasítottak: „beszéljen egy végzett hallgató”, íme Denkmayer Krisztina szavai: — Elmondhatatlanul jó, hogy lett egy ilyen képzés! Húszán indultunk, húszán végeztünk mezőgazdasági szakközépiskola után. Ott a gazdasággal kapcsolatban sok mindent megtanultunk, itt viszont a háztartással, a családdal, a vendéglátással összefüggő olyan ismereteket szerezhetünk, ami azt hiszem, pótolhatatlan. A falusi turizmushoz a kitűnő háziasszony nélkülözhetetlen! Szennában húsz ház A , szennai szövetkezet az OMÉK-on három különböző helyen is szerepel. Bierer János közgazdasági és ipari elnökhelyettessel a falusi turizmus standjánál találkoztam. — Ami vidékünkön a szövetkezet az, amely valójában tehet valamit a településekért. Amikor ez a mozgalom tavaly őszszel elindult, úgy gondoltuk, ha Söröslovak, söröshordók segítünk, megtesszük a kezdeti lépéseket, akkor a területünkön élőkön már segítettünk. — Mi történt azóta? — Húsz ház nevezett a mozgalomba, ők kerültek be az első, a júliusban megjelent katalógusba. A tablón Szenna jól ismert faluképe, programajánlatok a zselici gyalogtúrától a pinceszeren keresztül, a lovaglásig, vadászatig, nem beszélve az Európa-hírű falumúzeumról. — Van ennek a dolognak egy olyan oldala is, ami közvetlenül és közvetetten is hozzájárul a falu általános, és infrastrukturális fejlesztéséhez. A telefonfejlesztésből például Szenna kimaradt. Megpályáztuk — az idén lesz telefon. Nem elhanyagolható szempont ez a turizmusnál! Mint ahogy az sem, ha az ember vendéget vár, mindig jobban ügyel otthona, környezete csinosítására. Faluhelyen, ha ezt teszi az egyik ember, a példa kényszerítőén hat a másikra. — Vagyis kulturáltabbá válik a falu. Voltak vendégek? —Az idén eddig öt-hat család nyaralt nálunk — sajnos későn jelent meg a katalógus. De meggyőződésem ennek az ágazatnak van jövője! Jel a turistáknak — Mi mindenre lenne szükség ehhez a jövőhöz? Bierer János szemvillanásából értem: akik ebben az országban ezzel a témával foglalkoznak, azok tudják, rendkívül sok mindenre. — A mi legközelebbi célunk például az, hogy valami módon — akár az egyesület emblémájával, megjelöljük azokat a házakat, ahová a „zöld” turisták bekopogtathatnak. Szennán tizenöt-húszezer ember fordul meg nyáridőben. Ha bejön valaki a faluba, tudja azt, hol számíthat vendégfogadásra. Vörös Márta Fotó: Jakab Judit Tizenkilenc jelölt a 13 tagú képviselő-testületben Négypárti kampánypaktum Tabon Első alkalommal ültek össze pénteken délután négy politikai szervezet képviselői Tabon, hogy összehangolják előkészületeiket a helyi önkormányzati választásra. Ennek eredményeként többpárti megállapodás született. A Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum, a Kisgazdapárt és Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezeteinek vezetői írták alá a választások idejére együttműködésüket hitelesítő dokumentumot. Ennek alapján a kisváros 13 tagú képviselő-testületébe 19 közös jelöltet állítanak. Ugyancsak közös a négy párt polgármesterjelöltje is. Ratalics Árpád, az SZDSZ helyi ügyvivőhelyettese a paktum aláírása után mondta: —A négy párt helyi szervezetei felismerték, hogy a polgár- mester- és képviselőválasztás igazi tétje a megújulás, választás a régi és az új között, nem pedig a pártok közötti küzdelem. A megállapodásban célként határoztuk meg azt is, hogy összefogással a választók döntését segítsük. Polgármesterjelölt esetében a négy párt feltételként szabta, hogy feddhetetlen előéletű, tisztességes és szavahihető legyen és legyen meg a feladat ellátásához szükséges tárgyalókészség és ismeretanyag. Fontosnak tartották a kiválasztáskor azt is, hogy alkalmassága mellett ismerve annak várható nehézségeit is, vállalja a feladatot. A pártok az önkormányzati képviselőjelöltek esetében is hármas követelményt állítottak. Ez az alkalmasság, a tisztesség és a feladat vállalása. Az egyeztetés után 19 személy került a listára. Az SZDSZ 9, az MDF és a Kereszténydemokrata Néppárt pedig 3—3 személyt jelölt. A négy párt három független jelöltet is támogat. A kisgazdapárt egy személyt ajánlott a listára. (Krutek) Higgadt választási kampányt ígérnek a somogyi kisgazdák Németh Béla: Nem volt szerencsés, hogy egyesek augusztus 20-át jelölték