Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-27 / 105. szám

1990. augusztus 27., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Kampányindítás helyett SZDSZ politikai nap „Forró politikai ősz várható" — hangzott el Siófokon — Juhász Pál: A törvényt tiszteletben kell tartani—dr. Tölgyesi Péter: Rendszerváltás helyett hatalomváltás történik (Folytatás az 1. oldalról) A szabadtéri színpadon elő- zenekar készítette föl az ér­deklődőket a politikai nagygyű­lésre, amelyen részt vett dr. Töl­gyesi Péter az SZDSZ parla­menti frakciójának vezetője valamint Juhász Pál és dr. Páris András országgyűlési képvise­lő. Az ő bemelegítésükről vi­szont a délutáni tabi és bala- tonszemesi politikai fórumok gondoskodtak. Tehát estére már világosan kiderült, hogy szó sincs kam­pányindító rendezvényről, hi­szen a kampány csak hétfőn kezdődik, s Juhász Pál kérdé­sünkre válaszolva elmodta: a törvényt tiszteletben kell tartani! Tölgyesi Péter vitaindítójá­ban arról beszélt, hová jutott ha­zánk a szabad választások óta. — Nem lehetünk elégedettek az eddigi eredményekkel, mert úgy tűnik, hogy a redszerváltás lassan halad, s helyette inkább hatalomváltás történik. S mi Szabad Demokraták kevésbé tudtuk ezt rendszerváltássá tenni. — mondta az előadó. Majd részletesebben szólt arról mi történt eddig. Megemlítette, hogy kedvező a külpolitikai helyzet, jók a lehetőségek. Ezt követően pedig a kormány ed­digi tevékenységét bírálta. Hiá­nyolta többek között a gyors és bátor intézkedéseket. — Forró politikai ősz várható, — mondta a frakcióvezető. A földkérdés, a privatizáció prob­lémakötegének kezelése e felé mutat, mert a gazdasági gon­dok orvoslása nem tűr halasz­tást. Juhász Pál is a gazdasági rendszerváltás fontosságáról beszélt, s mint mondta: ennek a kulcskérdése a privatizáció. Hangsúlyozta; — Nem tehetjük meg, hogy összeborítjuk ami van és újraépítjük a magángaz­daságot, mert addig is kell él­nünk. Az átmenetet úgy kell megszervezni, hogy ami meg­van, az hasznosuljon! — Ezt kell követelni a földkér­désben is! Ha nem vetünk szá­mot a lehetőségeinkkel — mondta a szakértő, — akkor ennek ára még súlyosabb gaz­dasági válság Tehet. Bukjon-e a kormány vagy még maradjon egy kicsit?— így hangzott a vitaindító első kér­dés, s indult a kérdezz-felelek, melynek során a válaszadók elemezték a soktényezős bel­politikai helyzetet s végső lehe­tőségként még a nagy koalíció is fölmerült. Mivel a terepet át kellett adni a Bojtorján együttesnek így a beszélgetés kisebb csoportok­ban folytatódott. A késő éjsza­kai sajtótájékoztatón a felek „kölcsönösen kímélték” egy­mást. Kérdésünkre, hogy vajon dr. Tölgyesi Péter mit szol a sió­foki választási bizottság állás- foglalásához a következőket mondta: ,,Nos volt kampány?!’’ Lengyel János A kormány 100 napja (Folytatás az 1. oldalról) A kormány több új kor­mányintézményt is létrehozott. A Kárpótlási (Kártalanítási) Hi­vatal az 1945 és 1963 közötti időszakban személyes szabad­ságukban politikai okból korlá­tozottak erkölcsi és anyagi re­habilitációjával foglalkozik, szeptember 1-jétől. Tervezik egy kártérítési hivatal felállítá­sát is a tulajdonsérelmek felül­vizsgálatára. A felállítandó gaz­dasági versenyhivatal, kartell­hivatal feladata: ügyeljen a tisz­tességtelen versenyhelyzetek elkerülésére, és akadályozza meg a monopóliumok kialakulá­sát. Huszonhárom törvény és törvénymódosítás A türelmi időszak alatt a kor­mány által beterjesztett javasla­tok alapján 23 törvényt és tör­vénymódosítást fogadott el a Parlament. Közülük az önkor­mányzati törvény és az ország működéséhez, a helyhatósági választások lebonyolításához volt elengedhetetlenül szüksé­ges. Döntés született államisá­gunk jelképéről, a koronás cí­merről. A közkegyelem gyakor­lásáról szóló törvény által bizto­sított amnesztia 12 ezer jogerő­sen szabadságvesztésre elítél­tet és 120 ezer elzárással sújtott szabálysértőt érintett. Várhatóan a termőföld tulaj­donjogi, de általában a tulajdon- viszonyok rendezésének egyik sarkalatos jogszabálya lesz a földtörvény, amelynek terveze­tét a kormány szövegfelülvizs­gálatra a gazdasági kabinetnek visszaadta. A termőföld tulaj­donjogának rendezéséig annak megművelése a jelenlegi föld- használó kötelezettsége. A folyamatos szervezeti át­alakítások és személycserék mellett az új kormány a törvény- javaslatokon kívül — saját ha­táskörében — számos intézke­dést tett, amelyek lényegében a július elején ismertetett gazda­sági gyorsprogram szellemé­ben történtek. A gyorsprogram a privatizá­cióra, a hitelezők sorban állásá­nak rövid időn belüli felszámo­lására, a kis- és középvállalatok ösztönzésére, a költségvetés egyensúlyának gyors javításá­ra és a szociális védőháló kiépí­tésének megkezdésére helyezi a hangsúlyt. Az eddigi intézkedések: a GYORSMÉRLEG korengedményes nyugdíjazást csak különösen indokolt eset­ben engedélyezik; a kamatadó­ról szóló törvényt — bevezeté­sének napjától kezdve — hatá­lyon kívül helyezték; módosítot­ták a külföldön foglalkoztatott dolgozók egyes járandóságai­ról szóló rendelkezést; korlátoz­ták a vállalati vezetők keresetét; 5600 forintra emelték a mini­málbéreket. Előkoncepciót dolgoztak ki a tanácsi felügyelet alatt működő kórházak—rendelőintézetek kollektív testületi vezetésére, annak megpályázására. A kor­mány elrendelte, hogy szep­tember 15-éig az állami vállala­toknál ismételten létre kell hozni a vállalati tanácsot, mely legitim munkahelyi testületként bírálja el a vezetői munkakörre pályá­zókat. A nehéz helyzetű iparvál­lalatok ügyében kezdeménye­zéscsomagot készített. Áremelés és egyensúly A 100 nap alatt jelentő? ár­emelések történtek a költség- vetési egyensúly javítása érde­kében. Július közepéig átlago­san 25 százalékkal emelkedett a cigaretta, a dohányáruk és az égetett szeszes italok ára, a benzin ára 20, a gázolajé pedig 30 százalékkal nőtt. Augusztus elsejétől a háztartási energia- hordozók átlagosan 29,7 szá­zalékos áremelésére került sor. Ezzel egy időben erőteljesen csökkentették az állami támo­gatások körét, illetve mértékét. A kormány számos egyéb ügyben is döntött, többek között elhalasztotta a gyógyszer-ár­emelést; a búza termelői árát nem emelte fel; megszüntette a soron kívüli gépkocsi-kiutaláso­kat; határozott arról, hogy ja­nuár 1 -jétől a kötelező gépjár­mű felelősségbiztosítási rend­szert felújítja, a biztosítás költ­ségeit