Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-25 / 104. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. augusztus 25., szombat Hazafiság,nemzettudat,nevelés Néhány gondolat a honismeret és az iskola időszerű kapcsolatáról A nyaranta megrendezett honismereti akadémiák sorozatában egyik legjelentősebb volt az 1987-es, sárospataki akadémia, amely a magyarságtudat erősítését tűzte ki célul. A legtöbb előadás ehhez a célhoz kapcsolódott. Az akadémiát Pozsgay Imre nyitotta meg Mi a haza ma? című előadásával. Tőle idézem: ...,,a magyarság fennmaradásának, európai és kelet-közép-európai küldetésének egyik szempontja, hogy kis népek gyűrűjében és övezetében lévő ország, és hogy e térség népei, nemzetei milyen módon tudják elrendezni dolgukat, szomszédaikkal kapcsolatos ügyeiket.” Továbbá Németh Lászlóra és Illyés Gyulára hivatkozva mondta: ....nálunk az igazi külpolitika a belpolitika lehet.” A beszédből kiragadott részletek alapos vizsgálata és megszívlelése ma különösen időszerű feladata lehetne — kell, hogy az legyen — a politikával foglalkozóknak, a legfelsőbb szinttől a legalsóbbig. Ez utóbbi alatt értendő akár a történelemtanárok köre is. / Értelem és érzelem A honismereti mozgalom sok-sok érdeme mellett — több évtizedes tapasztalataim alapján — egyedül, az iskola nélkül nem tudta, nem tudhatta teljesíteni nemzetnevelő, a nemzettudatot helyes, racionális irányba terelő feladatát. Hatása a társadalmi gondolkodásra alig mérhető, bár vitathatatlan érdemeket szerzett a szellemi és tárgyi nemzeti értékek felgyűjtésével és ápolásával. Ennekellenérea mozgalomban aktívan dolgozó, hazafias áldozatkészségre is hajlandó néhány ezer ember korösszetétele is azt mutatja, hogy a fiatalságot igazából nem tudta megnyerni. Ez a megállapítás a legutóbbi akadémián is (Csillebérc, 1990 júliusa) elhangzott. A „honismereti munkások" zöme ma 40—55 év fölötti. Sajnos, ismerjük a fiatalság távolmaradásának többrétegű, mélyen fekvő okát is. Ezek közül a legsúlyosabbnak a tudati, érzelmi közömbösséget tartjuk. S most, hogy a mozgalom eddig is lassan csörgedező anyagi erőforrásai fokozatosan elapadnak, még nagyobb apály várható. A hazafias érzés felkeltése, a helyes nemzettudat kialakítása, a racionális nemzeti önértékelésre való nevelés, ezeknek szorgalmazása a megelőző negyven év kultúrpolitikájának nem képezte erős oldalát. Az erre való mindenféle kísérlet összeférhetetlen volt a sztálinizmus szellemével, a rosszuf , értelmezett internacionaliz- * mussal és a Szovjetunió iránti egyoldalú elkötelezettséggel. Az elmúlt évtizedekben generációk sora úgy jött ki az iskolákból, hogy a magyarságérzet, a hazafias érzés vagy az egészséges lokálpatriotizmus alig pislákolt bennük. Egyetlen ifjúsági mozgalom sem ellensúlyozhatta felülről irányított és ellenőrzött programjánál fogva az ilyen irányú tudati és érzelmi elszürkülést. A múlt ismerete A honismereti mozgalom ugyan felvállalt sok mindent, ami a hazafias nevelést illeti, sőt nagyon szép eredményeket mutatott fel e téren, de odáig nem tudott eljutni, hogy az ilyen munkára legjobban hivatott pedagógusok zöme felismerje szerepének jelentőségét. A pedagógusok többségének tudatában csak ,,hobbi”-mozga- lomként él mind a mai napig, amelyet csak a fanatikusok végeznek. Pedig elsősorban az iskoláknak, különösen a középfokú tanintézeteknek kellett volna mélyebb tudatossággal vállalni, erősíteni ezt a mozgalmat. A honismeret elsősorban népismeretet jelent. A népismeret elképzelhetetlen a nép közé járás nélkül. A népismeret pedig nemzetismeretet jelent: a nemzet jelenének és múltjának ismeretét: csak más módon, mint ahogyan a történelemórákon tanulják (tanítják). Ez mélyebb és eltökéltebb. Voltak iskolák történelmünk során, amelyek nevelési programként, a történelmi folyamat hatására fogalmazták meg tanulóik számára, hogy „arccal a falu felé”. Ahogyan tették ezt a sárospataki református kollégium tanárai. Erről Ujszászy Kálmán professzor beszélt a már említett akadémián. Az első világháború utáni évekre utalva mondta: „Ehhez az kellett, hogy a falu települési, történeti problémából sorsproblémává váljék, s mint ilyen, a nemzet egzisztenciális ügyeként jelentkezzék... Patakon diák- és tanárnemzedékben konkretizálódott äz igény, hogy az ember — függetlenül a faluval való kapcsolatától — keresse a módját, formáját, eszközeit a falu kérdéseivel foglalkozásnak... Mégpedig úgy, mint ami az ő jövője mellett a nemzetnek is jövője, és mint ilyen számára hasonlíthatatlanul több mint életlehetőség, munkahely: feladat, szolgálat, hivatás.” Olyan történelmi korszak küszöbére értünk, amelyben ismételten — és most már sürgetően — felvetődik a társadalom egzisztenciális és erkölcsi arculatának gyors átalakítása, szilárd talajra való helyezése. Olyan történelmi kort élünk, amely korszerű és mély hazafi- ságon alapuló, helyes nemzettudattal rendelkező emberekre akar építeni. „Arccal a falu felé” Hogy erre miért van ma égetően szüksége a felnövekvő generációnak? Azt a tanári katedráról is meg kell magyaráznunk a fiataloknak. Meg kell magyarázni, mert érdekli őket, hogy a ma miért és miben marasztalja el az elmúlt negyven évet; hogy miért olyan összekuszált nemzettudatunk; hogy az újjáépítési folyamatban milyen feladat vár kötelességsze- rűen az ifjúságra. E nagyon nehéz, de nagyon szép feladat nemcsak lírai hangvétel kérdése, hanem a gyakorlati tapasztalatszerzésé is. Ma is aktuális a sárospataki jelszó: Arccal a falu felé, a nép felé! Igaz, ennek gyakorlata ma más, mint ötven-hatvan éve volt, de a lényeg igaz. Senki se értse félre: nem valamiféle na- rodnyikizmusról van szó, nem népismeret-centrikus iskola mellett szólok, de hogy az ifjúság többet halljon, tudjon a nép életéről, tudatvilágáról, ez elvárható, ez nem mond ellent a korszerű iskolai nevelésnek, sőt erősíti azt. A mai iskolának is bátrabban kell megragadnia a környezet adta lehetőségeket. Úgy adhat modernet és újat tanulóinak erkölcsileg is, ha több szállal kötődik környezetéhez, ha erősíti bennük a nemzeti hagyományok tiszteletét. A jelekből arra lehet következtetni, hogy az új kultúrkor- mányzatnak is eltökélt szándéka ez. Andrásfalvy Bertalan miniszter az 1990. július 8—10. között a Csillebércen megrendezett honismereti akadémián arról is beszélt, hogy a jövő magyar iskolájának tantervébe a honismeretet és népismeretet valamilyen formában be kell építeni. Az új tanév küszöbén rengeteg és merőben új feladatok előtt állnak a testületek. Önállóságuk és felelősségük minden téren megnövekszik. Ahol van hagyománya a honismeretnek, a táj és népismeretnek, ott könnyebben boldogulnak. Ahol kevésbé figyelt oda a vezetés — mert felülről nem írták elő —, ott meg kell szervezni. (A fenti gondolatokat inkább csak a helyes irányba tett előrejelzésnek kell felfogni.) Új feladatok Az iskola az ifjúsági mozgalom lehetőségeit illetően is új feladat előtt áll. Konkrét, felülről irányított mozgalom valószínű- letlen. A demokrácia jegyében most az alulról jövő és szerveződő mozgalmak korát éljük, s ez a természetesebb. Kevés ismeretem van a középfokú tanintézetekben szerveződő cserkészetről, azt azonban meggyőződéssel állíthatom: ez a mozgalom — mert erre is hivatott — a természetszeretetre, a táj- és népismeretre való nevelés egyik pontja lehet, s így hasznosan beépíthető az uj pedagógiai feladatokba. A