meg határidőnek a földtörvény elfogadásához Most induló sorozatunkban a megyei szervezettel rendelkező pártok- vezetöit kérdezzük arrókl hogyan készülnek a hely- hatósági választásokra, milyen stratégia alapján folytatják választási kampányukat, s arról is, hogy milyen eredményre számítanak. Németh Bélát, a Független Kisgazdapárt megyei elnökét csütörtök este Buzsákon tartott fóruma előtt kértük beszélgetésre. — Milyen helyzetben találja az újabb választási időszak a pártot Somogybán ? — Szervezettségünk tovább nőtt: taglétszámunk az ötezerhez közelít. Már 140 szervezetünk működik a megyében. Megítélésem szerint a választásokra alig marad olyan település, ahol ne tudnánk megszervezni legalább egy kisebb létszámú alapszervezetet. — Hogyan alakították ki választási stratégiájukat? — Természetesen építünk a kormánykoalícióra: elsősorban az ebben résztvevő pártokkal működünk együtt. Az adottságok azonban falvanként is nagyon eltérőek: van olyan hely, ahol csak nekünk van szervezetünk, és olyan is, ahol csak egy másik pártnak. Ennek megfelelően a választási szövetségek is sokfélék. Előfordulhat tehát, hogy a helyi erőviszonyoknak megfelelően akár az SZDSZ-szel is együttműködünk, míg más helyeken pár- tonkívüli jelöltet támogatunk. Minden faluban jelölt — Hány helyen állítanak önállóan polgármester-jelöltet? — Ezt pontosan még nem tudom megmondani, bizonyos azonban, hogy a somogyi települések nagyobb részében lesz kisgazda-jelölt. A helyi önkormányzatokban csaknem minden faluban képviseltetni akarjuk magunkat. Egyedül a kaposvári helyzetet látom tisztázatlannak. A többi városban pártunk önállóan állít listát. Ez nem jelenti, hogy a vidéki városok minden körzetében indítunk önálló jelöltet. Lesz, ahol ebben kompromisszumot keresünk más pártokkal. Kaposváron semmiképp sem állítunk önállóan polgármester-jelöltet. — Milyen reményekkel készülnek a választásokra? — Kudarcként könyvelném el, ha nem szerepelnénk súlyunknak, szervezettségünknek megfelelően, s ha nem tudnánk megfelelő képviseletet szerezni a helyi önkormányzatokban. —A tavaszi képviselőválasztásokat megelőző kampány nyilván adott hasznosítható tapasztalatokat a kisgazdáknak. — Akkor is sikeresek voltak a közvetlen hangulatú apró gyűlések, fórumok. Nem kívánunk hát most sem nagy fölhajtást, látványos demonstrációkat, inkább személyhez szóló, szőkébb körű beszélgetéseket. Ez persze igen időigényes, hiszen nem mindegy, hogy három nagygyűlést tartunk, vagy harminchárom kicsit. A másik fontos kérdés a megfelelő jelöltek kiválasztása. Olyan személyekkel kell előrukkolnunk, akik nemcsak a párttagság, hanem a szélesebb helyi közvélemény bizalmát is élvezik. Máskülönben aligha lehet majd őt sikeresen menedzselni. Szélsőségek nélkül — A kérdés a kampány stílusára, szándék szerinti hangnemére is vonatkozott. — Jómagam mindig óvtam a pártot a szélsőségektől, most is higgadtságra és megfontoltságra bíztatom az előadókat és a jelölteket. — A kisgazdapárt eredeti programja egyesekben illúziókat is keltett. Azóta a kormány- koalíción belül születtek olyan kompromisszumok, melyek bennük csalódottságot ébresztettek. Nem rontja-e ez a párt esélyeit? — Szerintem addig nincs ok a csalódottságra, amíg be nem terjesztjük a Parlamentben a földtörvény végleges tervezetét, s amíg azt el nem fogadják. Ez a törvény meg fog születni. Az még kérdés, hogy mindaz, amit a kisgazdapárt hirdetett, teljes egészében megvalósul, vagy mondjuk csak 90 százalékban. Pártomnak tudomásul kellett vennie, hogy a koalíció tagjaként kormányzati felelősség is terheli: ezért nem térhet ki egyes kompromisszumok elől. Nem jelenti ez azonban az alap- koncepció föladását. Tény, hogy nem volt szerencsés, hogy egyesek lelkesedésből augusztus 20-át jelölték meg határidőnek a földtörvény elfogadásához. Demokratikus feltételek között ugyanis nem ütemezhető napra pontosan egy törvény vitájának időtartama és elfogadásának dátuma. Legyen megalapozott — A földtörvénynél épp arra törekszünk, hogy az olyannyira kidolgozott és megalapozott legyen, hogy jogilag ne lehessen támadni. Nem hiszem tehát, hogy ez, vagy az említett kompromisszumok, bármely józanul gondolkodó kisgazda szemében rontanák a párt hitelét. B. F.