mind a magánszemé­lyeknek, mind a közületeknek maguknak kell fedezniük. Mó­dosította a kitüntetések rend­szerét. Felfüggesztette az újrakez­dési kölcsön folyósítását, s ez­zel egy időben hozzákezdett az új vállalkozásélénkítő intézke­dések kidolgozásához is. Jóvá­hagyta a telefonfejlesztés tíz­éves, hosszú távú programjá­nak alapelveit, melynek során az első három évben 520 ezer új vonallal bővül a jelenlegi há­lózat. A kormány irányelveket foga­dott el a 3 éves gazdasági program kidolgozásához, mely­nek célja a piacgazdasági rendszerre való áttérés. Ennek főbb jellemzői: a szigorú pénz- politika, az import szabaddá té­tele, a szabad árak körének ki- terjesztése, az állami támoga­tások jelentős részének meg­szüntetése. Intézkedéseket dolgoz ki a versenyszférába tar­tozó állami tulajdon hatékony működtetésére. Élénk diplomáciai élet A 100 napot élénk diplomá­ciai élet jellemezte: magas szin­tű külföldi tárgyalások és szak­miniszteri megbeszélések foly­tak, amelyeken a magyar gaz­daság adottságairól, a külső források bevonásának lehető­ségeiről is szó esett. (Pl. Moszkva—VSZ PTT; Brüsz- szel—EGK; Velence—Duna— Adria regionális együttműkö­dés.) Jeszenszky Géza külügymi­niszter számos kollégájával folytatott megbeszélést: Kop­penhágában részt vett az Euró­pai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet „az emberi di­menzióról” folyó megnyitó ta­nácskozásán, s itt több részt vevő külügyminiszterrel tartott kétoldalú találkozót, így Eduard Sevardnadze szovjet, majd James Baker amerikai külügy­miniszterrel. Július 18-án Antall József Brüsszelben hivatalo­san felvette a NATO-val a kap­csolatot. Számos országgal — Dánia, Franciaország, Norvégia, Spa­nyolország, Svájc — a vízum- kényszer kölcsönös eltörléséről szóló megállapodást írtak alá. Brüsszelben aláírták az Euró­pai Közösség budapesti képvi­seletének megnyitásáról szóló egyezményt. Diplomáciai kap­csolatot létesített Magyaror­szág és az Ománi Szultánság, hazánk és a Szuverén Máltai Lovagrend; Münchenben ma­gyar főkonzulátus nyílt. Június­ban átadta megbízólevelét An­gelo Acerbi apostoli nuncius, a Szentszék nagykövete, s ezzel 45 év után ismét van képvisele­te a Vatikánnak Magyarorszá­gon. Június 6. és 8. között a VSZ PTT Moszkvában megtartott ülésén a magyar fél tárgyaláso­kat kezdeményezett a Varsói Szerződés jellegének, funkció­jának és tevékenységének fe­lülvizsgálatáról, a katonai együttműködésnek és szervei­nek fokozatos felszámolásáról. Az Országgyűlés június 26-án határozatot fogadott el arról, hogy a kormány indítson széles körű tárgyalásokat a Varsói Szerződésből a bécsi konven­ció 63. cikkelye alapján való ki­lépésünk érdekében, és addig is szüneteltessük részvételün­ket a VSZ katonai szervezeté­ben. A magyar kormány tárgyalá­sokat folytatott a Dunai Vízlép­cső ügyében az érdekelt felek­kel, azonban az ellentétek az osztrák féllel a kártérítés ügyé­ben, valamint a csehszlovákfél- lel az erőmű felépítése kérdé­sében továbbra is fennállnak. A szovjet csapatkivonások az előírt ütem szerint folynak. Kölcsön a fejlesztésre Gazdasági kapcsolataink bővültek: a kormány képviselő­je Göteborgban júniusban aláír­ta az EFTA és Magyarország