Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-15 / 122. szám
1990. szeptember 15., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Jóhiszemű, jogcím nélküli vezetés Téeszből — szövetkezet Példaértékű vállalkozás Nagyberkiben „A termelőszövetkezetben érvényesülő érdekeltségi viszonyok azt mutatják, hogy ez a forma fejlődésképtelenné vált jellegéből adódóan nem jelent az egyén, s így a közösség számára sem olyan gazdaságszervező erőt, mely a szövetkezetünk fennmaradását a megváltozott körülmények között is biztosítja. Ebből kiindulva kell a továbbiakban a közös munkával felhalmozott vagyont olyan módon működtetni, hogy a nagyüzemi gazdálkodás igazolt előnyeit megtartó, személyes tulajdonon alapuló gazdasági hajtóerőt kihasználó szövetkezetei hozzunk létre, melyben a személyes kockázatot vállaló tagok érdekeltsége meghatározó, és erre épülő irányítási rend érvényesül. ” (Az átalakulás irányelveiből) ben. A kockáztatást nem vállaló tagot vagyonjegye alapján fix járadék illeti meg; ennek mértéke az eddigi háztáji juttatás mindenkori természetbeni értékének összege vagy vagyonjegyenként 1,2 mázsa termény. A kockázatot is vállaló tag esetében a gazdaság éves eredményéből a fix részesedés után maradó felosztható jövedelem, mindenkor a személyes vagyon nagysága szerint. Az alkalmazottak részére továbbra is megállapított munkabér a juttatás; az elnökség, azonban megállapíthat egyéb javadalmazási formát is. A munkát nem vállaló, vagyonukkal vállalkozó tagok részére változó osztalék fizethető, a kockázatot vállaló tagokkal azonos jellegű eredményből. A munkát nem vállaló, vagyonukkal nem vállalkozó tagoknak vagyonjegyük és földtulajdonuk arányában fix osztalék és járadék fizethető. — A munkavállalói termelő- szövetkezetben (kolhozban) élő érdektelenség megszüntetése motiválta privatizációs elképzelésünket, egyúttal garantálja az itt élők és munkálkodók biztonságát — így egyszerűsítette le Papp Jenő termelőszövetkezeti elnök az átalakulással kapcsolatos lépéseiket. Vagyonjegy alapján A nagyberki központú termelőszövetkezet a Kapos völgyében gazdálkodik. Földterülete mintegy 5000 hektár; ebből 3400 a szántó, 100 hektárnyi területen foglalkoznak intenzív szőlőműveléssel. A tájegység évszázados hagyományait őrzi a 800 tehén és a szaporulatával foglalatoskodók szorgalma. Évi 8500 hízott sertés kibocsátásával is aktív résztvevői a somogyi húspiacnak. Földterületük aranykoronaértéke átlagosan 20 körül van, de a tagoltságra mi sem jellemzőbb, mint hogy a szántóterület egyharmada nem éri el a 10 aranykoronát. A februárban végrehajtott vagyonnevesítés során a felhalmozott vagyon 50 százalékát osztották fel, a további 50 százalékot a jelenlegi elvek alapján vagy egyéb alapon nevesítik. A nevesített vagyonjegy képezte alapját az új típusú szövetkezetbe való belépésnek. A földvagyont a törvény megjelenése után kívánják nevesíteni, tervezetük szerint 15 aranykorona lesz egyenértékű 10 ezer forintos vagyonjeggyel. — Bármilyen földtörvény belefér az általunk kidolgozott koncepcióba, ugyanis az itt meglevő vagyont az elmúlt harminc év munkásai hozták létre, tehát új vagyoni részt csak az ő hozzájárulásukkal lehet szerezni — mondta az elnök. Az alap az önrendelkezés Melyek az alappillérei ennek a szövetkezetnek? — A vállalkozói és nem vállalkozói viszony változásának lehetősége alapvetően az önrendelkezésen alapul, azonban biztosítani kell, hogy ez a szándék a kockázatot vállaló tagok érdekeit ne sértse. A másik a vagyoni alapon történő szerveződés. A tagságtól előzetes engedélyt kért a vezetés a működés elveinek gyakorlati kidolgozására. Az alapszabály kidolgozása után azonban mindenkinek aláírásával kell tanúsítania elhatározását. Az elnökségbe a tulajdonosok vagyoni hányaduk arányában delegálhatnak képviselőket. A megválasztandó