Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-12 / 119. szám
1990. szeptember 12., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 KÖZÖS KÍSÉRLETI MŰTÉT KAPOSVÁRON Mikrosebészet lézerrel Beszélgetés dr. Jakó Gézával és dr. Rozsos Istvánnal Mankó nélkül AZ OKTATÓ ÖNÁLLÓSÁGA ÉS FELELŐSSÉGE Számtalan állatkísérleti eredmény előzi meg a humángyógyászatban bevezetett új műtéti eljárásokat. Ezek egyikét láttuk a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karán, ahol a megyei kórház orvosai számára az állatkísérletek végzéséhez biztosítottak megfelelő körülményeket. Az Egyesült Államokban már elterjedt, a hazai viszonyok között is kivitelezhető a lézer segítségével, a laparaszkópos epehólyag-eltávolítás. A mikro- sebészeti újdonságot dr. Jakó Géza, a bostoni egyetem tanára, fül-orr-gégész mutatta be dr. Rozsos Istvánnak a megyei kórház osztályvezető sebesz- főorvosának. Dr. Jakó Gézának, a lágyrész- és a lézersebészet megteremtőjének bemutatkozása is ismereteinket gazdagítja: — Kísérleti műtét — lézerrel 1956. október 23-án az Országház előtti sortűz első két sebesültjét én vittem el az Üllői úti kórházba. Utána visszamentem a Péterfy kórházba, beszámoltam az eseményekről, és fölkészültünk arra, hogy minden sebesültet el tudjunk látni. Az állami mentőszolgálatot súlyos csapás érte. Az ávósok kezdetben kihasználták, hogy ezeken a gépjárműveken zavartalanul szállíthatták fegyver- és élelmiszer-utánpótlásukat; ám erre hamarosan rájöttek a pestiek, és lőni kezdtek rájuk. Az új mentőszolgálatot én szerveztem meg a Péterfy kórházban. Állami garázsokból hoztunk betegszállításra alkalmas járműveket. — A Péterfy kórház nemcsak legendás orvosi helytállásáról lett nevezetes; a tisztogatás során egy fegyverraktárt fedeztek föl az egészségügyi intézményben. — Ennek a hiteles története a következő. A sebesültek npm dobálták el fegyvereiket. így azokkal együtt szállítottuk be őket a kórházba. Ezeket találták meg, gondos nyilvántartással, egy raktárhelyiségünkben. — Mikor látogatott haza először? — 1963-ban, kihasználtam az első amnesztiát. Azóta többször jártam itthon, sokat segítettem az orvos szakmában. — Eljutott hozzám az a hír is, hogy elnöki tanácsadó volt Reagen idején. — Az elnöki rákbizottságban dolgoztam. Az országos rákprogram jóváhagyása volt a feladatom. Évi másfél milliárd dollárt fordított abban az időben az Egyesült Államok rákbetegség megelőzésére, a kutatásra. Nagy volt a felelősségem abban, hogy a tudomány mire fordítja ezt az összeget. A bemutatkozás után a Kaposváron elvégzett, sikeresen végrehajtott kísérleti műtét lényegéről beszélgettem dr. Jakó Gézával és dr. Rozsos Istvánnal. — Rozsos doktorhoz régi barátság köt. Legutóbb Kaposi Móric szobrának az avatásán jártam Kaposváron. Tehetek itt most egy javaslatot? — Kérem. — Nevezzék el a Somogy Megyei Kórházat a világhírű Kaposi Móricról. Kaposi elismertsége az utóbbi években az AIDS-kutatás során fokozódott. A szoboravatás után beszélt dr. Jakó Géza és dr. Rozsos István arról, hogy közös állatkísérleti műtétet végeznek Kaposváron. A véletlen hozta, hogy, noha tünetmentes volt a coca, műtét közben kiderült róla: epehólyag-gyulladáson esett át. — Mi a lényege a műtéti eljárásnak? — Lézer- és optikai endoszkóp segítségével az epehólyag egy egészen kis hasfali nyíláson keresztül eltávolítható. Az optikai endoszkóp össze van kötve egy tévémonitorral, és a sebész ezen látja a műtéti eseményt. Ennek a műtéti eljárásnak az előnye, hogy az epehólyag eltávolítása után másnap a beteg távozhat a kórházból. Vagy még aznap este. Öt-hat Jakó Géza bostoni egyetemi tanár nap múlva már munkába is állhat. Dr. Rozsos István: — Mielőtt nagyobbat csodálkoznának a kelleténél, el kell mondani azt is, hogy nem minden esetben végezhető el ez a műtéti eljárás. — Az új műtéti eljárás amerikai elterjedéséhez nyilván hozzájárult, hogy a méregdrága műszereket be tudják szerezni a kórházak. — Igen, ez az eljárás nagyon drága. Széles körű elterjedésének ez akadálya lehet Magyar- országon, ám most azon dolgozom, miként lehetne kevésbé költséges műszerekkel azonos eredményt elérni itthon. — Ezt is láttuk a mai kísérleti műtét során? — Világviszonylatban itt végeztünk először olyan kísérleti műtétet, amely az olcsóbb