együttműködési nyilatkozatát. A Világbank 366 millió dolláros kölcsönnel támogatja a magyar pénzügyi rendszer korszerűsí­tését, a gazdasági szerkezet- átalakítást, valamint a mező- gazdaság korszerűsítését; to­vábbi 100—120 millió dolláros kölcsönt az oktatás támogatá- sárajuttatott; az EEB-hitel atáv- közles fejlesztését, a kis- és kö­zépvállalatokat segíti; az Euró­pai Közösségek Bizottsága 20 millió ECU-val a mezőgazdasá­gi magánszektort, 5 millióval a privatizációs ügynökség kiala­kítását, a felsőoktatást és kép­zést Lengyelországgal közö­sen 18 milliárt ECU-val hitelezi; az EIB 15 millió ECU-t juttat (kelet-európai országnak elő­ször) a villamosenergia-hálózat fejlesztéséhez. Előkészületben van a „Pha­re” támogatási program (a re­formfolyamat előmozdítását célzó segélyprogram) keret­megállapodása, amely 100 mil­lió ECU-s, vissza nem térítendő támogatást biztosít Magyaror­szágnak 1990-ben. (MTI) VÁLLALKOZÓK FÓRUMA KAPOSVÁRON Verseny és becsület Készülőben sok kis bankrendszer—Levél a pénzügyminiszterhez KIZÁRTÁK A NYILVÁNOSSÁGOT? Zamárdi vb pártok nélkül A levélből tudtam meg, hogy vannak kisgazdák is — mondta a vb-titkár Kaposváron, a Somogy Me­gyei Művelődési Központban a múlt héten a Vállalkozók Fóru­mára gyülekeztek az emberek. Az emeleti tanácsterem megtelt érdeklődőkkel. Egy idős úr mel­lé kerültem, aki elmondta, hogy a fiatalok helyett jött el. Egy bu­tikja volt, amit a lánya vett át tőle. — Az én időmben a kereske­delemben a verseny és a be­csület volt a legfontosabb. Most nincs verseny, nézze meg a ki­rakatokat, alig van különbség köztük. Némi késéssel megérkeztek az előadók is. Mindhárman az MDF tagjai. Dr. Pongrácz Tibor közgazdász, Olajos Csaba vál­lalkozási csoportvezető és Ma- róti László Ferenc közgazdász vitaindító előadásaikban arról szóltak, hogyan lehetne az országot a 40 év alatt felgyü­lemlett problémáktól megtisztí­tani. Olajos Csaba azt hangsú­lyozta, hogy a cél egy gazdag polgári réteg megteremtése kell hogy legyen. Ezt segíti majd az idén kialakuló több kis bank- rendszer is. Feladatuk lesz a hitel biztosítása mellett a vállal­kozások beindítása is. Szüksé­ges lenne, hogy valódi érdek- képviseleti rendszer segítse a vállalkozókat. Ezért kell támo­gatni az önálló ipartestületek létrehozását. Tervezik, hogy még ebben az évben államtitkári szinten hoz­nak létre egy új hivatalt, amely­nek a feladata az lesz, hogy segítse a kisvállalkozásokat. Maróti László Ferenc arról is tájékoztatta a hallgatóságot, hogy az NSZK egymilliárd már­kát biztosított Magyarország­nak, amit az egyéni vállalkozá­sok beindítására fordíthatnak. Ez lesz az ún. E-bank. Egy-egy vállalkozó 5 millió forintig kérhet hitelt 17 százalékos kamatra, amit 2—7 év között kell majd visszafizetnie. Pongrácz Ferenc szerint a vállalkozást és a tisztességte­len hasznot sokan összekeve­rik, és ezt a meglevő adórend­szerünk is elősegíti. A leendő önkormányzat érdeke az lesz, hogy megtartsa azokat a polgá­rait, akik ügyes vállalkozók és jó adóalanyok. Az első hozzászóló Major Józsefné, a KISOSZ titkárhe­lyettese volt. Megkérdőjelezte a kormány vállalkozásbarát poli­tikáját, mert a nyugtaadási köte­lezettség, az