Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-15 / 122. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. szeptember 15., szombat A Zala Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat saját kivitelezésben felújította a tüskeszentpéteri malmát. A kívül is megszépített épületben új gépeket, berendezéseket szereltek. Az 1863 óta müködö malom mostani felújítása hetvenmillió forintba került. A korszerű berendezésekkel naponta hatvan tonna búzát tudnak őrölni Segítség az aszálykárosultaknak (Folytatásai 1. oldalról) — A minisztérium és a MOSZ között vita volt abban is, hogy az érdekképviselet azt állította: a kormány nem foglalkozik az aszály miatt nehéz helyzetbe kerülő gazdaságokkal. Igaz ez? Sérelmes vádak? — Sérelmesnek találtuk a MOSZ vádjait, mert jogtalanok és igazságtalanok. Az érdek- képviselet vezetői is tudták, hogy készül az előterjesztés az aszály gazdasági hatásairól és a teendő intézkedésekről. S az is nyilvánvaló lehet mindenki számára, hogy a tárcák között is egyeztetni kell a megoldási javalatokat, módszereket, s mindezek időigényesek. A MOSZ persze kellemesebb helyzetben van, mert érdekképviseletként ellenzéki szerepből bírálhatja a kormány és a minisztérium magatartását. Az alapállás azonban éppen a nehéz helyzet miatt csak az lehet, hogy ne egymás ellen, hanem egymásért küzdjünk. Minden más módszer csak az országnak és az ágazatnak lesz rossz. — A Magyar Agrárkamara sajtótájékoztatóján hangsúlyozták, hogy feltétlenül szükség van az aszálykárt szenvedett gazdaságoknak a segítségre, de az ne egyedi beavatkozásokkal járjon együtt, hanem a tényleges kárral arányos legyen a támogatás. A segítség mértéke — A minisztérium egyetért a kamara álláspontjával, szét kell választani az aszály és a gyenge gazdálkodás következményeit. A kormány az aszálykár nélkül jövedelmezően gazdálkodó nagyüzemeknek nyújt segítséget, hogy a természeti csapást több év alatt ellensúlyozhassák, s munkájuk ne szenvedjen törést. Ez a segítség azonban nem jelenthet veszteségtérítést az évek óta alacsony hatékonysággal működők számára. Éppen ezért a központi segítségnyújtás szempontjából azok a termelők minősülnek aszálykárosnak, akiknél a növénytermelés hozamainak értéke — összehasonlítható árakon számolva — az előző három év átlagánál 15 százalékkal kevesebb. —Ilyen gazdaság lesz szép számmal. Miként ellensúlyozzák a takarmányhiányt? Lesz-e elegendő vetőmag ?— E kérdések izgatják leginkább a szakembereket. — A felmérések szerint kukoricából 2-2 és fél millió tonnával kevesebb terem a vártnál. A kormány már jóváhagyta a takarmányimportot, s a minisztérium megtette az ehhez szükséges intézkedéseket. A kiesés miatt félmillió tonna takarmányozási, s százezer tonna ipari feldolgozási céllal importálunk kukoricát. Szakembereink kidolgozták az egyes takarmányfélék helyettesítésének lehetőségeit is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az import és a takarmányozás,a lehető legolcsóbb legyen. így például sor kerülhet a búza feletetésére is. Az aszály sújtotta a vetőmagot termő földeket is, a jövő év megalapozásához feltétlenül szükséges hibridkukorica-vetőmagot importból szerezzük be. — A mezőgazdasági nagyüzemeknek megközelítően fele eddig is fizetési nehézségekkel küszködött, amit az aszály most még tetéz is. Pénz nélkül viszont nem lehet műtrágyát, vetőmagot vásárolni, így veszélybe kerülhet a jövő évi termelés. Hogyan segít a kormány a pénzügyi szakadék áthidalásán? Tizenegy milliárd célhitel — A segítség többirányú lesz, hiszen az országos érdek, hogy a mezőgazdasági termelés folyamatos legyen, az élelmiszer-ellátás ne csorbuljon. A teljesség igénye nélkül, a fontosabb pénzügyi támogatások a következők: a pénzügyminiszter felfüggeszti, s differenciált mérlegelés alapján részben vagy egészben elengedi a károsodott