elnökség a gazdálkodás irányítását az ügyvezetőségre bízza, s ez teljes jogkörre dönt minden gazdálkodási kérdésben és gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az átalakulás sok részletét ma még nem fedi jogszabályi háttér. Most a korábbi felállásban dolgoznak a vezetők. De meddig? — Január elsejétől tervezzük az elnökség és az ügyvezetőség megválasztását. De addig is dolgozni kell, tehát legjobb szakmai tudásunk szerint tesz- szük tennivalóinkat. Mondhatni jogcím nélküli, jóhiszemű vezetés vagyunk. Miért kellene mindig megvárni, amíg jogilag rendezett körülmények között dönthetünk? A szövetkezeti törvénynek előbb-utóbb vége. A kidolgozandó újhoz viszont miért ne mi szolgáltassunk példát? Harminc éve kellett volna Szociális biztonsággal A Kaposvölgye szövetkezetnek ma 280 aktív dolgozója van, közülük 50 az alkalmazott, és mintegy 470 a nyugdíjas. Vajon a nyugdíjasok hogyan viszonyulnak az új típusú szövetkezéshez? — Az idősek, a nyugdíjasok, különösen itt, vidéken egyre jobban igénylik a szociális biztonságot. Úgy vélik, hogy számukra az a legjobb, ha földtulajdonukat a szövetkezet műveli. A vagyoni kapcsolaton alapuló érdekeltség rendjének elveit is kidolgozták már NagyberkiVégezetül csak annyit: miért pont most, a betakarítás dandárjában alakították át szövetkezésüket? — Mert eddig pontosan a jogszabályi háttér miatt nem tehettük. Egyébként már 30 évvel ezelőtt kellett volna valahogy ilyesféleképpen cselekedni. Somogybán nem ez az első példa. Marcaliban már január elsejével létrehozták az átalánybefizetéses, önelszámoló egységeken alapuló szövetkezetét. A vállalkozói hajlamra építve, a tulajdonlás felelősségével a vállalkozásban döntöttek a szakvezetők. Mert értik, amit tesznek. Mészáros Tamás Kőkút parányi pont Somogy térképén. Nem öbb, mint nyolcvan ház áll a faluban, s annak is ;saknem a felét cigányok lakják. Itt-ott takaros aortákat lát az idegen: az arra járót néhol rendezett utcakép, frissen kaszált gyep fogadja. Ám ott, jhonnan hiányzik az élet, lerombolt falakat, ro- nos kerítéseket találunk. Sok a foghíj-telek, s az épületekkel együtt az udvarokon is az enyészet 'ért tanyát. Akik évtizedek óta itt ébrednek föl a csendre, oggal-körömmel ragaszkodnak az ősi jusshoz 'agy a szerzett rögökhöz. „Bölcsőnk, koporsónk <őkút— mondják, és e helyet senki sem veheti el ölük. Még akkor sem, ha a tönkrement téesz alig ud kenyeret adni, s a bolt is csak másnaponta tart lyitva... A forró nyár után nyugtalanul várták az enyhült, a megnyugvást hozó őszt. Ez most elérke- :ett. Holnap, holnapután talán a régóta húzott- lalasztott „benti” munkák is elkészülnek, s az ilégedett öröm mindenki arcára kiül majd. Talán igymásra is több idő jut és az ottaniak gyakrab- ian látogathatnak el a kőkereszthez, hogy elre- iegjenek egy csöndes, hálaadó imát a mindenna- okért. (Lőrincz) Kovács Tibor képriportja A somogyi zöldek célja Tiszta, egészséges helyi környezetet! — Sajátos álláspontom van az önkormányzati választásokkal kapcsolatban — mondta Szita Károly, a magyarországi Zöld Párt országos társelnöke. — Mégpedig az, hogy teljesen ki kellene zárni az önkormányzatokból a politikát. S ez érvényes itt, Somogybán is. — Nem éppen általános ez a nézet... — Pedig egyértelmű az álláspont. Mert félő, hogy eddig egy párt irányította az országot, most pedig több párt próbálja ugyanezt tenni. Egy falusi településen például van három párt. E pártok mindent elkövetnek azért, hogy saját embereik bekerüljenek az önkormányzatba, s ez határozza meg a falu jövőjét. Szolgálni, s nem irányítani Ez pedig téves gondolkodás- mód! A három pártnak vagy akár többnek csak egy dolgot lenne szabad tennie: végrehajtani azt, amit az adott faluban élők akarnak. Vagyis szolgálni, nem pedig irányítani. Ezt komolyan gondolom, ez nem frázis. — Valóban