adórendszer, a társadalombiztosítás nem ezt támasztja alá. A Somogy me­gyei kiskereskedők nevében levelet írtak a pénzügyminisz­ternek, melyben azt kérték, hogy függesszék fel a nyugta­adási kötelezettséget. A további hozzászólások hol védték, hol bírálták a jelenlegi kormány kis- és középvállalko­zást segítő politikáját. Volt, aki azt tette szóvá, hogy az am­nesztiatörvény helyett inkább a vállalkozási törvényt fogadta volna el a parlament... (Hunyadkúrtí) Levelet kapott a Somogyi Hír­lap az MDF és a Független Kis­gazdapárt zamárdi szervezeté­től, amelyet dr. Páris András országgyűlési képviselő is aláírt. Ebben arra hívták fel fi­gyelmét, hogy a zamárdi nagy­községi tanács, illetve annak végrehajtó bizottsága „jogsza­bályi rendelkezések megsérté­sével a bejegyzett és parlamen­ti képviselettel rendelkező pár­tok helyi szervezeteink értesíté­se nélkül 1990. augusztus 16- án vb-ülést tartottak”. (Mint is­meretes, a parlament úgy dön­tött, hogy az új önkormányzatok megválasztásáig a tanács- rendszer a nyilvánosság ellen­őrzésével működjék.) „Még visszatetszőbb a nyilvánosság kizárása az esetben — írják a tiltakozó levélben — ha azt is figyelembe vesszük, mely kér­désekben határozott a vb: ta­nácsi kezelésben levő állami ingatlant jelöltek ki értékesítés­re egy kft. részére, annak dacá­ra, hogy érvényben van a vb 32/ 1990. (5. hó 17.) számú határo­zatának rendelkezése, mely szerint a helyi önkormányzat megalakításáig, de legkésőbb 1990. november 15-ig Zamárdi területén felfüggesztette (a vb) az állami tulajdonban és tanácsi kezelésben lévő építési telkek üzlet- vagy más célra történő eladását. Másodsorban: határozott a vb az egyéni képviselői válasz­tó kerületek kijelöléséről.” Mit mond erre dr. Dudás Ka­talin, a zamárdi vb-titkár? — Az említett ülésen egy MDF képviselő részt vett — mondta. — Meghívót ugyan nem kaptak, de a Demokrata Fórum több tagja a tanácsnak is tagja, következésképpen mind a vb, mind a tanács munkaterve a birtokukban volt, illetve a ter­vezett ülések időpontját ismer­ték. Ami a Kisgazdapártot illeti: a nekem írt hasonló tartalmú levélből tudtam meg, hogy Zamárdiban egyáltalán létezik önálló csoportja. A korábbi vá­lasztásokhoz ugyanis mindig a siófoki kisgazdáktól kértem de­legátust, és ők soha nem emlí­tették, hogy Zamárdiban is működik önálló csoport. — Az ingatlanértékesítésről pedig a következőt mondha­tom. Egy 1984 óta előkészített terület eladásáról van szó. Az ügy lebonyolításában 1989. augusztusában „műhiba” tör­tént — (nemcsak a helyi tanács, hanem a földhivatal részéről is) — az ingatlan forgalmi értéké­nek megfelelő összeget még 1989 decemberének eíső heté­ben átutalta a kft. a tanácsnak. A vb döntés a terület értékesíté­séről csak akkor lesz joghatá­lyos, ha a megyei vagyonelle- nőrzési bizottság jóváhagyja. Ennek a bizottságnak ez elnöke a megyei tanács vb-titkára. A választókerületek kialakítá­sát a tanács nem végezte önké­nyesen, hiszen a jelenleg érvé­nyes választójogi törvény sze­rint azok a községek, ahol a lé- lekszám tízezer alatt van, egy választókerületet képeznek, el­lentétben a régi rendszerrel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents