Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-15 / 122. szám
1990. szeptember 15., szombat SOMOGYI HÍRLAP 5 KAPOSVÁRIAK KORZIKÁN Megmondom őszintén, némi szelíd irigység is bujkál bennem, amint a négy kaposvári diákkal beszélgetek. Bajzik Zsófia és Pájer Tamás, a Táncsics gimnázium végzős hallgatói, Major Edit és Tóth Karolina, a tanítóképző főiskola gimnáziumi tagozatának másodikosai a közelmúltban három hetet töltöttek Korzika szigetén. — A Francia Intézet közvetítésével tudtuk meg, hogy Magyarországról 250 diák utazhat francia földre — kezdik kalandos utazásuk történetét. — Somogyból tíz diák indulhatott útnak, s a magyarok közül 25- en kerültünk Korzikára. A feltétel csupán a nyelvtudás volt, a cél pedig a francia nyelv gyakorlása. Rajtunk kívül még bolgár, román és cseh diákok jöttek, összesen ezren voltunk. Közös nyelvtanáruk, Ferdi- nándy Csabáné biztatására jelentkeztek az útra, s Bogdán Jánosáé, a Munkácsy gimnázium tanára kísérte el őket. A nagyszerű élményt nyújtó utazás költségeiből csak a vonatjegy árát kellett kifizetniük. Két napot Tóth Karolina töltöttek Párizsban, majd átrepültek Korzikára. Történelmi ismereteik a Franciaországhoz tartozó szigetről igazán lenyű- gözőek. — Fölkészültetek az útra vagy mindezzel már „odakint” gyarapodott a tudásotok? Major Edit — Már előtte is nagyon sokat olvastam Napóleonról, tehát erről a szigetről is, ahol született — válaszolja Tamás. — Mi pedig készültünk — teszi hozzá Karolina. — Azt hittük, hogy ott Napóleon-kultusz van, pedig nem szeretik Bonapartét — folytatja Zsófia. — Keveset tudnak róla, s azt mondják: nem tett semmit Korzikáért. — Sokkal inkább Paoli Pas- quale-t tisztelik, aki 1794-ben az általa' szervezett felkelés után Korzikát önálló királysággá kiáltotta ki — egészíti ki a többieket Edit. — Egyébként XV. Lajos francia király óta Franciaországhoz tartozik — zárja le a történelmi „bemutatást” Tamás. A négy diák korzikai családoknál lakott. Vendéglátóikkal sokat kirándultak, több településsel, várossal megismerkedtek. — Csodálatosan szép Korzika — mondja tömören Tamás. — Az emberek tudnak élni, pedig nem „veszélyesen” gazdagok. Felszabadultan vidámak, minden luxus és fényűzés nélkül. — A lakosság rendkívül kedves és közvetlen; családtagként fogadtak bennünket — emlékszik Zsófia. — Törődnek magukkal, nem látszik rajtuk a koruk sem. — Egyébként érdekes, hogy fehér bőrűek és kistermetűek. Olaszos temperamentummal beszélik a korzikai nyelvet, de természetesen franciául is tudnak— teszi hozzá Karolina. Pájer Tamás — Olyan pazar természeti adottságaik vannak — tér visz- sza élményeire Edit —, hogy a hófödte hegycsúcsoktól a káprázatosán kék tengerpartig minden megtalálható. Bajzik Zsófia — Mit tudnak Magyarországról? — Csodálkoztak azon, hogy nem értjük a szláv nyelveket. Azt hiszik, hogy mi nem vagyunk különálló ország. Trianonról nem is hallottak — válaszol Tamás. — Beszélgettem olyan korzi- kaival, aki Ausztriába jár síelni, és fogalma sincs arról, hogy mellette van Magyarország — fűzte hozzá Zsófia. — Szerinte Csehszlovákia határos Jugoszláviával. De voltak sokkal tájékozottabbak is; olyanok, akik ismerik a magyar politikai változásokat és hallottak az Antall- kormányról is. — Többször is mondták, hogy mi egy másik Európából érkeztünk — így Karolina. — Milyenek a korzikai fiatalok? — Általában nem divat tanulni. Szerintük a diplomaszerzés sok energiát igényel és nem éri meg. Már 16 éves koruktól dolgoznak, függetlenné válnak a szülőktől. Egyébként