Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-03 / 111. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 3., hétfő Büszke amatőrök Véget ért az orvosírók és képzőművészek világtalálkozója Siófokon Még utoljára elzarándokoltak a kiállítóterembe, szemük végigsimogatott a kisplasztikák, grafikák, festmények, varrott faliképek hosszú során, aztán szívükben sok-sok novella, vers, üzenetével elindultak hazafelé. Tegnap Siófokon véget ért a Magyar Orvosírók és Képzőművészek Körének XV. kongresszusa, amely egyben (Fotók: Gáspár Andrea) Az irodalmi műsorok élményeit budapesti és szántód- pusztai kirándulásokon, kőröshegyi koncertre sietve vagy hajnalokba nyúló „traccspartikon” beszélték meg. Dr. Csapiáros Zsuzsanna, kaposvári orvos — a magyar szervezet alelnöke, s egyszersmind a rendezvény fő szervezője — jólesően emlékezhet vissza ezekre a napokra; segítségével Somogy kitett magáért. (Czene) házigazdaként invitálta soraiba a világszövetség hasonló s egy-. ben 35. rendezvényét. Büszkén vallják magukat amatőrnek a test gyógyítói, akik 13 országból (tengerentúlról is) érkeztek ötnapos találkozóra az Ezüstpartra. Mintegy 130-an. A paravánra kifeszített vagy éppen felolvasott alkotások azonban arról árulkodtak: értik ők a lélek rejtelmeit is. Legkedveltebbnek az idén a novella bizonyult, a legtöbben e műfaj kereteit találták legalkalmasabbnak gondolataik közlésére. „Régen hoztunk össze ilyen nívós anyagot” — mondták büszkén többen is. És a szárnyalás ihletője legfőképp a szocialista táboron végigsöprő demokratizálódási hullám lehet. Sokak műveit rendszeresen közük kulturális folyóiratok, helyi lapok, stöbbek számos megjelent kötettel is dicsekedhetnének. Magyar elnökasszony az európai fogorvosképzés élén Véget ért az Európai Fogorvosképző Egyesület (ADEE) XVI. konferenciája Budapesten, melyet első alkalommal rendeztek Közép-Kelet-Euró- pában. A szervezet történetének ez idáig legnagyobb létszámú tanácskozásán a 26 országból érkezett több mint 200 szakember cserélte ki tapasztalatait. A magyar fogorvosképzés nemzetközi elismerésének is tekinthető, hogy az ADEE vezető testületé dr. Bánóczy Jolán, professzor, a SOTE Konzervá- ló-fogászati Klinikájának igazgatója személyében magyar elnököt választott a következő időszakra. A budapesti konferencia fontos lépés volt a hazai fogorvosképzés Európához való csatlakozásához. A szakmai programok között az általános orvosi alaptantárgyak fogorvosképzésben betöltött kiemelkedő szerepével, a fogászati megelőzés módszereinek és eredményeinek nemzetközi összehasonlításával, valamint a fogorvosképzés preventív (megelőző) szemléletre való átállításának fontosságával foglalkozó előadásokat kísérte nagy érdeklődés. (MTI) Csiky Gergely Színház, Kaposvár Az 1990/91-es évad műsorterve Anton Pavlovics Csehov: Sirály színjáték Budai Dénes: Csárdás operett Pedro Calderón de la Barca: Az élet álom színmű Heinrich von Kleist: A Schroffeinstein család szomorújáték Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci vígjáték zenével Gyermekbemutatók A. A. Milne: Micimackó Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Bérlethirdetés Az 1990/91 -es évadra 5 előadásra szóló bérletet bocsátunk ki. Bérletek a színházjegyirodájában válthatók: Kaposvár, Május 1. u. 8. Tel.:11-113 A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! (111723) Egy hónap alatt 870-en jártak Niklán A Berzsenyi-kúria vendégei Érdeklődnek az örökösök — Ki fizeti a kutatást? Költséges felújítás után a nyár elején nyílt meg ismét Niklán a látogatók előtt a Berzsenyi-kúria. Hétfő kivételével most már egész évben várja a költő tisztelőit a múzeum. Darabos József gondnok arról tájékoztatott, hogy egyetlen hónap alatt, májusban 870 látogatójuk volt, zömében diákok— Sárospatakról, Makóról, Győrből és megyénkből. Nyáron viszont a külföldi látogatók száma volt több. Július végén itt tartották világtalálkozójukat a külföldi magyar iskolák irodalomtanárai. A falu lakói ápolják a Berzsenyi-kultuszt, a költőre emlékezve minden évben szavalóversenyt rendeznek. A közelben levő síremléket a tanulók gondozzák. A közelgő helyhatósági választások következménye viszont több problémát is fölvet. Képes lesz-e a falu fenntartani a kúriát? — tettem föl a kérdést Végvári Ottóné tanácselnöknek. — A mostani költségvetés ezt nem tenné lehetővé. A múzeum és a hozzá tartozó négy holdnyi park a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozik. Eddig is évenként húszezer forinttal segítettük a fenntartást, ám ez az összeg csak töredéke a tényleges költségeknek. Újabban a Berzsenyi-leszármazottak is érdeklődnek örökségük után. Ki tudja, hogyan változnak a pénzügyi szabályozók? Egyelőre sok a bizonytalanság. Reméljük, hogy fenn tudjuk tartani a kúriát, hiszen Niklát ez teszi híressé. (Hunyadkürti) CSIPKE VERŐ a CSIPKÉBEN