Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)

1990-09-11 / 118. szám

1990. szeptember 11., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 MIBE KERÜL NEKÜNK A KONFLIKTUS? Elsőként a Chemokomplex közgazdasági igazgatójánál, Kovács Andornálérdeklődtünk: — Az utóbbi években Kuvait- tal csak egy olajvezeték-építés fővállalkozójaként kerültünk kapcsolatba. A Siófoki Kőolaj- vezeték Vállalat megbízásából bonyolítottuk ezt az építkezést. Már jóval a háború kitörése előtt átadtuk a vezetéket. Ám a pénz­nek csak egy részét — igaz, je­lentős részét — utalta át a ku­vaiti megrendelő. Irakkal már évek óta—az arab ország tény­leges fizetésképtelensége óta — nincs kapcsolatunk. Van ugyan némi kintlevőségünk, amiről tulajdonképpen már le is mondtunk. Siófoki mérleg A Siófoki Kőolajvezeték Vállalatnál Zábrák Sándor ve­zérigazgató adott információ­kat: —Az utolsó részletek törlesz­tésénél tartott a kuvaiti cég, amikor kitört a háború. így mint­egy 340 ezer kuvaiti dinár köve­telésünk maradt függőben. Most már csak reménykedünk, hogy még függőnek nevezhető ez az összeg. A másik jelentős veszteségünk abból származik, hogy későbbi megbízásokra építve, nettó értéken számolva 40 milliónyi állóeszközt szállí­tottunk ki, a kapcsolódó anyag- és fogyóeszközkészletekkel. Ez a vagyon könnyen odavesz­het, egyelőre aligha látszik, mikor, miként lehet a térségből visszamenekíteni. Valaha a Közel-Kelet volt a magyar úszódaruk és más kikö­tői gépek legnagyobb piaca. Joggal merülhetett fel, hogy a Ganz Hajó és Darugyár Rt.-t is veszteségek érik. Markó Péter igazgató válaszolt kérdésünk­re. — Az elmúlt években — konkrétan az irak—iráni háború óta —, a vállalat, akár többi Ganz-vállalkozás, már alig van jelen a térségben. Törökor­szágba és Indiába tevődött át az egykori közel-keleti piac. Az Ikarus a nagy vesztes Az Ikarus nem úszta meg ilyen „olcsón”. Ezt Gyuricsek Lászlótól, a székesfehérvári gyár vezetőjétől tudtuk meg. — Irakban, ellentétben az el­terjedt hírekkel, nincs -Ikarus összeszerelő üzem. A tisztán iraki érdekeltségű gyár egyik nagy beszállítója a vállalat: Mercedes alvázakra szerelnek ott komplett magyar felépítmé­nyeket. Az elmaradó vásárlá­sok miatt idén a második félév­ben 7,7 millió dolláros veszte­séggel számolunk. 1991 első félévében a kiesések ugyanek­korára rúgnak, így hát egy év alatt 15,4 millió dolláros kár éri a vállalatot. — Még ennél is súlyosabban érintett bennünket, hogy Kuvait volt a támadás célpontja. A kis ország autóbuszpiacán ugyan­is 50-50 százalékban osztozik (osztozott) az Ikarus és a Mer­cedes. Ez az egyik pillanatról a másikra eltűnő piac Székesfe­hérváron 500, Budapesten 80 millió forintos veszteséget oko­zott. Bár a gyár termelésének egészét tekintve a kiesés nem meghatározó, de a két ország­ban elhelyezett termékeinknek nem találhatunk máshol piaco­kat. Az Energiagazdálkodási In­tézet hűtőházakat épített a tér­ségben. Mint megtudtuk, őket nem érte veszteség, mert az irak—iráni konfliktus óta már nincsenek új érdekeltségeik. Irakkal szemben van ugyan mintegy 100 millió forintnyi kö­vetelésük, de ez még az öböl­háború kitörése előtti időkben keletkezett. Az összeg behajt­hatósága azonban most még kérdésesebbé vált. Tartanak a háború továbbter­jedésétől is. Iránban 150 millió dolláros rendelésállományuk, technikájuk forog kockán, nem beszélve arról, hogy embereik is ott vannak az országban. Üdülőfalut már nem építünk A gazdasági embargó érzé­kenyen érinti a Telefongyár Kuvaitban bejegyzett vegyes vállalatát. Egyelőre nehéz meg­becsülni a veszteség mértékét. A100 ezer kuvaiti dinár törzstő­kével létrejött 49 százalékos magyar részesedésű kft. ügy­nöki tevékenységet folytat, emellett híradástechnikai, elektromos ipari, távközlési szereléseket is végez, valamint közvetlen áruexportot is bonyo­lít. Most viszont minden áll, bi­zonytalan a cég sorsa. Emellett a gyárnak 1,7 millió kuvaiti dinár értékű, a telefonkábel-hálózat fejlesztésére vonatkozó pro­jektje „fagyott be” — remélhe­tőleg átmeneti időre. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában Menyhárt János elmondta, hogy mióta Irak fizetésképte­lenséget jelentett be, és folya­matosan adósságátütemezést kért, tudatosan fogták vissza a magyar vállalatok megjelené­sét ezen a piacon. Kitűnőnek látszó üzletekről, üdülőfalvak, szennyvíztisztítók építéséről mondtak le a bizonytalan hely­zetben. Végül is ezen múlott, hogy míg a többi kelet-európai országnak dollármilliárdjai vál­tak kérdésessé a konfliktus miatt, addig a magyar kintlevő­ségek mértéke egy nagyság­renddel kisebb. Nagy a tartozás A Magyar Nemzeti Bank bankkapcsolatok főosztályá­nak munkatársaitól kapott tájé­koztatás szerint mindkét or­szággal körülbelül 100 millió dolláros hitelkapcsolatunk van. Ám míg Kuvait esetében ma­gánbankoknak mi tartozunk, addig Irak részéről a kormány­zat késlekedik a fizetéssel ne­künk. Hiába teljesítik kötelezett­ségeiket az ottani vállalatok, ha a központi transzfer elmarad. Az igazsághoz tartozik azon­ban az is, hogy Irak az idén csaknem annyival csök­kentette tartozásait, mint az elmúlt öt évben összesen. Saj­nos a háború következtében minden bizonynyal hátrébb so­rolódunk azon a listán, amely a hitelezők kielégítésének sor­rendjét tartalmazza. Az ország egyébként mintegy harmincmil- liárd dollárral tartozik csak az arab világnak... Összehangolt akció Szigorú ellenőrzés kezdődik Az állati eredetű élelmiszerek piaci forgalmazásáról Összehangolt higiéniai ellen­őrzés kezdődik a Földművelés- ügyi Minisztérium állategész­ségügyi és élelmiszer-ellenőr­zési főosztályának kezdemé­nyezésére. A részletekről dr. Kondor Gertrud, az Állategész­ségügyi és Élelmiszer-ellenőr­ző Állomás munkatársa tájé­koztatott bennünket. — Az állomást bízták meg, hogy irányítsa azt az akciót, mellyel az állati eredetű élelmi­szerek illegális piaci forgalma­zását kívánják kiszűrni. A köjál, a közterület felügyelet, a rend­őrség, az állategészségügyi ál­lomás, a piacfelügyelőség és a városi tanács egy-egy munka­társa vesz részt ebben a mun­kában. Országosan megnőtt az úgynevezett „KGST” — és a „bolhapiacokon” a nyershús árusítása. Az ellenőrizetlenül eladott hús és húskészítmény lehet vírusfertőzött is: a fo­gyasztása az ember egészsé­gére igen veszélyes. — Disznóvágás idején gyak­ran látni, hogy a mezőgazdasá­gi kistermelők füstölt húst, sza­lonnát és zsírt árulnak. Mire kell figyelnie ilyenkor a vásárlók­nak? — Az ilyen húskészítménye­ket piacon csak akkor szabad árusítani, ha a termékek olyan állatból származnak, amely a húsvizsgálatokon átesett és ezt a lakóhely szerinti állatorvosi igazolással tanúsítani is tudják. Az igazolás kilenc hónapig ér­vényes. Ha ez nincs, akkor az elkobzás mellett szabálysértési eljárást is lehet kezdeményezni az árusító ellen. — Külföldi árusok esetében milyen szankciókat tudnak al­kalmazni? — A Vám- és Pénzügyőrség segítségével a megelőzést tart­juk a legfontosabbnak. A hatá­rokon szigorított ellenőrzést tar­tanak, az állati eredetű nyers élelmiszert a vámhatóságok elkobozzák. A belépő állomá­sokon idegen nyelvű táblákat helyeztek el, amelyeken a turis­ta a magyar