eljárás kidolgozásán alapult. Fölkértük a közreműködésre dr. Gimesi Mihály főorvos urat is, aki jártas a lézer alkalmazásában. A lézerberendezést a Tungsram Híradástechnikai Vállalat biztosította számunkra. Bebizonyosodott, hogy ezek a műszerek, amelyek Magyar- országon rendelkezésre állnak, alkalmasak a lézerendoszkópos epehólyag eltávolítás kivitelezésére. A nyugatiak is tanulmányozhatják majd Kaposváron ennek a technikának az alkalmazását. — Mikor alkalmazzák a humánsebészetben Kaposváron ezt az új műtéti eljárást? — kérdeztük dr. Rozsos Istvántól. — Rövidesen. Az eszközök rendelkezésünkre állnak, új műtéti technika révén, a korszerű eszközök segítségével a betegek gyorsabb gyógyulása érhető el. Ezért is fontosnak tartom bevezetését és elterjedését. Horányi Barna Fotó: Kovács Tibor A felgyorsult politikai és gazdasági változások lépésváltást követelnek a pedagógusoktól is. Különösen a társadalomtudományok körébe sorolt tárgyak: a történelem, a filozófia és annak egyes területei, a földrajz, valamint a magyar irodalom oktatása kívánja meg a speciális felkészültséget. Az elmúlt időszakban használt tantervet azonban hivatalosan még nem érvénytelenítették, és újat sem alkottak a szakemberek. Mi hát a teendő? Mit és hogyan tanítson a pedagógus? A kérdés időszerű, ám mégsem igazán érthető, mint ahogy az a pánikhangulat sem, amely kialakult. Miről is van szó? Jó ideje már, hogy a társadalom valamennyi területén önálló, kreatív gondolkodásra és cselekvésre buzdítjuk polgárainkat. Akár kistermelőről, akár kereskedőről, akár tanárról van szó. Ne várjuk hát, hogy az állam, mint egy mindenki feje fölé növő, a közvéleményt és közakaratot egyaránt befolyásoló patrónus szabja meg hétköznapi teendőinket. Eddig rendben is volnánk. Azon is elmélkedtünk már nemegyszer, hogy a gyors és eredményes pedagógiai váltáshoz még hiányoznak a személyi és tárgyi feltételek, a szervezési módszerek. Ám az élet diktálta tennivalókat nem kerülhetjük meg a tehetetlenségre való hivatkozással. Annál is inkább nem, mivel az a bizonyos önállóság csak menet közben alakulhat ki, és a gyakorlatban válhat igazán ütőképessé. Az a pedagógus, aki megfelelő szakmai tudással felvértezve és a társadalmi problémák iránt nyitottan, biztos erkölcsi tartással a tarsolyában kezdi meg munkáját, nem bizonytalanodhat el. Mert, hogy miként ítéljük meg az elmúlt évtizedek történéseit s az egyes személyiségek szerepét, nemcsak ténykérdés. Trianon, Nagy Imre, Bős-Nagymaros avagy Szent István nyomán felbukkanó gondolatok kapcsán eddig is holtvágányra tévedt az a tanár, aki csak az „aktuális" politikai állásfoglalást tekintette mértékadónak. Mint ahogy a tantervben foglaltakat sem szabad megmásíthatatlan tényként elkönyvelni. Csak a szabadabb szellemiségű oktatás, amely a pedagógusok önálló, alkotó szerepére helyezi a hangsúlyt, lehet majd a megalapozója annak is, hogy hasonlóképp önálló gondolkodású diákok, felnőttek hagyják el az iskolapadokat. Tudom, hogy sokakban ellenérzést kelt, ha a biztos tárgyi tudásra, a személyiségre szabott módszerekre és az örökérvényű erkölcsi tulajdonságokra hivatkozom, Felsőoktatásunk és ezen belül a pedagógusképzés hiányosságai ugyanis koncentráltan jelentkeznek majd ebben a válságos időszakban. Azzal is tisztában vagyok, hogy sok olyan tény ismeretlen még a tanárok előtt, amelyre alapozva biztos tárgyi tudást közvetíthetnek diákjainknak. S itt álljunk meg egy pillanatra! Az egzakt tudományok, ezen belül is talán csak a matematika az, amely megcáfolhatatlan tényeket, megcáfolhatatlan formában képes közvetíteni. Az ösz- szes többi diszciplína és különösen a társadalomtudományok a jövőben is magukban hordozzák majd a változás, a változtatás lehetőségét. Nincs központi tanterv, nincsenek mindent készen „találó” új tankönyvek. Kell hát, hogy legyenek magasan képzett, felelősséggel gondolkodó pedagógusok és újra fogékony diákok. Talán többször kell eztán a könyvespolchoz nyúlni, talán több felelősséggel kell szelektálni az írott anyagban, mint annakelőt- te. S valószínű, hogy másfajta óravázlatot kell írnia annak, aki a katedrára áll, másfajta módszerrel kell továbbítania a tananyagot. De talán feléled ismét a nyelvünk sokszínűségére, szépségére épülő előadások és tanórai