Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-04 / 87. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. augusztus 4., szombat Maratoni szavazás az önkormányzati törvényekről 5600 forint a minimálbér Kormányülés (Folytatás az 1. oldalról.) Bejelentette, hogy 143 képviselő köztársasági elnöknek jelölte Göncz Árpádot, és miután más javaslat nem érkezett, ő az egyedüli jelölt. Mivel az alkotmány rendelkezése szerint a köztársasági elnököt titkos szavazással és kétharmados többséggel választják, Szabad György szünetet. rendelt el, hogy a képviselők leadhassák voksukat. A szavazás igazolta az előzetes várakozásokat, hiszen a leadott 310 és az érvényes 308 voksból 295 szólt Göncz Árpád mellett, s mindössze tizenhárom képviselő szavazott ellene. Ezzel tehát az Országgyűlés nagy többséggel Göncz Árpádot megválasztotta a Magyar Köztársaság elnökévé. A hivatali eskütételt követően a miniszterek, a pártok frakció- vezetői sorra gratuláltak a legmagasabb közjogi méltóságot betöltő Göncz Árpádnak, majd Szabad György köszöntötte az Országgyűlés nevében az újonnan megválasztott köztársasági elnököt. Göncz Árpád olyan személyiség — mondta —, aki nem ura lesz a nemzetnek, hanem első polgára, azaz első az egyenlők között. Szabad György köszöntő szavaira Göncz Árpád válaszolt. Nem pártérdekek szolgája Nem vagyok, nem lehetek pártok, pártérdekek szolgája. Világéletemben pártban és párton kívül, a nemzet függetlenségét, a szabad gondolatot, a szabad szót, a szabad hazában, a szabad hit gondolatát, a társadalmi igazság emberi jogokban kiteljesedő, megkülönböztetést és kirekesztést el nem ismerő védelmét szolgáltam és fogom szolgálni. A pártvitákban is érlelődő magyar demokráciát. Göncz Árpádot elnökké választása alkalmából —' ez a megbízatása négy évre szól — katonai tiszteletadással köszöntötték az Országház előtt, a Kossuth téren. Nem volt szerencsés Kéri Kálmán megfogalmazása A kora délutáni órákban folytatódott az Országgyűlés rendes ülése. Napirend előtt Antall József miniszterelnök kért szót annak kapcsán, hogy az ellenPcsflüHWap Ezt olvashatja a mai reggeli Pesti Hírlapban Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank belső ellenőrző apparátusa és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészete vizsgálatot folytat a nyírbátori OKHB kirendeltségvezető ellen (2. oldal) Negyedszázad alatt megduplázódott Mexikó lakossága. Már meghaladja a 80 milliót. Ez persze számos gazdasági, szociális gondot okoz. Líbiában is rengeteg a szovjet fegyver, írásunk azt mutatja be, hogyan kerülhetett a világ első 10 fegyverimportőre közé Kadhafi ezredes rendszere. (5. oldal) Ecseri. Riport (8. oldal) Hazai rádiótelefonok. (9. oldal) Piac. Részvény. Tőzsde. (10. oldal) Görgetjük a 20 milliárdot. Kifizessük, vagy átütemezzük? (11. oldal) (X) ÜS----------i---------z ék csütörtökön felszólította a kormánykoalíciót: nyilatkozzék Kéri Kálmán nagy vihart kavart felszólalása ügyében. Antall József kifejezte meggyőződését, hogy az Ország- gyűlésnek nem feladata tudományos, történettudományi kérdésekben állást foglalni. A miniszterelnök a Ház korelnökét védelmébe véve utalt a 90. esztendejébe lépett katona második világháborús szerepére, helytállására. A sokat idézett mondat, amely szerint a ,,Hor- thy-hadsereg” harca igazságos volt, ha a kommunizmus ellen harcolt — valóban nem volt szerencsés megfogalmazás, mert ezt nem kifejtve, átfogó elemzés nélkül belemagyará- zásokra adott alkalmat. A tábornok nyilvánvalóan arra kívánt utalni, hogy új honvédség született, amely hazaszeretettel kívánta szolgálni az országot. Kéri Kálmán a honvédség integritását, becsületét kívánta hangsúlyozni, tisztességét helyezte előtérbe akkor is, ha rossz oldalon, és nem jó célért vetették be, ami Magyarország számára csak katasztrófát hozhatott. A Fidesz képviseletében Fodor Gábor hangsúlyozta: a fiatal demokraták fejet hajtanak Kéri Kálmán életútja előtt, ugyanakkor a második világháború minden áldozata előtt is, függetlenül attól, hogy melyik oldalon állt. Kéri Kálmán óriási élettapasztalata ellenére követhet el hibákat, s a mostani felszólalása ennek tekinthető. Tudomásul