táj- és népismeret valamilyen szintű oktatása ma még felülről megfogalmazott kívánságként kerül szóba. Nem ismeretes a vele kapcsolatos ismeretanyag témaköre és mennyisége sem. Még kevésbé annak módszere, s hogy milyen tanórák keretében eshetne róla szó. Legkézenfekvőbb volna, ha a magyar tantárgyhoz kapcsolódna, de az osztályfőnöki órák tematikáját is színesíthetné. Sok egyéb gondunk mellett ezért is érdeklődéssel várjuk az új tanév új feladatait. Dr. Marek János 27 génjei vallomása Várt és meghökkentő eredmények — A magyarság genetikája — Beszélgetés dr. Czeizel Endrével A kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetemen rendezett országos biológusnapokra Czeizel Endre, az orvostudomány doktora, az OKI humán- genetikai és teratológiai osztályának vezetője A magyarság genetikája címmel tartott előadást. A kutatás 1984—89 között zajlott, és mintegy 200 ezer márkába került. Árulkodó génjelek — Hat hamburgi kolléga és az én csoportom vett részt abban a vizsgálatban, amely azt célozta, hogy térképezzük föl a magyarság genetikai ismérveit, ugyanis — mint népességről — ilyen jellegű információnk ez idáig nem voltak. 27 úgynevezett génjelet vizsgáltunk a különböző etnikai csoportokban, s ezek alapján határoztuk meg a magyarság és a többi nép közötti genetikai távolságot. — Hol és kiket választottak ki a vizsgálatra? — Tíz etnikai csoportból, valamint a zsidóságból és a cigányságból vettünk mintát. A családfát, a vért és a hajhagymákat vizsgáltuk. Kiskunlachá- zától Őriszentpéterig, Egyhá- zaskozártól Budapestig, Kisújszállástól Mezőkövesdig 1514, 15—60 év közötti férfit és nőt kerestünk meg. Ahhoz, hogy a legtipikusabb településeket megtaláljuk, olyan szakértőktől kértünk javaslatot, mint Andrásfalvy Bertalan, Henkey Gyula, Reményi Jenő, Kóka Rozália, Bakó Ferenc és Lo- sonczy András. A kutatás néhány eddig elfogadott tényt megerősített, ám sok esetben meglepő eredmények születtek. Genetikailag is bebizonyosodott, hogy a jászok perzsa származékok, s az, hogy a zsidóság és a cigányság genetikailag igencsak elkülönült a magyarság többi részétől. Kiderült, hogy a törzsökös magyaroknak tartott — már-már etalonnak számító — őrségiek bizony igencsak sok szláv gént hordoznak magukban, s ezt nehéz megmagyarázni: csakúgy, mint a kis- és a nagykunok közötti távolságot. Meggyőződhettünk arról is, hogy a kevert magyarság genetikailag már alig tér el a németektől és a szlá- voktól. Tehát nem igaz az, hogy ma itt, Magyarországon egyedül vagyunk. Vizsgálódásaink mind a finn, mind az iráni rokonságot bizonyították, ám nagyon meglepett bennünket, hogy a törmr, a türk rokonságot nem erősítették meg. Úgy tetszik, hogy a mongoloid nagyrasszal nincs semmiféle kapcsolatunk. Genetikai degeneráció? — Hogy értékeli ezeket az eredményeket? — Nekem, mint orvosnak nagyon fontos volt, hogy kiderült: a magyar a legkevertebb népek közé tartozik. — De hát erre a kevertségre büszkék lehetünk! — Igen ám, de az egyszerű emberek — mivel a 30-as években a gén-, vér- és fajtisztaság maszlagét sulykolták beléjük— hajlamosak arra, hogy a kevertség és a korcsság fogalmát ro- konítsák. Pedig erről szó sincs! Éppen a genetikai tisztaság, a „beltenyészet” a veszélyes; ez a kevertség, ez a heterózis a lehető legjobb! — A románok és az oroszok után mégis mi élünk a legrövidebb ideig. Az átlagéletkor nálunk csak 70 év, míg ha Japánban születtünk volna, akkor egy évtizeddel meghosszabbodhatna az életünk. — Ez valóban így van, ám ez idáig még orvoskörökben is gyakran elhangzott, hogy mi genetikailag degenerálódtunk, s ezért számíthatunk a korábbi halálra. A csaknem hatéves kutatás viszont bebizonyította: a magyarság