előírásokról ismer­tetőt kap. Több nyelven megfo­galmazott szórólapokon is tájé­koztatjuk erről az utasokat. Másik gond, a „zöld határon” behajtott elő állat ügye, ame­lyek földolgozva ugyancsak ille­gálisan kerülnek piacra. Ebben az esetben is a szigorított piaci ellenőrzéssel tudjuk meggátol­ni a hús árusítását. Köztudomá­sú, hogy a pártok is szerveznek piaci akciókat. Tőlük azt kérjük, hogy ezeket előzetesen jelent­sék be, és kérjék a hatóságok részvételét is, hiszen afogyasz- tóknak nemcsak az olcsóbb élelmiszerekhez való jutás az érdeke, hanem az egészségük megőrzése is. Hunyadkürti Ilona KESERVERVEK (Folytatás az 1. oldalról) Az értékesítendő állatok min­den kilóján már kezdetben ve­szített 10 forintot, mivel a kezes­vállalón keresztül adhatja csak el őket. A felvásárlószerveze­tek által bejelentett legutóbbi árcsökkentések miatt már bi­zonytalan a kamatfizetés. — Lát-e kiutat egyáltalán? Mi lesz a vállalkozás biztonságá­val? — Mondani könnyű, hogy vál­lalkozzunk, de a feltételrend­szert senkisem garantálja. Még mindig nincs értéke a paraszti munkának. Hetek óta mindenki tud az egész országot pusztító aszályról, de még senki nem tett egy lépést sem, hogy a mező- gazdasági vállalkozó kamatter- hein könnyítsen. Elszabadul­nak a takarmányárak; csak hite­lekből tudom megoldani az átte- leltetést, de 35 százalékos ka­matra már nem megy. Ha most felszámoljuk az állományt, mi lesz itt két év múlva? — Érveivel ellentétben van-e még kedve folytatni a megkez­dett munkát? — Valahogy túléljük; de se­gítség nélkül nem megy! Én tudom, hogy most nem a hús­kombinát a hibás, de nehéz megérteni, hogyan lesz a 100 forintos élő borjúból 400 forintos hús az üzletekben. Mert a ha­szon nem nálunk csapódik le. Miként vélekedik dr. Exner Zoltán, a Somogy megyei agrárkamara igazgatója erről a tipikus esetről. — Már korábban jeleztük a Földművelésügyi Minisztérium felé a problémákat, mert lehető­leg azonnal, központilag kell megakadályozni, hogy a terme­lő és feldolgozó közötti nézetel­térésekből az egész ország la­kosságára kiható, kritikus hely­zet álljon elő. Sajnos, ez az in­tézkedés késik. A kormányzat végre elkészí­tette hároméves gazdasági csomagtervét. Részleteinek ismerete nélkül nem vélemé­nyezhető. Tegnap a parlament­ben ismét közeledtek a nézetek a földkérdésben, Zsíros Géza visszavonta tervezetét. Sajnos, az idő múlásával a bizonytalan­ság csak fokozódik. Gyorsabb ütemre kellene kapcsolni. Mészáros Tamás A szociáldemokraták alapelve: Helyi programokkal a választók bizalmáért A munkások, a bérből és fize­tésből élők, a nyugdíjasok és a nagycsaládosok érdekeinek védelme, helyzetének javítása a célja az MSZDP somogyi szervezeteinek, éppen ezért minden jelöltünk saját program­mal indul az önkormányzati vá­lasztásokon — mondta Kiss Lea Gyöngyi, az MSZDP me­gyei titkára, amikor pártja vá­lasztási céljairól kérdeztük. — Az MSZDP Somogy megyei szervezetei nem nagy szavak­kal, hanem konkrét programok­kal igyekeznek elnyerni a vá­lasztópolgárok rokonszenvét.. Alapelveinket nem kívánjuk fel­adni semmiféle kétes ígérgeté­sért. Büszkén mondhatom, hogy alapvető programunkat a helyhatósági választások okán sem kell megváltoztatni. — Milyen hatással van az önök esélyeire az MSZDP or­szágos helyzete? — Az országos irányításban, sajnos, felemás megoldások most is jelen vannak, de a politi­kai változások radikális vég­hezvitelébe vetett hit, a válság­ból való kilábalás mint a párt alapcélja változatlan. Nekünk elsősorban az a feladatunk, hogy helyileg, tehát itt, Kapos­váron és a megyében harcol­junk