kell végre venni, hogy a képviselők nemcsak egymásnak, hanem a nagyvilágnak is beszélnek, szavaiknak súlya van. Solt Ottilia, az SZDSZ-frakció képviseletében kért szót Antall József második hozzászólása után. Közölte: nem kívánják, hogy az MDF személyektől határolja el magát, csupán nézetektől. Horn Gyula már élesebben fogalmazott, amikor — a miniszterelnök nyilatkozatára reagálva — leszögezte: nem lehet egyidejűleg nemet mondani a hitleri fasizmusra és helyeselni a Szovjetunió elleni fegyveres agressziót. Ezen a ponton az elnöklő Szűrös Mátyás lezárta a vitát, és a képviselők rátértek az eredetileg tervezett témára, azaz a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitájára. finomított önkormányzat A plénum — áttérve a helyi önkormányzatokról, valamint az önkormányzati képviselő- testületek és a polgármesterek i------------------------------------------1 Bérbe adunk üresen álló szarvasmarhaistállókat Battyánpuszta, Tikos, , Vörs községekben állattartási vagy egyéb célú hasznosításra I I | Cím: Dél-Balaton Mgtsz, j Balatonszentgyörgy. | Érdeklődni I munkanapokon 7-től I 12 óráig a tsz központi I irodájában személyesen I vagy a 84/77-066-os I telefonon vagy a 35-322-es I I telexszámon, I Csiga Árpád ' főállattenyésztőnél. (59507) | 1 _________________________I v álasztásáról szóló törvényjavaslatokra — elsőként az illetékes bizottságok jelentéseit hallgatta meg. A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat feletti mintegy két órán át tartó részletes vitában huszonhármán kértek szót. A részletes vita bezárása után Horváth Balázs belügyminiszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a képviselők alkotó módon járultak hozzá egy európai színvonalú törvény kidolgozásához, amely minden bizonnyal működőképes önkormányzatot teremt. A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitáját követően — a határozat- hozatal előtt — a képviselők rátértek az önkormányzati képviselőtestületek és a polgármesterek választásáról szóló törvénytervezet részletes vitájára. Horváth Balázs belügyminiszter leszögeztefa kormány minden, a számára szakmai szempontból tolerálható indítványt elfogadott, s politikai érdek nem vezérelte a jogszabály összeállításánál. Nagy munka várt a T. Házra ezután, hiszen százhárom módosító indítványról egyenként kellett szavazni, s mint ezt előzetesen bejelentették, ez éjfélig is eltarthat. Ezzel azonban lehetővé válik a szeptemberi helyhatósági választás, s az is, hogy a képviselők rövid szabadságra mehessenek. Mivel az Országgyűlés még lapzártakor is tanácskozott, így lapunk hétfői számában térünk vissza a két önkormányzati törvény elfogadására, az Ország- gyűlés elnökének, alelnökének megválasztására. A szervezet megyei elnöke Szabados Péter A legfőbb MDF-fórum a megyei gyűlés A munka középpontjában: készülődés az önkormányzati választásokra Csütörtökön este Kadarkúton az MDF megyei szerveinek működési és szervezeti szabályzatáról tárgyalt, valamint a tisztségviselők megválasztásáról döntött az MDF megyei egyeztető tanács. A tanács napirendjének elfogadása után az egyik szervezet elnöke azt javasolta, hogy a Somogyi Hírlap jelenlévő munkatársa a megjelenés előtt mutassa be jóváhagyásra az ülésről szóló írását a megválasztandó megyei elnökségnek. Munkatársunk ezt a kérést — mint a sajtószabadsággal összeegyeztethetetlent — lapunk nevében visszautasította. Az egyeztető tanács ezt követően zárt ülést rendelt el. Az értekezleten részt vett dr. Fur- mann Imre, az MDF országos alelnöke és dr. Zacsek Gyula, az országos elnökség tagja. A tanácskozáson a megyei választmány megválasztotta tisztségviselőit. Az MDF megyei elnöke Szabados Péter (Kaposvár), alelnöke dr. Szíjártó Henrik (Böhönye) és Herényi Károly (Balatonföldvár). A megyegyűlésen történtekről tehát most nem helyszíni beszámoló következik. Szabados Péter, az MDF megyei elnöke, akit a kadarkúti tanácskozáson választottak meg erre a tisztségre, tegnap válaszolt munkatársunk kérdéseire. — Miért tartottak zárt ülést? . — Mindenekelőtt azért, mert az új alakuló megyei szervezet belső szervezeti kérdéseiről tanácskoztunk. Indokolatlannak