genetikailag igenis jó nép. Semmi szégyellniva- lónk nincs tehát, s a kevertségből erkölcsi tőkét kovácsolhatunk. És ha mi, ennek ellenére, mégis korábban meghalunk, nos, akkor az csak a társadalmi környezetnek köszönhető. Ezen viszont lehet változtatni. Mielőbb véget kellene vetni az önpusztításnak! Vissza kell szorítanunk az alkoholizmust, a cigarettázást, az öngyilkosságot, és azokat a körülményeket, amelyek önpusztító munkára kényszerítik az embereket. Az volna az ideális, ha az egészséges életmódról nem kellene ennyit „papolnunk", végre belátná mindenki — aki élni szeretne —, hogy miről kell lemondania! „Dunának, Oltnak egy a hangja” Örülök, hogy — igaz, megkésve — a magyar népesség genetikai adatai már rendelkezésre állnak. Ezekkel új aspektusból lehet majd vizsgálni a rokonságokat és a genetikai távolságokat. A kutató emocionális következtetéseket is megfogalmaz önmagában egy-egy ilyen vizsgálat során. En úgy érzem, hogy a „Mit ér az ember, ha magyar?” kérdéskörbe az általunk regisztrált adatok is beletartoznak, s ezeket az információkat válaszainkba beépíthetjük. Mi magyarok vagyunk, de európaiaknak kell lennünk; ezt méginkább indokolja, hogy Közép-Európában genetikai szempontból többé-kevésbé azonos nép él. Ez egyfajta üzenetként is fölfogható; ennek tudatában el kell felednünk a történelmünk alatti acsarkodáso- kat, hiszen mindannyian tudjuk: „Dunának, Oltnak egy a hangja”. —Köszönöm a beszélgetést. Lörincz Sándor A Kapos Volán Tours legújabb ajánlatai 1. Kedvezményes nyárutó az olasz tengerparton, Bibionéban. Utazások csoportosan és egyénileg szeptember 8—29 között. Csoportos utazások: a) Velence—Padova—Bibione: 4 nap, 3 éjszaka utazás autóbusszal. Szállás Bibionéban, 2 szobás 4—5 ágyas, apartmanokban (konyha, fürdőszoba). Idegenvezetővel kirándulás Velencébe, Padovába. Zárt csoportok megrendelésére bármikor indítjuk. Részvételi díj: 1980 Ft + 30 DEM b) Velence—Padova—Bibione 4 nap, 3 éjszaka, utazás autóbusszal, idegenvezető. Szállás Bibionéban 2 szobás, 4—5 ágyas apartmanokban. (Konyha, fürdőszoba). Egésznapos kirándulás Velencébe és egy másik napon Padovába, Veronába. Városnézések. Zárt csoportok részére bármikor indíthatjuk. Részvételi díj: 2300 Ft + 30 DEM. c) 1 hetes üdülés Bibionéban, 4—6 fős családok, baráti társaságok részére, 2—3 szobás apartmanokban (konyha, fürdőszoba). Utazás egyénileg. Részvételi díj: 180—200 DEM (apartman) hét + 300 Ft/fő. d) Szuperkedvezményi Teljes heti árat egyet fizet—kettőt kap! Kéthetes üdülések kedvezménye. Elhelyezés 2—3 szobás apartmanokban, 4—5 fős családok, baráti társaságok részére. (Konyha, fürdőszoba). Részvételi díj: 220 DEM (ap.) 2 hét + 300 Ft/fő. e) Üdülés Bibionéban szállodai elhelyezésben, 2 ágyas szobában, félpanzióval: 25 DEM/nap + 300 Ft/fő reggelivel: 17 DEM/nap + 300 Ft/fő Bármely, legalább 1 hetes üdülés részvételi díjának forintban történő fizetésére van lehetőség. A feltételekről irodánk ad felvilágosítást. 2. Gráci vásár, október 2,4,5, 6 1 napos utazások, autóbusszal, idegenvezetővel. A részvételi díj a vásári belépőjeggyel, az autóbusz-fuvardíjat és az idegenvezető díját tartalmazza. Részvételi díj: 700 Ft+10 ATS/fő. 3. München—OKTOBER FEST Utazás autóbusszal, két éjszaka a buszon, 1 teljes nap Münchenben. Városnézés. Időpontok: szeptember 30/ október 2. októberé—6, október 11—13 Részvételi díj: 1740 Ft + 5 DEM/fő. 4. Bécs, szeptember S, autóbusszal. Részvételi díj: 400 Ft + 20 ATS/fő. Programjainkkal kapcsolatban bővebb felvilágosítás, jelentkezés a KAPOS VOLÁN TOURS irodában 7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 1. sz. alatt Tel.: 12-222 vagy 21-834. _____ ______ _______ (ÍX11131