nagyüzemek földadóját, s a magántermelők földhasználati adóját. A kormány felhatalmazta a Társadalombiztosítási Főigazgatóságot, hogy a kifizetetlen társadalombiztosítási járulék két százalékos büntető kamatát elengedheti. A kormány ugyancsak jóváhagyta, hogy az őszi mezőgazdasági munkákhoz 10 milliárd forint célhitelt kapnak a termelők. A kamatok nagysága jelentősen meghaladja a termelés jövedelmezőségét, ezért az őszi munkák fedezetére szolgáló hitelek kamataira kedvezményt, állami támogatást kapnak a gazdálkodók. Tervezzük, hogy az aszály miatt veszteséges gazdaságokat gyorsított szanálási eljárással rendezzük, de az ehhez szükséges költségvetési forrásokat fel kell tárni. Mindezek meggyőzően mutatják, hogy a kormány átfogóan, a minisztérium naprakészen foglalkozik a bajbajutott mezőgazdasági termelőkkel. Ez nem is lehet másként, hiszen az esetleges élelmiszerhiány a belpolitikai helyzet biztonságát veszélyeztetné, ami egyetlen magyar állampolgárnak sem lehet az érdeke. V. Farkas József Zics válni akar? PERPATVAR EGY FALUHÁZ KÖRÜL I Épült Nágocson egy faluház. Az átadáskor még úgy tetszett: mindenki örömére. Nos, ma már sokan megkérdőjelezik, hogy a 800 lelkes településnek szüksége volt-e a pazar építményre? Lehetett volna, ugye, járdát és utat kövezni a 6 és fél millió forintból vagy bővíteni az óvodát, mondják. A faluház pincéjében egyébként is térdig ér a víz. Hogyan építették meg ezt az egészet? Aggodalmak, sérelmek Nágocs három település köz- igazgatási központja, társközsége Miklósi és Zics. Az utóbbiak most kiszámolták: nem is hat és fél, hanem majdnem húszmillió forintba került az építkezés. S úgy tudják, hogy a hiányzó összeggel a tanács tartozik a kivitelezőnek. Aggodalmuknak főképp az ad okot: ha a helyhatósági választásokat követően kezdeményezik falujuk önállóvá válását, bizonyosan rájuk is esik az adósságból. 1987-ben még 517-en, az idén már csak 440-en élnek Zicsen, s ha most megterhelik őket a törlesztéssel, a néhány letelepedni vágyó fiatal is ,.elmenekül” (40 év alattiak nagyon kevesen élnek itt!), mert esély nem lesz fejleszteni a községet. A kocsmában ültünk le beszélgetni. Máshol nincs erre megfelelő hely a valaha sokkal szebb napokat látott településen, Zentai Zoltánná, Spándler András, Ulreicht Györgyös Mohai István minden indulat nélkül beszél, és szavaikból lassan kirajzolódik a kép: Nágocsot két társközsége kárára fejlesztették. Ott új utak, faluház, presszó készült a legutóbbi időben is. Azt mondják, Zicsen 15 éve volt jelentősebb beruházás: a tanács által vett anyagból a falusiak társadalmi munkában jáfdát készítettek a temetőhöz. Épült ugyan még egy világháborús emlékmű, de ehhez vajmi kevés pénzt adott az önkormányzat. Mindössze 14 munkahely van a faluban — közte a két pedagógusé —; letelepíteni újakat szinte lehetetlen, hisz a tanács már rég eladta a szolgálati lakásokat. A szakmák teljesen kivesztek, pedig képesek lennének eltartani például egy fodrászt. Eddig csak ígéret ígéretekből persze eddig is jutott — említik keserűen, de a megvalósítás mindig elmaradt. Egyetlen pártnak sem tagjai, falujuk megmentésére most mégis programot dolgoztak ki. Itt képzelik el jövőjüket és gyerekeikét is. De lesz-e pénz az ötletek megvalósítására vagy csak a rosszból, a tartozás fizetéséből jut maid nekik? A terhet viselje az a faíu, ahol áll a létesítmény — mondják. A legnagyobb gondjuk az: nem tudják, hogy mire jelöljenek embereket a választásokon. Önállóak lehetnek-e vagy sem? A válasz majd az anyagiaktól függ. Az utcák valóban rémes állapotban vannak. Már rég esett eső, mégis nyakig ér a sár. De van vezetékes vizük! A nágo- csiak 19 ezer, a miklósiak 20 ezer forintot fizettek hozzájárulás gyanánt portánként, a zicsiek 35 ezer (!) forintot. Az itteni tanácstagok — mint beszélgetőtársaim mondják — már nem is