nagyon csodálkoztak azon, hogy mi — „már” 18 évesen — nem dohányzunk és nem iszunk szeszes italt — válaszol Zsófia és Tamás. A fiatalok közül Zsófiának alap-, Tamásnak pedig középfokú nyelvvizsgája van, ám Editnek és Karolinának is csak az első néhány napon okozott gondot a francia nyelv. Végül megtudom Pájer Tamás további céljáról, hogy közgazdásznak készül. De ha lehetne: ösztöndíjasként Franciaországban... Tamási Rita Fotó: Gyertyás László Glindében, Kaposvár német testvérvárosában nyílik kiállítás holnap Szirmayné Bayer Erzsébet alkotásaiból. A kaposvári művészek mintegy 60, zömmel falusi témájú olajfestménye, pasztellje, akvarellje és grafikája került a tárlatra. A kiállítás október 12-ig várja az érdeklődőket. Csikós Nagy Márton fafaragó népi iparművész második díjat nyert Budapesten a Mezőgazdaság a képzőművészetben című országos tárlaton. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Vcydahunyadvárban megrendezett kiállítására 107 művész 282 alkotását küldte be, amelyből 153 munkát állítottak ki és 18-as díjaztak. A somogysárdi szobrászművész öt alkotással szerepéit, ezek egyikéért vehette át Nagy Ferenc József földművelésügyi minisztertől az értékes díjat. Képünkön az egyik kiállított munka: Cövekverö. Mondj el egy imát! Keresztény HIT fesztivál Kaposváron A tömeg percről percre nőtt csütörtök este a kaposvári Csokonai közben. Az alkalmi pódiumon szolid rockzenekari szerelés hívta fel a nézők figyelmét arra, hogy koncert várható. Koncert, de nem a hagyományos értelemben vett világi formában, hanem a HIT Gyülekezete Egyháza Kaposvári Közösségének rendezésében, a budapesti Ámen zenekar készülődött előadásra. A kellemes rockhangzás fiatalokat, időseket egyaránt kíváncsivá tett. Alkalmi standon kínálta magát az Új-Exoduscímü folyóirat, a Gyermekbiblia, valamint a Negyedik dimenzió című népszerű kötet. A hat órára kitűzött és igehirdetéssel egybekötött koncert azonban a vártnál később kezdődött. Alkalom Pajor Tamás evangélista lelkész adódott rá, hogy Cser Bélától a FIIT kaposvári gyülekezetének presbiterétől megtudjam: az Ébredj fel te Föld', címmel meghirdetett keresztény fesztivál egy országos rendezvénysorozat részeként tartják meg Kaposváron, ahol immár 150— 200 tagot számlál a bibliai alapigazsághoz elméletben és gyakorlatban is hű közösség. — A biblia az életmódunk, célunk, hogy Isten igéje ebben a városban is nagyobb teret nyerjen — mondta a presbiter. Az Ámen zenekar szólógitárosa, Dénes József (alias Dönci) a hajdani Európa Kiadó volt tagja megdöbbentő őszinteséggel vallott megtérésének körülményeiről. A régen szexdrog és a rock and roll „szent- háromságát” valló fenegyerekből egy erkölcsi válság után szolid, alázatos ember lett: — Ha hiszed Istent, mondj el velem egy imát! — idézte a megtérését elősegítő gondolatot. Németh József csoportvezető presbiter köszöntője után hét óra tájban megkezdődött az Urat dicsérő rock-koncert. Tihanyi Péter színművész bibliai idézeteket olvasott fel, majd életéről és megtéréséről beszélt. Az igét Pajor Tamás evangélikus lelkész közvetítette a vegyes összetételű közönségnek. A mintegy ötszáz főre duzzadt résztvevők sorában, kisgyermekektől nyugdíjas nénikékig, szinte minden korosztály képviseltette magát. S hogy hányán voltak hívők, avagy hányán tértek meg a fesztivál és igehirdetés után, az egyelőre rejtve maradt. Tény, hogy abban a pár órában békesség honolt az emberek lelkében. (Várnai) Fotó: Lang Róbert Egy másik Európából érkeztek... Nincs Napóleon-kultusz