Nem mindennapi élményben lehet része azoknak, akik fölkeresik Zamárdi déli határában a Csipke éttermet. Szerdánként ugyanis endrédi asszonyok adnak ízelítőt a csipkeverés ördöngös tudományából. Az Európa-hírű endrédi csipke ígérete már önmagában biztosíték lehetne a népszerűségre, ehhez párosul még az étterem remek fekvése. Kukorica- és búzatáblák, szőlőültetvények és Zamárdi kedvelt kiránduló- helye, a Diászó fogja közre a régi tsz-pincéből átalakított vendéglőt. A festői környezet nyugalmat, békét áraszt. A fák, virágok végre nem egy gondosan rendezett díszlet részei, hanem a maguk tiszta valóságában jelentkező egyedi csodák. Szinte el sem merem hinni, hogy mindössze három kilométerre vagyok a nyüzsgő Balaton zajos világától. A bejáratnál kifüggesztett étlap gazdag választékról tanúskodik, szerény árakkal. Ahogy körbepillantok, megakad szemem a csipkeverő asszonyon, aki munkájába mélyülten ül az étterem egyik sarkában, s boszorkányos ügyességgel tekergeti a horgolócérna kusza szálait. Kúsz József üzletvezető elmondta: az épületet a zamárdi tsz-től bérlik; sok munkába és pénzbe került, amíg a pincét vendéglátásra alkalmas hellyé varázsolták. Júniusban, a nyitáskor nem kis gondot okozott az étterem megismertetése a nagyközönséggel, de most már nincs okuk panaszra. Marity Józsefné, a csipkeverő asszony megismertet e szép hagyomány történetével. A két világháború között a református lelkész felesége (Kájel Endré- né) honosította meg Endréden a csipkeverést. A tiszteletes úrnak brüsszeli kapcsolatai voltak, s az asszony onnan hozta a szaktudást és a díszítőelemeket. Ezek az évek folyamán sajátos hazai motívumokkal gazdagodva ügyes asszonyok keze munkája által lett igazán magyarrá. Irénke néni ujjait nem lehet nyomon követni. Szinte a szemem előtt születik meg a gyönyörű terítő. Lenyűgöző a látvány. Mikor a gyorsaságát dicsérem, nevetve megjegyzi: „Pedig, aranyoskám, most nem is látok rendesen, mert otthon felejtettem a szemüvegem...” Kántor Yvette Egy művész Szentegyházáról Bodó Levente 41 éves, szobrász; a kolozsvári képzőművészeti főiskolán szerzett diplomát. A bogiári városi tanács vendégeként töltött néhány napot a Balaton- partján. Vihar utáni zajos csobogással vágtatott a víz a partra, s a köveken megtörve a szürke, a zöld és a kék ezernyi variációjával kápráztatott el bennünket. Kettesben ültünk a partvédőmű betonján, s néztük a csodálatos panorámát. A párát elfújta az északi szél; a túloldalról a hegyek barátságosan hívogattak, s mintha belegyalogoltak volna a tóba, lábukat áztatván. Úgy éreztük, csak néhány métert kell úsznunk, és felkapaszkodhatunk a sziklákra. Természetesen maradtunk — csak a gondolataink szárnyaltak. Szabadságról, hitről, művészetről beszélgettünk. Elsősorban az utóbbiról: a romániai és az itthoni légkörről, a szellemi, politikai környezetről, amelyben a művészeknek dolgozniuk i kell. Csaknem két évtizedes | magyarországi emlékeket idéz fel Bodó Levente: egervári találkozásokat, tábori Németh János, Szabolcs í Péter, Asszonyi Tamás szobrászkollégákkal. A diktatúra szívet és szellemet nyomorító éveiről esik szó. Arról, hogy a kiállítások megtartásához először bizonyítani kellett: hogyan látja az alkotó a nagyvezért, a kondukátort. S ha sikeres volt a mű, lett egyéni és kollektív tárlat, jöttek a párttól és a KISZ-től megrendelések. Bodó Levente nem állt be ebbe a sorba. S a következmény: általános iskolai tanítás és 16 évi kényszerű távoliét Magyarországtól. — Sók tehetséges ember tartozott az udvari művészek közé. Nem ítélem el őket; ez gerinc kérdése. Számomra ; már nem is meglepő, hogy . most úgy viselkednek, mintha mi sem történt volna. Mások — pontosan a kompromittálódott művészek miatt — távol tartják magukat a művészeti közélettől. Pedig most kellene hallatni a hangunkat! Elmondani, hogy milyennek képzeljük a mecenatúrát, az alkotók helyét és feladatát az átalakuló rendszerben. Elmondani magyarországi tapasztalatainkat. Azt, hogy itt — a sokat hangoztatott szegénység ellenére — a művészek megkapták méltó helyüket a társadalmi munkamegosztásban és megbecsülésben. Tudatni, hogy itt felkarolják az ifjú tehetségeket; hogy a művészetek, az irodalom szerepét semmi sem vállalhatja át. Művészetéről kérdezem. Elmondja, hogy elsősorban fával és kővel dolgozik, de a bronz sem idegen tőle. A fi- guratív alkotás híve — ha csak jelzésszerűen is. Bodó Levente szeptember közepén rendezi meg Boglárlellén első magyar- országi kiállítását. S. F. Értesítjük a lakosságot, hogy szeptember 3-án reggel 8—14 óráig vezetékátkötés miatt Kaposváron az Április 4. u. NY-i oldalán a Bajcsy-Zsilinsz- ky u.-tól a Mártírok teréig az ivóvízszolgáltatás szünetel Az ivóvizet tartálykocsiból biztosítjuk. Kérjük a lakosság türelmét és megértését! DRV Somogy Megyei Üzem- igazgatósága, Kaposvár (149336)