a helyi rendszerváltozá­sért. Ehhez pedig nincs szüksé­günk különösebb központi út­mutatásokra, hiszen a helyi cselekvési programokat egy- egy település szerkezetét, föld­rajzi fekvését, lakosságának összetételét figyelembe véve kell kidolgozni. Mi nem a nagy­világot, henem a helyi társadal­mat akarjuk átalakítani ember­hez méltó feltételek teremtésé­vel. Ezért minden őszinte és tiszta célt támogatunk. Koalíció: tisztességes feltételekkel — Az önkormányzati válasz­tásokon induló pártok többsége választási szövetséget kötött, önök pedig kiléptek a Kaposvári Koalícióból. Miért? — Ennek nemcsak oka, ha­nem okhalmaza van. Először is: tudomásunk szerint a négy párt — az MDF belvárosi szerveze­te, a KDNP, az SZDSZ és az FKgP — a többi kialíciós párt részvétele és megkérdezése nélkül aláírt egy jegyzőkönyvet; abban megállapodtak az egyé­ni jelöltekről, a lista sorrendjé­ről, sőt elosztották az önkor­mányzat hatáskörébe tartozó, a törvény szerint pályázat útján betöltendő funkciókat is. Pártunkat nem súlyának és arányának megfelelő módon sorolták a listán 21. helyre. A demokrácia elvét is megsértet­ték, hiszen beavatkoztak a mi jelöltjeink személyét illetően is. Ezen túl a nemzeti bizottság elnevezést sem tudtuk elfogad­ni. Tanultunk a történtekből. De most is valljuk, hogy tisztessé­ges feltételek esetén hajlandók vagyunk más pártokkal válasz­tási szövetséget kötni. — Hol indítanak jelölteket? Lesz-e pártlistájuk? — A megyében sok helyütt indulnak jelöltjeink, illetve támo­gatunk jelölteket. Szándékunk szerint Kaposváron minden vá­lasztókerületben állítunk jelöl­tet, s lesz pártlistánk is. Mi nem teszünk különbséget párthova­tartozás miatt a jelöltek között: csakis a szakmai fölkészültség és a jelölt életútjának eredmé­nyessége a mérce. Ezét jelölt­jeink között található volt párt­tag, független jelölt és MSZDP- tag egyaránt. A választókerület sajátosságai szerint — Kaposváron például mi­lyen konkrét programmal indul­nak a jelöltek? — Á mi véleményünk szerint minden településnek, így Ka­posvárnak is másságában kell megmutatkoznia, s ez szabja meg a majdani önkormányzat feladatait. Minden önkormány­zat általános teendőin túl Ka­posváron például szeretnénk elérni, hogy Toponár és Kapos- füred viszonylagos önállóságot kapjon. Adonneri városrészben úthálózat-korszerűsítés, keres­kedelmi egységek létetítése, művelődési ház építése vagy például Toponáron a Deseda tó fejlesztése, szintén művelődési ház építése, a kaposfüredi felső tagozatos iskola visszaállítása is szerepel céljaink között, és sok minden más. Tehát készültünk abból is, hogy egy-egy választókerület­nek milyen sajátos gondjai van­nak. Minden jelöltünk program­jában szerepel: a tömeges el­szegényedés megállítására és kezelésére, a munkanélküliség visszaszorítására, új helyi la­káskoncepciók kidolgozására, a tényleges jövedelem és va­gyoni háttér szerinti köztehervi­selésről szóló rendelet kiadásá­ra vonatkozó elképzelés, és persze a választókerületet érin­tő mindennapos gondok megol­dása, kezdeményezések, ja­vaslatok kidolgozása is. Tudjuk, hogy az MSZDP sem képes egyedül a felhalmozódott problémákat máról holnapra megoldani. De a bérből és fize­tésből élők, a kisnyugdíjasok és a leszakadók érdekeit vállalva és közvetítve tevékenykedünk — ha a választók bizalmából bekerülünk—az új önkormány­zatokban. Lengyel János Új útburkolat Uj burkolatot kapott Ka­posváron a Béke utca. A Strabag dolgozói elkészí­tették az aszfaltburkolatot. Hamarosan elkészülnek az utómunkálatokkal. (Fotó: Jakab Judit)

Next

/
Thumbnails
Contents