sajátos véleményt képvisel, de a zöldek is politikai pártként működnek. Nincs ebben ellentmondás? —Hát igen. Sajnos, nekünk is párttá kellett szerveződnünk, mégpedig azért, hogy érdemben beleszólhassunk az ügyek intézésébe. Hogy azok az elképzelések, amelyeket a zöldek képviselnek jelen lehessenek bármilyen fórumon. A mi úgynevezett politikánkat csak ez az egy mozzanat határozza meg. Mi a népszerű és népszerűtlen feladatokat együtt vállaljuk. — Mit tűztek zászlajukra a somogyi zöldek az önkormányzati választásokra való felkészülésokán? Összetett érdekek — A Zöld Pártot sok esetben összetévesztik a szemétgyűjtők pártjával. Ám a mi pártunk összetett érdeke: a tiszta, emberi és egészséges környezet. Mert abból kell kiindulnunk, hogy az ivóvíz fele nem felel meg a követelményeknek, az elmúlt tíz évben az asztmás megbetegedések száma megötszöröződött, az elmúlt harminc évben a tüdőrákban meghalt emberek száma megháromszorozódott. Az általános halálozási arányt tekintve Európában igencsak az élen vagyunk. Bizonyos az is, hogy az idült, nem fertőző betegségben elhunyt embereknél 20—25 százalékban a környezeti ártalmak a kiváltó okok. Tehát ez határozza meg stratégiánkat. Az egészséges környezetért mindig helyben kell és érdemes harcolni, csak úgy általában nem érdemes. Ezért remélem, hogy a helyi önkormányzatokba bekerülnek a zöldek képviselői is, hogy az említettek megváltoztatásáért az adott településen harcoljanak. Tehát a zöldpárti képviselőnek az a feladata, hogy az a település egyre inkább európai képét mutasson. Mert Európához csatlakozni csak tiszta, emberi környezettel lehet. Éhhez pedig sok minden hozzá tartozik. Szakértelmünkkel akarjuk segíteni az önkormányzatok munkáját. — Tehát arra számíthatunk, hogy bármilyen összetételű lesz is az adott önkormányzat, ha a zöldpárti képviselők bekerülnek, akkor biztos lesz ellenzék? — Valószínű, hogy az esetek többségében így lesz. Egyrészt azért, mert nem nézhetjük tétlenül a felelőtlen környezet- szennyezést, s felhívjuk a figyelmet a különböző döntések környezetvédelmi következményeire. Másrészt a zöldeknek nincsenek olyan politikai ambícióik, hogy uralkodni vagy irányítani akarnak. Ez sajnos, nagyon kevés pártról mondható el. Igyekszünk majd elfogadtatni alapcélunkat: az egészséges emberi környezet és élettér kialakítását. Jelöltek több — helyen is —A megye hány településén indítanak jelölteket? — Több településen állítunk jelölteket. Például Zákányban, Mesztegnyőn, Nagybajomban — itt polgármesterjelöltünk is van —, Kaposváron és több kisebb településen. De támogatunk minden olyan párt által indított vagy független jelöltet, aki elfogadja céljainkat, s hiteles ember az adott településen, A Zöld Párt jellemzője, hogy viszonylag kevés tagja van, de sok a szimpatizánsa. Rájuk is számítunk. Mert mi valóban sokak hosszú távú érdekében lépünk föl. Lengyel János Számvetés a buszon Városbemutató a jelölteknek — Csurgón A csurgói városi vezetők bemutatták a helyhatósági választásokon induló polgármester- és képviselőjelölteknek, mi történt öt év alatt a városban. Gál Endre tanácselnök 46 főt hívott meg a „leltározó” útra. A meghívottak háromnegyed része élt a lehetőséggel. Az autóbusz több mint 20 utcát, közel száz fejlesztés helyszínét érintette. Az utasok meggyőződhettek arról, hogy sok minden történt a városban az elmúlt öt év alatt: lakásokat, üzemet, utat, járdát, iskolát, kollégiumot, víz- és gázvezeték-hálózatot, autóbusz megállókat, sportpályát, öltözőt építettek; üzemeket, iskolákat, könyvtárakat bővítettek, illetve újítottak fel. A képviselőjelöltek sok kérdést tettek fel. Ezekre a tanács vezetői a helyszínen válaszoltak. A tanácselnök elmondta: a helyszíni tájékoztatást nem tekintik befejezettnek, az egyéni érdeklődőknek is megadnak minden felvilágosítást. Sz.N.