beszélgetések módszere is, amely egy, a közösen kialakított, de az eltérő véleményeket is toleráló rendszerben válhat majd igazi értékké. Várnai Ágnes KKDSZ-iroda elsőként Kaposváron A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete somogyi alapszervezeteinek tagjait tájékoztatta tegnap délelőtt a Somogy Megyei Művelődési Központban Lönhárd Ferenc, a KKDSZ elnöke. — A parlamentben három önálló indítványt nyújtottak be képviselőink az önkormányzati törvény tárgyalásakor—mondta. — Ezek nyomaikban fellelhetők a törvényben. Azon munkálkodunk, hogy a leendő polgármesterek ne a saját szájuk íze szerint irányíthassák a helyi kulturális életet. Azt szeretnénk, ha a dolgozóinkat állami alkalmazottaknak tekintenék, hiszen a feladat, amit végeznünk kell, állami szintű. Lönhárd Ferenc arról is szólt, hogy bíznak az új Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, és abban, hogy akiknek bármiféle közük van a kulturális érdekvédelemhez, azok megpróbálnak egységes álláspontot kialakítani a közművelődés területeiről. A megyei alapszervezetek képviselői a „leépíté- sek”-ről, mint égető problémákról beszéltek. A KKDSZ elnöke megnyugtatta őket, hiszen ők is arra törekszenek, hogy csak a legindokoltabb helyeken és esetekben kerüljön sor állások megszüntetésére. A beszélgetés résztvevői ezután a Bajcsy-Zsilinszky utca 64. sz. alatt levő irodába látogattak el. Itt működik Hajdú Istvánná irányításával KKDSZ megyei irodája, amelynek élet- képessége a somogyi tagok tevékenységétől függ. Az irodát az információáramlás lerövidítése miatt hozták létre — Kaposváron elsőként. Lönhárd Ferenctől megtudtuk: a telefaxon a Művelődési és Közoktatási Minisztérium úgynevezett „házon belüli” anyagai is eljuthatnak tanulmányozásra. A megyei irodában megtalálhatók lesznek a különféle szakszervezeti okmányok, s az üdülőjegyeket is ott lehet majd átvenni. Áz irodavezető az alapszervezetek gazdálkodásában, pénzügyi gondjainak megoldásában is segít majd. A résztvevők elmondták, várják azoknak a kis intézményekben dolgozó kollégáiknak — népművelőknek, muzeológusoknak, könyvtárosoknak — a jelentkezését, akik szeretnének tagjai lenni az érdekképviseleti szervnek, a KKDSZ-nek. L. S. Tanévnyitó a kaposvári tanítóképzőben (Folytatás az 1. oldalról) Lettner Sándor főigazgató is köszöntötte a főiskola régi és új polgárait, majd Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter levelét olvasta föl, amelyből kitűnt: a legfőbb forrás — ma is — a kiművelt emberfők sokasága; ők adhatják visszza hitét az önbizalmában (is) megrendített országnak. Szabad alkotómunkát és Fogadalomtétel jóreménységet kívánt a miniszter valamennyi felsőoktatási intézmény hallgatójának, Leitner Sándor örömének hangot adva elmondta: e tanév még inkább hozzájárulhat, hogy az önálló arculatú, saját szellemiségű, a város és megye határain túlra tekintő főiskola kiváló, szakmájukat országos szinten is elismertető, értelmiségi gondolkodású pedagógusokat neveljen. A tanévnyitó ünnepségen köszöntötték a régi és az új ok„A főiskola polgárává fogadom" tatókat, köztük Margaret Mary McGill tanárnőt, aki Miamiból a Békeszolgálat tagjaként érkezett a somogyi megyeszékhelyre, hogy a most induló — négyéves—szaktanítói nyelvi képzést segítse, angolt tanítson. A főigazgató az előző tanévben végzett Varga Évátis üdvözölte, aki a hat félév alatt együtt szerzett tanítói és óvodapedagógusi oklevelet. Leitner Sándor főigazgató kézfogással fogadta a főiskola elsőéveseit, majd dr. Ozsváth Ferenc főiskolai tanár köszöntötte a 50, 60, 65 éve végzett tanítókat. Baltási Kálmán- nétrubindiplomával tüntették ki, utána egy gyémánt- és hét aranydiplomat adtak át. A díszvendégek közül a gyémántokleveles Nyakas József mondott köszönetét, s Kölcsey születésének bicentenáriumára emlékeztetve a Himnusz néhány kottáját nyújtotta át az énekzenei tanszéknek, hangsúlyozva: a pedagógusok ne felejtsék el helyesen megtanítani tanulóinak nemzeti imádságunkat. A tanévnyitó záró akkordjaként a Ludmány Géza vezette Cantus kamarakórus lépett színpadra. Műsoruk után a Latinka művelődési központ és a Tóth Lajos Általános Iskola gyer- mektánccsoportja a Somogyi Aprók villantották föl tehetségüket. Az ünnepség a Szózattal ért véget. Lőrincz Sándor Fotó: Kovács Tibor