foglalkoznak szívvel-lé- lekkel feladatukkal, mert megszokták: hiába harcolnak a falujukért, nincs semmi eredménye. ,,Miénk az igazság” 1975-től élnek a faluk házasságban. Horváth Pál 83 óta dolgozik tanácselnökként. — Nincs adóssága egy fillér sem a tanácsnak a faluházat illetően — tájékoztatott. — Az OTP-nek fizetünk részletet: a zicsi víz bevezetéséhez fölvett 10 és fél milliót törlesztjük. Egyébként, ha a falvak önálló életet kezdenének, ez a költség őket terhelné. Nágocsra és Miklósiba működésem legelső évében került víz, akkor ezt a zi- csiek nem akarták. Drágábbá az azóta emelkedő árak ^a kamat sem 3, hanem 19,5 százalék) és a falu elterpeszkedő szerkezete tette szamukra a vizet. A faluház 6 és fél millióba került. Igaz, a számla végösz- szege ennél jóval több, de azt nem fogjuk kifizetni. Bírósági perben állunk a fő kivitelezővel, a helyi termelőszövetkezettel. Bizonyos, hogy miénk az igazság. Nágocson azt beszélik: az Interpool bevonásával nyomoz az építkezés ügyeiben a rendőrség. Mert a termelőszövetkezet több száz köbméter, külföldön értékesített faanyagot akart elszámolni a faluház építéséhez. Azt már a tanácselnöktől tudom meg, hogy például háromszor annyi villanyszerelési kelléket, várásoltak az építők, mint amennyire szükség volt. Aztán akartak venni 53 ezer darab palát is, egyenként 12, 20-ért; a tanácselnök megszerezte 7 forint 10 fillérért. Es mindössze 35 ezerre volt szükség belőle... A szigetelőanyagot is elszámolták, de „elfelejtették” beépíteni — ezért áll térdig a víz a pincében. Múlt... — ésjövö? A zicsiek legnagyobb sérelme — mondja Horváth Pál —, hogy sárosak az útjaik. — De ha becsületes maradok, akkor semmit nem tudok nekik ígérni felelőtlenül a jövőre. Sajnos, még a korábbi tanácsi vezetés idejéből származik a lemaradásuk. Mindig kétfelé hú2ták a falut: sem önkormányzatuk, sem termelőszövetkezetük nem volt helyben; az utóbbi időszakban mindig máshol székelt a gazdasági es a tanácsi vezetésük. Nehéz együtt, de szeretném, ha nem válnánk — tette még hozzá. — Egyedül egyébként sem tudnák eltartani magukat a zicsiek, ha csak a közműdíjakat, a világítást stb. nézem is. A falu értelmisége nagyrészt elköltözött. Gondot okoz, hogy nincs olyan erő, amellyel össze tudnánk fogni, dolgozni közösen. Nos, most már akad segítsége az elnöknek, ha csak a négy fiatalra gondolok is. S a dolog nem olyan reménytelen, mint sokan ninnék: a zicsiek egy csoportja már megkereste Horváth Pált, hogy ha kettészakad Zics és Nágocs, akkor legyen az ő polgármesterük... Czene Attila TESZTELT A TISZTELT ÜGYFÉL A MESTER-FELKÉSZÍTŐ Megmérik magukat is — Kettőt egymás ellen Kampánytervezést vállalunk — virított a hirdetés a szeptember 6-i Somogyi Hírlapban, s rögtön alatta az is, hogy lehet jelentkezni. Elmentem a megadott címre, s ott Mester Józsefet, a szennai művelődési ház népművelőjét kérdeztem a részletekről. — Milyen engedélyt kellett megszerezniük ehhez a vállalkozáshoz? — Engedély nem kellett. A dolog ugyanis belefér a művelődési ház profiljába, ugyanúgy, mintegy tanfolyam. — Ezek szerint a haszon is a művelődési házé lesz? — Pontosan. Szükség is van rá, mért nem állunk valami jól anyagilag. — Kikből állt össze a tervezőcsoport? — Egytől egyig szakemberek: szociológusok, pedagógusok. Szenna és környéke értelmiségéből válogattunk. —- Ki válogatott és milyen szempontok alapján? — Elsősorban barátok, ismerősök álltak itt össze. Tudja — mosolyodik el —, a vidéki értelmiségi hajlamos az eltunyulás- ra, mert hiányzik az a közeg, amely állandó önképzésre késztethetné. Arra is jó tehát ez a vállalkozás, hogy egy kissé megmozgassuk, fölrázzuk magunkat. Az átlagosnál nagyobb fizetés reménye is erre ösztönöz. — A részvételi díj tízezer forint. Mit adnak önök ezért a pénzért? — Először is környezettanulmányt készítünk. Teszteljük magát a