tartottuk, hogy ezen a hosz- szú tanácskozáson az újságíró részt vegyen. Most azonban készséggel állunk a sajtó rendelkezésére. — Mi történt a tanácskozáson? — A közel éjfélig tartó ülésen pontról pontra alaposan megtárgyaltuk a szervezeti és működési szabályzattervezetet, amit végül is vita után elfogadtunk. Ezzel a megyei egyeztető tanács betöltötte hivatását, s helyette a továbbiakban mint legfőbb szerv az MDF megyei gyűlése működik majd. A megyei gyűlés tagjai a megyében működő MDF-szervezetek elnökei, az 50 tagúnál nagyobb szervezetek esetében 50 személyenként plusz egy követ, a megyei választmány tagjai. (A megyei választmány 12 tagú, melyben országgyűlési választókerületenként 2—2 személy képviseli a szervezeteket.) Tagjai a megyei gyűlésnek az országos választmány tagjai is. Állandó meghívottként pedig az országgyűlési képviselők, s ha lesz ilyen, akkor az országos elnökség tagjai, valamint a megyei iroda leendő munkatársai vesznek részt. A megyei gyűlés először augusztus 20-a után ül össze. — Tisztségviselőket is választottak. Ez az egyeztető tanács hatásköre? — Az elfogadott szabályzat szerint az MDF megyei tisztségviselőit a megyei gyűlés választja meg. Most első alkalommal azonban ezt a feladatot a megyei választmány végezte el. Saját soraiból választott tisztségviselőket. Ezzel megoldódott a korábbi probléma is, hiszen csakúgy mint a többi pártnak az MDF- nek is van már legitim megyei vezetősége. — A pártszen/ezetek eddigi működése során különböző nézeteltérések is felszínre kerültek. Választottak-e megyei etikai és fegyelmi bizottságot? — Az etikai és fegyelmi bizottság tagjait már korábban, — választókerületenként egy személyt — megválasztották. A bizottság alakuló ülésén—még e hónapban—tagjai közül tisztségviselőket választ. A megyei egyeztető tanács és az újonnan megválasztott megyei választmány már felhívta a bizottság figyelmét a sürgős kivizsgálást igénylő ügyekre. Az etikai és fegyelmi bizottság héttagú, ugyanis a 4-es számú választó- kerületben — ahol a legtöbb MDF-szervezet működik — két tagot választhattak. — A pártok legfontosabb feladata az önkormányzati választásokra való felkészülés. Mikor ülésezik a megyei választmány és miről tárgyalnak? — A megyei választmány első ízben jövő pénteken ül össze. Ekkor tárgyaljuk meg az önkormányzati választásokkal kapcsolatos legsürgetőbb teendőket és feladatokat. (Lengyel) Csődlista — 30 vállalat privatizációja A kormány csütörtöki ülésén „áldását adta” arra, hogy az Érdekegyeztető Tanács minapi ülésén született kompromisz- szum eredményeként 5600 forint legyen a minimálbér Magyarországon. A szeptember 1- től életbe lépő megállapodás az összes bérjellegű havi jövedelem összevonásával állapítja meg a bérek alsó határát. A jelentős többletkiadásokat okozó megállapodás fedezetéül mindenekelőtt a költségvetési intézmények takarékoskodása szolgálhat. A többi között erről tájékoztatta pénteken a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit a kormány ülését követő szokásos szóvivői értekezletén László Balázs. r A tájékoztatón Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter most első alkalommal közölte annak a hét vállalatnak a nevét, amellyel kapcsolatban a kormány kívánatosnak tartaná a fizetésképtelenség bírósági megállapítását. A csődlista a következő: ELCO Villamos Készülékek és Szerelési Anyagok Gyára, Kecskeméti Zománc- és Kádgyár, Pestvidéki Gépgyár, Diósgyőri Gépgyár, Hajtóművek és Festőberendezések Gyára, Eperjesi Zsákgyártó Vállalat, Duna Cipőgyár. Külön elbírálást igényel azoknak a vállalatoknak az ügye, amelyek életképesek, prosperálnak, ám sajátos pénzügyi kapcsolataik miatt a sorbanál- lás gerjesztőivé váltak. (Ilyen például a Magyar Vagon- és Gépgár). Ezeknek a vállalatoknak pótlólagos tőkeforrásokra van szükségük, hogy „kiegyenlíthessék a számlát”, s beindítsák a kedvezőbb irányú pénzügyi folyamatokat. A privatizáció első lépcsőjébe került cégek listáját Bőd Péter Ákos az üzleti titok védelmének okán nem közölte. Annyit elmondott viszont, hogy az idén 30—40 vállalat „piacradobása” várható. A kormány elő került másik előterjesztés az állami vállalatok felügyelőbizottságával foglalkozik. A kormány azt szeretné, hogy az állami vállalati körben olyan felügyelőbizottság kinevezésére nyíljon lehetőség, amely széles felhatalmazási körrel rendelkezne, s beleszólhatna a vállalat stratégiai alakítása, illetve a személyi döntésekbe. A tervek szerint a bizottságban alapvetően a minisztérium által felkért szakértők vennének részt, és helyet kapna a testületben a munkavállalók egy képviselője is. A kormány foglalkozott a telefonfejlesztés hosszú távú fejlesztésével is, s jóváhagyták azokat az alapelveket, amelyeket Magyarország követ a fej- lesztéshez nyújtandó világbanki hiteltárgyalásokon. A tízéves fejlesztési program első három évében 520 ezer új vonallal bővül a jelenlegi mintegy egymillió telefonvonalból álló hálózat. Az első három év beruházásának összköltsége 84 milliárd forintra tehető. Ez mintegy 352 millió dolláros devizaszükségletet foglal magában. A kormány ezt a pénzt a Világbanktól, illetve az európai beruházási banktól igyekszik beszerezni. A kormány elfogadta a szeptember 30-i önkormányzati választások költségkereti előterjesztést. Eszerint az első fordulóra 405 millió forintot, második fordulóra pedig 155 millió forintot különítenek el. A kormány határozott: a gépjármű felelősségbiztosítási-költségeit maguknak a biztosítottaknak kell fedezniük. Jeszenszky Géza külügyminiszter szokásos külpolitikai tájékoztatójában arról számolt be a kormánynak, hogy lassan időszerűvé válik Magyarország dél-afrikai érdekképviseleti irodájának felállítása. Ez ügyben döntés még nem született, a kormány mérlegelni fogja a délafrikai belpolitika fejleményeit. Újabb Öböl-háború Alig ért véget Irak és Irán véres és kíméletlen háborúja, az előbbi ismét harcba lépett. Az ellenfél — ha ugyan annak nevezhető — az a kicsiny Kuvait, amelyet Irak gyakorlatilag sohasem ismert el. Az irániak ellen jelentős pénzügyi segítséget nyújtó emírség, legázolása ugyanis szinte semmiféle katonai bravúrt nem tett szükségessé, hiszen a felek nincsenek „egy súlycsoportban”... Szaddám Húszéin iraki elnök tizenegy eszetendeje jutott hatalomra, s elnöksége szinte szüntelen háborúskodásban telt el. Az Iránnal vívott hosszú háború félmillió halottat és 100 milliárd dolláros kárt okozott. Az irakiakat akkor egyébként a szaúd-arábiai és egyéb arab (közte nem utolsósorban kuvaiti) , pénzadományok támogatták. Úgy látszik, Húszéin elnök hamar elfelejtette a segítséget, bár az is igaz, hogy a „hála” nem politikai kategória. Az viszont tény, hogy az újabb Öbölháború senki célját nem szolgálja, — hacsak magának Szaddám Huszeinnek az érdekeit nem tekintjük... Irak először ,,olajtolvajlással” vádolta meg déli szomszédját: Bagdad szerint Kuvait 2,4 milliárd dollár értékben termelt ki „fekete aranyat”, amely az Irakhoz tartozó Rumeila oljamező kincse. Ez persze csak ürügy, mert hiszen nyilvánvaló, hogy az országhatárok nem alkalmazkodnak az olajmezők fekvéséhez. Arra is van példa, hogy ugyanabból a mezőből egyszerre két (vagy több) állam is termel ki olajat. A dolgot tehát békésen is el lehetne intézni. Irak mégsem ezt a megoldást választotta, és ez árulkodó dolog. Kétségtelenné vált ugyanis, hogy Szaddám Húszéin nem szándékozik engedni népszerűségéből— márpedig mi tehet egy vezetőt népszerűbbé egy győztesen megvívott háborúnál?! Az iraki elnök szemében — úgy látszik — mellékes az eszköz, csak a cél a fontos. Figyelembe se vette az esetleges nemzetközi kihatásokat, Iránt, Szaúd-Arábiát, Szíriát, Izraelt, a nagyhatalmakról most nem is beszélve. Irak expanziója ellen az egész világ szinte egyhangúlag tiltakozott—még azok is, akik korábban Bagdad barátainak számítottak. így aztán Szaddám Huszeinnek az a vágya, hogy az Öbölben megkaparintsa magának a hegemóniát, könnyen visszafelé sülhet el. Megtörténhet ugyanis, hogy a győztes háború következtében otthon példátlan népszerűségre szert tevő elnök kalan- dorság gyanújába keveredik, és szinte ,,kiközösítik” a nemzetközi politikai életből — méghozzá országával egyetemben. És akkor az iraki polgárok szemében—győztes háború ide vagy oda — Szaddám Húszéin már nem is lesz olyan népszerű... Tóth Béla