jelöltet, és a területet, ahol indul. Itt már kiderülhet, .hogy az illető mennyire alkalmas a képviselőségre vagy éppen a polgármesterségre. Ha úgy látjuk, hogy alkalmatlan, visszalépünk a feladattól. A következő lépés a reklámterv elkészítése, az image-kialakí- tás, ajelölt felkészítése... — Miből áll ez az utóbbi? — Retorikai képzésből, a helyes artikuláció, a megfelelő gesztusok elsajátíttatásából... Megírjuk a beszédeit, a programtervezetét is. — Mindezt három nap alatt? Mert a hirdetésükben ez áll! — Tudjuk, hogy három nap alatt képtelenség mindezt megtanítani, ezért csak a legszükségesebbekkel foglalkozunk. Azt akarjuk elérni, hogy a jelölt fedezze fel önmagát, hiszen végül is minden rajta múlik. Mi csak segítséget adhatunk, de győznie neki kell. Mi a kampányt csak előkészítjük, de nem vezetjük le. — Azt mondta, a csoport tagjai mind falun élnek. Nem fél attól, hogy egy városi kampány esetében ez hátrányos lehet? Főleg, ha mondjuk, távolabbi városról van szó. — Nem félek, mert jóelőre beszereztük a szükséges információkat és eszközöket. A kérdés második felére: csak Kaposvárról és környékéről (15 km) fogadunk el megbízást. — Szükség van önökre? — Hogyne! Nincs az embereknek politikai kultúrájuk. A korrekt, kulturált választási küzdelemre szeretnénk őket megtanítani. — Ha már a korrektségné tartunk; tegyük fel, hogy ugyanazon a településen két polgármesterjelölt is az önök szolgáltatásait veszi igénybe. Mi ilyenkor az etikus magatartás? — Mindegyikkel közöljük ezt s akinek kifogása van ellene visszakapja a pénzét. Ha egyif sem lép vissza, mi tisztesség 8 el fölkészítjük mindkettőt söpörtünk ugyanis nem sablo nokkal dolgozik; emberre sza bottan készítjük el a tervet. — Van-e már jelentkező? — Egyelőre még nincs. Re ménykedünk, hogy legalábt egy jöjjön, szeretnénk kipróbál ni magunkat. Nagy Lászk A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOKIG Naponta jelentkezik a Kapos Tv A helyhatósági választások előtti két héten új műsorrendre tér át, szeptember 17-től 28-ig minden munkanapon 18 órától jelentkezik a megszokott csatornákon a kaposvári városi televízió. A stúdió azért vállalkozott e jelentős többletmunkát és erőfeszítést igénylő feladatra, hogy — közszolgálati szerepének megfelelően — elősegítse az önkormányzati képviselőjelöltek bemutatkozását, programjaik ismertetését. így kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a város polgárai a jelöltek törekvéseiről, képességeiről, közszerepléshez szükséges készségeiről képet alkotva dönthessenek a választás napján. A hétfőn kezdődő műsorciklusban naponta két-két egyéni választókerület jelöltjei mutatkoznak be. A pártok képviselőivel és jó néhány független jelölttel történt egyeztető megbeszélés során az esélyegyenlőség jegyében alakultak ki a feltételek. A jelen lévők sorsolással döntötték el, hogy a 17 választókerület milyen sorrendben és milyen párosításban kerül a műsorba. A választókerületi „blokkon” belül minden jelölt 2- 2 percnyi műsoridőt vehet igénybe, akár pártszínekben, akár függetlenként indul a mandátum megszerzéséért. Beszédük tartalmi és szerkesztési kérdéseibe a stúdió munkatársai nem kívánnak beavatkozni, csak technikai-szakmai közreműködéssel vesznek részt a műsorok elkészítésében. A választási kampányon túl a naponta jelentkező helyi tv-mű- sor a város életének eseményeiből, időszerű témáiból is hosszabb-rövidebb összefoglalót tartalmaz. így az'alkalmi műsorrend a nézőknek ízelítőt, a stúdiónak pedig remélhetőleg sok hasznos tapasztalatot adhat egy későbbi — jobb feltételek közt rendszeressé tehető — helyi televíziós „napilap” létrehozásához. Mind a közvetlen, mind a távolabbi cél érdekében kérjük nézőink figyelmét, s a hasznosítás ígéretével várjuk észrevételeiket, javaslataikat a Kapos Tv 18-027-es telefonszámán. Berklcs János főszerkesztő
